ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-08-19 / 65. szám

irozott mezőgazdasági termeivényeket fog exportálni. Bácskában ho ! dankint 10—13 mótermázsás termések voltak. A német belső feszültség engedett, noha a kommunisták legutóbbi zavar­gásai még mindig izgalomban tartják az idegeket. Az enyhülést Stresemann kancellár bemutatkozó kormánynyilat­kozatának kell tulajdonítani, amelyet az egész német sajtó osztatlan helyes­léssel fogadott. Amerikában Coolidge elnök kijelen­tette, hogy európai kérdésekben nem kíván döntőbíró lenni ós semmiféle európai kérdésbe nem szól be mindaddig, míg Európa népei erre egyetemlegesen fel nem kérik. Kötegyán határhelység vasúti állo­mását rövidesen visszakapjuk a romá­noktól. Eddig a község hozzánk tarto­zott, az állomása pedig elszakúott te­rületre esett. Augusztus 21 .-tői megdrágul a vasút. E hét elején megdrágult a posta, a trafik, a jövő hót keddjétől kezdődőleg pedig a vasúti személyforgalomban lép életbe ismét 100 százalékos díjemelés. Az ötvenmilliós márkák. Berlinben kiadták a 10, 20 és 50 millió márkára szóló birodalmi bankjegyeket. A három bankjegy egyenlő nagyságú, fehér pa­pírra vannak nyomva, annak is csak az egyik oldalára egyszerű fekete festék­kel. A jobbolda.on vsn a vízjegy, meiy a hamisítást lehetetlenné teszi. Nagykanizsai háztulajdonosok felajánl­ják házaikat a kincstárnak. A nagy­kanizsai háztulajdonosok hatalmas gyűlés keretében szándékoznak sérelmeiket szó­vátenni és erre orvoslást keresni. A naggyűlés határnapjában meg is állapod­tak, szept. 19.-ében, amelyen — érte­sülésünk szerint — el fogják határozni, i hogy, ha megfelelő orvoslást nem kap­nak, házaikat felajánlják a kincstárnak, szedje be az a házbéreket, fizesse az adókat és végezze a renováltatási költ­ségeket. A budapesti villamos egyszeri menet­díját 600 koronára emelték. Ki ál itás a főváros jubileumán. A Székesfőváros tanácsának kérelmére Buda ós Pest összecsatolásának ötvenéves for­dulóján, az Országos Vaskereskedelmi és Vasipari Szövetség nagyszabású vas-, gép-, malomipari és elektrotechnikai ki­állítását folyó hó 18.-án nyitotta meg Horthy Miklós Kormányzó Űr a Vá­rosligeti Iparcsarnokban. A kiállítás nagyarányú demonstrációja lesz a hazai érdekelt iparágaknak s különösen az elektrotechnika, mezőgazdasági gépipar és a maloraszükségleti ipar fogja be­mutatni legújabb fejlődését. A kiállítás volt, amely a székesegyházi káptalantól különbözött. Az esztergomi várhegy már a rómaiak idejében megerősített hely volt (Salva mansio). Négyszögletű s négy tornyú váruk (Quadriburg) alapfalait 1763.-ban ki is ástak azon a helyen, amely a várba érő gyalogúttól balra esik. A magyar fejedelmek az esztergomi várhegyet választották székhelyül. Az erődítési munkálatokat leginkább Géza fejedelem, IIL Béla, Telegdy Csanád, Vitéz János végezték. A tatárok Esz­tergom fellegvárát nem tudták bevenni. A törökök 1543.-ban vonultak be. 1595—1605.-ig magyar fennhatóság alatt volt, 1606—1683.-ig ismét török kézen. Mária Terézia a vár katonai jellegét megszüntette és a várhegyet a prímás­nak ajándékozta. Ugyanő a várhegy közepén kisebb barokk templomot építtetett, amelyet Rudnay-prímás lebontatott, mert ennek helyébe tervezte a mostani fényes székes­egyházat. Dr. Lepold Antal. iránt az egész országban ós a külföldön is a legnagyobb érdeklődés mutatkozik. A kiállításra érkezőket a Fővárosi Ide­genforgalmi iroda IV*. Haris-köz 1. sz. szállásolja el. Hogy egy pár cipő Oroszországban? Berlinből jelentik: Moszkvai jelentós szerint a szovjet kormány utasította a hatóságokat, hogy a közélelmezési cik­kek árait heti nyilvántartások alapján maximálják. Az első hivatalos lista most készült el és eszerint általános érvénnyel Szovjetoroszerszág összes pia­cain a következő árakkal maximálták a különböző közélelmezési cikkeket: 1 pud (17 kg.) buza 40 millió rubel, ugyanannyi zab 25 millió rubel, 1 font vaj 25 millió rubel, 1 font hus 12 mil­lió, 1 pud só 50 millió, 1 pár cipő 300 millió, 1 skatulya gyufa a legolcsóbb kénes fajtából 1 millió. A legutóbbi állatvásáron Moszkvában már az iga­vonó állatok eladási árait is maximálták. Három minőséget állapítottak meg. Eszerint az elsőrendű ló eladási ára 3 milliárd, a másodrendűé másfélmilliárd, a harmadrendűé 1 milliárd rubel, egy tehén ára ugyanott 4 milliárd rubelben állapíttatott meg. HÍREK. Szent István. Üanepi díszbe öltözik az ország, fel­lobogózzuk a házakat, körmenetet tart az egyház Magyarország első királyának, Szent Istvánnak nevenapján. ' Nekünk esztergomiaknak különösen át kell éreznünk legnagyobb nemzeti ünnepünk jelentőségót, hisz itt született a dicső király, itt vette fel a kereszt­ségét, itt építette az első székesegyhá­zat, itt imádkozott először Magyarország Nagyasszonyához... Az ősmagyarok augsburgi és merse­lurgi vereségei után megszűntek a ka­landozások. Békés foglalkozásra kellett térnie a nemzetnek, ha élni akart to­vábbra is. A pogány vezérek hatalmá­nak megtörésével a keresztény vallás és a nyugati civilizáció intézményei mindinkább terjedni kezdtek a fiatal hazában. A Gondviselés különös kegyel­méből olyan fórfiú jutott a trónra, akinek erélye, bölcsesége, rendíthetetlen hatá­rozottsága biztos ajapokra helyezte az uj királyság pilléreit. Szent István tudatában volt annak, hogy az állam fennmaradását, fejlődósét, egyedül csak a kere^Étóny vallás biz­tosíthatja. — Esztergomban, Magyar­ország közepén felragyogott a kereszt, tündöklő fénye s felé fordult az egész ország! — Vezette királyainkat, vezéreinket. Felfoghatatlan titkos ener- j giáját sugározta vallásunk, eszméink, királyunk, hazánk, családi szentélyeink érdekében síkraszállt bátor hadserege­inkre. De eljött a pártoskodás; Sajó, Mo­hács, Világos ... gyászos, szomorú nap­jai hazánknak ! Már azt hittük sokszor, talán elveszünk, úgy zúgott, „tombolt a vihar, — de csak fejünk felett." Jött a mindennél sötétebb emlékű Trianon. Megvadult ellenségeink, mint kiéhezett hiénák, szaggatták széjjel elgyöngült nemzetünk fáradt testét, amikor az ármány kiverte kezünkből a fegyvert. Ma vérző sebeinkkel porba döntve, földig megalázva, részvétlenül fekszünk a győzők lábai előtt. Sehol semmi segítség, sehol egy barát, vagy egy megértő. Megfeledkeztek érdemeinkről, törté­nelmi hivatásunkról. Lábbal tiporják ezeréves tradícióinkat, nem számoltak nemzetünk őserejóvel, eszükbe sem jut, hogy a földre sújtott ellenség újra föl is kelhet. Mi pedig átkiáltunk testvéreinkhez a végekről : Még áll a kereszt a Bazi­likán, még él Szent István országa ! EljöQ móg az idő, hogy ott, ahol elő­ször látta meg hazája napját a szont király, ahol először tűnt fel a kereszt, a régi magyar főváros újra a régi Nagy­Magyarország közepén zengheti hála­énekét Magyarország Nagyasszonyának ! Sávoly Lajos. Szent István napja a bazilikában. F. hó 20 -án szent István napján a bazili­kában az ünnepi istentiszteletet d. e. 9 órakor dr. Kohl Medárd felszentelt püspök fogja tartani. Utána a szent­beszédet ez alkalommal Mátéffy Viktcn % prépost-plébános, nemzetgyűlési képvi­selő mondja. A hercegprímás Budapesten. Dr. Cser­noch János biboros-hercegptímás pénte­ken este pár napi tartózkodásra a fő­városba utazott Dr. Lepold Antal pre­látus, o dalkanonok kíséretében. A fő­pásztor vezeti Budavárában ezidén is a Szent István-napi nagy körmenetet. Esküvő. Gayer József m. kir. csendőr­százados, esztergomi járásparancsuok f. hó 25.-én délután fái 6 órakor tartja esküvőját felsőludányi özv. Kovácb Arisztidnó leányával Edithtel az eszter­gomi ref. templomban. Ájtatosság a vaskapui Mária-szobor­nál. Ezidén igen sokan vettek részt a főszékesegyházból a vaskapui Mária­szoborhoz induló körmeneten Nagy­boldogasszony ünnepének délutánján. A körmenetet dr. Machovich Gyula prelátus-kanonok, ált. érseki helytartó vezette, aki a szobor előtt gyönyörű szentbeszéddal véste a nagyszámú hall­gatóság szívébe a felebaráti szeretet erényét. Megragadó, személyesen átélt történetekkel illusztrálta a svájciak vallásosságát és az idegenekkel szemben tanúsított önzetlen felebaráti előzékeny­ségét. Az ájtatosság folyamán a Turista Dalárda Hajnali Kálmán karnagy mes­teri vezetésével szép énekeket adott elő, amelyek az áhítatot nagyban emelték. Kormányzói köszönő távirat. Az Esz­tergom vármegyei vitézek a július hó­napban megtartott megyei vitéú érte­kezlet utáni közös ebéd alkalmival a következő táviratban köszöntötték vitéz Főkapitányukat: „Magyarország Kormányzója, ka­tonai irodájának Budapest. Esztergom vármegye egybegyűlt vitézei legalá­zatosabb hódolattal köszöntik vitéz Főkapitányukat ós tántoríthatatlan hű­séggel várják legfelsőbb parancsait. Vitéz Szívós Waldvogel ezredas, szék­kapitáhy. E táviratra a következő válasz érkezett: „Méltóságos és nemzetes vitéz Szí­vós Waldvogel József úrnak, m. kir. ezredes, vitézi sz*kkapitány Esztergom. A Kormányzó Úr Ő Főméltósága az Esztergom megyei vitézek üdvözlő táviratát örömmel fogadta és megbízni kegyeskedett, hogy úgy móltóságod­nak valamint a megye összes vitézei­nek őszinte köszönetét ós meleg üd­vözletét tolmácsoljam. A katonai iroda főnöke helyett Fischer alezredes. Főegyházmegyei hirek. Budapesti hit­oktatókká neveztettek ki: Horváth Jó­zsef bp-felső vizivárosi, Molnár Frigyes bp-lierminamezői és Fuhrmann Ernő dorogi segódlelkészek. Segédlelkész} ki­nevezést nyertek: Körösi János újmisés Ludányba, Schuszter Antal újmisós Dorogra, Petró László újmisós Ersek­vadkertre, Béres István Esztergom­Belvárosba, Juhász István Tölgyesre, Máté István Hugyagra, Flienert Károly hitoktató Bp-Közópső-Ferencvárosba, Kurucz Mihály új misés Bp-Harmina­mezőre. Közigazgatási bizottsági ülés. Esz­tergom vármegye közigazgatási bizott­sága pénteken d. e. 10 órakor tartotta havi ülését dr. Haszár Aladár főispán elnökletével. Az alispán havi jelentése megemlékezett a mult hóban lefolyt kőmívessztrájkról, amely rendőri szem­pontból minden jelentősebb incidens nél­kül folyt le. A gazdasági jelentós folya­mán a főispán felhívta a bizottság figyel­mét Esztergom- ós a szomszédos vár­megyékben nagy mértékben elterjedt gabonaüszökre, amely ellen a jövőben a csáváoás kötelező kimondásával kell védekezni. I Megyegyülós. Esztergom vármegye tör­vényhatósigi bizottsága f. hó 25-ón d. I e. 10 órakor közgyűlést tart. Előző na­pon az állandó választmány ülésezik. Az Ipartestület a főszékesegyházban. Szent István napján tartandó ünnepé­lyes istentiszteleten testületileg vesz részt. Felkóretnek a tagok, hogy f. hó 20.-án reggel 8 órakor a testület szókházában gyülekezni szíveskedjenek. A dorogi atlétikai verseny, amely Nagyboldogasszony ünnepének délután­ján impozáns érdeklődés mellett folyt le, sportszempoutból igen jelentős esemény vo't. Az eredmények közül kiemelkedik Marvalits (Nagykanizsa) diszkoszvető eredménye 42 m. 19 cm., Haluska dr. 712 cm. távol ugrása, Barács győzelme a 400 méteren, Kulcsán jó futása és a MAC-staféta jó szereplése. A vidéki versenyzők közül Csekey a 800 méte­ren, SAS a gerelydobásban és Ottovay a 400 materen értek el igen jó ered­ményeket. A fővárosiak részére kiírt vándordíjat a MAC, a vidékiekét a szegediek nyerték. Az esztergomi MESE is kivált a versenyzők sorából. Erről lapunk más helyén emlékezünk meg. Munkásotthon alapkőletétele Dorogon. Szent István ünnepen nagy ünnepélyes­séggel teszik le Dorogon az új Munkás­otthon alapkövét. Az ünnepélyről annak­idején rósz'etesen megemlékezünk. A MESE díjat nyert a dorogi atléti­kai versenyen. A dorogi atlétikai Club által f. hó 15.-ón rendezett országos athletikai verseny alkalmival a Move ESE egy első, illetve tiszteletdíjat, két harmadik ós egy negyedik díjat nyert. És pedig: 1.) A 3000 ra. gya'oglásbin (orsz. hand.) Kiss Lajos 16 p. 24 mp. alatt I. helyezésre jutott ós megnyerte a DAC szép tiszteletdíját. Az országos rekorder Hóra Ferenc a versenyt fel­adta, a másik FTC induló pedig csak HL helyezést ért el. 2.) A 800 m. sík­futásban Papp István (Mese) lett a har­madik. 3.) Az 5000 m. síkfutásban (országom) Kiss István III. és Papp István IV. helyezést ért el 18 beneve­zett közül. Mindkét Mese győztes bámu­latba ejtette a nagyszámú jelenlevőket a kiválóan sikerült 100 m. fiuischükkel. A szép eredmények a legnagyob elis­merést eredményezték a szakosztály ré­szére. Reméljük, hogy a kö^el jövőbei móg kellemesebb meglepetések fogják érni a város közönségét. — Kitartást, erőt, szerencsét ós önbizalmat kívánunk! A borbélyüzletek f. hó 19.-én azaz vasárnap déli 12 óráig nyitva tartatnak. z Átkelés Párkányba Szent István ünne­pén dóielőtt fél 9 ó-akor van s ugyan­ekkor visszafelé is. Több átkelés e napon nine sen. A vaskapui kilátós-menedékház kibő­vítésére Fekete József 3600 K-t, Er­dész Adolf 50.000 K-t, Rottár Alfonz 10.000 K-t, a menedékház lobogójára Fekete József 4000 K-t adományozott. Hálásan nyugtázza az Elnökség. Esztergomiak a Képes Krónikában. Budapesten, a Központi Sajtóvallalat kiadásában megjelenő „Képes Krónika" c. kitűnő képes heti folyóirat legutóbbi száma sikerült képet közölt az eszter­gomi turista dalárda zászlószenteléséről. A kép Farkas Elekné zászlóinya, Dr. Antóny Béla polgármester ós Varsányi Ignác dalárdái elnök köré csoportosult koszorúslányokat ós cserkész­fiúkat ábrázolja, középen az újouuan felszentelt zászlóval. A „Képes Krónika" e száma a helybeli ujságárusító központ­ban, vagy közvetlenül a kiadóhivatal­nál (Budapest, V, Honvéd-utca 10.) meg­rendelhető. Adományok a MESE részére: Dr. Csernoch János 2850 K, Vitéz Szívós­Waldvogel Józsaf 1100 K. Pukovics László 1210 K, Dr. Darvas Gizi 2300 K, Dr. Antóny Bála 1000 K, Vitéz dr. Szomor Aurél 1120 K, Marosi Fe­renc 1240, Dr. Polner Zoltán 1240 K, Rudolf István 2000 K,' Bilázs Gyula 1000 K, Tóth László 1000 K, Varsányi Ignác 1000 K, Santavy József 1500 K, Vitéz Tartíáányi Ernő 3210 K, Kulica

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom