ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-10-14 / 81. szám

Megjelenik hetenkint kétezer: szerden ée vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1600 korona. Névtelen közleményeket nem veszünk figyelembe. • X Két • oldalas + • szám 200 kp

rPOLITIKAI É S T í K S A .11 ALMI LAP Kéziratok ée előfizetések Kossuth Lajos-utca 30 szám alá kii I d e n d ö k Hirdetések felvétetnek a HUNNIA könyvnyomdában, Kossuth-IiaJos-u. 30. • • X Négy oldalas X X szám 250 kor. + A békeszerződés hatásai Esztergomvármegye népesedési viszonyaira. Irta: Dr. Sántha József, I. Amikor 1921. januárjának első napjaiban a városi népszámlálási biztosok megkezdték munkájukat és az előírt kérdőpontokkal kezükben házról-házra járták a várost, hogy olykor kellemetlennek látszó aprólékossággal érdeklődjenek az egyes személyek életkörülményeiről, családi, birtok — és egyéb viszonyairól, — nem egy ember ajkáról hangzott el türelmetlen kifakadás a kíváncsiskodó népszámláló biztosok ellen és nem egyszer kellett azoknak rábeszélő ügyességüket latba vetniók, olykor pedig a törvény szigorát hangoztatniuk, hogy a népszámlálás munkáját elvégezhessék. — Pedig minden egyes adat, amelyet tudniok kellett, egy-egy fontos támasztékpilléne a hatóságok szervező és építő munkájának ; eszköze annak a tevékenységnek, amely kellő céltudattal hozza meg intézkedéseit az államfeladatok megvalósítása, a társadalmi és egyéni, anyagi s szellemi műveltségnek fejlesztésére; legerősebb segítőtársa az irredentizmusnak és egyegy bizonysága azon küzdelmek jogosságának, melyet a szebb jövő reményében a trianoni béke átkai ellen kell szünet nélkül folytatnunk. Az „Esztergom" tárcája. — mim • iiiiimiiMjMHiiiin min immun ni im I Naplótöredékek a katholikus nagygyűlésről. Budapest, 1923. okt. 7. Óriási zászlók lengnek a Váoi-körúton. A házak között vannak kifeszítve. Meszszebbről homályosan látni színeiket, mert az októberi reggel kődfátyolba vonja... Az országház oszlopcsarnokába rögtönzött aranyos oltárhoz bíborszőnyeg vezet a lépcsőkön. Az emberek kissé fázósak. Sietnek. Igen sokan a bazilika felé tartanak és a nép lódul a fő- és mellékajtón befelé. Harangzúgás ... Az ünnepies utcára orgonabúgás hallatszik ki... Milyen szép, jó és ájtatos is most ez a Budapest: gondoltam magamban, amint a templom felé igyekeztem. Hirtelen egy sietős úr állít mej;. Elegáns 400.000 koronás sárgacipő a lábán. Megemeli kalapját. — Mi van itt ma, kérem? kérdezi blazírtan. — A katholikus nagygyűlés — feleltem csendesen. — Hát az miféle? — fordult mosolyogva a mellette haladó nőhöz, akin És most, hogy az 1920-as népszámlálás adatai a statisztikai hivatal feldolgozásában közkézre kerültek, talán nem lesz érdektelen, ha annak Esztergom vármegyére és a szab. kir. városra vonatkozó adatait közelebbről szemügyre vesszük és más vármegyék és városok analóg adataival összehasonlítva, igyekszünk levonni belőlük a tanulságot. Esztergomvármegye Magyarország összes vármegyéi között a legkisebb volt: területe 1077 • km.-t tett ki. A békeszerződésnek vármegyéket és városokat sőt olykor falukat is kettéosztó határai ugyan elvették megyéinktől azt a szervezettséget, hogy az ország legkisebb megyéje legyen, de a hábonielőtti területeinek mégis 50*6% -át vesztette el, úgy hogy területe 534 Q km.-re zsugorodott össze. Itt összehasonlításokat tennünk igen nehéz, mert az egyes megyék területveszteségei a legkülönbözőbbek, úgy hogy van vármegye (Ungvármegye), amelynek területéből mindössze 0'5 % maradt meg, az egész Magyar-birodalom területi vesztesége pedig 71 5 %-ot tesz ki. Érdekesebb eredményre jutunk, ha megyénknek népsűrűségét veszszük tekintetbe. A megcsonkítás előtt Magyarországnak népsűrűsége 64*2, a békekötés utáni csonkamagyarországé pedig 81*9 %. Ezzel fekete antilop cipő és hosszú selyemkabát volt. Utánuk nézek. Idevalók özek, pestiek egész bizonyosan ... Istenem, hát mégiscsak milyen ez a Pest! * A templom hajójában is hosszú sorokban térdelnek a hívők : áldoznak. A püspökök alig győzik az égi munkát. A bíboros hercegprímás egymaga legalább 1900—2000 embert áldoztatott meg. Eeee sacerdos magnus... A hercegprímás áldást oszt, a nép szorong kifelé a templomból. Lassan, ahogyan máiekkora sokaságnak lehet. Elhallgat az ének, kialusziak az oltár gyertyái. Egy ismerősöm csomaggal a kezében járkál idegesen alá és fel a templom előtti téren. Belém ütközik. — Szegény embert keresek — mondja — akinek ezt a kis hazai süteményt, húst és kenyeret odaadhatnám. Röstellem a nagygyűlésre magammal cipelni. Jót akarok tenni egy szegény emberrel. — Keressünk hát eggyütt! Nem találtunk. Halaványareú úri emberek haladtak el mellettünk, akiknek aligha lesz ma kenyér az asztalukon, pedig vasárnap van. De ezeket csak nem sérthetjük meg a csomaggal. Hölgyek is jönnek. Lehet, hogy koldúsabszemben vármegyénk már a háború előtt is meghaladta az országos átlagot, mivel népsűrűsége 84*3 volt egy négyzetméternyi területen, s ez a szám a jelenlegi területek 101'0-ra emelkedett. Ezzel Esztergom vármegyét — hogy úgy mondjam — kárpótlás érte, a legkisebb megye eimének elvesztéseért, mert jelenleg vármegyénk Csonka-Magyarország legnépesebbnek tartott területe. Ezen körülménynek magyarázatát természetes okokban nem tudjuk feltalálni: a természetes szaporodás növekedése serami esetre sem szolgál alapul a sűrűség növekedésének megmagyarázására s így okul csak azt hozhatjuk fel, hogy az eredeti területekről a megmaradt részre sokan költöztek át, amellett pedig az önmagában véve kis lélekszámú megye lakosságának a számát viszonylag erősen növeli a szab. kir. városban elhelyezett katonaság, nemkülönben a két bányához költözött szakmunkások száma. Ez a szám azonban az 1910. évi népszámlálás alapján megállapított sűrűség száma, míg az 1920-as népszámlálás eredménye 104*§ %-ot hoz ki és ezekben a számokban az a legérdekesebb, hogy az 1910—1920 közötti születések és halálozások alapján kiszámított 2404 főnyi népszaporodással szemben, csak 2068 fő, tehát a kiszámítottnál 33€-tal bak a koldusnál és nagyon is egészségükre válna valami jó kis vidéki sonka és sütemény, hiszen oly beesett szeműek és kényszeredett mosolyúak, de — flórharisnya van a lábukon, harmincezerkoronás. Hát nem találtunk szegény embert... Ismerősöm leteszi a csomagját a danaparti korzón egy padra. Ravaszml, mintha csak a felöltőjót akarná felvenni. Hogy m gszabaduljon a csomagjától. Elfordulunk. Abban a pillanatban egy 10—12 éves rongyos kis fiúcska felkapja a csomagot ós rohan vele. Vissza sem néz. Azt hiszi szegény, hogy most üldözik. Ismerősöm hálával néz utána, megszabadult a süteménytől meg a sóskától. Ügyes gyerek — mosolyogtam, de aztán elkomolyodtam. Lám, lám, a gyermek Pesten ... Felsiettünk a nagygyűlésre. * A Tigadóban. Szünet nélkül érkezik és helyezkedik a közönség már egy órája. A terem régen megtelt. Magas emelvényre esik tekintetünk, amelyen püspökök, miniszterek és egyéb közéleti móltóságok foglalnak helyet. Az emelvény előtt az elnöki asztal. Középen Albrecht királyi herceg, jobbra Dr. Csernoch János bíboros-hercegprímás, baloldalt pedig Schioppa Lőrinc pápai követ ül. kedvezőtlenebb eredmény jelentkezik, úgy hogy a csonka-vármegye tényleges magas népsűrűsége csupán a terület relatív kicsinységében leli okát. Megjegyzendő, hogy ez a kedvezőtlenebb népszaporodás úgyszólván az összes megmaradt megyékben megvan, míg a törvényhatóság és rendezett tanácsú városok általában a kiszámítottnál kedvezőbb eredményt mutatnak. Fényes bizonysága ez azon ujabb statisztikai elméletnek, mely a törvények és következmények elvonásánál nemesak a természetes, hanem az úgynevezett belső, tehát a költözést, vándorlást stb. adatokat veszi számításai alapjául. Ma adják át Esztsrgtm város vitézi telkeit. Esztergom sz. kir. város képviselőtestülete, mint jeleztük, ma adja át vitéz Sasvári Józsefnek ós vitéz Maj tényi Istvánnak a város közönsége által adományozott vitézi telkeket a következő ünnepi műsor keretében: 1. Délelőtt S órakor gyülekezés Horthy Miklós kormányzó úr Őfőméltósága képviselőjének fogadására a városház nagytermében. 2. Délelőtt 9 óra 15 percker a kiküldendő küldöttség meghívja a Kormányzó képviselőjét és a megyei Vitézi Széket. 3. Himnusz. Énekli a Turista Dalárda. 4. D. e. 9 óra 30 perckor táborimise a Széchenyi téren, — tartja Mátéffy Viktor prőpostplébános, nemzetgyűlési képviselő. — Szentmise alatt a Turista Dalárda énekel. Az elnöki asztal előtt a szónoki emelvény, amelytől balra hosszú asztalon apró cédulák vannak sorban. Rajtuk olvasom: Új Nemzedék, Nemzeti Újság, Ujlap, Képes Krónika . . . Egy további kis cédulán látom: „Esztergom". Oda ülök. Az emelvény előtti első helyen Zsófia, királyi hercegnő fogadja a köszöntéseket. Többeket kedvesen megszólít. Fenn gróf Klebelsberg Kuno figyel. Néha mosolyog, balra az újságírói asztal felé azonban nem sok bizalommal tekint. Úgy látszik, számára ott vannak a legellenszenvesebb emberek. Dr. Vass József is elfoglalta helyét. Ő nem igen mtzog. ő a megtestesült klasszikus miniszteri komolyság ós tekintély. •* Aa a rengeteg ember milyen csendben tud lenni, ha lelkileg el van foglalva! — Halljuk, halljuk! — kiáltják hátulról többen az egyik aránylag gyengehangú szónok, Sipőcz főpolgármester felé. Hallani akarják ott is. ISchioppa Lőrinc, pápai követ olaszul beszél, de szép lírai hangjában annyi tűz, melegség ós lelkesedós van, hogy a közönség többször éljenez. Az is, aki nem érti. Beszédében többször ismétli a három szót: Nem, nem, soha! de ezt magyarul. Olyan hálás lelkesedést régen láttam már, mint amilyen ennek nyomán fakadt.