ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-03-25 / 24. szám

ESZTERGO 1923. március 25. a tisztviselők kellő fizetését, de a fizetés nem ronthatja le a tisztnek, a „honos^-nak eredeti fogalmát. Az ilyen közhatalom nem ismeri a gyönge­séget, a gyávaságot. Napoleon a francia forra­dalom utolsó föllobbanásánál Paris utcáin az ágyuk előtt mondotta: a nép legnagyobb sze­rencsétlensége a gyönge közhatalom. Aki nem mer cselekedni az államveszélyes, az államot fölforgató törekvések ellen, nem méltó, hogy a közhatalom részese legyen. Esztergom határváros lett, a vármegye egyik járása idegen országhoz csatoltatott. Szo­morú gyászában ez a törvényhatóság nem tartja önmagához méltónak, hogy főispánja beiktatá­sakor pártkórdésekről, vagy pártharcokról nyi­latkozzék. Mi mélységes undorral nézzük a poli­tikai gyűlölködést ós a pártharcot, mikor minden magyarnak egy akaratban kellene egyesülnie, ami nem lehet más, mint az ország belső meg­erősítése, hogy adott pillanatban beteljesíthesse minden igaz magyar szent vágyát: az ezeréves Magyarország integritásának helyreállítását. Aki ma társadalmi osztályharcot, vagy politikai gyű­lölködést hirdet, elárulja a megcsonkított ország legszentebb érdekeit. Aki ma nem a produktiv munkába áll s nem igyekszik legnagyobb bajun­kat, a gazdasági katasztrófát elhárítani, hanem gazdasági romlásunkra spekulál és hasznot keres a többek elszegényedéséből: az az ország vérét szívja s megérdemli a legkíméletlenebb sujtását a közhatalomnak. Mi kárhoztatunk minden kalandot, minden megfontolatlan lépést, minden igazságtalan szél­sőséget ós gyűlölködést, kívánjuk minden nem­zeti erőnek érvényesítését a közéletben a haza javára, de őszintén tisztelünk ós támogatunk minden igaz hazafias mozgalmat s minden olyan törekvést, amely a gyilkos forradalmak föltáma­dását, a nemzeti érzés és az ősi tradíciók gyalá­zását, a belső egységet megbontó osztályharcot, az erkölcstelen gazdasági spekulációt radikálisan megakadályozni akarja. Ideálunk az ősi keresztény alapokon nyugvó, gazdaságilag, belső ós külső védelemre erős, nemes szociális érzéssel tele, nemzeti integer magyar királyság. Mivel Méltóságodban meggyőződésünk osz­tályosát tiszteljük, azért legőszintébb bizalmunk­ról biztosítjuk s igazságos és erélyes munkássá­gára a jó Isten áldását kérjük. A nagy hatást keltett szép beszéd után a vármegyei tisztikar nevében Dr. Frey Vilmos főjegyző, a város közönsége nevében pedig Dr. Antóny Béla polgármester üdvözölték az új főispánt. Üdvözlő táviratok. Az új főispán inditványára most a közgyűlés hódoló táviratban üdvözölte Horthy Miklós kor­mányzó úr ofőmóltóságát, a magyar királyi kormányt, gróf Bethlen István miniszterelnököt és Rakovszky Iván belügyminisztert. A táviratok felolvasása és elfogadása után a főispán törvény­adta jogánál fogva Dr. Kőműves László ügyvédet vármegyei tb. főügyésszé, Dr. Schleiffer Józsefet pedig tb. árvaszéki ülnökké nevezte ki. A kine­vezettek a hivatali esküt nyomban letették. Ezzel a beiktató közgyűlés véget ért ós az árva­széki elnök szobájában megkezdődtek az új főispánt üdvözlő küldöttségek tisztelgései. Mindenekelőtt az egyházak tisztelegtek. Az esztergomi főkáptalan és a kath. papság diszes küldöttségét Dr. Walter Gyula c. püspök, főkáptalani nagyprépost vezette, aki a következő beszéddel üdvözölte a vármegye új főispánját: A főkáptalan és papság üdvözlete. Részt kérve a megye és város örömünne­péből, a hő tisztelet ós hódolat adójával van sze­rencsónk Méltóságod elé járulni. Kifejezést óhajtunk azonban kölcsönözni azon vigasztaló meggyőződésnek is, hogy a ma­gas székből, amelyet az imént elfoglalni méltóz­tatott, gazdag tapasztalatok által érlelt bölcse­sége a figyelemre méltó eszmék irányító suga­rait fogja lövelni az emésztő lótküzdelmek ós sanyarú megpróbáltatások azon kinzó Ösvényeire, amelyeken a szerencsétlen haza keseregve ha­ladni kénytelen. Csatamező ma a hon. Kegyetlenül megcson­kított határai között a különféle világnézetek és életfelfogások, politikai és társadalmi ellentétek, önző célok ós egyéni érdekek kíméletlen harca dúl. A háború tűzhányójának lávája szivszak­gató pusztításokat okozott. Nem idézett azonban elő oly rombolást, mint azon gyilkos mérget lehelő tanok, izgató elvek és felforgató törek­vések, amelyek bóditó igéi fiatalok ós öregek, j nők és férfiak ajkain, titkos helyiségekben ós ! nyilvánosan, műhelyekben ós a fekete gyéinán­í tok telepein hangzanak. Könny fátyol borul a 3zemre, ha véletlenül azon jelenségekre téved, amelyek a tekintély tisztelete, a felsőbbség elismerése, a munka szel­leme, a lelkes hazaszeretet, az őszinte együtt­érzés és meleg testvóriesség által áthatott tár­sadalomnak varázsos képét átírván eltorzítják, összezúzzák, eltüntetik. Ha az áradatot, amelynek szennyes hullá­mai eltemetóssel fenyegetik a századok magasz­tos hagyományait, kincsekkel vetélkedő javait, feltartóztatni akarjuk: fel kell újból építeni és szilárdítani a vallás ós erkölcs, a törvény és igaz­J ság, a jog és kötelesség azon védő műveit, ame­lyek bástyái évezredek óta hatékonyan őrködnek az emberiség nyugalma, haladása, jóléte felett. Adja Isten, hogy Méltóságodnak a súlyos bajokkal viaskodó haza javára hivatott tevé­kenysége minél áldásosabb eredményekkel dicse­kedhessek. A főispán válaszában kiemelte az új hon­alapítás munkájának súlyos voltát, melyet csak a legfőbb erkölcsi tényezők összefogása könnyít­het meg. Ezután a protestáns egyházak küldött­ségét Páli Sándor ref. lelkész, az izraelita hit­községét Porgesz Béla vezette a főispán elé. A többi tisztelgő küldöttségek. Egyházak .után a katonaság tisztelgett Dr. Szomor Aurél alezredes, állomásparancsnok veze­tésével, a vitézi szék küldöttségét pedig a meg­jelenésében akadályozott Vitéz SZÍVÓS­Waldvogel József szókkapitány helyett Vitéz Futásfalvi Pál Imre őrnagy mutatta be a főispánnak. Igen ben­sőséges volt a honti és nógrádi küldöttség foga­dása. Sorba jöttek ezután a vármegye tisztikara Palkovics László alispán, a városé Dr. Antóny Béla polgármester, a vármegyei mezőgazdasági bizottság Dr. Jármy István, a jegyzők egyesü­lete és a községi elöljáróságok Bellus Béla jegyző vezetése mellett. A kir. járásbíróságot, közjegyzőséget ós ügyvédi kart Dr. Rudolf Béla a kir. járásbíróság vezetője, az államrendőrséget Dr. Perger Kálmán rendőrfőtanácsos, a pénzügyigazgatóságot és állampénztárt Medits Károly budapestvidóki pónzügyigazgató, az erdőfelügyelőséget és gazd. felügyelőséget Winkler Miklós erdőfelügyelő, a postát, vasúti ós hajózási tisztikart Sas Gyula felügyelő, a tanügyi küldöttséget Dr. Molnár Szulpic főgimn. igazgató vezette. Az ipartestület ós munkásbiztositó küldött­sége után, amelynek nevében Sztahovits Jenő ipartestületi elnök beszólt, az Esztergomi Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja ós a keresztény szocialisták küldöttsége jelent meg a főispán előtt Dr. Mike Lajos ügyvéd pártelnök vezetésével. A főispán hangoztatta, hogy ő is azon eszmék törhetetlen harcosa, ame­lyek párt lobogójára vannak irva s kiemelte, hogy amikor a forradalom kitört s a magyar ég gyorsan elvörösödött, csak egyetlen párt volt az országban, amely szembe mert szállani a terrorral s ez a keresztény szocialista párt volt, amelynek ő harctérről való hazatérése óta hive. Az orvosok és gyógyszerészek Dr. Huszár Gyula vm. tiszti főorvos, a gazdasági egyesüle­tek Hajdú István gazd. főtanácsos, a pénzinté­zetek Bleszl Ferenc kir. tanácsos, a vármegyei bányák és ipartelepek küldöttsége Schmidt Sándor bányafőtanácsos, a Szent István Szövetségben tömörült társadalmi egj^esületek pedig Hajdú István vezetésével tisztelegtek. A tisztelgő kül­döttségek sorát Reviczky Elemér főszolgabíró zárta be a vm. tűzoltó szövetség üdvözlésével. Délután a „Magyar Király"-ban a főispán ós a vidéki vendégek tiszteletére közebéd voit, amelyen sokan vettek részt emelkedett hangu­latban. Ad. 140/1923. száinv. szám. Felhívás az ált. kereseti adó bevallások beadására. A m. kir. Pénzügyminisztérium rendelete értelmé­ben a kereseti adó bevallások benyújtási határidejét 1923. március 21-től április 20-ig terjedő időben álla­pította meg. Bevallást adni köteles minden keresetűző iparos, kereskedő, gyáros, gyógyszerész, vállalkozó, ügynök, ügy­véd, orvos, mérnök ; a járadékot élvezők, a több munka­adónál szolgálatot teljesítő ügyvéd, orvos, mérnök, végül az összes földhaszonbérlők. A bevallások házhoz lesznek kézbesítve, darabon­ként 8 korona értékben. Ka bárki április 10-ig nem ka­pott volna bevallási ivet, alulirt hivatalnál kaphat beval­lási űrlapot. Esztergom. 1923. évi marciu» hó 19.-én. Városi számvevőség adóosztálya. HIREK. Krónika. (Budapesten csütörtökön újra az Interna ciondlét énekelték . . .) Budapesten újra felhangzott egy ének, Melytől ébredeztek sírbáfojtott rémek. Sátán-Szamuelly véresmarkú árnya Felkísértett éjjel csonka roncs hazánkba'. Szólt az ének újra! Azt hittük, feledték. Hittük, megtanulták már a nehéz leckét, Hittük, hogy e dallal elmúlt annak vágya. Hogy rátiporjanak hazánk homlokára. Budapesten újra felhangzott egy ének . . . Fájóbb sajgása lett rá a hon sebének. Magyar szivünk-lelkűnk valami úgy nyomja ; Nem lelünk hát többé helyes útra, nyomra? Nincs hát e pokolból kivivő út többé, Itt kell kínban élnünk örökkön-örökké r Vagy tán ez már ama halál rémes hangja. Mely után a magyart senkisem siratja? Budapesten újra felhangzott egy ének . . . És Magyarországon idegentől félnek Azt hiszik, a román, a cseh, szerb győz itten ? • Belső ellenünknél nagyobb átkunk nincsen ! Kik kenyerünk élik, veritékünk lopják. Ezek a hóhérid, szegény Magyarország ! És lásd, már az utcán dalra kelve járnak . . . De ha egymást tépjük, hogvne dalolnának ! H. I. * Nagyheti istenitiszteletek a bazilikában. F. hú 25.-én (virágvasárnap) reggel 9 órakor barka­szentel és, utána szentmise, mely alatt a passió énekeltetik. Nagyszerdán délután 3 órakor zso­lozsma és lamentációk. Nagycsütörtökön reggel 8 órakor ünnepi nagymise, melyet á bibornok­hercegprimás pontifikál, mely alatt olajszentelós, közös szentáldozás, utána pedig lábmosás. Dél­után 3 órakor zsolozsma és lamentáeió. Nagy­pénteken reggel 9 órakor kezdődik az istentisz­telet ; délután 3 órakor zsolozsma és lamentáció. Nagyszombaton reggel 9 órakor ünnepi, szent­mise. Este 7 órakor kezdődik a feltámadási szer­tartás, melyet a bibornok-hercegprimás tart. * A munkás-jogvédő iroda helyi megbízotti teendőivel a földmivelósügyi m. kir. miniszter Dr. Boross Géza ügyvéd tb. árvaszéki ülnököt bízta meg. * A főszékesegyházi ének- és zenekar nagy­heti műsora. Március 25.-én, Pálmavasárnap: A pálmaszentelós szertartásai koraliter. Körme­net alatt Kersch: Cum audisset és Iagrediente, vkar. Orlando di Lasso: Mise 5 szól. vegyeskar. Buchner : Graduale Tenuisti, Büchner: Öfferto­rium Improperium. * Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Rolkó Rezső temesvári menekült köz­ségi tanítót, Rolkó Bélának, az „Esztergom' 1 ko­rán elhunyt szerkesztőjének testvérbátyját, állami tanítóvá nevezte ki és végleges szolgálattételre Esztergom vármegye kir. tanfelügyelőségóhez rendelte be. Rolkó kiváló pedagógus, aki nagy gyakorlati tudását a kir. tanfelügyelői hivatal­ban a tanügy javára különösen értékesítheti. * A Vörös Kereszt esztergomi választmánya hétfőn délután 5 órakor a vármegye alispánjá­nak hivatalos helyiségében választmányi ülést és utána közgyűlést tart. A tagok pontos meg­jelenését ezúton kéri az elnökség. * Kérelem a Szent Ignác Temetkezési Egye­sület tagjaihoz. Felkéretnek a Szent Ignác Te­metkezési Egyesület tagjai, hogy ez évi tagsági nyugtáikat, a kir. városiak a belvárosi olvasó­körben, a Szenttamás ós vízivárosiak a szenttamási iskolában, a szentgyörgymezőiek az olvasókörben, vasárnap délután '2 órától 4 óráig váltsák ki. * Az elemi oktatás ügye. Lovag Bodnár György kir. tanfelügyelő Esztergom vármegye népoktatásának lefolyt havi nevezetesebb esemé­nyeiről jelentette a közigazgatási bizottságnak, hogy az államháztartás érdekéből folyólag vár­megyénkben 3 tanitói állás javadalmára élvezett államsegélyt vont meg a kultuszminiszter. Meg­vonta az esztergomi izr. iskola második tanitói állásának, az esztergomi szenttamási közs. iskola negyedik állásának és a dorogi rk. iskola 3-ik állásának államsegélyét azon oknál fogva, mert ezen iskolák növendék létszáma nem igényli ezen tanitói állásokat. Méltányossági okokból jo­gosult az iskolafenntartó az államsegélynek jú­nius 30-ig való fentartását kérelmezni, (különben már visszamenőleg január 1-től történnék a be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom