ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-06-03 / 43. szám

oZi 1 Jj SXXJXJEL POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 150 korona. Kétoldalas szám ára: 15 K, négyoldalasé 20 K. R magyar kölcsön ügye. Esztergomban, 1923. június 2.-án. Nekünk hamis hirt küldtek a jóvátételi bi­zottság határozatáról és ennek köszönhetjük a huszonnógyórai optimizmust, amelyben a külföldi kölcsönt egy ideig melengettük. Mégis úgy érzi magát az ember, hogy tulajdonképen a csalódás nem ez a rideg helyreigazítás volt, hanem az, hogy minden előző tapasztalat után enyhébb magatartást tételeztünk fel a jóvátételi bizott­ságról. A korlátozó döntést a 2X2 = 4 bizonyos­ságával előre láthattuk volna. Franciaország az antantban magára maradt, Anglia és Olaszország régen faképnél hagyta. Most csak a kisantant­mankó segitségóvel tud járni. Ellenben a jóvá­tételi bizottság úgy van még az antantösszhang idejéből összeállítva, hogy ebben a franciák s a kisantant egy-egy képviselője és a francia bi­zottsági elnök Franciaországnak biztosítja a több­séget egy angol és egy olasz deputálással szemben. Egészen természetes tehát, hogy Benes ke­rekedett felül. Ha a francia képviselő ós a fran­cia elnök nem az ő szájaize szerint dönt, akkor Franciaország Anglia ós Olaszország után elveszti a kisantant támogatását is és ma aztán egészen magában áll. Egy pillanatra sem volt valószínű, hogy a mi kölcsönünk kedvéért nyakába veszi az elszigeteltség ügyét. Úgyis ellene van az egész világ hangulata erőszakos jóvátételi politikája miatt, melyet a Ruhr-vidéken tűzzel-vassal hajt keresztül. Igazán magától értetődik, hogy Benesók barátságára olyan szüksége van, mint a lólekzet­vételre. Tehát akarva-akaratlanul a magyar köl­csön ügyében kénytelen volt úgy táncolni, aho­gyan Benes fütyült. Hanem azért a mi kölcsönünk ügye nincsen elveszve. Európa közhangulatát megszereztük s minden jel arra mutat, hogy ezt a jóvátételi bizottság kisantantizű határozata csak még szo­rosabban mellénk állította. Akinek a szava súly­lyal esik a mérlegbe: világpolitikus úgy, mint világsajtó, sokkal nagyobb felháborodással kom- i mentálja ezt a döntést, mint amekkora keserű­séget belőlünk kiváltott. Az igaz, hogy egyelőre mi adjuk meg a frivol játék árát: a külföldi AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Uiíézek dala* Zenéjét szerezte: Büchner Antal főszékesegyházi karnagy. Vitéz Horthy Miklós szétnéz a hazában, Villámot szór szeme jogos haragjában, A szent magyar földet bitorlók tapodják, A jó magyar népet rabigába hajtják. — Gyerünk, gyerünk vitézeim, gyorsan fel a lóra! Vár a haza minket, ütött már az óra! S egybeolvad lelkünk egy közös imában: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában!" Vitéz Horthy Miklós de bús álmot látott, Mély sírba temették szép Magyarországot. Hallja milljó magyar szivettépő jajját És atyai szívvel kiadta parancsát: — Résen legyünk vitézeim, ütni fog az óra, Résen legyünk, résen, ha hív számadóra! Egyesül majd lelkünk egy forró imában: „Hiszek Magyarország feltámadásában!" Buchnerné-Nyára8dy Ilona. * A Kormányzó úr Őfőméltósága e költeményt ós zenéjének ajánlását elfogadta és a szerzőknek a mult hét folyamán köszönetét fejezte ki. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. kölcsönhöz később juthatunk csak. Azonban a mellónk csatlakozott közhangulat nyomása sokkal nagyobb, semhogy ezt Franciaország Benesók telhetetlenségéért más téren jelentkező hátrányos következményei folytán sokáig állhatná. Ennek a közhangulatnak tehát előbb-utóbb kénytelen lesz deferálni. Ugy áll a dolog ebben a pillanatban, hogy most már a külföldi kölcsön súlypontja nagy részben áttolódott mihozzánk. A mellettünk meg­HIREK. * A hercegprímás Budapesten. A herceg­prímás szombaton délelőtt Lepold Antal prelátus­kanonok kíséretében Budapestre utazott. A fő­pásztor a következő 10 napon keresztül a bér­málás szentségét fogja kiosztani Budapesten és előreláthatólag június 13.-án tér vissza Eszter­gomba. * József főherceg városunkban. Mult szom­baton, május 26.-án József főherceg ós Auguszta főhercegnő látogatást tettek a biboros-herceg­primásnál. Velük jöttek Konrád bajor herceg ós felesége Bona aostai hercegnő. A vendégek d. e. megtekintették az érseki képtárt és ebéd után a bazilikát. Este 6 órakor automobilon visszatértek a fővárosba. * Úrnapi körmenet. A főszékesegyházban Űrnapján ezidén is hagyományos fénnyel, ezrekre menő közönség jelenlétében, a hatóságok, kato­naság, csendőrség, iskolák impozáns részvételé­vel folyt le a nagy körmenet, amelyet ünnepi szentmise után Dr. Csernoch János bibornok­hercegprimás vezetett. — Ugyancsak e napon tartották meg a tábori fiúnevelő otthon kápol­nájában is az úrnapi ájtatosságot szép körme­nettel, amelyet a táborban állomásozó katonaság teljes számú részvétele és a környék egybesereg­I lett híveinek áhítata tettek bensőségessé s a fiú­nevelő énekkarának gyönyörű énekei emlékeze­tessé. — Ma, vasárnap a város többi plébániáin tartják meg délelőtt S órai szentmise után az Old-Boy mérkőzés Dorogon. — Az „Esztergom" saját Old-Riporterének riportja. — Csütörtökön délután itt Esztergomban is és szerte a környéken óriási volt a hőség. Nem tudtuk mire vélni az okát. Hiszen még május volt, amikor a Nap sugárnya-Jaöai nem rúgják oly meredek szög alatt ezt az öreg football­labdát, a vén Földet. De csakhamar meg lett a magyarázata. Mert még a Nap is megállott -az égen, hogy megbámulja, amit Dorogon, a gyönyörű nagy sportpályán, 6—7000 ember bámult ez órában, a dorogi DAC Old-Boy mér­kőzését. De mi az az Old-Boy mérkőzés ? kérdez­hetnéd sportügyekben járatlan olvasóm ! Ezt bizony nehéz úgy egy lélekzetvótelre megmagyarázni. Old-Boy magyarul azt jelen­tené, hogy „Öreg-fiú." Öreg alatt nem kell ok­vetlen holmi 90 esztendős agglegényt értened, fiú alatt azonban érthetsz rövidnadrágos, vigke­dólyű, ugráló, gondtalan emberi lényeket, akik­nek már kinőtt a bajuszuk ós megritkult a hajuk, ujjukon mindenesetre arany jegygyűrű csillog ós odahaza már gondos feleség intézkedik az ebéd felől és őrzi a „fiúcska" egészségét. Már most ha ezek az Old-Boyok, akik egyébként hétköz­napokon a lehető legkomolyabb munkát végzik a hivatalokban, gépek kerekeinél, bányák mé­lyén, vagy a rajztábla mellett, egy szép munka­szüneti napon összebeszélnek, hogy ők elfelejtik a jelent és ismét tizennyolcéves izomzatú és ke­Kéziratok és előfizetések Szent Lőrlnc-ufca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. erősödött európai közhangulatot fenékig ki kell aknáznunk. A kormány a meginduló tárgyalá­sokba vigye bele azt a kipróbált, lankadatlan szívósságot, mellyel legalább is ugyanilyen nehéz viszonyok dacára biztosítani tudta Magyarország­nak Európa szimpátiáját. A belpolitikában pedig uralkodjék rend és fegyelem, hogy ennek a szí­vósságnak a kifejtésében a kormányt ne gyön­gíthesse semmifajta belső meghasonlás, ami csak Benesék malmára hajtaná a vizeket. úrnapi körmenetet. A belvárosi plébániatemplom körmenetén az egyes oltároknál ezidén a turista dalárda énekel szép szentségi énekeket. * Túri Béla levele az „Esztergom" szerkesz­tőségéhez. Túri Bélát, a Nemzeti Újság főszer­kesztőjót, a jelenkori magyar kath. publicisták legkiválóbbját szerkesztőségünk is üdvözlő so­rokkal kereste fel pápai prelátussá törtónt kine­veztetése alkalmából. Túri az üdvözlésre a következő meleg sorokban válaszolt: „Mélyen tisztelt Főszerkesztő Űr! Az Esztergom szerkesztőinek üdvözlete régi ked­ves emlékeket idézett fel bennem, mert az Esztergotn-hdiD. kezdtem meg publicisztikai munkásságom, melyért most önök is szívesek üdvözölni. Ha tollúnk kopik is, mások szár­nyakat növesztenek. Ezt öröm látni s a régi hűséggel és szeretettel üdvözlöm Önt s a Szer­kesztő urat, kik lelkesen folytatják,a munkát, melyet mi egykor megkezdtünk. Őszinte üd­vözlettel s tisztelettel Budapest, 1923. V. 25. Túri Béla." * Ezüstmenyegzö. Ticserics János kir. telek­könyvvezető, lapunk munkatársa és neje, orsói ós ochsenhauseni Obert Frida ez évi május hó 30.-án ünnepelték legszűkebb családi körben há­zasságuk 25. évfordulóját. Ugyanezen napon a szenttamási templomban litánia után Keményfy K. Dániel vizivárosi plébános szép beszéd kísé­retében az egyház áldásában részesítette az ün­neplőket. * A bajóthi esperesi kerület papsága június 5.-én tartja Bajóthon tavaszi gyűlését. délyű fiatalokká fiatalodnak s mint ilyenek, kiállanak footballt játszani a sportpálya gyepes homokjára —• készen van az Old-Boy-mórkőzós! A DAC már jó pár esztendeje fennáll, szép erkölcsi és anyagi sikerei is voltak, de évkönyvei, ha egyáltalán vezet ilyeneket, hasonló látogatott­ságot és pénztári bevételt még nem örökítettek meg, mint ez alkalommal. Nem hisszük, hogy volt Dorogon valaki, aki otthon maradt, talán az ágyhoz kötött betegeket kivéve. A pálya tribünjei roskadoztak a nézők sokaságától és a nagy teret sűrű emberkoszorú övezte, amely hol lólekzetfojtva, hol egetrengető hahotával kisérte a játék érdekes és mulattató fázisait. Azok részére, akik a footballt értik, vagy Dorogon ismerősek, nem lesz érdektelen lejegyez­nünk a csapatok felállását, mely a következő volt: A csapat: Gácser János Udvardy Béla Novotny József Kornpolthy Ödön Dr. Gáspár István Weisz György Weisz Lakner Szabó Tonhanser Bátky Ervin András István György Endre B csapat: Prouza Vilmos Wéber Mátyás Kornpolthy József Stefán Antal Fabó Péter Sávoly Aladár Vigváry Gamermann Csernák Bótb Csenki László Antal Vencel Kálmán Ferenc Biró: Takács Dániel. Tacsbirók: Dezső Gyula és Vizi János. Tartalék: Borbély Sándor, Klein Jenő. Ha a csapatok összeállítását nézzük, első tekintetre szembeötlik az A csapat erősebb volta, tekintve, hogy abban két olyan játékos is fog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom