ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-08-26 / 67. szám

2 ESZTERGOM 1Q23. augusztus 26. hegyen folytak be, az utóbbi helyen sok idegen is hozzájárult adományával a gyűjtéshez. Meglepő kis összegek folytak be a Mária Terézia út körül, ahol összesen 5000 K gyűlt be az urnába és ezt sem az ottani lakosság adta, hanem a vonston érkező vasuta­sok ós idegenek, de annál több gorom­baságot kellett itt hallgatni az e helyen a gyűjtést vezető Szabó Margit úrleány­nak. Az osztály gyűlöletnek ós a még a proletárdiktatúra gyászos korszakából itt maradt undok frazeológiának nem egy rossz illatú virága jutott újból nap­fényre, elárulva azt, hogy némelyek lelkében micsoda érzelmek lakoznak. Szentgyörgymezőn 2500 K gyűlt össze, amiből 1000 K-t az esperes-plébános adott s a többit a gyűjtők maguk. Szóval igen-igen sokan vannak Eszter­gomtan, akik kérges s? ívükhöz nem engedik hozzáférni még a kisdedeket se ós nem tudják érezni azt a gyönyörű­séget, amit ad, ha magunkéból jólélek kel annak adunk, aki nálunk szegényebb és rászorul az adományra. A Stefánia Szövetség mikor arról van szó, hogy ad­jon, nem nézi, hegy a reá szoruló gyermek az iparos, hivatalnok, vagy fö.dmíves osztály gyermeke-e, csak azt nézi ós arra igyekszik, hogy segítsen és meg­mentse a kisdedet ós ezt fogja tenni az 1923. évi augusztus hó 20.-ának tanú­sága dacára, mert keresztényiesen tud gondolkozni03 követi Krisztus mondását: „Engedjétek hozzám a kisdedeket, mert Övéké a mennyeknek országa 1" A gyűjtést végző úrasszonyok és úr­leányok neveit itt közöljük, legyen leg­alább ez a megemlékezés elismerése fáradhatatlan munkásságuknak és iga­zán nagy sikerüknek. Badinszky Lászlónó, Bellovits Gyu­lánó, özv. dr. Berónyi Gyuláné, Dr. Berónyi Zoltánnó, Bignió Imrónó, Bu­rány Ernőnó, Bosnyák József né, Fekeie Lászlónó, Grósz Ferencnó, Gyürke De­zsőnó, Dr. Hamza Józsefnó, Henning Sándorné, Jaksits Gyuláné, Dr. Katona Sándorné, Kuti Sándorné, özv. Marosy Józsefnó, Marosy Ferencnó, Melcher Gyuláné, Peinlich Póternó, De Pott Gusztávné, Prikkel Mibálynó, Saághy Deasőoó, Schleifer Aladárnó, Schön her Károlyné, gróf. Sternberg Józsefné, dr. Szabó Emilnó, dr. Szomor Aurélnó, Tóth Bólánó, Vajda Ármionó, Valter Gyu­láné, Zajankovszky Mártonnó, Zséger Gyuláné, Ujjady Bólánó, Bignió Babi, Beck Manci, Belányszky Baba, Berónyi Edit, Berán Buci, Boros Klára, Berg­majer Márta, Brutsy Böske, Darvas Bözsi, Eggenhoffer Magda, Farkas Magda, Gyurkovits Nővérek, Heppner Nővérek, Hoffman Baba, Kolyán Ma­— „Ugyan, már mi rossz érhet itt bennünket?" — kérdeztem. — „Hát mi más, minthogy aligha megyünk mi innen szépszerivel szabad­ságra l" — felelte János, miközben a hátizsákot pakolta, mert a levegő forró vo t No erre nem is gondoltam... Kezeit csókolja: Sándor. * Igló. 1916. január 9. Kedves Apám 1 Itt vagyok a kórházban karlövéssél, János is itt van mellettem, de — a malac nincs itt. Arra még emlékszem, amint ános ölbekapta a malacot, mert neik j-kart menni és futni kellett a második állásba. Akkor egy nagyot koppant a malac fc * feje, a szeme fölött kis lyuk kelet­kezett ós — vége volt. — Hej, az irgalmát ennek a buta golyóbisnak, már inkább az ón kisujja­mot találta volna el!" — sóhajtott Já­nos, miközben nagy elkeseredéssel le­tette a malacot... Aztán mi törtónt, arra nem emlék­szem. Nemsokára megyünk haza. Csak egy szomorít, hogy — maiac né kül. Kezeit csókolja : Sándor. 6, í, riska, Koit'er Ella, Kuti Livia, Kulcsár Edit, Mátéffy Ili, Mátóffy Mancika, Matus Magda, Mike Ilona, Munkácsy Manci, Nagy Elza, Palkovics Klári, Pelczmann Magda, Perger Esztike, Ro­senberg Bözsi, gróf Sternberg Rózsi, Schnied Olga. Schalkház Berti, Szabó Margit, Szabó Inni, Szabó Nyuszi és Manyi, Szander Irén, Sziklay Irma, Sztojánovits Kató, Tamás Mimi, Tata­rek Nővérek, Tvarossek Magda, Vezér Mariska, Vodicska Anni, Zeke Irénke. * * * A Stefánia Anya- és Csecsemővédő Szövetség; Esztergomi Fiókja, ezúton tolmácsolja leghálásabb köszönetét a Szent István napi gyűjtésben rósztvett összes úrnőknek, úrleányoknak ós uráli­nak. Mély háláját fejezi ki Dr. Cser­noch János hercegprímás Ur Ő Eminen­ciájának, aki mint minden alkalommal úgy ezúttal is tündöklő jelét adta atyai jószívónek amely nem zárkózik el soha semmi jótákonycél elől. Ugyancsak há­lásan köszönik a méltóságos Főkáptalan kegyes adományát és úgy Nékik mint a sok-sok ezer ismeretlen adakozónak ez úton is kívánja, hogy a jó Isten bősé­ges áldásival fizessen jótékony csele­kedetakért. Kis hírek mindenfelől. Franciaország olasz támadások ellen készülődik. Parisból jelentik: Kínos feltűnést keltett a francia diplomáciai köiükben az, hogy az angol sajtó egy ujabb franciaellenes manőver kapcsán leleplezéseket közöl a francia hadiké­szülődósekröl akkor, midőn a világ nem­zetei a lefegyverkezós mellett fejtenek ki hatalmas propagandát. Franciaország most az o asz támadások ellen épít védő-j műveket a Korzikán, amik köré Olasz-' ország i?anyában stratégiai vasutakat hálóz, a déli partokon pedig hadihajó­bázist rendez be. A legkínosabb pedig az, hogy a francia kormány a nírt nem is igyekszik megcáfolni, vagy szépíteni, aminek hatása különösen Olaszország­ban okozott nagy elkeseredést. „Ez a helyzet — állapítja meg a I'Oouvre — most ugyanazon szituációk elé sodorta Olaszországot, mint amilyenben a régi hármasszövetsógbe való belépése előtt volt. Csakhogy akkor egy erős Német­ország képezte az olaszok biztos hát­védeimét, míg most még Anglia inten­ziv támogatására sem számíthat a fran­ciák elíen." A német tudomány uj szenzációs fel­fedezése. A német tudomány korszak­alkotó felfedezést produkált. Contrálisan fejlesztett villamosáramraal antimagnóti­zálja az üzemi motorok mágneseit és ezzel megállí'liat minden forgalmat egy bizonyos hatókörzetben. így esett meg, hogy a Berlin fölött repdeső idegen repülőgépeket sorra leszállásra kény­szerítik és elkobozzák. Ugyanígy képe­sek az automobilokat ós minden egyéb mágneses hajtóerővel mozgó közlekedési eszközöket üzemkorlátozni. A találmány egy újabb háború esetén teljesen meg­bénítaná az ellenség közlekedését, amiért órissi az ijedelem Franciaországban. Az antiraagnetizálás módszerét Nordmann találta fel. Az újabb román kölcsönhajszáva! kap­csolatban éles támadások indultak meg Románia ellen. A lapok a leghatáro­zottabban tiltakoznak az ellen, hogy Franciaország állandóan pénzzel tartsa Romániát. A „I'Oeuvre" még külön megállapí ji, ho^y semmise jellemzőbb a román Impérium értékére, mint az, hogy a Magyarországtól odacsatolt te­rületek, amelyek Európa granáriumai voltak, most buzabehozatalra szorulnak. Az olasz kathollkusok és az uj női­divat. A velencei pátriárka: La Fon­taine bíboros a következő körlevelet intézte papjaihoz : — Egy uj női divat hódít most: a ruháknak nincsen ujja, anyaguk nagyon átlátszó, a nyak kivá­gása igen mély, A szószékről ki kell hirdetni a híveknek, hogy aki ilyen ruhában jön a templomba, a szentségek­hez nem járulhat ós föl kell szó'ítani, hogy a templomot hagyja el. Ha valaki ilyen ruháhan az áldoztató päd elé me­részkednék, az áldoztató pap ne nyújtsa neki az Úr testét, hanem észre sem véve őt, haladjon tovább bárki legyen is az illető. Teljes aranyfedezett! orosz pént ad ki a szovjet. Berlinből jelentik: Moszk­vai jelentós szerint Sokolnikov, a szov­jet pénzügyi népbiztosa hivatalos nyilat­kozatot adott közre egy kibocsátandó teljes aranyfedezetű uj orosz pénznem­ről, a „cservonc"-ról. Eszerint az uj pénz értéke a közforgalomban 920 mil­lió papírrubellel egyenlő. Megállapítja a népbiztos, hogy amennyiben egy angol font 885 millió rubellel, egy dollár pe­dig 184 millió rubellel egyenlő, a cser­vonc, amelynek értéke viszont 1.07 angol iont, illetve 5 dollár lesz, kiváló pénz­egységül szolgál majd a külfölddel való nemzetközi kereskedelemben. Kirabolt apácakolostor. A Szlovenszka Politika jelentése szerint Trencséoben a Notre Dame-kolostorba ismeretlen tet­tesek betörtek és a kolostort majdnem egészen kirabolták. A rablóknak nyo­muk veszett. Anglia óriási világkiállításra készül. A London közelében lévő Wembleyben a jövő évi áprilisban óriási világkiállí­tást fognak rendezni, amelyen Anglia reprezentálni akarja egész iparát, mező­gazdaságát, gyarmatprodukiumait, eze­ken kívül képző ós iparmű végzetét is. A wemblryi britt kiállítás a világ leg­nagyobb kiállítása l»sz, amelyen Anglia mellett minden ország részére épül egy egész kiál ítás-várost alkotó hatalmas pavillonsorozat. A kiállításra már min­den nemzet kapott meghívást. Radios Londoni útja megpecsételte a belgrádi kormány helyzetét. Londonból jeleütik : Kadics horváth köztársasági parasztpárti vezér londoni tatózkodásá­nak kényszerű okaival élénken foglal­kozik az egész angol sajtó. A legutóbb kapott angol meghívást Radics annál is inkább elfogadta, mivel a jugoszláv kor­mány elfogató parancsot adott ki ellene. Az angol sajtó a Radics-üldözéssel kap­csolatosan megállapítja, hogy a belgrádi kormány megsértette a genfi konvenciót, amiért ós az általános kü'poitikai hely­zetéből is kifolyólag meg van pecsételve sorsa. Ugy hírlik, hogy az angol kor­mányelnök nem kíván találkozni Pasics jugoszláv miniszterelnökkel, aki tudva­lévően párisi útja folytatásaként Lon­donba is át akart utazni. Miklós orosz cár él ? Berlinből jelen­tik : A „Gazette de Charleroi" című belga lap a világhírű író, Lules Barré tollából azt a szenzációs hírt közöíte, hogy Miklós, a Leninek szovjetje által egész családjában kiirtott orosz cár éi, sőt él a csíiládja is, egy eldugott kis francia falucskában Los Cöouxban Cou­rovitel ós Mihály uagyhere3g Luyokx álnéven. A. cikkben Barré azt is írta, hogy az ifjú cárevics nemrég megláto­gatta 8pját, akivel két napot töltött együtt. A belga lap cikke természetesen alaposan felkavarta a francia sajtót ú^y, hogy a párisi lapok riportereinek egész serege utazott gyorsvonatokon, automo­bilokon ós repülőgépeken azonnal a kis faluba. A riporterek azonban hosszú orral tértek vissza a kirándu ásról, meg­állapították, hogy L)s Choux falunak mindössze 700 lakója van, akik között nem található meg se Miklós cár, se a nagyherceg. Ujabb magyar irredenta összeeskövés Erdélyben. Bukarestből jelentik : A ro­mán kormány félhivatalosa, a „Viitorul" óvatosan leleplezett megint egy erdélyi irredenta-összeeskövóst. A leleplező cikk szerint a kolozsvári szigur.mca tette meg az első lépéseket a társaság ártal­matlanná tételéhez. A kormányfólhiva­talos természetesen neveket nem közöl, még a többi bukaresti lapok unszolá­sára sem, csupán azt állapítja meg po­zitívumként, hogy az összeesküvés fő­iszereplői erdélyi kathoüku* ós reformá­tus papok, akik ellen a kormány a legszigorúbb eljárást tette folyamatba. Ismét lesz tehát néhány erdélyi magyar mártír, amire ennek a „szilárd" oláh belpolitikának hatalomfenntartás szem­pontjából periódusonkint van szüksége. HÍREK. A hercegprímás Budapestre utazott. Dr. Csernoch János biboros hercegprí­más, miután rósztvett az egyházmegyei papság Esztergomban folyó lelkigya­korlatain, f. hó 25.-én, szombaton Bu­dapestre utazott, ahol Forster Gyula báró aranylakodalmán végzi az egyházi szertartást. Az Erzsébet Népakadémia tanulmányi kirándulása Esztergomba. A budapesti Erzsébet Népakadémia tagjai Máder Gyula vezetésével számos érdeklődő kíséretében mult szombaton Esztergomba utaztak, hogy megtekintsék a város egyházművészeti ós történelmi emlékeit. Vasárnap a székesegyházat, a kincs­tárt és a Kriptát tekintették meg első­nek, hétfőn pedig a székesegyházi könyvtárt ós a Simor-féle képtárat néz­ték meg. A város egyéb nevezetessé­geinek megtekintése után a társaság hétfőn este visszautazott Budapestre. A vízivárosi rém. kath. elemi és pol­gári leányiskolákban a pótbeíratások szeptember 1.-én ós 3.-án reggel 8-tól 12-ig lesznek. A javítóvizsgálatokra 1-én délután 3 órától jelentkezhetnek. A Veni Sancte 8.-án reggel 9 órakor lesz. A polgári iskolában a havi tan­díj 3000 K, az izraelitáknak 5000 K. A Szentszék Felvidéken is elrendelte Szent István-napjának megünneplését. Még a mult évben elrendelte a cseh kormány, hogy a nagyszombati érseki helynökség az 1923. évre kiadott egy­házi hivatalos naptárból a Szent István király napjának megünneplésére vonat­kozó részt hagyja ki. Ez a rendelkezés úgy a papság, mint a felvidéki katho­likuiok körében nagy visszatetszést és elkeseredést szült. A felvidéki katholi­kus papság hivatalosan is állást foglalt a rendelkezéssel szemben ós több esp. ker. az ügy orvoslása végett Rómához for­dult. A római döntés most érkezett meg a nagyszombati érseki helynökséghez. A Szentszék döntése szerint Szent Ist­vánnak, mint az esztergomi egyházmegye alapítójának ünnepét az esztergomi fő­egyházmegyének jelenleg cseh megszál­lás alatt levő egész részében az eddigi évszázados szokáshoz híven ezentúl is meg kell ünnepelni. A római Szentszók hivatalos döntése a Felvidék katholi­kusainak körében osztatlan örömet és magnyugvást keltett. Az esztergomi szab. kir. város köz­ségi iskoláiban az 1923—24.» tanévre a pótbeírasok szept. 1., 2., és 3.-án d. e. 8—12 óra kö.ött történik. — Szept. 4. -én reggel 8 órakor Veni Sancte, 5. -én rendes tanítás lesz. — Beíráshoz értesítő könyvecske, vagy utolsó bizo­nyítvány és a születési tanúsítvány szükséges. — Könyvtárjárulók címen 50 fillért kell fizetni. Igazgatóság. A Kereskedő Ifjak Önképző Egyesü­letének nyári táncmulatsága 1923. szept. hó 1-ón lesz megtartva a Fürdő Szálloda összes helységeiben. A mulatság iránt városszerte nagy az érdeklődés. — Az egyesület vezetősége tudatja mindazok­kal, kik meghívót esetleg tévedésből nem kaptak és erre igényt tartanak adják lo címüket Tatarek József-féle könyvkereskedésben. Beíratás az érseki tanítónőképző­intézetben. Az esztergomi irgalmas-üóvó­rek érseki tanítónőképző-intézetének I—'XII. osztályába a beíratások szept. 3—l. ós 5.-ón lesznek. Az első évfo­lyamra Oiy óptestű és ép érzékszervek­kel biró, egészséges tanulók vehetők fel, akik a folyamodás évének júaius havá­ban 14-ik életevüket már betöltötték s ugyancsak é hónapban 18 évnél nem idősebbek ós akik hitelesen igazolják,

Next

/
Oldalképek
Tartalom