ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-04-15 / 29. szám

XXVIIL évfolyam. 29. szám. Keresztény magyar sajtó. Vasárnap, 1923. április 15. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 100 korona. Kétoldalas szám ára: 10 K, négyoldalasé 15 K. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Szent Lőrlnc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. A kormány összhangba hozza a közoktatásügyet Csonkamagyarország helyzetével. — Fővárosi tudósítónktól. — Budapest, 1923. április 14. A fővárosi lapok már jelezték, hogy az ország gazdasági helyzetének szanálására a kormány rekonstrukciós tárcaközi bizottság alakítását határozta el. A bizottság alakulása még folyamatban van, de — mondhatni — működését máris megkezdte. A bizottság célja ugyanis elsősorban az, hogy az egyes tárcák kiadási tételeit a lehetőségig csökkentse, másrészt hogy megfelelő intézkedésekkel az ország anyagi bevételeit fokozza. Az egyik nagyjelentőségű takarékossági rendszabályról már* meg is jelentek híradások a sajtóban, azonban — amint azt illetékes helyen munkatársunknak kijelentették — nagyrészben téves információk alapján. A hirek szerint ugyanis a kultusztárca kiadási tételeit több iskola megszüntetésével és egész sereg tanár elbocsátásával akarja a kormány csökkenteni. Erre a mindenfelé érthető feltűnést keltő híradásra vonatkozóan kérdést intéztünk illetékes helyre, ahol a következők szerint informáltak bennünket : „Az iskolák beszüntetéséről szóló hirek a közölt formában nem felelnek meg a valóságnak. Tény az, hogy a kormány bizonyos takarókossági rendszabályokat kivan életbeléptetni. Ezeknek az intézkedéseknek kettős intenciója van: egyrészt megtakarítani kívánja a felesleges iskolák fenntartási költségeit, másrészt az általános helyzetnek megfelelően reformálni akarja egész közoktatásügyünket. " „Tudvalevően több — főleg fővárosi — középiskolában különféle okok miatt a délelőttdélutáni tanítási időt vezették be, több párhuzamos osztályt alakítva. Ezeket az osztályokat most mindenütt összevonatjuk ós ismét egységesen a délelőtti tanítási időt vezetjük be. Megszüntetjük a négyosztályos, úgynevezett alsófokú gimnáziumokat ós reáliskolákat, helyesebben ezeket a legközelebbi főgimnáziumokba, illetve főreáliskolákba illesztjük be. Az igy felszabaduló tanerőket azokba a városokba osztjuk be, ahol tanárhiány mutatkozik. Ugyancsak megszűnnek a sárospataki, kecskeméti, miskolci és pécsi jogakadémiák. Az egyetemeket illetően az a terv, hogy a kevésbé látogatottakat összevonjuk, igy valószínűleg a pozsonyi egyetem, amely, az orvosi fakultást kivéve, gyengén látogatott, be fog olvadni a szegedi vagy debreceni egyetembe." „Az alsófokú iskolák megszüntetésével és összevonásával a kormány csökkenteni akarja a lateinerek túlprodukcióját ós az ifjúságot a gazdasági pályákra igyekszik szorítani. Ennek a célnak elérése érdekében azokban a városokban, amelyekben alsófokú iskolákat beszüntet, a polgári iskolákat gazdasági középiskolákkal egészíti ki." „Elhatározta továbbá a kormány, hogy a felekezeti iskolák szubvencionálását fokozatosan beszünteti és ezeknek fenntartása egészen az illető felekezetek gondja lesz. Ennek az intézkedésnek alapján az egyes iskolafenntartó felekezetek is iskoláik összevonására határozták el magukat. Összevonják az esztergomi ós váci tanitókópezdéket is és Esztergom szókhellyel fog az összevont intézmény tovább működni." „Utolsónak említem, bár a kormánynak ©gyík legelső törekvése a reformok végrehajtásával az, hogy a tanári kar igen súlyos helyzetén javítson. Rendezést nyer a tanárok státuskérdése olyankópen, hogy a tanárok a nyolcadik fizetési osztályba fognak kineveztetni és az ötödik fizetési osztályig juthatnak előre. Az igazgatók külön státusba kerülnek, a hatodik fizetési osztályba neveztetnek ki és elérhetik a negyedik fizetési osztályt, mint főigazgatók." „Ezekkel a reformintézkedésekkel véli a kormány egj^részt csökkenteni csonka Magyarország iateinereinek számát, másrészt a magyar közoktatást a viszonyoknak megfelelően átépíteni ós végül megjavítani a tanári kar súlyos helyzetét. Az intézkedések végrehajtásának előkészületei már teljesen befejeződtek és igy valószínű, hogy már a következő tanévben életbe is lépnek ezek a reformok." (K. E. K.) 4557/923. tan. sz. FELHÍVÁS. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter úr f. év április 10.-én kelt 15931/923—X. sz. körrendelete alapján felhívom a város területén lakó mindazon hadirokkantakat, özvegyeket és árvákat, akik a felemelt járadék megállapítása miatt eddig bármily okból még nem jelentkeztek, hogy igényeiket legkésőbb f. év április hó végéig a hatóságnál (közgyámi hivatal; annál bizonyosabban bejelentsék, mert ezen végső határidőn túl a jelentkezések egyáltalán nem fognak figyelembe vétetni. Esztergom, 1923. április 14. Dr. Antóny Béla s. k. polgármester. Az uj városi szervezeti szabályrendelet bemutatása. Városi közgyűlés. A jó valutás letelepedőnek a város területén uj házat kell építenie. Újítások a városi villanyosüzem szabályzatában. Esztergom város képviselőtestülete f. hó 10.-én, kedden délután 4 órakor közgyűlést tartott. A rövid tárgysorozat nem egy közérdekű pontja élénk vitára adott alkalmat. Napirend előtt, hálás köszönetét fejezte ki a képviselőtestület Mátéffy Viktor prépost-plébános, nemzetgyűlési képviselőnek 120,000 koronás húsvéti jótékony célú adományáért. A jogügyi bizottsági és tanácsi javaslatot az uj városi szervezeti szabályrendelet megalkotása tárgyában Dr. Sántha József h. tanácsjegyző terjesztette elő. Az uj szabályrendelet lényegileg és szempontjaiban nem tér el a régitől, egyedül részleteiben és kidolgozásában az ujabb viszonyok gyakorlatához kellett alkalmazkodnia. Különösen a pénzügyi ós gazdasági ügykör nagymérvű kiszélesedését tartotta szem előtt. Elfogadta a közgyűlés a város kötelékébe való felvétel alkalmából fizetendő díjakról alkotandó szabályrendelet ügyében tett javaslatot, mely szerint ezentúl a város kötelékébe való felvétel megfelelő díjazással jár. Hozzájárult a közgyűlés Dr. Gróh József kiegészítő javaslatához is, amely kimondja, hogy a jóvalutájú idegen állampolgárok részére a városban való letelepedést uj ház építésének kötelezettségével köttessék egybe. Nagy vita fejlődött ki a villanyos áramszolgáltatási feltételek ós az idevonatkozó szabályzat módosításáról szóló javaslat tárgyalásánál. A közgyűlés nagyrészt elfogadta a villanyos bizottsági ós tanácsi javaslatokat. A módosított szabályzatban uj az, hogy az uj áramfogyasztó köteles a változást az üzletnél bejelenteni. Uj az is, hogy ezentúl elveszik a villanyos árammérőt attól a fogyasztótól, aki egy év alatt 500 hektowatt órát nem éget. Ezt azonban azzal a módosítással fogadta el a közgyűlés, hogy a fogyasztó esetleg kiegészítheti az áramfogyasztást 500-ra és a különbözet díját megtéríteni köteles. A többi,' kevósbbó közérdekű ügynek letárgyalása után a közgyűlés fél 7 órakor ért véget. AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. ízen a székely. Magyarok, testvérek ! O, meddig hallgattok ? Bilincses kezembe rézfokost adjatok. Rézfokost hozzatok, csillogót, keményet, Vérszopó bandáknak hadd vessek már véget. Rézfokost!... Hadd menjek Tátrába, Erdélybe; Hadd üssek bélyeget Káinok fejébe. Rózfokost! Hadd szedjem ráncba a rácokat, Hadd zúzzam semmivé a zsebrákláncokat. Rézfokos villogjon szerteszét, cikázzon, Kárpát, Erdély, Bánság rabkönnyben ne ázzon. Rézfokost adjatok kezembe magyarok, Látom a jövendőt: én élni akarok ! (Nyergesujfalu.) Szivontsik Antal. Hogyan lehet ma kijutni Amerikába? A prepaidek. — A fiskális év. — A hajóügynökök haszna. — Kivándorlási előlegek. — Akik már útlevelet nyertek. Sokszor hallani mostanában olyanoktól, akiknek idehaza az élet szinte elviselhetetlenül nehéz — ós kinek nem az ? — ezt a sóhajt: „Hej, ha kijuthatnék Amerikába !" Ilyen sóhaj természetesen csak jámbor vágyódás kifejezője ós igen messze van a megvalósulástól. Merjük állítani, hogy a legtöbben komolyan még sohasem foglalkoztak a kivándorlással. Annál fontosabb azok részére, akik nem sóhajtoznak, hanem már előkészületeiket is megtették az amerikai kivándorlásra, a belügyminiszter alább ismertetett rendelete, amelyet Esztergom vármegye alispánjához küldött s amely nemcsak a kivándorlókat érdekelheti, hanem minden művelt embert mind közgazdasági, mind szociologai szempontból. A magyar kir. belügyminiszter ugyanis fontos körrendeletet adott ki az Észak-Amerikai Egyesült Államokból küldött „prepaidek" (előreváltott hajójegyek) és a kivándorolni szándékozók által az engedélyezett hajóstársaságok magyarországi irodáiban lefizetett előlegek tárgyában. Tudvalevő, hogy az Észak-Amerikai Egj^esült Államok törvényhozásának azon intézkedése, hogy egy fiskális év (július 1.-től — június 30.-ig) alatt csak 5638 • magyar honos kivándorló nyer az Egyesült Államokba bebocsátást, az 1923/24-ik fiskális évre is érvényben marad, tehát a kivándorlás idei újbóli megindulásától kezdve újból csak 5638 magyar kivándorló nyer bebocsátást az Egyesült Államokba. Természetes tehát, hogy a kivándorolni szándékozók közül csak azok kaphatnak útlevelet, kiknek kiutazása leginkább indokolt. A kérelmezőknél nem azt fogják a hatóságok elsősorban vizsgálni, hogy kinek mióta van hajójegye, illetve, hogy mikor fizetett be valamelyik engedélyezett hajóstársaságnál hajójegyeti hanem azt, hogy kinek milyen fontos élet fenntartását jelenti az Amerikába való kijutás és mily családi kötelékek fűzik az illetőt már Amerikában levő hozzátartozóihoz. Már most is több mint 5000, Amerikában vásárolt „prepáid" van itt Magyarországon for-