ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-07-01 / 51. szám

XXVIII, évfolyam, 51. sz. Keresztény magyar sajtó. Vasárnap, 1993. július 1. Megjelenik hetenkint kétszer: sxerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 250 korona. Két oldalas szám ára 30 K, a négy oldalasé 40 K. ESZTERGOM Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30 szám alá küldendőkHirdetések felvétetnek a HUNNIA könyvnyomdában, Kossuth-Lajos-u. 30. Uj hajlékunkban — régi szeretettel • • Az „Esztergom" új formában jelenik meg ma kedves olvasóközönsége előtt. Nyomdát változtatva, technikai okokból eddigi háromhasábos beosztását is négyre cserélte fel, amelyre praktikusabb voltánál fogva újságjaink lassankint mind. áttérnek. A nyomdaváltoztatásnak és vele lapunk új megjelenési formájának az a magyarázata, hogy az „Esztergom" szerkesztőbizottsága az Esztergomi „Hangya" Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet támogatásával bérbevette a „Hunnia" könyvnyomdát és azt a modern igényeknek megfelelően átalakíttatta. A nyomdaüzem fokozatos kifejlesztésével lapunknak az ilyenkor elkerülhetetlenül jelentkező első nehézségek leküzdése után alkalma nyílik terjedelemben is felvennie majd a versenyt az ország legelső vidéki lapjaival, amelyek között, ,amióta csak fennáll, az „Esztergom" mindig számottevő szerepet töltött be. Ha lapunk eddigi, közel három évtizedes múltját nézzük, nincsen okunk az elcsüggedésre. Legutóbbi szomorú helyzetének okát az ország és a főegyházmegye mai sanyarú sorsa eléggé megmagyarázza. De amint fanatikus hittel hiszünk Magyarország feltámadásában és vele a jobb jövőben, épúgy hisszük, hogy eddigi munkánk, fáradozásunk nem vész kárba és mi lehetünk majdan az elkövetkezett jobb idők hirdetői is e város és környékének lakói között. Új helyünkön most úgy érezzük magunkat, mint az a család, amely egy fényes palotából szerényebb házba — de saját házába költözött. Eleinte sok kényelemtől meg van fosztva, egyben-másban nélkülöz is, végül azonban mégis erőt és kedvet ád tagjainak az a tudat, hogy legnagyobb vágya betelt s a függetlenség érzete sarkalja, hogy munkaerejét az eddiginél fokozottabb mértékben értékesítse a jó ügy szolgálatában. Hálás köszönetünket fejezzük ki ehelyütt a Buzárovits-cégnek, amely az „Esztergom

ft-ot 28 éven keresztül a nyomdatechnika minden alkalmas eszközével, az ambiciózus nyomdász minden figyelmességével és a lap ideális céljainak megértő támogatása mellett előállította. Köszönet a lap összes technikai munkatársainak, akik a szerkesztők munkáját könnyítették, őket sok szakdologban jóakaratú felvilágosításaikkal segítették és a lap iránt mindig előzékenyek, áldozatokra hajlandók és megértőek voltak. 1 Minden jótett, jóakarat és figyelem, arait az „Esztergom" bárkitől is élvezett, fel van írva az Ur könyvében, aki e lapot céljainak eszközévé avatta. Bennünket is, akik a keresztény Magyarországért e hasábokat rójuk, az a hit vezérel, hogy szerény munkánkkal használni tudunk és egy-egy téglával hozzájárulhatunk e nehéz időkben az ország újjáépítéséhez és Isten nagyobb dicsőségének előmozdításához. Huszonfttéves találkozó. — Mátéffy Viktor prépost-plébános pappászentelésének húszéves évfordulója. — Az esztergomi bencés főgimnázium huszonöt óv előtt érettségizett 49 növendéke közül ma csak 18-an élnek CsonkaMagyarországon. E 18 egykori diák közül 14 találkozott az elmúlt szombaton városunkban egykori osztálytársuk Mátéffy Viktor prépost plébános, nemzetgyűlési képviselőnek vendégszerető házánál, hogy örvendezzenek a negyedszázados viszontlátásnak és megemlékezzenek a távollevőkről, akik közül 7-en már jobb hazába költöztek, egy élőhalottként Lipótmozőn sínylődik, a többi pedig megszállott területen élve csak lélekben vehetett részt az emlékezetes találkozón. A találkozóra a következő volt osztálytársak jöttek össze: Berkó István alezredes (Budapest), dr. Brenner Károly orvos (Bpest), dr. Cseh Jenő kir. közjegyző h. (Bpest), Halmai Jenő póstatakarékpénztári tanácsos (Budapest), dr. Hamar Árpád ügyvéd (Budapest), Kun László jegyző (Sárisáp), Mátéffy Viktor (Esztergom), dr. Michela István ügyvéd (Budapest), dr. Raics Alajos ügyvéd (Kalocsa), Raufstein Antal szemináriumi vicerektor (Esztergom), dr. Rejtő Sándor egyetemi magántanár (Budapest), dr. Sebestyén Jenő ügyvéd (Budapest), dr. Szentiványi Róbert theologiai tanár (Budapest), Szitkay Béla műszaki tanácsos (Győr). A találkozó ünnepies része vasárnap d. e. fél 10 órakor szentmisével kezdődött, amelyet dr. Szentiványi Róbert theol. tanár mondott. A szentmise alatt a misézőnek két ügyvéd osztálytársa ministrált. Utána mindnyájan dt. Molnár Szulpic főgimnáziumi igazgatónál tisztelegtek. Itt Berkó alezredes üdvözölte az igazgatót és az egybegyűltek háláját, szeretetét tolmácsolta az intézet és annak hivatása magaslatán álló tanári kara iránt. A bencés tanári kar a tisztelgés után villásreggelire látta vendégül az egykori növendékeket. Ez alkalommal dr. Szentiványi köszöntötté fel az igazgatót ós a tanári kart. Megemlékezett a volt tanárokról s különösen kiemelte a história professzorának, a magyar bencések igazi típusának, Panghy Özsébnek nagy hatását az ifjúság lelkére, aki gyakran mindnyájuk könnyezóse közt hirdette tanítványainak a szabad, független Magyarország igazát és akinek ércbe véshető szavai még most 25 óv után is a volt tanítványok fülébe csengenek. Szintoly melegséggel emlékezett meg a magyar irodalom egykori tanáráról Bárdos Rémig dr. jelenlegi pannonhalmi főapátról is, akinek zamatos magyar nyelvezete, mindig emelkedett hangú előadásai és rokonszenves egyénisége mindannyiukra mély hatást gyakorolt. A bencés székházból a temetőbe vonultak a találkozó tagjai, ahol felkeresték volt tanáraik és elhunyt egyik kedves osztálytársuk, Takáts Gedeon bencéstanár sírját. Délben a „Fürdő"-ben volt közös ebéd, amelyen a bencés-rend tagjai közül dr. Molnár Szulpic igazgató, Csapó Antonin, dr. Mattyasovszky Kasszián és Blaskovits Piacid jelentek meg. Itt az első felköszöntőt Cseh Jenő mondotta a távollevő Rózsa Vitái volt osztályfőnökre. Szentiványi dr. pedig az egykori osztálytársakat üdvözölte s a jelenlevők legnagyobb lelkesedése közben jelentette ki, hogy Mátéffy Viktor ós Raufstein Antal épen a találkozó napján húszéves pappászeníelési évfordulójukat is ünneplik. Mátéffy prépost megköszönve az iránta megnyilvánult lelkesedóst, megemlékezett az elhunyt ós távollevő osztálytársakról, majd abencósrend jelenlevő tagjait üdvözölte és indítványozta, hogy a találkozást ötévenként ismételjék meg. Végül dr. Molnár Szulpic igazgató köszönte a főgimnázium ós a tanári kar nevében a hűséges tanítványi ragaszkodást ós háláját fejezte ki azon 70 ezer korona adományért is, amelyet a találkozó tagjai adakoztak össze a főgimnáziumi diáksegélyezés céljaira. Dr. Bárdos Rémig pannonhalmi főapát ós Rózsa Vitái zalavári perjel, valamint a távollevő osztálytársak meleghangú levélben mentették ki távolmaradásukat. A főapát úr őméltósága aznap Győrött elnökölt a Bencés Diákok Szövetségének alakuló gyűlésén. E szövetségnek tagjaiul jelentkeztek a találkozón rósztvett osztálytársak is mindannyian, úgy hogy e szövetség — már az eddigi jelentkezésekből is itólve — egyike lesz Magyarország legtekintélyesebb erkölcsi testületeinek. Esztergom- és Komárommegye egyesítése. A pénzügyminiszter a nemzetgyűlés csütörtöki ülésén beterjesztette a tisztviselői lótszámapasztásról és az azzal kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslatot, amelynek második fejezete a szervezeti változásokra vonatkozik s egyesíti Győr ós Mosón, Esztergom és Komarom, Nógrád és Hont, Borsod-, Gömör- ós Kishont-, Zemplénés Abaújtorna-, Szatmár-, Ugocsa- ós Bereg-, Szabocs- és üng, Békés- és Arad-, végül Csanád- ós Toron tál megyéket. Az ilyenformán egyesített csonkavármegyéket a közigazgatási városok szempontjából úgy tekintik, mintha egy-egy vármegyét alkotnának. Komárom város el nem szakított része rendezett tanácsú város lesz. Az egyesített Esztergom-Komárom vármegye szókhelye Esztergom marad. A megye 3 járásból fog állani. E kérdéssel alkalomadtán bővebben foglalkozunk. A vidéki lap. Irta:,dr. Szabó László, egyetemi tanár. A vidéki újság ma már igen fontos tényező nemcsak egy vidéki város életében, hanem a magyar sajtó fejlődéstörténetében is. A városok rohamosan fejlődő vagy hanyatlani induló kultúrája legszorosabb összefüggésben van az illető városok sajtójának agilitásával. Minden maradisaggal szemben, amelyre a magyar városok természetüknél fogva nagyon hajlandók, a haladásnak legfontosabb rugói a helybeli újságok voltak, melyek minden kérdésben — szintén a természetüknél fogva — mindig a haladás, a kultúra álláspontját képviselték megalkuvás nélkül. Óriási szerencse, hogy a „uaiv vidék" sajtója valóban oly naiv volt, hogy önzetlenül támogatta a kultúrtörekvéseket még olyankor is, amikor abból nemcsak a kultúrának, de az egyéni vállalkozásnak is haszna volt. Csatornázások, vízvezetékek, új színházak, új városi székházak, új iskolák, közúti vasutak s egyéb közhasznú, kulturális intézmények százai hirdetik ez országban a vidéki sajtó agilitását. A vidéki lapnak nem elterjedtsége és nem megjelenésének gyakorisága, hanem szerkesztőjének jelleme ad több-kevesebb jelentőséget. Vannak, fájdalom, olyan napilapok is, amelyek nagyon elterjedtek, de mégsem adhat rájuk senki semmit a városban, viszont vannak hetilapok, amelyeknek nagy a súlya a közéletben. A szerkesztő egyénisége itt jobban érvényesül, mint a fővárosban, mert a szerkesztőt mindenki ismeri s az ő ismert tehetsége és becsületessége nagy jelentőséget ad írása minden sorának. Nagy szerencse, ha egy vidéki vároaban valamelyik komoly újság körül egész intelligencia tömörül s a szerkesztőt támogatja mindenki, aki a tollat forgatni tudja. Az újságírás egész technikáját sehol sem lehet oly gyorsan áttekinteni ós megismerni, mint egy vidéki lapnál. Mi sem természetesebb tehát, minthogy a vidék nagyon sok kiváló munkást szolgáltatott már a fővárosi sajtónak. Sze-