ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-03-25 / 36. szám

POLITIK Á 1 ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára helyben és vidékre: Egy hónapra 20 K. Egyes szám ára: hétköznap 1 K 50 f, vasárnap 3 K. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Szent Lőrinc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Önfeláldozás. Esztergomban, 1922. március 24.-én. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja eddig is elvből támogatta a keresztény kormányokat. Nagy politikai szervezeteivel, tekintélyes parlamenti képviseletével és sajtójával támogatta és pedig abból az elvből kifolyólag, bogy a súlyos külpolitikai viszonyokkal, a még el nem múlt belső destrukcióval, a pénzügyi és gazdasági bajok özönével amúgyis nehezen küzködő felelős kormányt csupa politikai ellenzékieskedésekkel gáncsolni nem szabad és a nemzet érdekében való súlyos feladatai megoldásában scgitenünk kell. Ez a keresztény politika egyik legfőbb alapelve, amely talán minden más politikai irányzattól eltórőleg építeni akar minden körülmények között, még akkor is, amikor nincs kormányhatahni pozícióban. A keresztény politikának ezt a sarkalatos elvét valósítja meg a gyakorlatban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, amikor a mai Bethlen kormányt is támogatja, noha — ki tudja, miféle különös taktikai okokból — ez a kormány a most következő választások idejére inkább a kisgazdapártot fejlesztette ki mindenféle régi liberális politikai csoportokkal hivatalos kormánypárttá. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja a Bethlen kormány taktikázásai ós politikai próbálkozásai miatt nem indit ellenzéki csatákat, hanem támogatja a kormányt egészen addig, amig ez keresztény nemzeti szempontból lehetséges. Ha a kormány oly szerencsés politikai alakulást tud maga koré teremteni és oly férfiakat tud sorompóba állítani, hogy segíteni tud az ország gazdasági és szociális bajain, tekintélyt és sikert tud szerezni az országnak kifelé is, de mindezeket a keresztény Mag}

r

arország és az apostoli királyság eszméjének sérelme nélkül, — nehéz küzdelmeiben segítségére lesz a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja is, amelynek kebelében Esztergom polgárságának legnagyobb része helyet foglal. A legkisebb jóakaratban, a legkisebb politikai él társadalmi munkában, a legkisebb gazdasági, kulturális és népjóléti akcióban, amelyet a kormány ós az egységes párt részéről a keresztény erkölcsű magyar haza érdekében tapasztalunk — szövetségesek és testvérek vagyunk velük. Amikben pedig nem lehetünk szövetségesek és testvérek, azokat e válságos időkben nem keressük. A nemzet érdekeiért szivesen áldozzuk fel különleges pártérdekeinket, sőt — ha a szükség úgy kivánja —• a pártnak saját magát is fel kell áldoznia, csak az Ige győzzön, amelyet hirdetett, csak az Eszme ragyogjon fel, amelyért küzdött, csak a keresztény Magyarország viruljon fel végre, a haladás és béke országa, amely nemzeti tradíciónk nemes patináját ápolja, amely a nemzeti erő szárnyait bontogatja ós már csak a magyar szent korona fényét várja. HIRER. Krónika. — Egy hazatért hadifogolyhoz. — Testvér, ki e várost hót év után látod S ezalatt bejártad as egész világot, Szenvedtél, küzdöttél, várt a halál karja . . . Beszélj Esztergomról, mi ujat látsz- rajta? Amikor elmentél lelkesedve, frissen. Milyen Esztergomot hagytál könnyen itten ? Es most hogy megtértél, fejeden ősz szálak ; Szemed hogyan szegzed bölcsöd városának ? — A vasúti úton kövezeten jártam Es egy mozi helyett két ujat találtam ; A drágaság most is nagyobb itt, mint. Pesten Es a „Friss Újság

u-ot már hiába lestem . . . — A nagy híd eltépve.. . ezt már künn is mondták... A vágóhíd nem kész . . . (megszoktuk a csonkát!) Ezenkívül hogy még mily különöst látok ? . . . — Hogy már észrevesznek engem is a lányok! H. I. * A Bakács-kápolna búcsúja. Ma, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén van a messze földön nevezetes Bakács-kápolna búcsúja, mely alkalommal a hivek nagy számban keresik fel a látogatott kegyhelyet. * Kongregációi tagfelvétel. Az óra. tankópző Mária-Kongregációja f. hó 25.-én Gyümölcsoltó Boldogasszony napján délután 4 órakor avatja fel uj tagjait a vizivárosi plébánia-templomban ünnepélyes keretekben. A felvételt, valamint a szentbeszédet Dr. Lepold Antal prelátus-kanonok végzi, a kóruson pedig az intézet vegyes kara énekel zenekarkiséret mellett, továbbá a szűkitett férfikar. Az érmek feltűzése alatt Táky Gyulánó Szabados G. Ave Mariáját adja elő obligát hegedű ós orgonakiséret mellett. Slezák Antal ós Nemesszeghy Győző Pater Ilovszky Ave Mariáját (tenor ós bariton kettős) éneklik. * A Keresztény-szociális Nemzetnevelők Egyesülete vasárnap d. e. 9. órakor ülést tart a főgimnázium fizikai előadójában. Tárgy: 1. Az uj alapszabályok. 2. Fizetésrendezés megbeszélése. 3. Természetbeni ellátás ügye., * A Katholikus Kör f. hó 26.-án, vasárnap délután 6 órakor a főgimnázium dísztermében nagyböjti előadást rendez a következő műsorral: 1. A Turista Dalárda éneke. 2. Sajó Sándor: Riasztó. Szavalja: Kemény László. 3. Dancla: ÍSZTERGOM" TÁRCÁJA. Esztergomban énekelnek... — A Népfőiskolák záró ünnepélye. — Ha mult vasárnap Esztergom felett valami tavaszi napsugártól megaranyozott ráérő fehér felhőről lenézett a szépségekben gyönyörködni tudó magyar Géniusz, nagy öröme telhetett az esztergomi fiatalságban. Dalok hangzottak fel Esztergom falai közül. Szép magyar dalok, kifogástalan előadásban, több hangon és oly üde kedvvel, lelkesedéssel, hogy aki hallotta, elgondolkozhatott . . . íme, magyar dal a- magyar nép ajkán, ime a dalokat teremtő nemzet dalait, a népköltészet remekeit a nép öntudatosan kultiválja, ime, áldozatot hoz időben és fáradságban, hogy szépen dalolni tudjon. A Belvárosi Kath. Olvasókör nagytermében hangzott fel a dal vasárnap délelőtt az Esztergomi Népfőiskolák és Népfőiskolai Tanfolyamok záróünnepélyén. A Himnusz — négyes férfikarra a földmives ifjúság ajkáról . . . Piai kan és áhítattal csendült meg. A hangok talán még nem oly tiszták, mint a mezei pacsirta tavaszi csattogása, de jóakarat, buzgóság ömlik el a széles akkordokon és megtalálja az utat a hallgatóság szivéhez. Az éneket agilis karnagyuk, Rolkó Rezső vezeti. Az ének elhangzik ós Mátéffy Viktor prépost-plébános beszól a népfőiskolákat fenntartó egyesületek vezetőségei nevében. Szavai az ifjúság szeretetéről ós hazamentő, kultúrát emelő szép tervek szövögetéséről tanúskodnak. A szebb jövő áll szemei előtt, amelyben a most tanulni és énekelni szerető ifjúság dolgozik a haza java, a város boldogulása érdekében. Hasonló húrokat pendít meg Palkovics László alispán is, aki a kultuszminisztert képviseli a látogatott záróünnepélyen; Lelkes szavai a jelenlevőkbe is lelkesedést oltanak. És most ismét ének következik. A földmives leányok ajkáról hangzik fel a dal Hajnali Kálmán tanitó karnagyuk vezetésemellett. Pirulnak a leánykák ; nem színpadon, hanem künn, a természet ölén, a madarakkal versenyezve akarják ők szorgalmas tanulásukat hasznosítani, kedélyüket felfrissíteni a szép magyar nótákkal, énekekkel. Mikor kezükben, a munka ég, ajkukról a dalok száriéra kelnek ós a nádfödeles házak ajtóin, ablakain a megelégedettség hangulata árad ki a napsugaras esztergomi tájakra. Kerekes József, majd Tóth Teréz népfőiskolai hallgatók szavalata jön most a programm szerint, majd Nóvák Julianna ós Baják István lépnek a kör pódiumára. Magyar költők klasszikus műveivel lépnek fel. A népfőiskola hazai nagyjaink ismeretét, szeretetét irta zászlajára, ezért ünnepélyein is elsősorban nagy klasszikusaink remekei szerepeljenek a műsoron. • Közben a földmives ifjak énekelnek újból. Fellépésük már bátrabb, énekük erőteljesebb ; a buzgósággal végzett tanulás eredményének, a biztos tudásnak kinyomata érzik a tömör akkordokon. Most a helyi és megyebeli népfőiskolai mozgalmak lelke, Dr. Bocsánczi Lukács beszól. Titkári jelentést közöl a közönséggel, de jelentése tele van a meglepő eredmények konstatálása mellett retorikai szépségekkel. Lelkesedni és lelkesíteni egyaránt tud jól a szónok, akinél buzgóbb művelője a szabadoktatási mozgalomnak nem igen lehet Csonka-Magyarországon. Nyári István ós Tóth Róza szavalnak még. Különösen az utóbbi tűnik ki mólyen átérzett szavaival s megtalálja az utat a hallgatók szivéhez. Közben ismét szerepel a földmives ifjúság férfi ós női énekkara. Zúgó tapsok jelzik, hogy nagy sikerrel. Az előadói kar nevében most Dr. Bocsánczi Lukács, a hallgatók nevében Andrássy Mariska szólalnak fel. Szívből beszél, szivekhez szól mindkettő. A tanítványi hála és ragaszkodás megható nyilvánulása tündöklik a hallgatók szónokának beszédében, mig Bocsánczi dr. a hazafias önzetlenség magaslatáról gyújt tüzet a tapsoló közönség szivének legrejtekén. És felhangzik újólag a dal, a közönség pedig távozik — az esti viszontlátásig . . . Este 6 órakor hazafias irredenta színielőadás van. Három szini jelenet is szerepel a műsoron s az Olvasókör nagytermében ismét viszontlátjuk a délelőtti hallgatóság legnagyobb részét ós a földmives polgárság szine-javát. Az első darab cime: „Panaszkodnak a magyar szelek." Ifj. Tátus János a főszereplő, a hazája sorsán tépelődő magyar. Es jönnek sorra világ négy tája felől zúgó szél szárnyán az egyesülni vágyó magyar lelkek mély sóhajai. Dobronya István, Kerekes József, Burány István ós a lelkesen beszóló CserŐdi István személyesitik a mgyar szelek panaszait a közönség meghatott éljenzése közben. „Március 15-ike" cime a második, egyfelvonásos szini jelenetnek. Itt Tóth Teréz, Baják István és Kerekes József kitűnő játéka ragadja magával a közönséget s a 48-as nagy idők szelleme ömlik el a hallgatóság lelkén. „A fekete toborzó" volt a harmadik színdarab, amelynek már 14 népfőiskolai hallgató szereplője volt ós mozgalmas képet nyújtott azon mélységes fájdalomról, amely nemzetünket az összeomlás következtében beállott gyászos állapotok miatt eltölti. A főszerepekben Tóth Róza, Holop István és Szálkai Erzsi igen kiváló ala-