ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-08-26 / 67. szám

1923. auerusztus 26. ESZTERGOM 3 hogy a polgári iskolának, reáliskolának, gimnáziumnak négy alsó osztályát sike­resen elvégezték. Benyújtandó okmá­nyok: 1. Keresztlevél. 2. Iskolai bizo­nyítvány. 3. Egy évnél nem korábbi keletű hatósági orvosi bizonyítvány arról, hogy óptestű, egészséges ós a ta­nítónői pályára alkalmas. 4. Akik a fo­lyamodás évében iskolába nem jártak, hatósági erkölcsi bizonyítványt is tar­toznak csatolni. A vas- és lakásberendezési kiállítás si­kere. József főherceg nyitotta meg az Országos Vas, Gép, Malomipari, Elektro­technikai és Lakásberendezés! kiállítást, mely ma már szenzációja Budapestnek. A hatalmas, országos jelleg^ kiállítás örvendetesen bizonyítja, hogy az érde­kelt iparágak az utolsó kót óv alatt milyen hatalmas fejlődésen mentek ke­resztül s így kilátás van arra, hogy néhány év alatt iparunk az ország tel­jes szükségletét ki fogja elégíteni. Az első napokban a fővárosi közönség való­sággal megostromolta a kiállítást s a kiállítás igazgatóságához nagy tömagben érkeznek be az egész országból, valamint a külföldről is. Súlyos gazdasági ós pénzügyi viszonyaink között oly örven­detes jelentőség ez, mely kétségtelenül jelzi, hogy a válságos idők fordulópont­ján állunk s a hazánkat rokonstruáló kibontakozása rövid idő kérdése. A dorogi Munkásotthon alapkőleté­tele. Szent István király idei ünnepét a dorogi bányatelepen maradandó em­lék őrzi. E napon tették le ünnepélyes keretek között a vasútállomási épülettel szemközt épülő Munkásotthon alapkövét, amely új intézmény ismét Dorog fejlő­désének jelentős lépését jelenti a szoci­ális haladás terén. Az alapkő letételi ünnepségeket tábori misével kezdették. A hatalmas sporttelepen Dr. Zsigovits Béla a dorogi bánya nemrégiben kine­vezett lelkésze mondta a szentmisét az ott felállított ós ízlésesen díszített oltár­nál. Mise alatt a dorogi bányászzenekar ós Ország Pál taní'ó vezetése alatt újonnan alakult férfikar adott elő lélek­emelő egyházi énekeket. Zsigovits dr. mise közben emelkedett tartalmú szent­beszédet intézett a jelenlevőkhöz, amely­beu Szent István munkás példáját állí­totta követésre a mai kor csüggeteg magyarja elé. Mise után a nagyszámú, ezrekre menő közönség a zenekar hang­jai mellett az épülő Munkásotthonhoz vonult, ahol a bányatelep lelkésze be­szentelte az alapkövet, Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos, bányaigazgató pe­dig gyönyörű beszédben vázolta az épülő Munkásotthon célját ós óvta a józan munkásságot a népbo'ondító agi­tátorok követésétől. A munkások kép­viselőjének liálaszavai után Littke Káz­mér mérnök felolvasta az alapkőbe he­lyezendő okmányt, amelyet ezután ünne­pélyesen helyére tettek. Az alapkövet a jelenvolt notabilitások szép emlék­mondatok kíséretében szokásos kalapács­ütésekkel illették. A jelentőségteljes aktus a Himnusz elóneklésóvel ért vé­get. A közönség ezután a zeneszó hang­jai mellett ismét a sporttelepre ment vissza, ahol teli ízletes gulyással hatal­mas katanok várták már az érkezőket. Mintegy 5000 adag gulyást osztottak ki ez alkalommal az alapkőletétel emlékére borral együtt. Az ebéd után, amelynek kedélyes epizódjai nem hiányoztak, tré­fás nepmutatságok kerültek sorra. Volt zsák futás, lepényevés, oszlopmászás, liszt­fúvás és egyéb a kacagó gyermeksereg ós a vidámabb kedólyüek részére, este­felé pedig a bányászzenekar hangjai mellett a tánc kezdődött ós sokáig tar­tott a legfesztelenebb hangulatban. „Dunántúli Sütömesterek Szövetsé­gének" megalakítása Győrött. Folyó hó 20.-án Szent István napján az egó-z Dunántúl sütőmestereinek meleg érdek­lődése mellett megalakították a Dunán­túli Sütőmesterek Szövetségét. Az ala­kuló közgyűlést Jeney Alajos a győri sütőipari szakosztály elnöke nyitotta meg, aki bejelentette, hogy a csornai, bony-, hárdi, zalaszentgróti, balatonfüredi ka­posvári, pécsi, soproni, komáromi, esz­tergomi, veszprémi, stb. stb. dunántúli községek ós városok sütőiparosai nagy lelkesedéssel csatlakoztak a Dunántúli Sütőmesterek Szövetségének megalakítá­sához. Hajnóczky Béla győri kamarai tag pápai ipartestületi elnök hangsú­lyozza azon tényt, hogy a házi ipar­sütés neve alatt kontárkodó egyének üzemeinek megszüntetésének ügyében a nehéz viszonyok közt levő t videki sütő­mesterek helyzetének megjavítása Gól­jából ezen Dunántúli Szövetségre feltét­lenül szükség vau, annál is inkább, mert a vidéki sütőmesterek a vidéki érdekei gyakran ellentétesek a székesfővárosi kartársak érdekeivel. A szövetség vá­lasztmányának vidéki tagjai közt Dóczi Ferenc esztergomi sütőmester ist ott van, aki az esztergomi sütőmé * terek ne­vében csatlakozott a Dunántúli Szövet­ség megalakításához. Dr. Karikó Imre győri kereskedelmi és iparkamarai titkár kiemelve azon tényt, hogy a kontár kórdósben továbbá a házi sütés címe alatti visszaélés kérdésében csak akkor érünk el eredményt, ha az összes kon­tárokat a vidéki tagok bejelentik a Dunántúli Szövetségnek, mely esetben a Dunántúli Szövetség a győri kereske­delmi és iparkamara illetve az illetékes főszolgabíróság útján az eljárást meg­indítja a feljelentett kontárok ellen, sőt a koutárok ellen forgalmiadócsalás és keresetiadó eltitkolás címén is meg fogja az eljárást indíttani. Talált pénz. Kopcsányi Károly pos­tás a posta-közben kisebb pénzösszeget talált, tulajdonosa átveheti szerkesztő­ségünkben. Mi a nehéz munka? Az általános ke­reseti adótól szóló törvény tudvalevőleg felmentéseket enged a könyvelések alól, ha az itt élő kiskereskedő vagy iparos írástudatlan és forgalma olyan kicsiny, hogy könyvelőt nem tarthat. Száz számra érkeznek be naponta kórvények a pónzügyjgazgatósághoz, amelyek egyi­kében írta egy mészáros a következő­ket: „Kérem felmentésemet, mert a Verebóly-klinikán műtéten mentem ke­resztül a gyomrommal és o t mindenfólo nehéz munkától eltiltottak. Azóta a hús­vágást is alig tudora folytatni, nemhogy a könyvelés nehéz munkájára vállalkoz­hatnék." És mondja ezek után valaki, hogy a tisztviselők nem végeznek nehéz munkát, bár nem kell nekik c ontokat bárdolni. Új csávázószer. Dr. Bodnár János egyetemi tanár, a Mezőgazdasági Bioche­miai Intézet igazgatója hosszas kísér­letezés után a gabonaüszök elleni védekezésre új csávázószert fedetett fel. Köztudomású, hogy hazánkban az üszök­károsodás a mai pénzértékben a 200—300 milliárd koronát is meghaladja s e ká­rosodás ellen gazdáink esak szórványo­san ós legtöbbször felületesen védekeztek. Ezideig az általánosan használt véde­kezőszer az üszök ellen a rézgálic volt. A rézgálicnak azonban sok hátrányos tulajdonsága van, amely általános elter­jedését megakadályozta, — úgyszintén nem tudtak nagyobb elterjedésre szert tenni a nyugati államokban használt drága ós mérges higany-esávázószerek. Épen ezért nagy jelentősége van Dr. Bodnár felfedozóóének, amely szerint oly készítményt hoz forgalomba, amely fel­tótlenül biztos üszökölő képessége mel­lett, nem bántja a vetőmag csiraképes­sógót és a gazdák által is könnyen beszerezhető lesz. A Főldmívelósügyi Minisztérium Gyógy- ós Ipari Növény­forgalmi Irodájának növényvédelmi osz­tálya tárgyalásokat folytat egyik hazai nagy vegyészeti gyárral az uj szernek a gazdák körébe való bevezetése és elterjesztése iránt s remélhető, hogy az uj szor már az idei vetőmag-csávázás­hoz beszerezhető lesz. .Vásárlási visszatérítés a szövetkezet üzleteiben. Az Esztergomi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, legutóbbi közgyűlésének határozata alapján az 1922. évre ós az 1923. év első felére 6 százalékos vásárlási visszatérítést ad azon vásárlóinak, akik a blokkokat, vagy vásárlási könyvecskéiket a szö«, vetkezet üzleteiben vagy központi iro­dájában leszámolás végett beszolgál­tatják. Kis Cia ka'onái! A Kultur mozgó aug. 25—26.-i, szombat és vasárnapi mű­során kerül bemutatásra. A legnagysze­rűbb szkeccs, melynek főszerepót az előnyösen ismertgyermekmüvésznő Jatz­kó Cia játsza, ezenkívül Várnay László a várszínház tagja bámulatba ejtő hu­morával és táncaival teszi derűssé az előadás nagyou érdekes jceneteit. Ritkán aratott oly nagy sikert filmszkeccs, mint éppen ez, mert úgy a filmrésze valamint a színpadi része fordulatos, érdekfeszítő és tartalmas s ami legfon­tosabb, a szerző maga személyesen szol­gáltatja a zenét. Városunk közönségének figyelmét fel­hívjuk, hogy 14 napig mólyen leszállí­tott árban vásárolhat Vermes Ignác divat üzletében. Ugyanis 14 nap múlva a fenti cég üzletét átalakítja ós így a kiszolgálás bizonytalan ideig szünetelni fog. Ezen kedvező alkalmat ajánlatos felhasználni. — Az élet primadonnái vonulnak fel írásban és képben a „Színházi Élet" ma megjelent új számában. A szenzá­ciósan érdekes riporton kívül Iceze Sándor lapja e héten is csupa meglepe­tés. Móricz Zsigmond vezércikkén, Szini Gyula színdarabján, a mozi, sport, tőzsde ós nyaralási újságon kívül ren­geteg cikk, kép, intimitás, valamint kottamelléklet egészítik ki a gazdag szám tartalmát, melynek ára 500 K, negyedévi előfizetés 5000 K. Kiadóhi­vatal Budapest, Erzsébet-körút 29. sz. m M»W i MinmiMi mm Hogyan mossuk a fehérneműt? Tekintettel a szappan és szón árának folytonos emelkedésére, nemkülönben a mosónők napszámának s ótelmezósónek nagy drágaságára, felhívjuk olvasóink figyelmét újból arra a ruhamosási módra, mely a leggazdaságosabb ós leggyorsabb. Ma már Esztergomban mintegy 100 család így mos. Veszünk vegyesen mintegy 100 drb. szennyes fehérneműt, ehhez felaprítunk egy negyed ki o szap­pant ós egy maroknyi mosószódát s fel­oldjuk vízben. Ezen oldatot beléöntjük annyi vízbe, mint amennyiben a kimo­sásra szánt fehérneműt beáztatjuk. Ezen vizet jó langyossá melegítve heáztatjuk a ruhát délután vagy este s így hagy­juk reggelig. Reggel a ruhát kifacsarjuk s berak­juk azon vízbe, amelybe előzőleg szin­tén beöntöttünk egy negyedkiló szappant és egy maroknyi szódát feloldva. Mi­után minden rubát beraktunk, lassú tű­zön melegítjük s mikor jól forrni kezd, 15 percig hagyjuk erősen forrni. Ezután félrehúzzuk az edényt, vagy pedig ki­ürítjük a teknöbe s várunk addig, míg a víz annyira lehűl, hogy a kéz eltűri a me­legét. Ekkor könnyedén átmossuk a ruhát minden nagyobb dörzsölés nélkül s kifacsarva hidegvízbe tesszük g kiöb­lítjük. Ezután kókítős vízbe téve — ké­szen vagyunk a mosással. Vigyázni kell, hogy a meleg ruhát ne hagyjuk egészen kihűlni, viszont nem szabad a melegvizet hideggel lehűteni, mert reáfagy a ruhára a piszok. Az oldatba tett szappanon kívül semmi egyóbb szappanra nincs szükség. . Szappanak ós tüzelőanyagnak legfel­jebb egy negyedrésze kell, mint egyéb­ként. Gr. L. KÖZGAZDASÁG. Az épíio-ipari értékpapírok elérték az aranyparitást. Az építési konjuaktőra és az értéktőzsde. — Az Újpesti Betonáru és Kerámiai űyár építő­kockákat exportál. — A gyár papírjait leg­közelebb bevezetik a tőzsdére. A budapesti értéktőzsde legutóbbi el­lanyhulása alkalmával a piac legjobban dédelgetett értékei és legjobban arany­értékűnek tartott papírjai is 23, 30, sőt 40%-os értékcsökkenést szenvedtek. Feltűnést keltett ez alkalommal, hogy az exoták piacára csak bevezetett „Új­pesti Betonáru és Kerámiaigyál" rész­vényei a legnagyobb derutban is szilár­dan tartották árfolyamukat ós csak­hamar újabb árnyereségre tettek szert. Fővárosi tőzsdei körökből nyert infor­mációnk alapján a papír szilárd fekvé­sét elsősorban belső értéke, de főként a most megindult óriási építési konjunk­túra mozdítja elő. A gyár 1917-ben alakult és 1923-ban alakították át somorjai Lukaehich Géza báró ny. al­tábornagy elnöklete alatt és Kálmán Gusztáv v. b. t. t. alelnökletóvel, rész­vénytársasággá. Jelenleg állandóan 200—250 munkást foglalkoztat 13664 négyszögöl terjedelmű saját telepén t illetve kavics és homokbányáiban. Kö­rülbelül 300.000 köbméter kavics áll rendelkezésre, ami a kavics mai 6800 K-ás árértékénél maga kétmilliárdnál nagyobb Összeget reprezentál. Betonosztálya mindennemű építési anyagok gyártásával foglalkozik, kerá­miai osztálya legfőkép kőépítő szekré­nyeket gyárt, amelyeket kizárólag kül­földre szállít. A gyárnak ez a speciális cikke ma már Holland-Indiában éppen annyira ismeretes, mint Északameriká­bin és miután az óriási szállítási költ­ségek ellenére is dollárban 60%-al ol­csóbb, mint a régebben bevezetett Richter-féle építőszekrónyek — a to­vábbi elterjedés biztosítottnak tekint­hető. Csak nemrégen vállalta el a gyár amerikai képviseletót Molnár Lipót, az Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamera titkára ós máris több vagon ópítőszek­rényt rendelt meg, amelyek ára termé­szetesen dollárban érkezik vissza ha­zánkba. Maga ez a körülmény, hogy a gyár csaknem kizárólag exportra dol­gozik, eléggé magyarázza papírjának szilárd helyzetét és azok, akik állandó értékű részvényekbe akarták pénzüket fektetni, a részvény belső, úgynevezett tömegértékénél fogva is jól járnak, mert a gyárhoz tartozó telkek ára négy­szögö'enkint 40 aranykoronára tehető ós az újonnan épülő szárny építési költsége maga egymilliárd koronára rúg. Enneki elkészülte után ötszáz munkást fog foglalkoztatni. Utolsó érv mfig, de a 'papír híveinek legerősebb érve az, hogy a gyár igaz­gatósága az Őszi tőzsdeszexonban kérel­mezi részvényeinek a tőzsdén való köti­rozását is. A papír tőzsdei irányítását a budapesti értékpiacon kitűnően ismert előkelő tőzsdecég, a Kemény Pál és Tsa (V., Géza-utca 3.) látja el. Főszerkesztő: HOMOR IMRE. Felelős szerkesztő : GÁBRIEL ISTVÁN. —W«M iiiM'lllP i^—iw^^mmm Vetőbúzára előjegyzést a buza órának elire lefizetése ellenében elfogad az esztergomi fogyasztási ós értékesítő szö­vetkezet központi irodája, raktára ós bármelyik üzlete. Előjegyzési határidő 1923. aug. 26-tól szeptember 2-ig. Esztergom sz. kir. város pénzügyi osztálya. 423/923. p. ü. szám. Hirdetmény. Figyelmeztetnek azok a szőlőtulajdono­sok, kik sajáttermésű boraikra a boritaladó kedvezményes fizetése céljából az 1892. évi XV. t. e. 3. §-án alapuló igényüket érvé­nyesíteni akarják, abbeli szándékukat folyó évi szeptember hó^ 1—15-ig Esztergom város Fogyasztási adóhivatalánál az utca és ház­szám pontos bemondása mailett bejelenteni annál is inkább el ne mulasszák, mert a ké­sőbbi bejelentések figyelembe nem vehetők. Esztergom, 1923. aug. 25-én. Esztergom sz. kir. város pénzügyi osztálya. Keresztény újságok Nemzedék, Nemzeti Újság, Szózat, Magyar­ság, A Nép,TJj Lap, Képes Krónika, Uj Barázda kaphatók minden utcai elárusítónál és meg­rendelhetők Tatarek József könyvkereskedé­sében, vagy özv. Csernohorszky Vilmosné hírlap el árusító üzletében Kossuth L, u. gg,

Next

/
Oldalképek
Tartalom