ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-06-03 / 43. szám

1923. júni ESZTERGOM 3 * Feäüifizettek a tatai és helybeli középis­kolák pünkösdi hangversenyén: 5000 koronát: a Szókesfőkáptalan, Esztergomi Takarékpénztár, Esz­tergomvidéki Hitelbank, N. N. 3400 koronát: Till Józsefné. 2000 koronád: K. I., Pirchala Im­rénó, Dávidovits, Huszár Aladár főispán, Palko­vits László alispán, Mátéffy Viktor prépost, nemzetgyűlési képviselő. 1500 koronát: Guttray MFTR. h. állomás főnök. 1000 koronát: Marko­vits Gyula, Dr. Antóny Béla polgármester, Dr. Meszlóny Zoltán, Dr. Popper ügyvéd, Fleisch­mann Ignác, Farkas Gyuláné, Schmidt Sándor Dorog, Dr. Csernoch János hercegprimás, Schif­fer, Halmos, Machovich és Brühl prelátus-kano­nokok, Eincziger Ferenc, Keresk. és Iparbank, Mór József Dorog, Popper Ede, Lerner Kál­mánná, Szeidi J., Gerendás Márton, 700 koro­nát : N. N, Kohl Medárd püspök, Klinda Teofil és Fehér Gyula kanonokok, Guszmann N., Korn­háber Samu. 600 koronát: Muzsik Árpád. — (Folytatjuk.) * Sopronban beszüntetik a villamosforgal­mat. Sopron városa körülbelül kétmillió koronát fizet rá havonta a villamosvasutra. Minthogy a jegyárakat már csak azért sem akarják emelni, mert a mostani 40 koronás menetdijak mellett is igen kevesen utaznak villamoson, a város pénzügyi bizottsága elhatározta, hogy a legkö­zelebbi közgyűlésnek a villamosforgalom ideig­lenes beszüntetését fogja javasolni. * Felemelték az államrendőrök illetményeit. A közszolgálatban álló tisztviselők ós egyéb al­kalmazottak rendkívüli segélyének ujabb fel­emelése folytán a m. kir. állami rendőrség őr­személyzetének illetményei is jelentékenyen emel­kedtek. A rendőri pótdíj, családi pótlók és la­káspénz változatlan maradt, a napi élelmezési adagváltság azonban a drágaság növekedésével szintén aránylagosan emelkedett úgy,. hogy állo­ináshelyenkinL változva jelenleg napi 373 korona 50 fillérben, a vidéki állomáshelyeken pedig 300 korona 50 fillérnél kezdődő összegben van meg­állapítva. A rendőrök pénzbeli összilletménye •tehát ezidőszerint az alábbiakban alakul: Próba­idős rendőrök összes készpénzjárandósága Buda­pesten kereken 247,000 koronától 248,500 koro­náig, a vidéken pedig 221,000 koronától 323,000 koronáig, ideiglenes minőségű rendőröké 250,000 koronától 253,000 koronáig, illetve 223,000 ko­ronától 226,000 koronáig, rendőröké 250,000 ko­ronától 269,000 koronáig, illetve 232,000 koro­nától 243,000 koronáig terjed. A családos reud­orök kószpénzilletmónye a családtagonkint járó fóladagváltság számításával Budapesten még to­vábbi 67,000 koronával, a vidéken pedig átla­gosan 54,000 koronával magasabb' összegre rúg. A rendőri szolgálatra hajlandóságot mutató nő­telen egyének érdeklődhetnek a helybeli állam­rendőrkapitányságon. — Értesíttetnek a szőlősgazdák, hogy a második permetezéshez jegyzett rózgálicot a Fogyasztási Szövetkezet üzleteiben a kapott elis­mervény ellenében azonnal átvehetik. * Kiütötte a szemét. Hertlik Lajos kesztölczi lakos a napokban összekülönbözött Vitek Pállá és egy kővel úgy fejbe ütötte, hogy Vitek bal­szeme kifolyt. Hertliket feljelentették a pest­vidéki kir. ügyészségnek. = Jubiláló szaklap. A Molnárok Lapja ma ünnepli 30 éves fennállását, mely alkalomból gazdag ünnepi számot adott ki. Jutassy Ödön szerkesztő a harminc év alatt kitűnő szakíró­gárdát nevelt ós lapját olyan nívóra emelte, ame­lyet a külföldi szaklapok sem érnek el. A heti­lap állandó melléklete a Gépészek Szaklapja, amely Magyarországon ma az egyetlen a maga nemében, mert abban a legkiválóbb szakembe­rek irnak gépészettel és elektrotechnikával fog­lalkozó szakcikkeket. * A múzeum ma nyitva van d. e. 11 órától 12 óráig és ott a szibériai magyar hadifogoly­munkák is megtekinthetők. * Népmozgalmi statisztika. Esztergom város területén 1923. május 26.-tól június 2.-ig beje­lentett születések: Halász László rk. napszámos fia. Preszler Irén rk. szövetkezeti üzletvezető leánya. Sógor Mária rk. cipész-üzletvezető leánya. Magyarovics Antal rk. szobafestősegód fia. — Házasságkötések: Csicsmann Flórián rk. aszta­lossegód ós Hrotek Anna rk. (Budapest) — Erős Imre rk. állam vasúti asztalos ós Paragi Borbála rk. — Halálozások: Meszes Ignác rk. 79 éves. Tóth János rk. földműves 77 éves. Litsaer Andor rk. főgimnáziumi tanuló 19 éves. Erdélyi Lajosné szül. Závoczki Julia rk. 25 éves' (Pilis­marót) Panák Erzsébet rk. 13 hónapos, Brutsy Gyula rk. diszműkereskedő 29 éves. Kupecz József rk. művezető 38 éves. Ganser Ferenc rk. 10 napos. Pándi Ferenc rk. 2 hónapos. Válent Lajos rk. 4 hónapos. Futó András rk. honvéd 22 éves. Knepfel Károly rk. földmives 64 éves. 1.846,293 német háborús halott. Német ki­mutatás szerint, Németország a világháborúba* 1.846,293 embert vesztett. Ezek közül 50,133 tiszt, 212,069 altiszt. A hátramaradottak közül 533,004 özvegy, 1.134,000 gyermek, akik rész­legesen lettek árvák, 58,000 teljesen árva, 38,000 szülő, aki fiában a családfenntartót veszítette el, 163,000 olyan szülő, aki már azelőtt is özvegy vagy özvegyasszony volt. = A MARS volt katonai szövetkezet fel­számoló bizottsága ezúton hivja fel az érdeklő­dők figyelmét, hogy a volt szövetkezet vissza­maradt berendezéseit ós árukészletét f. hó 6.-án 14 órai kezdettel a nagylaktanya torna- és vivó termében nyilvánosan elárverezi. A felszámoló bizottság fenntartja magának a jogot, hogy az egyes árverésre került cikkeket az elért legma­gasabb árban magának megtarthassa. A felszá­moló bizottság nevében Futásfalvi vitéz Pál Imre altanácsnok. sis Beöthy-Album. Beöthy Lászlónak hu­szonötóves színigazgatói jubileuma alkalmából páratlanul gazdag albumot adott ki e heti szá­mául a Szinházi Elet, Incze Sándor hetilapja. Érdekes cikkeken rengeteg illusztráción, érdekes mellékleteken kivül közli Beöthy László „Ko­vácsnó" cimű háromfelvonásos darabját is. A 120 oldalas lap ára 200 korona. Kiadóhivatal Budapest, Erzsóbet-körút 29. SZÍNHÁZ. Molnár Ferenc: Egi és földi szerelem. Dráma 5 felvonásban. A divatos pesti író szeszélyes Ívelésű pályá­ján ez a dráma nem annak legmagasabb emel­kedése. Sőt ellenkezőleg ! — Problémája egyszerű : anya és leánya között áll egy férfi. Ez esetleg érdekes drámai bonyodalomra adhatna okot, de Molnár Ferenc vonalvezetése szeszélyes, darabos, megoldása keresetten erőltetett. Az iró szenzá­ciókban utazik: egy rossz mozi-dráma zavaros darabkáiból összeróva csak bosszankodunk hol egyes jelenetek banalitásain, hol az iró frivoli­tásán ós szemtelen cinizmusán. Valahány alakja, csupa passszivitás, akarat nélküli, színtelen lény, akiket az iró rángicál ide-oda, hogy elképessze vele a jámbor publikumot. Egyetlen drámai alak sincsen benne: az emberek feltűnnek ok nélkül s ép oly csendesen eltűnnek, mintha semmi kö­zük sem volna a dráma cselekvényéhez. Vagy mit tesz Iván István, az apa ? Bután engedel­meskedik eszelős leányának. Mit tesz Ella, volt felesége ? Elutazik kedvesével. Cselekvő ember-e Imre ? Nem, csak beszél, röviden, darabosan (a vézna szellemességnek ma ez a pótléka), de aztán eltűnik nyomtalanul. Aribert nagyot ordít, aztán kidobja Imrét: végre egy tett, amelyen azonban a szobában maradt két rivális nő egy­értelműség pityergósbe kap. Talán az irgalmas nővérnek van valami szerepe a dráma kialaku­lásában ? Dehogy. Lágy, sopánkodó árnyékalak, amellyel az iró jámborkodó cinizmusa sértegeti a — nem liberális — publikumot. Mire való tehát az egész szócsata, ha semmi sem alakul ki belőle ? Talán, hogy lássunk egy hajnali ké­pet a Dunaparton, rendőrrel, hajóslegónnyel ós négy irgalmas nővérrel súlyosbítva ? Vagy hogy végigélvezzük az elevenen koporsóba fekvő ós ott vigan cigarettázó eszelős leány hátborzon­gató, undorító jelenetót? Művészi eszközök ezek? A darab „főhőse" Lonti, egy elvált házas­pár leánya, aki „égi" szerelmébe belebolondul. Pszichopatologikiis alakoknak színpadra állítása Shakespeare óta nem újság. Sőt Sophokles is ólt vele az Elektrában. A modernek közül Ibsen mestere ennek. De művészi hatása ennek csak akkor van, ha egy érdekes, mélységesen emberi lélek rejtekeibe pillanthatunk be, ha rajta ke­resztül az emberi társadalom mélységei villan­nak meg előttünk. Sophokles, Shakespeare, Ibsen ilyenfajta alakjai mólyen megrendítenek, sőt az emberi lélek mérhetetlen szakadókainak feltárá­sával megfélemlítenek. Molnár Ferenc frivolitása bánt, cinizmusa felháborít. Talán sokat is írtam a darabról. Tettem azért, mert ezzel kapcsolatban van egy kérésünk a szini direktorhoz: nem minden Pestet meg­járt darab méltó arra,, hogy nálunk is előadas­sák. Ha a pesti publikum igen, mi nem vagyunk hajlandók szótlanul eltűrni, hogy vénülő irók előttünk komoly ós szent dolgokkal ok nélkül játszanak vásári komédiát csavarodott lelkű alak­jaik kezében. Mi a színháztól komoly, nagy dol­gokat várunk : nem szórakozóhelye ez a szenzá­ciókra éhes, elernyedt idegű habitüeknek, hanem temploma a művészi magyar szónak, áldozati oltára a magyar nemzeti érzés lángjának, fel­üdülőhelye a mindennapi robotban kifáradt mun­kás emberek szépre szomjas lelkének. Csak igy fogja, csak igy tudja meghódítani a mi közön­ségünket. A szereplők lehetetlen szerepükben jobb ügyhöz méltó buzgalommal játszottak. Halmi Vera az operett után a drámában mutatta meg, hogy sokoldalú tehetség, erőssége az együttes­nek. Dobó Katót meleg elismerésünk kisóri, fá­rasztó szerepéből igyekezett valami elfogadhatót kihozni. Orlay Valéria, mint Redempta nővér stílusos, diszkrét volt. A férfiak közül Alapi Nándor, Petrik József, Magyaródy János neveit jegyezzük ide. Kabinetalakitást nyújtott Rónay Viktor a hajóslegóny tipikusan pesti alakjában. Ismételten bántó volt, hogy a férfi szereplők maszkirozatlanul lépnek fel. Direktor, rendező egyaránt több figyelemmel lehetne ezirányban. Szerdán két Molióre vígjáték, A kénytelen házasság ós A kényeskedők ment pompás, gör­dülő előadásban. Kitűnő alakítás volt mind a ket­tőben a Fekete Jenőé ós Petrik Józsefé. Pompás pár a [másodikban Dobó Kató ós Déry Gizi. Bájos Dorimóna Orlay Valéria, de a többiek is, Rónay, Angyal, Buday, Zájony, Lillichnó, Hegedűs Böske mind-mind hozzájárultak az est sikeréhez. Csütörtökön, a Piros bugyelláris ment. Erről az előadásról kevés a szavunk. Pénteken ós szombaton Madách remekét, Az ember tragédiáját mutatta be a színtársulat. Erről legközelebb számolunk be. Q p * Ma szombaton este Madách remekét ismét­lik meg színészeink a főszerepekben Almássy Endrével, Balassa Erzsébettel és Alapi Nándor­ral. Vasárnap d. u. V2Ö órakor a népszínmű iro­dalom gyöngye, a „Falu rossza* van műsoron, este pedig közkívánatra a mult évben szenzációs sikert aratott bohózat, a „Gazdag lány" megy Dobó Katóval, Alapival, Rónaival és Déri Grizi­vel a főbb szerepekben. Hétfőn Bisson pompás vígjátéka a „Válás után" van műsoron, kedden pedig Ohnet főműve, a „Vasgyáros." Szerdán Horthy kormányzó úr Ö főkegyelmessége fehér­vári fogadásáról visszaérkezett katonai zenekar első közreműködésével a Vígszínház sláger ope­rettje, a „Cserebere" kerül szinre Halmi Verá­val, Nádosyval, Feketével ós Petiikkel. IRODALOM. Petőfi és az 1842-iki napfogyatkozás. Orlay Petrics Soma, Petőfi unokatestvére, érde­kes adatot jegyzett fel a költő diákkorából. Ezt irja : „Konok természetének Petőfi nem egyszer megadta árát. Igy az 1842-ik óv nyarán majd­nem megvakulással lakolt érte. Ez évben teljes napfogyatkozás volt látható Magyarországon s mi e tünemény kedvéért a város szélére men­tünk, hogy azt teljes pompájában láthassuk. Amint a nap fényes tányérja fogyni kezdett, Petőfi föltette magában, hogy annak teljes elfo­gyásáig bele fog nézni s csakugyan intéseim dacára sem vette le arról tekintetét. De amint az első sugár igen éles hatással ismét kilövellt, Petőfi szemeire csapta tenyerét s csak napok múlva szűnt káprázata, de bal szemének ez any­nyira ártott, hogy avval többé soh* sem látott tisztán." Csapody István dr. ezen adatból kifo­lyólag érdekes cikket irt a „ Napkelet a-nek, Tormay Cecil jeles folyóiratának most megjelent júniusi számába. Komáromi János: „Zúg a fenyves" c. érdekfeszítő regényét is e szám fe­jezi be. Több érdekes tanulmány, novella, vers, könyvszemle és apró cikk egészíti ki a folyóirat e tartalmas, közel 100 oldalas számát, amelynek ára 250 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Buda­pest, Döbrentei-utca 12. sz. I. emelet. A magyar kir. központi statisztikai hivatal szerkesztésében és kiadásában a folyó óv elején „Magyar Statisztikai Szemle" cimmel havi fo­lyóirat indult meg. A „Magyar Statisztikai Szemle" szöveges ismertetés keretében, rajzok (grafikonok) alkal­mazásával, gyorsan, könnyen érthetően ós mér­legelhetően közli a hazai és külföldi statisztikai

Next

/
Oldalképek
Tartalom