ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-10-11 / 113. szám

ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési ára helyben és vidékre: Egy hónapra 50 K. Egyes szám ára: hétköznap 5 K, vasárnap 8 K. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Szent Lőrinc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv nyomdájában. Gondolkozzunk! Az „Esztergom" f. hó 4-iki számában egy kis hir jelent meg, amely a Magyar Aero Szövetség esztergomi osztályának közeli megalakulását jelenti be. Bizonyára számos olvasónak elkerülte a figyelmét, igen sokan pedig bosszúsan vették tudomásul, hogy ime, megint egy új egyesület, amely adományokra, tagdijakra pályázik és mulatságok rendezésén töri a fejét. Közömbösség vagy fölösleges boszankodás helyett nézzük a világpolitikai helyzetet ós a jövő kópét. Anglia nemcsak a tengerek uralmát akarja kezében tartani, hanem a levegőben is fennhatóságra törekszik. Franciaország retteg a németektől s egyben a britt-szigetvilág esetleges megtámadására gondol. Olaszország a Földközi-tenger s az Adria feletti birtoklását tartja szem előtt s Németország, ez a legyűrt óriás, a feltámadásban bízik. És vájjon mit csinál a kis ántánt ? Rablott országok és országrészek megtartásán fáradozik ós olyan hihetetlen aviatikai készültséget bocsát hadserege rendelkezésére, hogy általános hadüzenet esetén anélkül, hogy a védelemnek még csak megkísérlésére is gondolhatnánk, egy rövid óra alatt elpusztíthatná összes városainkat, ipartelepeinket, vasutainkat, hidainkat, mert ma, a 200 km-es óránkénti repülési sebességek idejében ezt a csonka-országot keletről-nyugatra, ószakról-dólre úgyszólván egy szempillantás alatt átrepülhetik. A közelmúlt megmutatta, hogy a jövő döntő küzdelmei már a levegőben fognak lejátszódni. Épen ezért mind a nagy, mind a kis államok évente milliárdokat fordítanak légi haderejük fejlesztésére. Hogy háború esetén minél több repülőgép álljon rendelkezésükre, a polgári aviatika kialakítására is rengeteget áldoznak. Egyre-másra szervezik meg szinte elképpesztő nagyságú állami szubvenciókkal a légi forgalmi útvonalakat s ha egy pillantást vetünk Európa légi úthálózatára, el kell ismernünk, hogy a hadikószülődés nyomása alatt a személy- ós póstaforgalom a föld felszínéről gyors iramban terelődik át a levegő óceánjába. Perspektívájukban meglepő s a maival homlokellentétben álló kereskedelemföldrajzi és gazdaságpolitikai szempontok körvonalai bontakoznak ki. Európa politikai és gazdasági kópét a keresztes hadjáratok, Amerika felfedezésének kora, a gőzhajó és vasút feltalálása mindenkor hatalmasan s az eddigitől lényegesen eltérő arculatra formálták át. De amig eddig szinte a természet szabta meg nekünk, hogy hol, hogyan, mikor telepedhetünk le, érintkezhetünk egymással, ma a földet burkoló légóceánban nincsenek már akadályok s a képzelet szárnyalásával szelhetjük a magasságokat ott, úgy és akkor, amikor mi akarjuk. Az a tilalom, amely Magyarországnak nem engedi meg a hadi aviatika fenntartását s a polgári légi forgalomban is nagy korlátozásokat ir elő, nemcsak országunk hadierejót kivánja csökkenteni, hanem messze jövőre biztosítja az antantnak azt az előnyt, amelyet jogtalan rendszabályai révén előálló alsóbbrendűsógünk jelent. A magyar nemzet soha ezeresztendős fennállásában veszedelmesebb, kétsógbeejtőbb helyzetben nem volt. Ha nincs elég erőnk ós hatalmunk, hogy országunk feletti levegőnk szabadságát megóvjuk, akkor a magyar nemzet máris megsemmisült s egyszersmindenkorra letűnt a történelem színpadáról. A repülés terén csak egy arasznyi előny is oly hatalomhoz juttatja elleneinket, hogy annak leküzdésére nem hogy módunk, hanem alkalmunk sém lesz. Hazafias örömmel kell tehát üdvözölnünk minden mozgalmat, amely a repülés eszméjét társadalmi úton is népszerűsíteni, a magyar nemzetet a jövő nagy harcaira megedzeni, a magyar aerotechnikát pedig fejleszteni törekszik. HIREK. Kedden délelőtt a főszékesegyház sírboltjában örök nyugalomra helyezték a székesfőkáptalan nesztorának, Graeffel János apostoli főjegyző, pápai prelátus, Szent Ipolyról nevezett zoborhegyi apát, esztergomi olvasókanonok, gyémántmisés áldozárnak holttetemét. Szép időt élt; kilencvenedik évében szólította el őt az Úr soraink közül a Magyarok Nagyasszonya ünnepének reggelén. Hosszú, vigasztalan betegség előzte meg a csendes halált. Az egyházi és társadalmi életben aggkora és betegsége miatt már régen nem játszott szerepet, férfikora elején és delén azonban tevékeny működéssel vonta magára az egyházi hatóság t figyelmét. Esztergom szülötte, Graeffel Ádám tanitó fia volt. 1856-ban történt felszenteltetóse után rövid ideig szomori káplán, majd a nagyszombati érseki főgimnáziumban tanár, 1874-ben ugyanitt igazgató és az érseki konviktus kormányzója lett. Simor primás neveztette ki 1878-ban címzetes kanonokká, tíz óv múlva pedig a pozsonyi társaskáptalan tagjává. 1889-ben lett az esztergomi főszékesegyházi káptalan tagja. 1891-ben apáti, 1907-ben pedig apostoli főjegyzői cimmel tüntették ki. Több önálló irodalmi műve jelent meg, az „Adjutorium nostrum" c. imakönyve pedig számos kiadást ért. Emlékét kegyelettel őrzi mind a szókesfőkáptalan, mind szülővárosának közönsége. * Breyer,, dr. helyettes államtitkár. A kormányzó úr Őfőméltósága Dr. Breyer István prelátus, esztergomi kanonok, kultuszminiszteri tanácsosnak a helyettes államtitkári cimet adományozta. * Halálozás. Özv. Vichor Józsefné sz. Kakass Anna f. hó 7.-én d. u. 2 órakor életének 77-ik óvóben Esztergomban elhunyt. Temetése kedden d. u. fél 4 órakor folyt le a belvárosi temető kápolnájából meleg részvét mellett. Kiterjedt rokonság, köztük a Vichor, Nemes, Waldvogel, Zibolen családok gyászolják. * Az esztergomi szeminárium jótevőiről emlékeztünk meg legutolsó lapszámunkban. Ennek kapcsán kötelességszerűleg kell megemlítenünk a papnevelde egyik legnagyobb jótevőjót Dr. Fehér Gyula praelátus-kanonokot, aki a papneveidei jövedelmeket az utolsó évekéhez képest jelentékenyen gyarapította és pedig évtizedekre azáltal, hogy körültekintő, szakavatott gondossággal a tokodi kőszénbányák és mezőbirtokok eddigi bevételeit megszázszorozta. miáltal a jelenlegi súlyos terheken igen nagy mórtékben könynyitett. * A Stefánia Szövetség által rendezett gyermeknapon felülfizettek: 20,000 „koronát Dr. Csernoch János hercegprimás Oeminenciája; 1000 koronát Dr. Leopold Antal, Dr. Szabó Emil, Dr. Schiffer Ferenc, Schmidt Sándor, Dr. Walter Gyula ; 600 koronát Palkó vits László ; 500 koronát Dr. Berényi Zoltán, Dr. Fehér Gyula, Dr. Halmos Ignác, Marosi Ferencnó, Ára 5 korona. Radó Béla, Vajda Arminnó ; 400 koronát Pirchala Imre ; 350 koronát Kuthy Sándorné ; 300 koronát Davidovitsnó, Dr. Gróh József, Dr. Hamza József; 200 koronát Dr. Drahos János, Csanádi L., Graeffel János, Dr. Gönczi B., Dr. Machovich Gyula, Keményfy K. Dániel; 150 koronát; Dr. Berényi Zsiga, Brühl József, Ferenczy Gy.-nó 100 K-t, Báthy, Berényi Róbert, Dr. Boros Géza, Csókásnó, Dr. Häuser Ignác, Dr. Horváth Ferenc, Dr. Kőmives László, Dr. Klinda Teofih Dr. Krammer György, László Dániel, özv. Magos Sándorné, Dr. Molnár Szulpic, Pázmándh István, Dr. Polner Z., Dr. Rayman János, Dr. Robitsek F.. özv. Rocfilitz Arthurnó, Seiler Vilmos, Szomor Aurél, Szvoboda Románnó, Till József né, Turcsányi Ernő, Walter Károlyné; 50 koronát Brutsy Gyula, Fekets László, Gábris Antal, Halmos Manci, Kuszenda Jánosné, Maricsek, Miss Schaub, Obermüller Ferenc, Rudolf Béla, Rogrün Jenőné, Till Istvánnó, Dr. Zentay Pál; 550 koronát N. N. (összesen 11-en, melyekért fogadják ezúton hálás köszönetünket. Az elnökség. * A „B" listások jóhiszeműleg felvett illetményei. A vallás- ós közoktatásügyi m. kir. miniszter valamennyi kir. pénzügyigazgatósághoz és pénzügyigazgatósági kirendeltséghez intézett körrendeletében azt mondja, miszerint tudomására jutott, hogy egyes m. kir. állampénztárak a körzetükbe tartozó vógelbánás alá vont „B" listás tanszemélyzet által 1922. évi július-augusztus hónapokban túlélvezett 20 %-os illetménytöbbletét az érdekelt tanszemélyzet 1922. évi szeptember havi nyugellátási előlegéből az 1922. évi 3198 M. E. rendelet világos rendelkezése ellenére levonásba hozták. Felhivja ennélfogva a pónzügyigazgatóságokat, utasítsák a körletükbe tartozó összes állampénztárakat, hogy amennyiben a végelbánás alá vont „B" listás nem állami elemi iskolai tanitók nyugellátási előlegének kifizetésénél hasonlóképen jártak volna el, az érdekeltek részére a visszatartott 20 °/o-nyi illetménytöbbletet az 1922. évi 3198 M. E. számú rendelet értelmében haladéktalanul fizessék vissza. * Hitvesgyilkosság Szenttamáson. Vasárnap hajnali 4 órakor Márton József csizmadia családi viszálykodásból kifolyólag egy konyhakéssel 32 éves feleségét, Knapp Etelt Áttila-utcai lakásán agyonszúrta. Összesen négy szúrást ejtett az asszonyon, amelyek közül egy a szivcsúcsot érte ós igy feltótlenül halálos volt. A szerencsétlen házaspárnak két fiú és két leánygyermeke van s az asszony sikoltozására az egyik leányka szaladt a házban lakó Hochmann József cipészhez segítségért. Hochmann a nagy sikoltozás zajára már ébren volt s a kis lány hívására azonnal átszaladt a helyszínére. Midőn a szobába benyitott, az asszony végsőt hördülve éppen akkor fordult le az ágyról, a magából kikelt férj pedig mellének irányozta a kést, amelyet Hochmann gyorsan kiütött a kezéből. A leesett kés zajára Márton, úgy látszik, jobbik eszére tért ós igy szólott: „Most látom, hogy mit tettem!" — Á hitvesgyükos fórjet letartóztatták. A szomorú eset városszerte szóbeszéd tárgya. * Kis hírek Magyarországról és a nagyvilágból. A háborús vagyonok megadóztatására vonatkozó törvényjavaslat rövidesen elkészül. — Budapesten 400 kislakás lesz még ezen az őszön beköltözhető. Erre a 400 lakásra 8000 igénylési kérvény érkezett be. — Székesfehérvárott egy templom építésénél római korbeli sírokra bukkantak. — Budapesten a villany árát hektóvattóránkint 3 K-ról 5 K-ra, a villamosjegy árát pedig 20 K-ra emelik. — A román kormány a lei lebélyegzését tervezi 4: 1 arányában, ami az aranyparitásra való átmenetnek felel meg. — Seipel osztrák kancellár legközelebb Budapestre jön, hogy a Magyarország ós Ausztria közt fennálló viszonyt