ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-07-29 / 91. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára helyben és vidékre: Egy hónapra 30 K. Egyes szám ára: hétköznap 2 K, vasárnap 4 K. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Szent Lőrinc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. f\ forgalmi adó és Esztergom piaca. A napokban néhány esztergomi árus kelle­metlen helyzetbe került a forgalmi adó besze­dése során. Nem számitottajc-e forgalmi adót árúik eladásánál s igy úgy hitték, hogy nem lesz baj, ha az adót ők maguk már be nem fize­tik, avagy talán jóhiszeműen hibásan, vagy egy­szerűen hiányosan jeg3>"eztók-e be az egyes adó­tételeket : nem tudjuk. A tény az, hogy sokan az adóbeszedők és adódetektivek éles megfigye­lései nyomán a be nem jegyzett adókat is kény­telenek voltak pótlólag megfizetni, sőt — mint a fáma mondja — néhányra a törvény paragra­fusait is alkalmazták s igy az árusok magára a forgalmi adóra is alaposan ráfizettek. Az adók beszedése körüli kellemetlen esetek és ellenszenves hangulatok fölött azzal a min­dennapi szólás-mondással szoktak napirendre térni, hogy ezek természetes jelenségek, hiszen a magyar ember adót fizetni sohasem szeretett. A forgalmi adó beszedése, befizetése és ellen­őrzése azonban az adózásnak egy speciális neme. Itt az árus beszedi az adót a vevőtől, majd fel­jegyzi, elkönyveli ós bélyegre váltja az adótéte­leket és ezt a műveletet kötelességből ellenőrzi a hatóság és végül az összegyűlt adómennyisé­get beszedi az állam részére. Itt tehát három faktor dolgozik egymással szemben. Az egyik az árus, vagy az eladó, aki miközben az állam iránti kötelességének is eleget akarván tenni, a for­galmi adót mégsem akarja a saját jövedelmének ós főképen üzleti forgalmának rovására irni, — a másik a vevő, aki természetesen legtöbbször bi­zalmatlan az eladó iránt, mivel azt hiszi, hogy az adót már úgyis beszámította egyszer az árba és igyekszik legalább is a forgalmi adót leal­kudni, — a harmadik az ellenőrző és beszedő közeg, aki hivatalból kötelességszerűen pontos bevallást és fizetést követel. A vevő tehát soha­sem hisz az eladónak, a hatóság pedig csak ak­kor hisz mindkettőnek, ha közegei révén meg­győződött az igazságról; miközben pedig meg­győződik, ellenségévé teszi az árusokat, az ipa­rosok és kereskedők sokaságát. Ilyenformán a bizalmatlanság igen nagy minden oldalon és a forgalmi adóra mindenki haragszik. A piac, amelynek életét folyton zavarja, keserű és ne­hézkes lesz a forgalmi adótól, amely a vevő ós eladó gyűlöletének középpontjában van. Nemcsak a forgalmi adó miatt, de ilyen a mi piacunk is. Ám ha magyar-államot akarunk, ha kultúr­államban akarunk élni, akkor adót is kell fizet­nünk : ez nem szorul magyarázatra. A mi nyo­morult hazánknak pedig most igazán oly nagy szüksége van az adóra, hogy a pontos ós lelki­ismeretes adófizetés a mai körülmények között hazafias lionépitő kötelesség. Itt csak arról lehet szó, hogy addig is, amig az új adórendszer életbe nem lép, valamikópen eloszlassuk azt az ellenszenvet ós gyűlöletet, amely miatt a for­galmi adó piacunkat keserűvé ós forgalmunkat nehézkessé teszi. Több esztergomi üzlet kirakatán látjuk ki­írva a következő szavakat: „Forgalmi adót nem számítunk !" Hogyan lehet az ? Hiszen a forgalmi adót csaknem minden árú után fel kell számí­tani. Hogyan higyje el azután a vevőközönség az iparosnak, avagy kereskedőnek, aki rendes forgalmi adót számit, hogy az adót az árba egy­szer már be nem számította ? A forgalmi adó pontos és nyilt megjelölése a legbecsületesebb ós a hitel szempontjából is a legokosabb dolog. Igaz, hogy a közönség nem szereti a for­galmi adót fizetni és tetszik a fülének, ha hallja, hogy 'a forgalmi adót nem kellett megfizetnie. xLipen ezért — ós ez különösen a vásári iparo­soknál észlelhető — az árus nem is meri a for­galmi adót megemlíteni, mert fél, hogy vevője rögtön otthagyja ós ha olyan árat mond, amelybe a forgalmi adó már be van számítva, a forgalmi adónak megfelelő összeget a vevő úg}ús lealkudja. Az ilyen vevők különösen a falusiak köréből kerülnek ki, akik sok esetben rákény­szerítik az eladót a bizonytalan adóvallomásra. Az eladó nyilt becsületességével kapcsola­tosan a vevő is lássa be az adózás szükséges­ségét, az adózás ellenőrzőit és az adó beszedőit pedig a százalékos jutalék ne tegye szenvedélye­sekké és mindenkor maradjanak meg az igazság ós méltányosság határai között. A keresztény erkölcs ós becsületesség legyen velünk a piac vásári zajában is. HIREK. * Augusztus 15.-én lesz a Vitézi Szék máso­dik avató Ünn8pe. A Vitézi Szék országos ünnep­ség keretében augusztus 15.-én tartja Budapesten második avató ünnepét. Az impozáns ünnepség délelőtt 10 órai kezdettel a Margitszigeten fo­lyik le s arra vármeg}^ónk törvényhatóságát is meghívták. * Balassagyarmatiak zarándoklata Eszter­gomba. A balassagyarmati férfiak Mária Kong­regációja szombaton, .f. hó 29.-én az éjjeli hajó­val Esztergomba érkezik, ahol vasárnap reggel ! szentgyónáshoz ós közös szentáldozáshoz járul, majd megtekinti a nevezetességeket és tiszteleg a hercegprímásnál. Déli 1 órakor a ,,Fürdó"-ben közös ebéden vesz részt. Az esztergomi Tanult Férfiak Kongregációjának vezetősége ezúton kéri tagjait, hogy testvéri együttérzés jeléül a hajó­nál történő fogadásnál, vagy a „Fürdő"-ben tar­tandó közös ebéden minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. A zarándoklat ren­dezője — mint értesülünk — Dr. Paczolay Zoltán ügyvéd, Nógrád-vármegye tiszti főügyésze. * Halálozás. Muzslai András, az esztergomi Deák Ferenc utcai elemi fiúiskola pedellusa, éle­tének 66-ik óvóben kedden este elhunyt. Teme­tése csütörtökön délután B órakor folyt le a belvárosi temető kápolnájából a városi tanító­testület és az ismerősök meleg részvéte mellett. Az iskola növendékei koszorút helyeztek kedves „Muzslai bácsi"-juk sírjára, akit lelkiismeretes munkásságáért, puritán jelleméért egyszerű állá­sában is mindenki tisztelt és nagyrabecsült. * Héjjas iyán ünneplése Esztergomban. A „Hungária" bajtársi egyesület esztergomi cso­portja, amelynek tagjai műegyetemi hallgatók, belevonva más fakultáshoz tartozó főiskolásokat is, f. hó 25.-én népes bajtársi összejövetelt tar­tottak, amelyre városunk előkelőségei közül is többen hivatalosak voltak. A „Magyar Király" nagytermében lefolyt és Dudás László csoportfő által vezetett sikerült diákgyűlós első szónoka Oberth Ernő volt, aki hazafias beszédben vázolta a főiskolai hallgatóság nemes társadalmi felada­tait. Olveczky Dániel megható novellát olvasott fel, melynek költői részletei osztatlan ügyeimet keltettek. Közkívánatra Dr. Antóny Béla polgár­mester is beszédet mondott, amelyben az ifjú­ságot Héjjas Iván példájára áldozatos haza- és fajszeretetre buzdította. A beszéd folyamán a főiskolai hallgatóság lelkesen éltette Héjjas Ivánt és mindazon önfeláldozó magyarokat, akik a magyar irredenta szolgálatában követósremóltó példát adtak a mai nemzedéknek. Dr. Mike Lajos főkáptalani ügyész felszólalásában a külföldi diákszövetségek szellemét aposztrofálta, Obermül­ler Ferenc főreáliskolai igazgató pedig Hójjas­példájára hivatkozva a kevésbé dicsősógteljes, de annál eredményesebb részletmunkára buzdította a hallgatóságot, különösen kiemelvén a keresztény sajtó támogatásának fontosságát, amelynek tudata Esztergomban sajnálatosan elhomályosult a kö­zönség körében. Az összejövetel komolyabb része mellett a bajtársi kedélyesség ápolását szolgálták azon művészi zeneszámok, amelyeket Nemesszeghy István tanitókópzőintózeti-zenetanár vezetése mel­lett jobbára főiskolai hallgatókból álló vonós­zenekar adott elő. A szép összejövetelt az ősi diáknóta hangjai mellett megindult „ballagás" fejezte be. * Tragikus halál. Dr. Zsiross Jenő szolga­bírót lakásán szerdán délelőtt borotvával elvágott nyakkal holtan találták. A szerencsétlen véget ért 39 éves tisztviselő f. óv elején lelkileg telje­sen megtörve jött haza a 7 évi orosz hadifog­ságból, amelynek nagy részét, mint tartalékos hadnagy, részint elzárva, részint nehéz kényszer­munkában töltötte. Itthon hivatalát elfoglalva lelkiismeretes munkássággal iparkodott megfelelni hivatásának, azonban igen leverőleg hatott ke­délyére, hogy hozzátartozói megszállott terüle­ten élnek s halála napján neki is határoznia kellett illetőségére nézve. 15 éve szolgálta a vármegyét, melynek tisztikara a hűséges és ön­zetlen kartárs mintaképét gyászolja az elhunyt­ban. Holttestét pénteken d. u. 4 órakor a bel­városi temető kápolnájából a református egyház szertartása szerint kisérik cseh megszállott terü­leten levő szülőfalujába, örök pihenő helyére. * A volt 38. honvéd rohamzászlóalj tiszti­kara ós legénysége f. óv augusztus hó G.-án tartja Budapesten az 1917. évi augusztus 1—7-ig tartott keletgaliciai nehéz harcokban elesett hős bajtársai emlékére kegyeletes istentiszteletét és bajtársi összejövetelét. Sorrend: 9 óra 30 p. ta­lálkozó a belvárosi kávéházban. 10 órakor isten­tisztelet a Szentferencrendiek templomában. 11 órakor évi rendes közgyűlés a tisztikaszinó kis könyvtár szobájában. 20 (8 órakor) találkozó egy, a közgyűlésen meghatározott helyen. Fel­kérem a volt zászlóaljhoz tartozott tiszteket ós legénységet, hogy megjelenési szándékukat leg­később f. hó végéig jelentsók be Károlyi Nándor cimóre: Budapest, VIII. Scitovszky-tór 3. * A bejelentő hivatal lakcím tudakozódásokra felvilágosítással szoigál. Az esztergomi m. kir. államrendőrkapitányság 653/1922. ein. szám alatt a következő hirdetményt teszi közzé: „Az újon­nan megszervezett bejelentő hivatallal kapcso­latban értesitem a város közönségét, hogy a bejelentő hivatal a hivatalos órák alatt az érdek­lődő feleknek lakcím tudakozó lap váltása mel­lett bárki lakcímét kiadja. Egy lakcimtudakozó lap árát a m. kir. belügyminiszter úr 97321/1922. VI. a. számú rendeletével 10 koronában állapí­totta meg." * Úszóverseny. Vasárnap zajlott le a Duna kerület bajnoki úszóversenye Dorogon a „Rákos­ligeti Úszó-Egylet", „Rákosligeti Atlétikai Club", „Csillaghegyi Move Football Club", „Váczi Move Sport Egylet", „Péczeli Sport Egylet" ós a „Move Esztergomi Sport Egylet részvételével. Büszkén mondhatjuk, hogy minden számban, ahol star­toltak az esztergomi úszók, helyezésre is kerül­tek. Igy az 50 m. gyermek mellúszásban gyer­mekúszónk biztosra indult az első díjért. Kitű­nően ugrik, már ott előnyt szerez. Ezt az előnyt gyorsan növeli anélkül, hogy a cél előtt felnyo­muló ellenfelét erős finiszével több testhosszal ne tudta volna hátrahagyni. Ideje 42 mp. 50 m. ifjúsági mellúszásban az első forduló után, de különösen a finiszben erős küzdelem fejlődik ki egy rákosligeti és a mi úszónk között. Végre a rákosligeti benyúlással győz. Ideje 42'1 mp., a

Next

/
Oldalképek
Tartalom