ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-07-08 / 53. szám

ESZTER G T 0 M 1923. július 8, nyáron, de ősszel is annyi egér volt a házaknál, földeken és réteken, mellek­nek sokasságáról ember nem emlékezik, Tiszta búzának méreje 6 ft, rozs 3 ft. kukorica 3 fc." 1805. : „Karátsony éjjel hold nélkül tiszta. Sz. Pál essős és ködös, Gyertya­szentelő homálos, harmat nélkül. Nagy telünk volt ezen esztendőben és soka tartott." Jellemző ugyanezen esztendő­ről a következő feljegyzés : „Mult esz­tendőbe is szűk termés lóvén, nagy szükség volt Fölső vármegyében, Morva­és Csehországban, de .sok gabona jővén az Alföldről, ennek hordásával pénzt szerezvén az emberek, magoknak jó segedelmek lévén, az ára az gabonának 12 forint, rozs 10 ft, bor ítzóje 12 krajtzár, bús fontja 9 krajtzár, egy par tsizma 9 forint, egy ember napszáma maga kenyerén 1 forint. Ezen eszten­tendőben igen kevés bor volt és oly savanyú, hogy ha itták, hasfájásban szenvedtek. Ezen évben minden egy hónappal későbben érett meg. — Ezen esztendőnek végén a franciák meg* vették Pozsonyt, ott ettek, ittak, megtanulták aztán az Békességet jobban bötsülni, melyre sokan ráuntak." 1806. esztendőben esős, ködös télről és hideg, hófúvásos tavaszról ír a kalen­dárium. „Ezen tavasszal igen sok be­tegség támadott, sőt nagyobb részén az velágnak, mint egy fél forma, Pestis volt, ezen betegséget az franciák és az .katonák hozták be az országban." Az 1807. esztendő tele eleinte gyenge volt, március elején enyhe idő, de ápri­lisban „állhatatlan" kemény idő lett fagyokkal... de oly hideg idők voltak, hogy a nyúiak megvetkezve az hideg­s éhségben elgyengülvén kézzel fogha­tók voltak az nagy hóban, vadgalam­bok, rigók berepülvén az istállókban s patsirták." 1808. áprilisában is „minden éjjel be­fagyott az ablak s jól fujtott szobákban is oly hideg volt, hogy alig állhatta az ember. A hó végére nagy meleg lett s „...az üdőnek oly nagy hidegrü! oly nagy melegre való hirtelen változását tsudáltuk." 1809. : „Iszonyú nagy tél, mely soká tartott, már tsaknem éhen döglött meg minden barom ... Éhség, drágaság, az Halál is sok embert el hordott." 1810. : 14. Jan. nagy Földindulás volt. 9. Febr. ójjoi vellámlott. Szép me­leg október volt. 1811. „Ezen esztendő különös. Tele jó volt, sok hó, azután az bavasz jó volt, április végéig. Május elején elkez­dett oly forró lenni, hogy Canicuiaban ölegendő meleg lett volna." Ezután aagy szárazság volt ós meleg ősz. Ezen esztendőben a bor meglehetős Bőséggel termett és oly jó, hogy 50 esztendőben terem tsak illeti." 1812. „Nagypénteken nagy fagy, de tiszta idő. Kemény tél volt. Az "nyár nem nagy me'egekkei. Ezen évben igen sok bor termett, ntm is tudták hová tenni. Péter Pál napján az egész határt a jég elverte." 1814. : „Május 7-én dé'után 6 ö>a táján földindulás, 10.-én 4 óra előt! nagy földindulás, 12.-bon oly hideg volt, hogy az kőművesek az hideget nem áll­hatták. Június hidegen viselte magát." 1816. „Április. Nagy fagy ós nappal hó esik. „Ez n esztendőbon az őszi ve­tések egész Európába?) kivesztek, úgy hogy az elvetett mag sem jöit bé." 1820. : „Ezen esztendő jó volt min­denre." 1821. : „Hideg tél. Áprilisban nagy forróság. Június hideg esőkkel, vég9 felé még kölíemotlenebb hideg esőkkel és szelekkel. Bundában és téli ruhában jártunk, oda föl 2 lábnyi havak estek. Július essős 17-dikéig, az nap 40-dik napja Medárdiusnak és esett minden nap. 1823. : Júüus nagyobb részein essős." Ez poatosau száz esztendővel ezelőtt volt. Most is nap >nta esik. Letesszük az öreg kalendáriumot. Majd csak jóra fordul az idő... G. I. 0 Kis hírek mindenfelől. A nemzetek szövetségének tanácsa Genfben csütörtökön vette tárgyalás alá a magy; r kormány tiltakozását a Romániának juttatott, Erdély magyar földbirtokainak kisajátítása ügyében. Apponvi másféiófás beszédben mutatott rá az igazságtalanságok] a és ajánlotta, hogy az ügy a nemzetközi bíróság dön­tése alá kerüljön. A t emzetgyülés jövő keddtől kezdve napi 8 órás ülésekot fog tartani, hogy az indrmnitást mielőbb letárgyalhassa. Csonka-/* rad vármegye megmaradt négy közege Csanádhoz való csatolá­sát kérelmezte. Kommunista összeesküvést leplezett le e héten a fővárosi rendőrség. Az összeesküvőket Moszkvából pénzelték. Budapesten eddig 70 embert vettek őrizetbe. A szálak több vidéki városba elnyú'nak. Győrött ez ügyben 8, Pé­csi tt 9 letartóz'a'ás történt. A vihar elpusztított egy karinthiai községet. Klagenfurtból jelentik Bécsen át: Az Ossiachi-tó északi partján ha­talmas orkán dühöngött, melynek egy egész község esett áldozató'. Az óriási felhőszakadás a hegyekből olyan nagy kő és földmennyiséget zuhogtatott alá Tachőien községié, hogy azt úgyszól­ván néhány perc alatt teljesen elpusz­tította. Eddig a kár felbecsülhetetlen. A Ruhrvidék kiürítésének ügye. Az angolok a ruhrvidéki megszálló csapa­tok teljes visszavonását követelik, a franciák és a belgák azonban ragasz­kodnak a fokozatom kiürítéshez. Anglia cs Franciaország élesen szembenállanak egymással. Az angol pénzügyminiszter előkészítette a Németországgal való kü­lön tárgyalás tervét. A helyzet rászab­bodik, mert Olaszország is Anglia mellé I áll és egész Európa Franciaország I ellen készül fordulni. Csehország, Szerbia és Görögország megkezdte a diplomáciai viszonyt Bul­gáriával. v Borzalmas vasúti szerencsétlenség történt az oláhországi Vintileanca állo­máson, ahol a Budapest—Csernovitz között közlekedő személy vonatba bele­futott egy tehervonat. Az állomásfőnök nem volt helyén, a vasúti személyzet meg a borzalmas szerencsétlenség láttára elmenekült. Hetvennyolc halott és' két­száznál több sebesült az áldozat, akiké; a falu riSpé kifosztott. A mentővonat későn érkezett. X. Pius síremlékét a napokban nagy ünnepélyességgel leplezték le a római Szent Péter templomban. A szobrot Enrico Astorri piacouzai művész alkotta. Németországban a jövő hétea egy­mil ió-inárkás bankjegy kerül forga­lomba. Nyolc állam beszüntette az egymás alattvalói útleveleinek láttamozását. Bécsből jelentik : Idegenforgalmi meg­egyezés jött létre Anglia, Olaszország, Svájc, Belgium, Hollandia és Luxem­burg között, mely szerint e nyolc ál­lam az egymás alattvalói útleveleit nem láttamoztatja id* gen területen. Ezen államok alattvalói tehát útleveleik látra­mozása nélkül utazhatuak a megegye­zett államok területén, (Ív. E. K.) A vifamos viteldíját Budapestén má­tól kezdvo 200 K-ra emelték. HÍREK. Hróiiika. Széchenyi-tér közepében Áll színházunk dísztelen, Ki beteszi oda lábát, Hazafiként tisztelem. Múzsahajlék — egyszerű és Alkalmatian szerfelett, Mégis elö lehet adni Benne bármily szerepet. Színházunkban elég hely van, Nagy tolongás nincsen itt. Különösen ha mutatják Irodalmunk kincseit. Muzsika és kuplék, viccek Tánc és kosztűm és trikó, Színházjáró publikumnak Elkelne vagy száz kiló. Zúg a taps, ha estelenkint Búsult magyar, arra jársz, Alakító művészetben Mondd, te élvet nem találsz ? Művészetben te talán csak A komolyat szereted? Kérlek, akkor el ne olvasd Ezt a csacska versemet I H. I. Szent István király koronázási évfor­dulójának megünneplése. Augusztus 15­én lesz 922. esztendeje, hogy István királyt a II. Szilveszter pápától nyert apostoli koronával Esztergomban meg koronázták. Az Országos Történelmi Ereklye Múzeum gróf Bethlen István miniszterelnökhöz most előterjesztés tett, hogy ezóvtől kezdve Szent István koro­názási évfordulóját az egész ország te­rületén kegyeletes ünneppel ünnepeljék meg. A kegyeletes ünneplésben az or­szág összes egyházai ós egyesületei részt vesznek. Előléptetés. Dr. Magos Lajosi, néhai Magos Sándor c. kúriai bíró fiát, ki mint első éves jogász vonult háborúba és hat évi távollét után ötnegyed óv alatt öt évi jogot végzett és doktorrá avatatott s ezután mint bírósági jog­gyakornok szolgált, az igazságügyminisz­ter soron kívül a budapest-vidéki tör­vényszékhez jegyzőnek nevezte ki és ott az elnöki osztályhoz osztatott be. E kitüntető elismeréshez városunk jeles szülöttjének mi is őszintén gratulálunk. Tanügyi hír. Budapest székesfőváros tanácsa a közelmúltban lefolyt tanügyi választások alkalmával városunk íiai közül Borús Adolf és Palócz Endre polg. iskolai tanárokat választotta be tantestületei kebelébe. Halálozás. Pirchala Imre udvari taná­csos, ny. tankerületi főigazgató életének 78-ik, házasságának 51-ik évében, hosz­szas szenvedés után folyó hó 1-ón Po­zsonyban elhunyt. Temetése folyó hó 3.-án d. u. fél 5 órakor nagy részvét meliett folyt le a pozsonyi András­temetőbon. Az elhunytban Pirchala Imre esztergomi lő káptalani főpónztáros édes­atyját gyászolja. Húszéves találkozó. Az esztergomi tanítóképző azon végzett növendékei, akik 1903-ban tettek . képesítő vizsgá­latot, f. hó 4.-én találkozóra jöttek össze varosuukban. Annakidején 31-en végeztek, de a húszéves találkozóra csak 11-en jelenhettek meg, mivel 6-an meghaltak közülük, a többi pedig meg­szállott területen élve csak lélekben vehetőit részt az egyszerű, de felejt­hetetlen ünnepélyen. A találkozó részt­vevői d. e. 10 órakor a vizivárosi plé­bánia templomban szentmisét hallgattak, amelyet egykori irodalomtanáruk, Ke­ményffy Kálmán szentszóki tanácsos, vizivárosi plébános mondott. Megható jelenet volt, amidőn mise után a jelen­voltak mindnyájan könnyezve imádk tak egykori elhunyt tanáraikért, tálytársaikért, az intézetért és a h£ sorsának jobbrafordulásáórt. Mise ut Klinda Károly tanítóképző igazgatón volt módszertan-tanaruknál tisztelegi akit a jelen vol tak nevében Droz Gyula üdvözölt megindító szavakk Majd Keményfy plébános lakására m« tok, ahol Boromissza Ferenc üdvözö Kcmónyfyt ós a találkozóra Budapest^ ideérkezdtt Mócsy Lászlót, a képzőr! annakidején volt kiváló zenetanát Innen az egybegyűltek a szentgyörg mezői temetőbe vonultak és virágot \ lyeztek elhunyt tanáraik, Guzsven Vilmos igazgató, Oberth Ágoston Bertalan Vince sírjára. A Fürdőt tartott barátságos ebéden a találkc főrendezője, Bartal Alajos üdvözölte jelenlevő tanárokat és osztálytársak Mócsy László pedig Keményfyre rac dott felköszöntőt. Közös levélben ítd1 zölték ez alkalomból d«\ Trikál Józl egyetemi tanárt, egykori kedves hiti üárukat is. A találkozón rósztvett aévsora a következő: Bartal Alaj tanítóképző int. tanár Esztergom. I romis^za FeroLC fővárosi tanító, Boj István kántor, áll. tanító Putnok (Gj mör m) Drozdy Gyu'a tanítóképző i gyakorló isk. tanító, Budapest. Fekt Jenő fő várod tanító, Harmat Art zeneszerző, főv. tanár. Herhóf Ját tanító Békásmegyer, Nóder István városi tanító, Strázsa Andor fővár tanító, Szabados Lijos tanító Nemt kolta (Vas m.) Végh Károly kántc tanító Diósjenő (Nógrád m.) Az eg kori osztálytársak a mult em'ékeit elevenítve, vidám hangulatban.maradt együtt az esti vonat indulásáig. A távbeszélő előfizetési díjak júli hó l-től havi 4500 koronára emeltettJ fel. Aki állomását f. hó 16-ig irásbj felmondja, az 16-ig még a régi előfiz tósi díjat, fizeti. Az e határidőn túl bj jelentett felmondások esetén azoaba i i új díjtételek már júüus 1-töl esedékese Alapító tagság. Ticserics János, aki turista célok érdekében anyagi tenets góhez képest más alkalommal is mj követésremóltó áldozatkészségről te tanúbizonyságot, újabban 1000 K-v a turista dalárda alapító tagjai sorát lőpett. A hajós egyesület a szegedi orszí gos regattaversenyen díjat nyert, J Tisza-Szövetség rendezésében mult szop baton ós vasárnap országos regattavei seny volt, amelyen a Move Esztergon Hajós Egylet is részt vett. A szombato tartott dublóversenyen Esztergom hosszal megelőzte a szegedieket és íg megnyerte Szeged város nagy díját, eg magyaros motívumokkal tervezett gyt nyörű ezüst serleget, amely e napokba Brutsy Gyula-cég kirakatában láthat< Az evezésben Marosi Tibor és Philip József vettek részt. Ez az első díj a FHE fennállása óta, amelyet országc versenyen sikerült megnyernie. A kivál sportto'j^í'móny (% a megnyert dl nagy örömet okozott a helyi sportkö rökben s különösen az EHÉ tagjai kii róben, akik rao.'-t nagy ambícióval ké szülnek a f. hó 22.-én Esztergomba rendezendő országos dunai regatta ver senyre, amelyhez hasonló 1913 óta nen volt városunk falai alatt. Az esztergon regatta versenypályája a Move sport telepétől a primási palota aljáig fo< terjedni és minden bizonnyal a közön ség ezreit fogja kicsalni a ritka látva nyosságra. A vármegyei reform el'en. A Vár megyék Országos Bizottsága átirato intézett a vármegyékhez, amelyben í törvényhatóságokat a tervezőit várme; gyei közigazgatási reform elleni állás foglalásra hívja fel. Az átirat a jelen­legi nemzetgyűlést nem tartja hivatottnak a nagyszabású reform keresztülvitelére Mindenki nézze meg Az ártatlan Don Jüant. Nagy kacagó est!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom