ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-02-08 / 17. szám

ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára helyben és vidékre: Egy hónapra 20 K. Egyes szám ára: hétköznap 1 K 50 f, vasárnap 3 K. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel Istv&n. Kéziratok és előfizetések Szent Lőrlnc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovit s Gusztáv könyv­nyomdájában. *íf Pius pápa. „Ecco la sfumata!" Nini a füst, kiáltotta ezrekre menő néptömeg hétfőn, déli 1 órakor a római Szent Péter téren. Es a Vatikán karcsú kéményéből, ahonnét csütörtök óta naponkint kétszer a szavazások eredménytelenségét jelentve, sűrű fekete füst tódult ki, most ismét megjelent a füst és bágyadt, szürke hullámokban szállott tova a kémény tetejéről. „Evviva il Papa!" — riadt föl a sokezer torkú tömeg és egy erejében megfékezhetetlen emberhullám ömlött a Szent Péter bazilika fő­kapuja elé, ahol az úgynevezett külső loggián a hirhozó menet érckeresztje kezdett csillogni. Fehér karinges papok között megjelenik a hirt­adó biboros ós halálos csendben hangzottak el a szokásos szavak: Nagy örömet mondok. Van pápánk fő­magasságú és főtisztelendő Ratti Achilles biboros személyében, aki a XI. Pius nevet választotta. A nép örÖmrivalgásába belezúgtak a bazilika óriási harangjai. Néhány perc múlva megjelenik az uj pápa, aki egyike volt a legfiatalabb bíbo­rosoknak. Csak a mult óv júniusában kapta meg a bibort ós Milánó érseki székét. Addig Varsó­ban volt pápai nuncius. Végig csendül megilletődött hangja a tömeg feje fölött: ( — Adjutorium nostrum in nomine Domini! — És megáldja a népet . . . Távirók drótjai viszik a hirt világszerte. Pár óra múlva már a kulturált területek minden újságolvasója értesül az egyház öröméről. Esz­tergom harangjai hétfőn este 6 órakor zúgták be az örömhirt a zúzmarás téli hidegbe és a szivek uj reménységgel töltekeztek. Vasárnap d. e. 9 órakor pedig felzeng a Te Deum bazili­kánk csarnokában: — Tartsd meg Isten Szentatyánkat, Krisz­tusnak helytartóját! — A Te Deum-ot a biboros hercegprimás mondja, ha addig Rómából haza­érkeznék, ellenkező esetben Dr. Kohl Medárd püspök. A hálaadó istentiszteletre hatóságok, testületek ós iskolák is hivatalosak. Katholikus nagygyűlés Esztergomban. A Katholikus Népszövetség újbóli meg­alakítása városunkban. — Vass kultusz­miniszter beszéde. — Nyilatkozata a nők választójogáról. A Katholikus Népszövetség vasárnapi pro­paganda nagygyűlése, mely a vármegyeháza nagytermében nagy sikerrel folyt le, valamint a vasárnap délutáni hatásos szakosztályi gyűlések azt hisszük, mély nyomot hagynak Esztergom katholikus közönségének lelkében. A Katholikus Népszövetség helybeli szervezetének megalakí­tása eredményes működése most már csak a ta­gok által nagy körültekintéssel megválasztandó, arravaló tisztikar ós csoportvezetők lelkes mun­kájához fog fűződni, mert az alap, a közönség meleg érdeklődése ós rokonszenve már megvan a vasárnapi gyűlések illusztris szónokainak nagy­hatású beszédei nyomán. A katholikus Eszter­gom nagy napjáról a következő tudósitásban szá­molunk be: A délelőtti nagygyűlést Mátéffy Viktor c. prépost, plébános, nemzetgyű­lési képviselő nyitotta meg. Megnyitójában el­mondotta, hogy a háború ós forradalmak előtt a Katholikus Népszövetségnek Esztergomban már virágzó szervezetei voltak. A forradalmak a szer­vezeteket szétdúlták ugyan, de ha a szervezet nem is dolgozott, az általa megalapozott katholikus öntudat ólt a lelkekben. A következő szónok Ernszt Sándor prelátus, nemzetgyűlési képviselő, a Katholikus Népszö­vetség igazgatója, aki rámutatott arra, hogy a Katholikus Népszövetség háború előtt az ország legnagyobb társadalmi szervezete volt ós ma ismét milliókkal dolgozik, hogy a magyar katholikusok művelődését előmozditsa. Majd köl­tői szavakkal méltatta Esztergom jelentőségót, melynek szikláihoz annyi név, dicsőség, nagyság fűződik. Amit azok az emberek akartak, akiknek emlékét Esztergom kegyelettel ós büszkeséggel őrzi, azt akarja a Katholikus Népszövetség is, folyton emelni a katholikus magyart gazdasági, politikai, művelődési téren, hogy a katholicizmus magasan álljon és súllyal bírjon e hazában. A katholicizmus nem kompromittálta magát soha. A proletárdiktatúra letörhette, de mint tél után a tavasz ismét uj életet teremt a megder­medt természetben, a Katholikus Népszövetség ós vele a katholikus szellem is lassan uj életre kel szerte a hazában! Ha a Duna túlsó oldalára tekint, elszorul a szive! Meddig lesz az igy ? ... Mig a franciák hatalmon vannak, változást alig remélhetünk. Nemcsak hogy nálunk gazdaságilag, katonailag erősebb ellenséges államok vesznek körül, akikkel szembeszállanunk ma nemzeti öngyilkosság volna, hanem idebenn is olyan állapotok uralkodnak, mint a mohácsi vész előtt, amikor nagy uraink nem a közelgő török veszedelemről tanácskoztak, hanem egymásközt civakodtak. Ma is, dacára hogy csak néhány vármegyéből állunk, folytonosan veszekedünk egymással, még mi, katholikusok is. Pedig egyikünk sem lesz győztes, de vesztes lesz az ország! A hatásos beszédet a szónok azon kíván­sággal fejezte be, hogy vajha adna Isten oly pápát, aki az egész világnak jótevője lenne a tisztaság és becsületesség megteremtésével. Vass József kultuszminiszter Ernszt beszéde alatt egész váratlanul érkezett a terembe. Hivatalos ügyben érkezett városunkba, saját kijelentése szerint egynéhány belső egyház­politikai kórdóst kellett személyesen megbeszélnie az egyházi főhatósággal. Felhasználta tehát az alkalmat, hogy megjelenjék a nép között, mert mióta fontos elfoglaltságai vannak, nem jelen­hetett meg. Sokat törtük — úgymond — a ma­gyar ugart a Katholikus Népszövetségben ós iparkodtunk felkelteni a katholikus nép lelkiismeretét, mely többet jelent, mint: lélek. Katholikus egységet akartunk. Nagy kegyelem az, ha katholikus családból születhetik valaki. Ez annyit jelent, hogy az ember lelkébe szülőinek lelkén keresztül nagy katholikus múltnak emléke áramlik. Ha meg­dobban a szivünk, mikor magyar zászlóról, föld­ről beszélünk, mert ezekhez ezer esztendős nem­zeti tradíciók fűződnek, épp úgy kell, hogy megdobbanjon, ha halljuk: „Krisztus, Egyház, templom, Katholicizmus," — mert ilyenkor két­ezer éves történeti mult illeti lelkünket. Ha megvan bennünk a magyar faji, történelmi egység, meg kell ennie ben­nünk a katholikus egységnek is ós ez az, amit a Katholikus Népszövetség meg akar teremteni. Ezután a nemzetet egy őserdőhöz hasonlí­totta, mely felett vihar vonult keresztül. A fák teteje, koronája inog, de a fatörzsek erősen álla­nak, meg sem érzik a magasban száguldó vihart. A természet tanít meg arra, mi a népi Fenn a politikában okozhatnak zavart Aeolusnak kiszakadt zsákjai, nincs semmi baj addig, míg a nép, a törzs ragaszkodik az alapvető értékekhez. Akkor van baj, ha megforditva van, ha alul dúl vihar és reccsenve egymást törik össze a hatalmas szálfák. Isten nagy kegyelme elveze­tett addig, hogy a népet nyugodtnak lássam — mondta a szónok — bárcsak fenn is megnyu­godnának. Mi katholikusok arra vagyunk hivatva, hogy Krisztus keresztjét erősen tartsuk, hogy megmutassuk, mit jelent az, ha egy nem­zet megtalálja önmagát, Krisztusát! Katholikus testvérek! Ne felejtselek soha méltóságtokat. A katholicizmust nem érintheti a sár, de sarat hányni sem katholikusokhoz illő mesterség! Mi katholikusok ne fütsük a gyűlölet szenét a politika mozdonyán, mert az könnyen kisiklik ós felborul. Szent Ágos­ton szavaival élve, ti a katholikus békére vagy­tok meghíva s aki közületek nem kath. szellem­ben ól, dolgozik, politizál, inkább álljon félre. Szörnyű kálváriás időket élünk és fogunk még élni. Dolgoznunk kell katholikus testvéreim úgy, hogy csontjaink ropognak belé! Aki e munka közben nekünk olcsón aranyhegyeket igór ós rózsás sziaben festi a jövőt, nem mond igazat". Az elől zárjátok el lelketeket ós inkább azokra hallgas­satok, akik nem ámitanak. Nemzetünk még nem kelt fel teljesen a betegágyából. A mi politikai életünk még mindig élet ós halál közt kell, hogy döntsön. Lelkiismeret kell a családi élethez, iparhoz, kereskedelemhez egyaránt, különben piszok, kontárság, csalás van ott. Legtöbb lelkiismeret kell azonban a politikához, mert ha ez nincsen, akkor betör oda a vesze­delem. De visszatérek a ti egységtekhez. Nem jó katholikus az, aki csak magával törődik. Nekem nincs jogom elzárni a kegyelmet, amit Istentől ingyen kaptam s ha van bennem meleg, hadd i menjen ki belőlem, hogy másokat is melegitsen. Ha a lelkek érintkezni tudnak egymással, úgy terem meg a kath. egység. Kedves testvéreim, keresztény békéről van szó. En mint kultuszminiszter, minden magyar embernek kultuszminisztere vagyok. S amikor én, mint kultuszminiszter, az én kath. testvéreimet buzdítom, hogy tanuljanak meg szépen, Krisztus mód­jára élni, ezzel vetem meg legjobban a magyar felekezeti békének alapját. Tanuljátok meg ezt a Kath. Népszövetségben s tartsatok ki mellette ós jegyezzétek meg jól, aki

Next

/
Oldalképek
Tartalom