ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-04-08 / 27. szám

POLITIKAI ÉS TÁESADALMI LAP Megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 100 korona. Kétoldalas szám ára: 10 K, négyoldalasé 15 K. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok es előfizetések Szent Lorínc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. Bűzabetétekrol és búzavalutáról. Esztergomban, 1923. április 8.-án. A magyar korona értékének folytonos inga­dozása igen nehéz helyzet elé állítja azokat, akik pénzüket biztos módon óhajtják elhelyezni. A régi normális állapotok között az embe­rek készpénzüket vagy takarékbetétekként vagy folyószámlára helyezték el a bankoknál. A há­borút követő idő azonban a korona folytonos ingadozását vonta maga után ós ezen ingadozás volt az, mely a befektetésektől elriasztotta a készpénz felett rendelkezőket. Mert a korona vásárló erejének esése azt az eredményt váltotta ki, hogy a betevők korona betétjeik kamatjaiból ugyan előre meghatározott jövedelemhez jutot­tak, ez a korona jövedelem azonban vásárló ereje tekintetében folyton csökkent. Ez a szomorú megfontolás késztette azután a közönséget arra, hogy pénzét a bankoktól el­vonja és hogy valamivel lépést tartson a korona romlásával, valamikóp oly elhelyezést találjon pénzének, amely a gazdasági állapotnak meg­felelő jövedelmet hajt — spekulációkba kezdett. Jelenleg Magyarországon és általában a vesztes államokban a társadalom legnagyobb része tőzsdei játékkal óhajtja valutájának romlását parrirozni. Ez nemzetgazdasági szempontból is igen sajnálatos tény, mert ezzel elvonja pénzét a bankoktól és így azon szomorú helyzet áll elő, hogy pénzintézetek a legbiztosabb célokra, — kiemelve, — a mezőgazdasági hitel nyújtására, sem tudnak megfelelő forgótőkét a gazdáknak biztosítani. Ezek a megfontolások ; indították egyik pénzügyi szaktekintélyünket, Eber Antalt arra, hogy a betét- és hitelüzleteknek újabb alapot keressen és úgy a betétekre, mint a mezőgazdasági hitelezésekre olyan új órtókegységet találjon, amely a létező hitelbajokat lehetőségig orvosolja. A búzát vette egysógalapul. Még pedig azért, mert Magyarország, mint mezőgazdasági állam, az általános áralakulást mindig a búza átlagárához teszi. Tehát azok, akik fölös pénzü­ket úgy akarják elhelyezni, hogy annak kama­taiból életviszonyaikat változatlanul fentarthas­sák, leginkább megközelíthetik ezt a célt akkor, ha tőkéjüket búzaórtékben állandósítják. Igy megközelítőleg azon eredményhez jut­nak, hogy a magyar korona esetleges további ingadozása és az áraknak folytonos változása őket életviszonyaikban többé nem érinti. Mert ha a korona netalán még tovább is esik, ezzel kapcsolatban az árak még tovább is emelkednek, akkor nyilvánvalólag ezen arányban emelkedik a búza ára is. Megfordított esetben, ha a magyar korona javulna, ez azt jelentené, hogy a búza ára is csökkenne és az általános árszínvonal visszafejlődik, tehát akkor szintén megtartanák azt a vásárlóerőt, amely felett kiinduláskor ren­delkeztek. Ezen célt elérhetjük mindenféle spekuláció kikerülésével. Nem kell ma ezt vagy azt a rész­vényt venni vagy eladni vagy külföldi valutákba fektetni pénzünket, — amely tulajdonképen csak átértékeli pénzünk romlott vagy javult helyze­tét, de kamatot nem hoz, — hanem búza­betétekben helyezhetjük el vagyonunkat, amely mindig fix bázist ad az általános gazdasági hely­zetnek. Tegyük fel, hogy egy métermázsa búza ára 20.000 K, ha tehát valaki 200.000 K pénzt kí­vánna elhelyezni, ez annyit jelent, hogy az illető 10 métermázsa búzabetótet képes elhelyezni. A betevő tehát annyi métermázsa búzára nézve válik betevővé, ahányszor van annyi koronája, amennyi egy métermázsa búza értékének meg­felel. Ezen búzabetót egy évre 6 e /o-ot hoz. Ha példának felvéve, ma a búza ára 20.000 K ós egy óv múlva 40.000 K, akkor a betevő egy év előtti 200.000 K betétjéért 400.000 K-t kap vissza és ugyancsak a kamatozás is ezen 400.000 K után fog történni. A búzabetéteknek és hiteleknek előre nem látható hordereje lesz ós talán ez az első alapkő gazdasági életünk újjászervezésére. Berényi Vilmos. HIREK. Krónika. Tekintetes Képviselőtestület! Tisztelettel Alulírott pályázattal élek, A -városhoz eszkimóul felvételt remélek. Olvastam, bogy mostanában sok a fóka ottan, Habár nekem való fóka nincs a díszes sorban. Bizonyosan kifeledték! Sebaj, megkísérlem; Város nemes közönségét ezért kérve kérem, Egy új fóka irányában hallgasson meg engem, Jó eszkimó leszek hozzá! Irataim rendben. Nem akarok én ott lenni sem írnok, sem bába, Nem pályázom számtisztségre vagy tanácsosságra, Hegymester sem vágyom lenni, bár a hegyek végre Jó barátim s jó a torkom a jó hegyievére. Hanem van egy nagy szoba a Bottyán-palotában, Köröskörül könyvek ülnek. Vannak egypár százan. Rokkant öreg fóliánsok, jól megkopott háttal, Amikhez a mai ember nyúlni szinte átall. Vannak aranyszélű könyvek, virulóak, szépek, Himporukhoz vágyó kezek eddig még nem értek. Pedig. idestova eljár az idő is rajtuk És megsárgul egyre jobban finom fehér lapjuk. Van ott sok könyv, belé írva tudós, okos dolgok, De olvasó kezében még egyikük sem forgott. Lapjaikat fel nem vágták, bölcsességük nem kell, Hej, hogy mindent meg nem nézhet, nem olvashat ember! E könyvekhez könyvtárosul, nem tagadom, vágyom, Bizonyára ugornék pár fizetés-osztályon. Es ott minden könyvet össze-vissza tennék rendre, Nem látnának munka nélkül akármelyik percbe'. . A sok derék öreg könyvet sorra nyitogatnám, A sok írj felvágatatlant sorra felvágatnám. És mert aztán ily munkára kevés ám egy élet. Ezért mellém segítségül kisasszonyt is kérek. Egyet, aki írógépii, amit én diktálok, Egy másikat, ki iktatja a sok aktaszámot. Harmadik a közönséget igazítja útba S megnyílna a közönségnek Danaidák kútja. Töltögetnénk a tudományt egyelőre négyen, Esztergomot bizonyára nem érné a szégyen. Mert ha van már szép könyvtára, ez is legyen, illik ... S kilátásom: előlépni, fényesen megnyílik. Mindezeket előadva, kérésem ismétlem, Eolyó évi áprilisnak legelső hetében. H. I. * Gyászmise a főszékesegyházban Őfelsége IV. Károly,, király lelkiüdveért. Megdicsőült IV. Károly O császári és apostoli Királyi Felsége lelkiüdveórt f. hó 10.-én, kedden délelőtt 9 óra­kor az esztergomi főszékesegyházban ünnepélyes gyászistenitisztelet lesz, amelyet Dr. Kohl Medárd felszentelt püspök fog tartani. A gyászmisóre az összes helyi hatóságok hivatalosak. Ugyanekkor Budapesten, a budavári koronázó főtemplomban Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás mond szentmisét az egy óv előtt szomorú sorsban el­hunyt királyért, akiért halála évfordulóján és az ezt követő napokon liturgikus akadályok miatt nem lehetett gyászmisét tartani. * A hercegprímás Budapesten. Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás hétfőn reggel Buda­pestre utazik, ahol a megboldogult IV. Károly királyért tartandó hivatalos gyászistentiszteletet fogja pontifikálni. * Az Oltáregyesület havi közös szentség­imádó ájtatosságát a mai vasárnapon tartja a szokott módon a vizivárosi zárdatemplomban. * Plébánosi beiktatás. A biboros-herceg­primás csütörtökön, április 5-én, házi kápolnájá­ban iktatta be Gyetven Pál újonnan kinevezett sárisápi plébánost hivatalába. * Széchenyi emlékünnepély. Az Esztergomi [Kaszinó f. hó 15.-én déli 11 órai kezdettel meg­tartandó ünnepélyén fog halhatatlan emlékű \ Széchenyi István gróf emlékének hódolni. A díszbeszódet a kaszinó alelnöke, Mátéffy Viktor prépost-plébános, nemzetgyűlési képviselő mondja. A Zsolt-kvartett, Szabó Baby és Sas Gyula sza­valata fogják a nivós műsort változatossá tenni. A főreáliskola énekkara Dr. Raymann János vezetése alatt két énekszámmal szerepel. * Az Esztergom-vidéki Hitelbank huszonötödik Üzletévét tárgyaló közgyűlés f. hó 8.-án (vasárnap) délelőtt V2II órakor lesz az intézeti hivatalos helyiségben (Kossuth Lajos utca 2. sz.). * Helyi lelkészség Nagysápon. Hogy a katholikus hivek lelki szükségleteiről minél job­ban történjék gondoskodás, a biboros-herceg­primás Nagysápon, mely eddig a bajnai plébánia leány egy háza volt, önálló helyi lelkészséget szer­vezett. Helyi lelkészül a főpásztor Soltész István esztergom-belvárosi káplánt, lapunk jeles tollú, lelkes munkatársát nevezte ki, aki új hiva­talát a jövő hónap folyamán foglalja el. * Városi közgyűlés. Esztergom város kép­viselőtestülete f. hó 10.-én, kedden d. u. 4 óra­kor közgyűlést tart. * Halálozások. Nagy gyász érte Számord Ignác pápai káplán, c. kanonokot nővérének Számord Máriának f. hó 3.-án történt elhalálo­zásával. A régebbi idő óta nagybeteg úrhölgy életének 70-ik óvóben hunyt el. Temetése csü­törtökön délután fél 5 órakor folyt le nagy ós őszinte részvét mellett a szentgyörgymezői te­metőben. A temetési szertartást Mátéffy Viktor prépost-plébános végezte. A tanítóképző ének­kara szép gyászénekek zengósóvel vett búcsút a megboldogulttól. — Dr. Reindl Román szetei (Hont-m) plébános a mult hót folyamán életének 71-ik óvóben elhunyt. Működését GTaramszent­benedeken kezdte, majd Budapesten volt káplán. 1889-ben Nagykereskónyben, 1894-ben Csekén, 1009-ben Szetón lett plébános. Városunkban is sokan ismerték. — Rolkó János nyugalmazott kántortanító s a hajdúnánási ref. főgimnázium volt kath. hitoktatója f. hó 6.-án életének 76-ik évében Esztergomban elhunyt. A sok súlyos megpróbáltatást átélt derék öreg tanitó temetése vasárnap, f. hó 8.-án délután 5 órakor lesz a szentgyörgymezői temető kápolnájából. Az el­hunytban Rolkó RezsŐ kir. tanfelügyelőséghez beosztott áll. tanító édesatyját gyászolja. * A cserkészek jubileumi ünnepsége. Húsvét­hétfőn este a főgimnázium nagyterme zsúfolásig megtelt közönséggel, hogy tanuja legyen az esz­tergomi „Öreg Cserkészek" ünnepélyének, ame­lyet a főgimnáziumi cserkészcsapat 10 éves fenn­állásának emlékére rendeztek. A pompás műsor a cserkészzenekar nyitányával kezdődött id. Zsolt Nándor karnagy vezetése mellett, majd Eggen­hofer Béla cserkésztiszt méltatta jól átgondolt beszédében az évforduló jelentőségét. Megemlé­kezett az esztergomi cserkészet megalapítójáról, Parcsami Henrik jelenleg győri bencéstanárról, akit az évforduló alkalmával táviratilag üdvö­zöltek és lelkes szavakkal méltatta a jelenlegi parancsnoknak, Dr. Mattyasovszky Kassziánnak érdemeit, miközben a csapat fennállásának küz­delmeit és elért sikereit is kimerítően vázolta. Bérezi László Kreutzer D-moll hegedűversenyé­nek brilliáns előadásával aratott percekig tartó

Next

/
Oldalképek
Tartalom