ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923
1923-03-25 / 24. szám
ESZTERGO 1923. március 25. a tisztviselők kellő fizetését, de a fizetés nem ronthatja le a tisztnek, a „honos^-nak eredeti fogalmát. Az ilyen közhatalom nem ismeri a gyöngeséget, a gyávaságot. Napoleon a francia forradalom utolsó föllobbanásánál Paris utcáin az ágyuk előtt mondotta: a nép legnagyobb szerencsétlensége a gyönge közhatalom. Aki nem mer cselekedni az államveszélyes, az államot fölforgató törekvések ellen, nem méltó, hogy a közhatalom részese legyen. Esztergom határváros lett, a vármegye egyik járása idegen országhoz csatoltatott. Szomorú gyászában ez a törvényhatóság nem tartja önmagához méltónak, hogy főispánja beiktatásakor pártkórdésekről, vagy pártharcokról nyilatkozzék. Mi mélységes undorral nézzük a politikai gyűlölködést ós a pártharcot, mikor minden magyarnak egy akaratban kellene egyesülnie, ami nem lehet más, mint az ország belső megerősítése, hogy adott pillanatban beteljesíthesse minden igaz magyar szent vágyát: az ezeréves Magyarország integritásának helyreállítását. Aki ma társadalmi osztályharcot, vagy politikai gyűlölködést hirdet, elárulja a megcsonkított ország legszentebb érdekeit. Aki ma nem a produktiv munkába áll s nem igyekszik legnagyobb bajunkat, a gazdasági katasztrófát elhárítani, hanem gazdasági romlásunkra spekulál és hasznot keres a többek elszegényedéséből: az az ország vérét szívja s megérdemli a legkíméletlenebb sujtását a közhatalomnak. Mi kárhoztatunk minden kalandot, minden megfontolatlan lépést, minden igazságtalan szélsőséget ós gyűlölködést, kívánjuk minden nemzeti erőnek érvényesítését a közéletben a haza javára, de őszintén tisztelünk ós támogatunk minden igaz hazafias mozgalmat s minden olyan törekvést, amely a gyilkos forradalmak föltámadását, a nemzeti érzés és az ősi tradíciók gyalázását, a belső egységet megbontó osztályharcot, az erkölcstelen gazdasági spekulációt radikálisan megakadályozni akarja. Ideálunk az ősi keresztény alapokon nyugvó, gazdaságilag, belső ós külső védelemre erős, nemes szociális érzéssel tele, nemzeti integer magyar királyság. Mivel Méltóságodban meggyőződésünk osztályosát tiszteljük, azért legőszintébb bizalmunkról biztosítjuk s igazságos és erélyes munkásságára a jó Isten áldását kérjük. A nagy hatást keltett szép beszéd után a vármegyei tisztikar nevében Dr. Frey Vilmos főjegyző, a város közönsége nevében pedig Dr. Antóny Béla polgármester üdvözölték az új főispánt. Üdvözlő táviratok. Az új főispán inditványára most a közgyűlés hódoló táviratban üdvözölte Horthy Miklós kormányzó úr ofőmóltóságát, a magyar királyi kormányt, gróf Bethlen István miniszterelnököt és Rakovszky Iván belügyminisztert. A táviratok felolvasása és elfogadása után a főispán törvényadta jogánál fogva Dr. Kőműves László ügyvédet vármegyei tb. főügyésszé, Dr. Schleiffer Józsefet pedig tb. árvaszéki ülnökké nevezte ki. A kinevezettek a hivatali esküt nyomban letették. Ezzel a beiktató közgyűlés véget ért ós az árvaszéki elnök szobájában megkezdődtek az új főispánt üdvözlő küldöttségek tisztelgései. Mindenekelőtt az egyházak tisztelegtek. Az esztergomi főkáptalan és a kath. papság diszes küldöttségét Dr. Walter Gyula c. püspök, főkáptalani nagyprépost vezette, aki a következő beszéddel üdvözölte a vármegye új főispánját: A főkáptalan és papság üdvözlete. Részt kérve a megye és város örömünnepéből, a hő tisztelet ós hódolat adójával van szerencsónk Méltóságod elé járulni. Kifejezést óhajtunk azonban kölcsönözni azon vigasztaló meggyőződésnek is, hogy a magas székből, amelyet az imént elfoglalni méltóztatott, gazdag tapasztalatok által érlelt bölcsesége a figyelemre méltó eszmék irányító sugarait fogja lövelni az emésztő lótküzdelmek ós sanyarú megpróbáltatások azon kinzó Ösvényeire, amelyeken a szerencsétlen haza keseregve haladni kénytelen. Csatamező ma a hon. Kegyetlenül megcsonkított határai között a különféle világnézetek és életfelfogások, politikai és társadalmi ellentétek, önző célok ós egyéni érdekek kíméletlen harca dúl. A háború tűzhányójának lávája szivszakgató pusztításokat okozott. Nem idézett azonban elő oly rombolást, mint azon gyilkos mérget lehelő tanok, izgató elvek és felforgató törekvések, amelyek bóditó igéi fiatalok ós öregek, j nők és férfiak ajkain, titkos helyiségekben ós ! nyilvánosan, műhelyekben ós a fekete gyéinání tok telepein hangzanak. Könny fátyol borul a 3zemre, ha véletlenül azon jelenségekre téved, amelyek a tekintély tisztelete, a felsőbbség elismerése, a munka szelleme, a lelkes hazaszeretet, az őszinte együttérzés és meleg testvóriesség által áthatott társadalomnak varázsos képét átírván eltorzítják, összezúzzák, eltüntetik. Ha az áradatot, amelynek szennyes hullámai eltemetóssel fenyegetik a századok magasztos hagyományait, kincsekkel vetélkedő javait, feltartóztatni akarjuk: fel kell újból építeni és szilárdítani a vallás ós erkölcs, a törvény és igazJ ság, a jog és kötelesség azon védő műveit, amelyek bástyái évezredek óta hatékonyan őrködnek az emberiség nyugalma, haladása, jóléte felett. Adja Isten, hogy Méltóságodnak a súlyos bajokkal viaskodó haza javára hivatott tevékenysége minél áldásosabb eredményekkel dicsekedhessek. A főispán válaszában kiemelte az új honalapítás munkájának súlyos voltát, melyet csak a legfőbb erkölcsi tényezők összefogása könnyíthet meg. Ezután a protestáns egyházak küldöttségét Páli Sándor ref. lelkész, az izraelita hitközségét Porgesz Béla vezette a főispán elé. A többi tisztelgő küldöttségek. Egyházak .után a katonaság tisztelgett Dr. Szomor Aurél alezredes, állomásparancsnok vezetésével, a vitézi szék küldöttségét pedig a megjelenésében akadályozott Vitéz SZÍVÓSWaldvogel József szókkapitány helyett Vitéz Futásfalvi Pál Imre őrnagy mutatta be a főispánnak. Igen bensőséges volt a honti és nógrádi küldöttség fogadása. Sorba jöttek ezután a vármegye tisztikara Palkovics László alispán, a városé Dr. Antóny Béla polgármester, a vármegyei mezőgazdasági bizottság Dr. Jármy István, a jegyzők egyesülete és a községi elöljáróságok Bellus Béla jegyző vezetése mellett. A kir. járásbíróságot, közjegyzőséget ós ügyvédi kart Dr. Rudolf Béla a kir. járásbíróság vezetője, az államrendőrséget Dr. Perger Kálmán rendőrfőtanácsos, a pénzügyigazgatóságot és állampénztárt Medits Károly budapestvidóki pónzügyigazgató, az erdőfelügyelőséget és gazd. felügyelőséget Winkler Miklós erdőfelügyelő, a postát, vasúti ós hajózási tisztikart Sas Gyula felügyelő, a tanügyi küldöttséget Dr. Molnár Szulpic főgimn. igazgató vezette. Az ipartestület ós munkásbiztositó küldöttsége után, amelynek nevében Sztahovits Jenő ipartestületi elnök beszólt, az Esztergomi Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja ós a keresztény szocialisták küldöttsége jelent meg a főispán előtt Dr. Mike Lajos ügyvéd pártelnök vezetésével. A főispán hangoztatta, hogy ő is azon eszmék törhetetlen harcosa, amelyek párt lobogójára vannak irva s kiemelte, hogy amikor a forradalom kitört s a magyar ég gyorsan elvörösödött, csak egyetlen párt volt az országban, amely szembe mert szállani a terrorral s ez a keresztény szocialista párt volt, amelynek ő harctérről való hazatérése óta hive. Az orvosok és gyógyszerészek Dr. Huszár Gyula vm. tiszti főorvos, a gazdasági egyesületek Hajdú István gazd. főtanácsos, a pénzintézetek Bleszl Ferenc kir. tanácsos, a vármegyei bányák és ipartelepek küldöttsége Schmidt Sándor bányafőtanácsos, a Szent István Szövetségben tömörült társadalmi egj^esületek pedig Hajdú István vezetésével tisztelegtek. A tisztelgő küldöttségek sorát Reviczky Elemér főszolgabíró zárta be a vm. tűzoltó szövetség üdvözlésével. Délután a „Magyar Király"-ban a főispán ós a vidéki vendégek tiszteletére közebéd voit, amelyen sokan vettek részt emelkedett hangulatban. Ad. 140/1923. száinv. szám. Felhívás az ált. kereseti adó bevallások beadására. A m. kir. Pénzügyminisztérium rendelete értelmében a kereseti adó bevallások benyújtási határidejét 1923. március 21-től április 20-ig terjedő időben állapította meg. Bevallást adni köteles minden keresetűző iparos, kereskedő, gyáros, gyógyszerész, vállalkozó, ügynök, ügyvéd, orvos, mérnök ; a járadékot élvezők, a több munkaadónál szolgálatot teljesítő ügyvéd, orvos, mérnök, végül az összes földhaszonbérlők. A bevallások házhoz lesznek kézbesítve, darabonként 8 korona értékben. Ka bárki április 10-ig nem kapott volna bevallási ivet, alulirt hivatalnál kaphat bevallási űrlapot. Esztergom. 1923. évi marciu» hó 19.-én. Városi számvevőség adóosztálya. HIREK. Krónika. (Budapesten csütörtökön újra az Interna ciondlét énekelték . . .) Budapesten újra felhangzott egy ének, Melytől ébredeztek sírbáfojtott rémek. Sátán-Szamuelly véresmarkú árnya Felkísértett éjjel csonka roncs hazánkba'. Szólt az ének újra! Azt hittük, feledték. Hittük, megtanulták már a nehéz leckét, Hittük, hogy e dallal elmúlt annak vágya. Hogy rátiporjanak hazánk homlokára. Budapesten újra felhangzott egy ének . . . Fájóbb sajgása lett rá a hon sebének. Magyar szivünk-lelkűnk valami úgy nyomja ; Nem lelünk hát többé helyes útra, nyomra? Nincs hát e pokolból kivivő út többé, Itt kell kínban élnünk örökkön-örökké r Vagy tán ez már ama halál rémes hangja. Mely után a magyart senkisem siratja? Budapesten újra felhangzott egy ének . . . És Magyarországon idegentől félnek Azt hiszik, a román, a cseh, szerb győz itten ? • Belső ellenünknél nagyobb átkunk nincsen ! Kik kenyerünk élik, veritékünk lopják. Ezek a hóhérid, szegény Magyarország ! És lásd, már az utcán dalra kelve járnak . . . De ha egymást tépjük, hogvne dalolnának ! H. I. * Nagyheti istenitiszteletek a bazilikában. F. hú 25.-én (virágvasárnap) reggel 9 órakor barkaszentel és, utána szentmise, mely alatt a passió énekeltetik. Nagyszerdán délután 3 órakor zsolozsma és lamentációk. Nagycsütörtökön reggel 8 órakor ünnepi nagymise, melyet á bibornokhercegprimás pontifikál, mely alatt olajszentelós, közös szentáldozás, utána pedig lábmosás. Délután 3 órakor zsolozsma és lamentáeió. Nagypénteken reggel 9 órakor kezdődik az istentisztelet ; délután 3 órakor zsolozsma és lamentáció. Nagyszombaton reggel 9 órakor ünnepi, szentmise. Este 7 órakor kezdődik a feltámadási szertartás, melyet a bibornok-hercegprimás tart. * A munkás-jogvédő iroda helyi megbízotti teendőivel a földmivelósügyi m. kir. miniszter Dr. Boross Géza ügyvéd tb. árvaszéki ülnököt bízta meg. * A főszékesegyházi ének- és zenekar nagyheti műsora. Március 25.-én, Pálmavasárnap: A pálmaszentelós szertartásai koraliter. Körmenet alatt Kersch: Cum audisset és Iagrediente, vkar. Orlando di Lasso: Mise 5 szól. vegyeskar. Buchner : Graduale Tenuisti, Büchner: Öffertorium Improperium. * Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Rolkó Rezső temesvári menekült községi tanítót, Rolkó Bélának, az „Esztergom' 1 korán elhunyt szerkesztőjének testvérbátyját, állami tanítóvá nevezte ki és végleges szolgálattételre Esztergom vármegye kir. tanfelügyelőségóhez rendelte be. Rolkó kiváló pedagógus, aki nagy gyakorlati tudását a kir. tanfelügyelői hivatalban a tanügy javára különösen értékesítheti. * A Vörös Kereszt esztergomi választmánya hétfőn délután 5 órakor a vármegye alispánjának hivatalos helyiségében választmányi ülést és utána közgyűlést tart. A tagok pontos megjelenését ezúton kéri az elnökség. * Kérelem a Szent Ignác Temetkezési Egyesület tagjaihoz. Felkéretnek a Szent Ignác Temetkezési Egyesület tagjai, hogy ez évi tagsági nyugtáikat, a kir. városiak a belvárosi olvasókörben, a Szenttamás ós vízivárosiak a szenttamási iskolában, a szentgyörgymezőiek az olvasókörben, vasárnap délután '2 órától 4 óráig váltsák ki. * Az elemi oktatás ügye. Lovag Bodnár György kir. tanfelügyelő Esztergom vármegye népoktatásának lefolyt havi nevezetesebb eseményeiről jelentette a közigazgatási bizottságnak, hogy az államháztartás érdekéből folyólag vármegyénkben 3 tanitói állás javadalmára élvezett államsegélyt vont meg a kultuszminiszter. Megvonta az esztergomi izr. iskola második tanitói állásának, az esztergomi szenttamási közs. iskola negyedik állásának és a dorogi rk. iskola 3-ik állásának államsegélyét azon oknál fogva, mert ezen iskolák növendék létszáma nem igényli ezen tanitói állásokat. Méltányossági okokból jogosult az iskolafenntartó az államsegélynek június 30-ig való fentartását kérelmezni, (különben már visszamenőleg január 1-től történnék a be-