ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-08-27 / 100. szám

Az ünnepség helye. Előkészületek. A margitszigeti sportpálya ünnepi szineze­tűvé változott. Már 9 órakor megkezdődött sok vidéki, küldöttségnek a felvonulása. A sport­telep közepén hosszú sorokban állottak az ava­tandó vitézek. A tribünnel szemben, a sportpálya túlsó oldalán állott az oltár. A tribün előtt az előkelőségek számára fentartott négyszög csak­hamar megtelt magyar diszruhás főispánokkal, alispánokkal s a vármegyék más kiküldötteivel. A négyszög első sorának jobboldalán a kormány tagjai foglaltak helyet, a baloldalon a Vitézi Rend törzskapitányai, mögöttük a szókkapitá­nyok ós a körletparancsnokok, mig a két szélső sor közötti emelvény a Kormányzót ós József főherceget várta. Fóltiz órakor érkeztek a kormány tagjai. Háromnegyed 10 órakor érkezett József királyi herceg, fia József Ferenc királyi herceg kísére­tében, mindketten teljes tábori diszben. Tiz órakor megszólaltak a harsonák s a Himnusz akkordjai mellett megjelent nagybányai Vitéz-Horthy Miklós, Magyarország kormány­zója, kisóretével. A közönség felállással üdvözölte és amerre ment, nyomában mindenütt kendők lobogtak ós zúgó éljenzés hangzott. Tábori mise. Majd megközdődött a zenés tábori mise, amelyet P. Zadravecz István tábori püspök celeb­rált. A mise után a tábori püspök felemelő be­széd keretében áldást kért az Egek Urától, majd a más vallású lelkészek is imádkoztak ós kértek áldást a felavatandó vitézekre és a Hazára. Az avatás. Amikor ismét felharsantak a kürtök, a Kormányzó a Himnusz hangjai közben, a Vitézi Szék tagjainak kíséretében az oltár előtti emel­vényre vonult. Az emelvényen ott állott a vitézi esküasztal, leborítva a Vitézi Rend címerével ékesített asztalteritővel, rajta feszület, biblia, kehely és a Vitézi Rend alkotmánya feküdt. A Kormányzó, mint a vitézek főkapitánya, a fő­városi lapokból már ismeretes szép beszédet in­tézte a vitézekhez. A beszédet a jelenlévők állva hallgatták végig és befejezte után hatalmas éljenzés zúgott föl a közönség s a vitézek soraiból. Ezután vitéz Igmándy-Hegyessy Géza alezredes, törzskapitány felolvasta a felavatandó vitézek névsorát. Ezalatt megérkezett nagybányai vitéz Horthy Miklósné a leányával, Fáji Fáy Lászlónóval, valamint Auguszta ós Zsófia királyi hercegnők, akik a disztribünön foglaltak helyet. abban, hogy e pillanatok nem hiábavalóságokkal múlnak el. S mégis amikor Erzsébet szóror, a ke­mónyjárású priorissza lépteit hallotta, összerez­zent ós összehajtotta a papirost. — „Az imádkozással sem szabad túlságo­san gyötörni magát, kedves szórorkám!" — szólt a priorissza ós tréfásan megfenyegette mutató­ujjával, majd a hirtelen összehajtogatott papi­rosra esett tekintete. Etelka testvér átnyújtotta a lapot ós mig a priorissza olvasta a szakadozott sorokat, sze­mét a földre sütötte. — „És most mosolyogjon is egy kissé ked­ves szórorkám, hogy a jó Isten még jobban sze­resse magát!" Igy a priorissza és jóságosan karonfogta Etelkát. Ave Mariára csendítettek a zárdában ... Amikor pedig felhangzott a kápolnában a szó­ror ok buzgó éneke, akkorra otthon is elfogyasz­tották a gyerekek a jó vacsorát és édesdeden aludtak a kisebbik testvérkék, kiki az Etelka szoror küldötte szentképpel a vánkosa alatt. Ilonka már régen nincsen közöttük, hát megszokták igy a kicsikék. A mama azonban nagyokat sóhajtott, Etelka szoror levele járt az eszében. — „Mama nem alszik?" — kérdezte a nagy csendben Margitka, a nagyobbik testvér, aki szintén ébren volt. — „Nem tudok, lányka. Ilonkámról gon­dolkozom. Azt irta a levélben ugye, hogy a jó Isten nagyon nagy segítségére van szüksége a napi munkához?! Miért irta ezt? Talán beteg ?" Margitka nem felelt semmit. Elhallgattak. Igy esik ez, valahányszor nagyritkán ellátogat, avagy levélben keresi fel őket nem ugyan Ilonka, hanem Sr. Etelka. Ez olyankor történik, amikor egy kis időt tud szakítani az örökkévalóságból. De ez a rövidke idő is tele van bajjal. Ilyenkor idehaza könnyes szemmel keresik Honkát, az örökkévalóságban pedig hiányzik Etelka szóror. A névsor felolvasása után vitéz Berde ez­! redes, főszóktartó a főkapitány diszkardjával há­rom csapást mért a diszpajzsra e szavak kísére­tében : Tisztelet adassék az igaz Istennek, akit a mi őseink Hadúrnak neveztek. Utána a diszkardot vitéz Nagy Pál tábor­nok, hadseregfőparancsnok ós főkapitány helyet­tes a Kormányzónak nyújtotta át, majd vitéz j Stréter István ny. honvédelmi miniszter ós törzs­I kapitány fölolvasta az esküt, amit a vitézek es­küre emelt kézzel fennhangon mondottak utána. Eközben a főváros valamennyi templomában megkondultak a hangok s a zene halkan régi magyar énekeket játszott. A meghatottság min­denki szemébe könnyeket csalt. Az akácíombos magyar falvak tiszta szivű, egyszerű gyermekei éppúgy könnyeztek, mint a legelső sorok disz­ruhás honatyái. Az eskütétel után a vitézek egyenként a Kormányzó ólé járultak, ott hajadonfővel fól­tórdre ereszkedtek s a Kormányzó a pallossal a vállukat megérintve a következő szavak kísére­tében vitézzé ütötte őket: „Hadúr nevében vitézzé ütlek." Az esztergomi vitézek, j A fel avatottak között Esztergom város és [ csonka-vármegye területéről a következők voltak : Futásfalvi vitéz Pál Imre őrnagy (Eszter- j gom) a Lipótrend stb., vitéz Turcsányi Ernő tart. főhadnagy (Esztergom) a 3. oszt. Vaskoro­narend stb., vitéz Csigó Balázs (Esztergom) tiszt­helyettes az arany stb., vitéz Majtényi István (Esztergom) a kétszeres nagy ezüst stb., vitéz Sasvári József (Esztergom) tart. tiszthelyettes az arany stb., vitéz Harsány (Hauber) János (Tát) tart. tiszthelyettes a kétszeres nagy ezüst stb., í vitéz Fabi János (Dömös) tart. szavaszvezető az arany stb. és vitéz Balázs Ferenc (Bajna) tart. tizedes a kétszeres nagy ezüst stb. vitézségi ér­mek tulajdonosai. Az 1921. évben a megye területéről vité­zek lettek: Vitéz Szivós-Waldvogel József ezredes (Esz­tergom) megyei vitézi székkapitány, a Lipótrend stb., vitéz Kasztory Antal főhadnagy (Eszter­gom) megyei vitézi szóktartó és központi járási hadnagy az arany stb., vitéz Lági István tiszt­helyettes (Bajna) a kétszeres nagy ezüst stb. és vitéz Bajnai (Dominik) István (Bajna) tart. sza­kaszvezető az arany stb. vitézségi érmek birto­kosai. A vármegye ós város képviselete, A megyét az idei avatáson szenkviczi Palkovics László alispán képviselte, ki család­jával együtt jelen volt. Esztergom szab. kir. várost Antóny Béla dr. polgármester képviselte. A megyei kereskedők nevében Marosi Fe­renc kereskedelmi tanácsos családjával együtt. A magyar földmivesek és malmok képvi­seletében megjelent Jakus János, a megyei mol­nárszövetsóg elnöke családjával együtt. Fentieken kivül meglehetős nagy számban képviseltették magukat az egész megye terüle­tén lévő községek is, melyek közül különösen felemlitósre' méltó Tát községnek, közkedvelt jegyzője Halm Antal vezetése alatt megjelent 15 tagu küldöttsége. Végül a ludovikások és" a cserkészek feszes diszmenetben léptek el a Kormányzó és a vité­zek előtt. Vitézi áldomás. Délután 2 órakor a margitszigeti alsó ven­déglőben vitézi áldomást tartottak, amelyen a Kormányzó fiaival, József ós József Ferenc ki­rályi hercegek, a kormány képviselői, számos egyházi, katonai és polgári előkelőség megjelent a fölavatott vitézekkel együtt. Az áldomáson az első felköszöntőt Hadffy Imre gyalogsági tábornok mondotta Horthy Miklós kormányzóra, aki szívből jövő gyönyörű szavakkal köszönte meg a felköszöntőt. A zugó éljenzéssel és tapsviharral fogadott beszéd után vitéz Nagy Pál gyal. tábornok emel­kedett szólásra a Magyar Hiszekegy szavai közben és poharát a magyar kormányra ürítette. József főherceg megköszönte a kormányzó üdvözletét ós biztositotta őt a vitézek hazasze­retetéről ós áldozatkészségéről. Utána nagyatádi Szabó István állott fel szólásra, megköszönte a magyar kormányra mondott felköszöntőt és hangsúlyozta, hogy a kormány mindvégig kitart az ország igaz java mellett. Vitéz Szabó György tart. őrmester, föld­; műves, a vitézekre, a kormányra és a vitézek ! el*ő főkapitányára, a kormányzóra mondott , I verses köszöntöt. • Az áldomás délután négy órakor ért véget. ! A kormányzó a Rákóczi-induló hangjai mellett j a vitézek és többi jelenlévők lelkes éljenzése j közben hagyta el az éttermet, mire a vitézek is ! lassankint szétoszoltak. * A főszékesegyház felszentelésének SS-ik I évfordulóján, ma d. e. 9 órakor az ünnepi nagy­j misét Dr. Walter Gyula c. püspök, főkáptalani I nagyprépost tartja a bazilikában. * Személyi hir. Ilolczwarth Ferenc minisz­teri osztálytanácsos e két folyamán városunkban tartózkodott és az 1922/23. gazdasági évre ha­tósági ellátásban részesülők névjegyzékének ösz­szeállitására vonatkozó megbeszéléseket folyta­tott a megyei és városi hatóságokkal, majd több közsógot is meglátogatott ugyanezen ügyben. * Plebánosi beiktatások. Folyó hó 25.-ón Hilbert János a püskii, 26.-án pedig Madaras Aurél a márianosztriai javadalomba nyert ple­bánosi beiktatást. * Kinevezés. Dr. Czobor Imre, Esztergom vármegye főispánja Prikkel Mihály szolgabírót és dr. Zsiga János vm. aljegyzőt tb. főszolga­bírókká nevezte ki. * Büchner Antal szerzői sikere. A m. kir. Opera zenekarának meghívására Büchner karnagy egyik nagyszabású ünnepi nyitányát személyesen vezényelte f. hó 23.-án este Budapesten, az állat­kertben tartott szimfonikus hangversenyen. Nagy­számú közönség vett részt e hangversenyen, köztük több esztergomi zenekedvelő és Bucimért úgyis mint kiváló szerzőt s mint temperamen­tumos dirigenst is nagy ünneplésben részesítette. A „Zenelap" első bemutatásáról a következő kri­tikát hozta: „A szép est méltán kezdődött Büch­ner Antal nyitányával. Ünnepi hangulatú, csupa délceg előkelő vitézi képeket varázsolt a hall­gató elé, akár Chopin Polonaise-ei. A jól és szé­pen megalkotott ós hangszerelt művet élvezettel hallgatták és tapsolták." E művét a szerző még 1908-ban mint zeneakadémikus komponálta s az Opera zenekara a végzett zeneszerzők hangverse­nyén adta elő az Akadémia nagy hangverseny­termében. Akkoriban Kerner István, az opera­és a filharmóniai társaság főzeneigazgató-kar­nagya vezényelte. * Kápolna megáldás. A Söttő községhez tartozó kies környékű Bikol-pusztán Kiein­testvérek celldömölki cég áldozatkószsógóből az ottani kápolnát renoválták. Megáldása szeptem­ber hó 8.-án lesz a környék hivőközönsógének részvételével. * Halálozás. Nagy gyász érte Kulich Ká­roly jónevű kalaposmestert felesége, sz. Mrella Viktoriának f. hó 25.-én reggel életének 38. há­zasságának 18-ik évében hosszas szenvedés után törtónt elhunytával. A megboldogult temetése f. hó 27.-én d. u. 4 órakor lesz a belvárosi temető kápolnájából. * Főegyházmegyei hirek. A biboros herceg­prímás kinevezte, illetőleg áthelyezte a követ­kezőket : Lezsánszky Józsefet kóspallagi admi­nisztrátorrá, Cziklay Aladárt hittanárrá a buda­pesti I. ker. fiú- ós női felső keresk. iskolához, Korének Józsefet segédlelkósznek a budapesti Koronázó-templomhoz, Rothnagel Sándort segéd­lelkésznek Budapest-Felsővizivárosba, Pulai Ist­vánt segédlelkésznek Budapest-Belvárosba, Juhász Bélát segédlelkésznek Hugyagra, Tihanyi Jánost ós Alexy Józsefet budapesti hitoktatókká, Pálfi Lajost ós Uxa Józsefet segédlelkésznek Buda­pest-Józsefvárosba, Rheimann Özsébet segédlel­kósznek Nyergesujfaluba, Fuhrmann Frigyest hitoktatónak Nagymarosra. * Apáti eskü. Zelliger Vilmos krisztinavá­rosi plébános, újonnan kinevezett apátnak a bi­boros hercegprimás kedden adta át magánká­polnájában az apáti jelvényeket a szokásos eskü letétele után. * Papi lelkigyakorlatok. Folyó hó 22.-től 26.-ig a szemináriumban tartották a főegyház­megyei papság lelkigyakorlatait, melyeken a bi­boros hercegprímással ólén 55 pap vett részt. A lelkigyakorlatok vezetője P. Vukov János jézus­társasági áldozár volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom