ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-06-17 / 47. szám

Délelőtt 11 órakor a sporttelepen próba volt. Ebéd alatt a vendégek Komoróczy Miklós párját ritkitó szellemi sziporkáiban gyönyör­ködtek. A verseny délután 4 órakor kezdődött a sporttelepen rengeteg nézőközönség részvétele mellett. A védnökök és a Budapestről, Eszter­gomból érkezett, valamint a helyi előkelőségek az első sorokban foglaltak helyet. Az egész ha­talmas sporttelep környéke zsúfolásig tele volt nézőkkel. Igen impozáns volt a női tornászcsapat fel­vonulása, amelyet viharos taps üdvözölt. A ver­seny minden számát különben a kitűnő dorogi bányászzenekar ólónkitette. A női csapat első tornásza Kosch Ilike volt, aki gyönyörű test­tartással ós szabályos mozdulattal vezette a párját ritkitó gyakorlatokat, amelyek közül a buzogány­gyakorlatok különösen élénk érdeklődést keltet­tek. Ezt eddig vidékünkön egyáltalán nem láttuk. A női tornagyakorlatok egyrésze finom átmenet­féle volt a torna és tánc között s eme impresz­sziónkat a zenekar ütemeire végzett, szemnek jóleső, kifogástalanul bemutatott érdekes tömeg­mozdulatok csak megerősitették. A férfi mintatornász-csapatból a korláton ós nyújtón végzett preciz teljesítmények ejtették bámulatba a közönséget. A szabadgyakorlatokat 15 nő és 10 férfi mutatta be. Az atlétikai versenyek eredményeit a hely­színén tett feljegyzések alapján a következőkben közöljük: 80 m.-es sikfutás (ifjúsági) : Jankovich 10*8 mp. Sebestyén 11 mp. Benedek 11*2 mp. 100 m-es sikfutás: Klotz 12 mp. Soltész 12'1 mp. Kornya 12*3 mp. Súlydobás: Riedl 10 m. 49 cm. Csobán 10 m. 37 cm. Sáska 10 m. 22 cm. Magasugrás: Kárász 150 cm. Kornya 145 cm. Ott 145 cm. 400 m.-es sikfutás: Kertész 61 mp. Bregár 62 mp. Soltész 63 mp. Gerelyvetés: Riedl 45 m. 17 cm. Csapó 38 m. 60 cm. Kertész 37 m. 98 cm. Távolugrás: Klotz 540 cm. Augusztin 520 cm. Pács 513 cm. 1500 m.-es sikfutás: Kaiser 5*8 perc. Diszkoszdobás: Riedl 34 m. 70 cm. Ker­tész 30 m. 70 cm. Kókay 28 m. 70 cm. 4y^l00 m.-es stafétafutás: Kertész, Klotz, Augusztin, Bregár, Ott, Kárász, Kornj'a, Soltész 52 mp. A mindvégig izgalmas és minden pontjá­ban osztatlan érdeklődéssel kisért verseny pro­paganda-jellegű lóvén, célját teljesen elérte. A jelenvoltak közül számosan kaptak kedvet a tor­nászathoz s a Dorogi AC bizonyára taglótszám­növekedésről ós kebelében a sportélet még örven­detesebb kifejlődéséről számolhat be e propa­gandaverseny értékes hatásaként. A felejthetetlen ünnepélyt este 9 órakor a sporttelepen és a bányakaszinóban lefolyt kedé­lyes táncmulatság fejezte be. • Szinházi levél. Irta: Simándi Béla. — Taifun. — / Ez a darab szerencsés alapötletének köszön­hette világsikerét. Az ötlet, a többó-kevésbbé akkor még érdekes miliő (azóta de lejáratták a színpad szatócsai), ez az egész, a többi a szin­darabirás mesterségének közismert fogásai: fel­színes szexuális problémák, háromszögesdi a századelejei jóllakott, gondolkodni nem szerető publikum kiszolgálására, amelyek nagy tömege­ket csődítettek a színházba, néhány magyar szerzőt a világon híressé, vagy inkább hírhedtté tettek, a drámaírást pedig belevezették abba a kátyúba, amelyből most sehogyan se tud kilá­bolni. Nem szolgált nagy örömömre, hogy erről a darabról irva számoljak be az esztergomi szí­nészekről, de most az előadás után annál szíve­sebben írom le néhány megfigyelésemet. Az előadás jobb volt, mint amilyenek a vidéki előadások lenni szoktak. A rendezés finom, az előadás harmonikusan gördülő, amelyet a Tokerámót játszó Alapy Nándor igazgató nagy­szerűen vitt. Mély kultúrájú és nagy tehetségű színész Alapy, aki szerepében, a legfinomabb nüanszokat, amelyeken a csak ösztönszinész, bár­mennyire tehetséges legyen is, majd mindig át­siklik, tökéletesen kihozta, úgy, hogy — jobbára amikor kevesen voltak JEL színpadon — teljes illúziót nyújtott az előadás. Ilyen volt a nagy­szerűen megjátszott utolsó felvonás hármas jele­s nete, amikor Linderrel (Rónay Viktor játszotta) és Terivel, Déry Gizivel van a színen. Ez külön­I ben is a darab legmélyebb ós legjobb része. j A második felvonás végét, a gyilkosságot már csak azért is ki kell emelnünk, mert ebben a teljesen valószínűtlenül megint részben is két tö­kéletes színészi alakítást, Alapit ós Orsolya Böskót láttuk. Orsolya Böske szépsége, fiatalsága, nagy­szerűen csengő hangja, temperamentumos és át­érzett játéka kellemes színpadi jelenség. Na­gyon szeretnénk őt látni tökéletes szerepben, ahol módjában lenne teljes tehetségét megmutatni. Rónay Viktor figyelemre méltó színész, aki az iró szerepében jót nyújtott, úgyszintén Déry Gizi, akinek játékában sok gyengédség és "finom­ság volt. Nem neki való szerepben is jó volt Fekete Jenő, akinek értékeivel, mert értékes színész, legközelebb az operett kapcsán foglal­kozom. Vidéki színházakban, ahol egy-egy ven­dógszereplőnek a többi színészt felülmúló játé­kához szokhatott hozzá a közönség, a főszere­pekben jó színészeket látni, ki kell, hogy elé­gítse a nézőket és ha mellékes szerepekben gyengébb színészeket lát is, ez az előadás jósá­gát nem befolyásolja nagy mértékben. A ren­dezés a tökéletlen színpad által nyújtott lehető-, ségeket mind hihasználta és nagyon helyes volt, hogy a harmadik felvonást, a tárgyalási jelene­tet, amely a különben is elég rosszul felépített darabot csak megakasztotta ós a cselekmény szempontjából felesleges, kihagyták. Technikailag is nehéz lett volna szinre hozni, de a német­országi előadásokon, amelyeket Reinhard rende­zett szintén kihagyták. Örömmel kell még ideírni, hogy szerdán Ibsen „Nórá u-ja kerül szinre, az azt követő héten pedig „Peer Gynt", amelyét tudtommal eddig Magyarországon a vidéken csak Alapy mutatott be Székesfehérváron és akkor a fővárosi lapok hosszú cikkekben méltatták az előadást. Remél­jük, hogy a színészek lelkes munkája a magyar közönségben is méltó visszhangra talál. Magyarok Lourdesban és Umpiászban. A háború kitöréskor volt Lourdesban az utolsó magyar zarándoklat — esztergomi részt­vevővel is — s most, hogy annyi évi kényszerű szünetelés után ismét ment magyar zarándoklat e szent helyre, megint részt vett abban eszter­gomi zarándok, aki felejthetetlen emlékeket ho­zott lelkében magával a nagy és fáradságos út­ról. Az idei zarándoklat Tóth János dr. soproni plébános vezetése mellett mult hó 10.-én d. u. 5 órakor indult Budapestről 23 résztvevővel. A tár­saság másnap délelőtt 9 óra 40 perckor ért Triesztbe, ahol a kikötőt szemlélte meg. Innen délben indult el s az olasz harctér máig is lát­ható nyomai mellett elhaladva éjfélkor érkezett Milanóba s azonnali átszállással reggel Gé­nuába. 12.-én délben a csodaszép olasz Riviérán át ért az olasz-francia határra, ahol az útlevél és a podgyászvizsgálat kellemetlenségein átesve a francia Riviera legszebb részein át vonatjuk éjjel futott be Marseillaisebe. Másnap — vasárnap lévén — Marseillaiseben a remek Annunziata-templom­ban szentmisén vettek részt. Ugyanezen napon tar­tották a franciák országszerte szent Jeanne d Arc nemzeti emlékünnepét. Az óriási világváros megte­kintése után ismét vonatra ültek magyarjaink és 14.-én, hétfőn reggeli 5 órakor értek Lourdesba. Itt az angol nemzeti zarándoklattal találkoztak, amely két különvonaton érkezett négy püspök vezetése mellett. Ugyanezen a napon távozott a belga tournai egyházmegye 800 tagú zarándok­lata püspökével és kanonokjaival. Felvonulásuk impozáns volt. Lourdesben a magyarok elvégez­ték ájtatosságaikat, megtekintették a nevezetes­ségeket, majd tisztelegtek Lourdes püspökénél. Innen a zarándokok nagyobb része San Sebas­tianba és Limpiászba rándult ki. San Sebastian­ban tisztelegtek Zita királyné ós Ottó király előtt. Őfelségéik rendkívül szívélyesen elbeszél­gettek a magyar látogatókkal. Ottó csak ma­gyarul beszélt, teljesen jól és helyesen. Tóth János rövid beszédben üdvözölte a királynét, aki ezután bemutatta mind a nyolc királyi gyermeket és a résztvevők mindegyikét fényké­pekkel ajándékozta meg. A zarándokcsapat más­nap Limpiászba utazott és ott megtekintette az 1919. március 30.-a óta folyton csodás jelensé­geket mutató feszületet az ottani plébánia tem­plom főoltárán. Kalauzuk itt Somerella mexikói miniszter volt, akinek a forradalmak miatt me­! neküinie kellett s most itt tartózkodik. Lim­J piászban ez volt az első magyar zarándokcsapat, j Zarándokaink pünkösd hétfőjén indultak vissza­I felé és május 25.-én érkeztek* meg Budapestre. HIREK. • * Papszentelés. Vasárnap a bíboros herceg­prímás 8 esztergomi és 3 székesfehérvári pap­növendéket szentel a bazilikában. A szentelés kezdete 9 órakor. * Harmadik doktorátus. A tegnapi napon avatták Szegeden a jogtudományok doktorává dr. Balogh jxnyos jászói premontrei menekült főgimn. tanárt, a helybeli főgimnáziumnak kiváló tanárát, aki ezzel már a harmadik doktorátust szerezte meg, még pedig valamennyit kitünte­téssel. A városszerte kedvelt tudós tanárnak melegen gratulálunk. * Eljegyzés. Szapory Ovula szigorló-orvos eljegyezte Szakolczay Margitkát Budapesten. * Emléktábla leleplezés. Az esztergomi szent­benedekrendi Szent István kath. főgimnázium 1923. június 17.-ón, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja a főgimnázium lépcsőcsarnokában a világ­háborúban hősi halált halt növendékek emlék­táblájának leleplezését. A kegyeletes ünnepségre a m. t. közönséget, különösen az elhunyt hősök hozzátartozóit és barátait tisztelettel meghívja a rendezőség. Ez alkalommal teszik le a 14. sz. Holló-cserkészcsapat újonc cserkészei és újítják meg az 5. sz. Szent István öregese rkészesapat régi cserkészei fogadalmukat. * Doktorrá avatás. Halász Gyulát, Halász György jónevű esztergomi cipészmester fiát f. hó 9.-én avatták bölcsész-doktorrá a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetemen. * Főegyházmegyei hirek. Töttössy Miklós kineveztetett a budapest-középső-ferencvárosi plé­bánia adminisztrátorává. — Pálfi Lajos segéd­lelkészt a hercegprímás a budapest-józsefvárosi plébániáról áthelyezte a Krisztinavárosba. * Halálozások. Özv. Wirthl Ferencnó ,sz. Schmidt Mária életének 73. évében több éven át tartó nehéz betegség után f. hó 14.-én elhunyt. Temetése szombaton cl. u. 5 órakor folyt le a belvárosi temető kápolnájából. A megboldogult­ban Körmendy Mihálynó sz. Schmidt Etelka ny. kir. járásbiró neje testvérét gyászolja. — Lan­gasszer Ödön állampénztári tiszt életének 42-ik évében, 7 évi orosz hadi fogsága alatt szerzett hosszas betegségében csütörtökön elhunyt. A szerencsétlen tisztviselőt fogságból való haza­térése óta állandóan búskomorság gyötörte. Ha­lálát az állampénztári hivatalon gyászlobogó hir­deti. Temetése vasárnap délelőtt fél 11 órakor lesz a belvárosi temető kápolnájából. * Középiskolai felvételi vizsgálatok uj rendje. A vallás- és közoktatásügyi miniszter megvál­toztatta a középiskolai rendtartásnak azt az in­tézkedését, hogy a középiskolák I. osztályába iratkozó tanulók felvételi vizsgát tegyenek. A változtatás értelmében a felvételi vizsga meg­marad ugyan, de a felvételre pályázók nem a jövő tanév elején, hanem már most, az etetni iskolai tanév bevégeztével teszik le. A miniszter már intézkedett is, hogy a középiskolába pá­lyázó elemi iskolai növendékek bizonyítványait június 20.-ig adják ki, hogy még idejekorán je­lentkezhessenek. Részünkről, a rendeletet nagyon helyesnek tartjuk, mert ezáltal a tanulóifjúság­nak annyira kedves kót hónapi vakációt nem fogja elrabolni a felvételi vizsgára való fel­készülés. * A bécsi Pazmaneum 300 éves fennállása. Bécsből irják: A minap ritka szép ünnepet ült a bécsi Pazmaneum. Ekkor jubilálta ugyanis ez a hírneves magyar papnevelő intézet alapításának háromszázadik évfordulóját. A szép társaságban, melynek tagjai nagyobbrészt az osztrák főváros előkelőségeiből kerültek ki, ott voltak Bécs tan­ügyi s egyházi kiválóságai. Csárszky István dr. prelátus, a Pazmaneum rektora nyitotta meg a programmot. Üdvözölvén a megjelent vendége­ket s felolvasván az üdvözleteket, bemutatta a pápa őszentségétől érkezett meleghangú táviratot is. Lelkes taps ós éljenzés követte a rektor sza­vait, aki az osztrák főváros magyar társadalmá­ban, de az intézet növendékei előtt is figyelmes és úri modoráról ismeretes. Majd Mössmer dr. vicerektor és Lehner dr. dékán következtek. Mössmer pápai kamarás egy nagyon tartalmas : németnyelvű előadásban ismertette az intézet

Next

/
Oldalképek
Tartalom