ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-08-20 / 98. szám

rangszóval. Hisz' a magyarok békéje a halálra ítéltek zord elnémitása, amely ellen a magyar élniakarás a nemzeti fel­támadás csüggedetlen reménységében ke­res vigasztalást. Amióta a magyar nép a kereszt népe lett: az utóbbi években szenvedte el leg­szörnyűbb megaláztatását a magyarságá­ban is, keresztény mivoltában is. Nem érhette volna ez a megszégyenítő sors, ha Szent István magyarságában és ke­reszténységében megbonthatatlan egy­séggé tömörül; ha büszkén, bátran és rendületlenül marad meg magyarnak, mig fenkölt szívvel és alázatos hittel tekint fel eközben a keresztre, amelynek az er­kölcse a magyarságnak egyetlen igaz ta­lizmánja. Szent István, a nemes példaadó, visz­szahivja most a nemzetet az O eszmé­nyeihez, amelyek örök erőt sugároznak a magyar utókorra és minden igaz ma­gyar embert testvéri egységbe közösítenek. A magyar szivek békéje s a magyar testvériség a magyar Haza megfényesedő jövendőjével biztat. Ilyen jövendőt elalkudni, erről le­mondani, nem bírhat igaz magyar em­ber, aki fölött Szent István lelke lebeg. Dicsőség az első apostoli magyar király; megszentelt emlékének! És békesség az Ő hű magyarjainak ! Az állami házbér-haszonrésze­sedés felemelése. A lakás és boltbérlők terhét képező állami házbér részesedés ez ideig az 1917. évben fize­tett évi tiszta bérösszeg 20°/o-ban volt megál­lapítva. A pénzügyminiszter a Budapesti Közlöny e hó 11-iki számában közzétett 121600/1922. számú rendeletével e részesedést lényegesen fel­emelte és pedig akkóp, hogy oly esetekben, ami­dőn az 1922. augusztus 1.-től járó évi új bér­összeg az 1917. évi bór nagyszerére emeltetett, vagyis a négy szobáig terjedő kis lakások után, az állami részesedós az 1917. évi bér 60%-ában állapíttatott meg, ellenben a 4 szobánál nagyobb lakásoknál, valamint a boltoknál, ahol az új bér­összeg az 1917. évi bérnek négyszeresénél na­gyobb, ott az alap 60°/o-on felül az 1917. évi bérösszeg után annyiszor jár még folytatólag A sok gyerek egy kissé játszani is akart már. ... — „Halló gyerekek, játszunk meg­halócskát! ki játszik nieghalócskát?! a És Jancsika lett volna az, aki lehunyja a szemecskójót ós nem sír. Próbálták. Csendes játék lett volna. De hiába magyarázza Józsika, hogy ki mit csináljon, ilyesmit ők nem igen tudnak játszani. Csak csendben vannak, ide-oda járnak, mintha valaki hiányozna közülük. Talán Misiké ? Hiszen az igaz, hogy sokszor volt közöttük a kis Misi és különösen akkor, amikor a mama nem volt otthon, elégszer hurcolta hol Józsi, hol Pista, hol Zoltán, hol Gizike a kis pólyás Misit ide­oda, mint a macska a dödöllét. A kis Misikének ez nem tetszett és ilyenkor torkaszakadtából sirt. . . A gyerekek nem mentek temetésre és ami­kor apa, anya hazajött, összeültek vacsorázni. Szendreinó szórakozott volt és kezdte felejteni, hogy a gyerek meghalt s tiz felé osztotta a ká­vét. Azután eszébe jutott és Misiké porcióját odaöntötte Józsika bögréjébe. — „Mama, miért kapok én ma ilyen sok kávét?" — Kérdezte Józsika. — „Mert meghalt a Misiké, fiam!" — szólt az édesanya és Józsika nagyon, de nagyon értel­metlenül nézett rá. Most már igazán semmit sem értett abból, ami náluk két nap alatt törtónt s nagy ótvágy­gyal fogyasztotta el a kávét a többivel versenyt kanalazva. Szegény gyerekek! Addig boldogok, amig ilyesmiből semmit sem értenek. minden 100% alapbér után 20—20°/o, ahányszor az új bérösszeg az 1917. évi bór négyszeresét meghaladja, vagyis az 1917. évi bór négyszere­sét meghaladó házbér többletnek minden olyan része után, amely az alapbér 100%-át teszi ki, újabbi 20—20°/ 0 állami részesedés fizetendő, azon­ban 50%-nál kisebb maradvány számításba nem vétetik. Megjegyzendő, hogy a 60°/o-on felüli ré­szesedés csupán a bórbeadott helyiségeket ter­heli és igy a tulajdonos helyiségei után csak az alap 60% vettetik ki. A többlet már 1922. augusztus 1.-től kezdve számíttatik és a háztulajdonos köteles az új béreket, a városnál ingyen rendelkezésre álló iveken 1922. augusztus 25-ig bevallani, azonban csak azokat a tóteleket, amelyeknél az emelés több, mint az 1917. évi bór négyszerese, mert utóbbiak hivatalból lesznek kivetve. A rendelet szerint az állami házbér része­sedést a háztulajdonos tartozik negyedévenként egy összegben a közpénztárba befizetni, azonban a bérlő köteles a helyette előlegezett összegeta házbérrel együtt a házbirtokosoknak megtéríteni. Az 1922. augusztus l.-ón esedékes ós a régi 20%-ot meghaladó többletet köteles a tulajdo­nos a kivetés bevárása nélkül azonnal befizetni, a bérlő pedig nyomban megtéríteni. Különösen a négyszeresnél magasabb bér­emelések esetén jelentkező komplikált leszámolás megértésére szolgáljanak a következő példák: Egy három szobás lakás után, melynek bére 1917. november 1.-én 500 K volt, most pedig 2000 K, fizettetett eddig 20%, vagyis évi 100 K, azaz X U évi 25 K állami részesedés, ezen­túl jár évi 60%, egyenlő évi 300 K, tehát V* évenként állandóan 75 K, mivel azonban a folyó 1 /4-re már 25 K törlesztetett, utánfizetendő még az augusztusi negyedre 50 K. Egy üzlethelyiség után, melynek bére 1917. évben 440 K volt, most pedig 4400 K, fizette­tett eddig 20%, azaz évi 88 K, tehát Í U évre 22 K kincstári részesedés, ezentúl jár a régi 440 K-ra 60% ? vagyis 264 K, továbbá az 1917. évi 440 K évi bór négyszeresét, vagyis 1760 K-át meghaladó összeg, tehát (4,400 K mínusz 1760 K) 2,640 koronának minden 440 koronája után újabb 20—20%. Ha a 2640 K-nát meg­osztjuk 440-nel, jelentkezik hatos szorzó ós igy az alap 60%-kon felül jár még, a 440 K alap­bér után hatszor 20%, vagyis 120%, tehát 528 korona. Ilykóp a kérdéses üzlethelyiség után 1922. augusztus 1.-től jár évi 264 K ós 528 K, össze­sen évi 792 K, vagyis l U évi 198 korona állami házbór-részesedés. Azt hiszem, a köznek szolgáltam, amidőn ezen újabb háborús teher szabályzatait és kiszá­mításának kulcsát közreadom. Esztergom, 1922. augusztus 18. Bleszl Ferenc kir. tanácsos, takarékpénztári elnök-igazgató. W IFÜ! fc f^k» * Mai ünnepi vezércikkünket a jelenkori magyar szépirodalom egyik nagynevű jelese, Bársony István irta. A mólyen járó és nyelve­zetében is mintaszerű szép közlemény az iró régi jóbarátjának, Hajdú István gazdasági főta­nácsos, hercegprimási jószágigazgató úrnak szí­vessége folytán jutott hozzánk, akinek olvasóink nevében is hálás köszönetet mondunk ezen, la­punkat ért kitüntető figyelméért. A cikket iró ja a hivatalos „Budapesti Közlöny" mai, Szent István-napi számába irta, de barátsága jeléül előzőleg megküldötte a főtanácsos úr őméltó­ságának is, igy az a „Budapesti Közlöny"-ben és lapunkban egyidejűleg jelenik meg. A hús­vétkor közölt gyönyörű Bársony-cikk után im­már másodízben üdvözölhetjük a nagy irót la­punk hasábjain. * Szent István ünnepe a főszékesegyházban. A főszékesegyház mai Szent István-napi ünnepi istentiszteletét dr. Kohl Medárd, felszentelt püs­pök tartja, a szentbeszédet pedig dr. Tóth Kálmán theologiai tanár fogja mondani. * Kinevezés. Dr. Czobor Imre főispán, Dr. Boncz Nándor városi helyettes árvaszéki jegy­zőt vármegyei közigazgatási gyakornokká ne­vezte ki. * Nagyboldogasszony ünnepére, mint a fő­székesegyház búcsúnapjára a közel ós távol kör­nyékről igen sok zarándok érkezett városunkba. A főszékesegyház ünnepi istenitiszteletót — mint jeleztük — Dr. Csernoch János biboros-herceg­primás tartotta. Mise után szentbeszédet mon­dott az ünnep jelentőségéről. Többek között fáj­dalmának adott kifejezést, hogy e szép na­pon Esztergomba zarándoklók között nem láthatja a megszállott párkányi oldal buzgó hí­veit s hallgatóságát a megnyomorított magyar haza érdekében való kitartó munkásságra buz­dította. * Pápai kihallgatáson. Őszentsége XI. Pius pápa Gerevich Tibor múzeumi igazgató-őrt, az esztergomi primási képtár igazgatóját f. hó 3.-án magánkihallgatáson fogadta. * Ájtatosság a Szent Sstván kápolnában. A Tanult Férfiak Mária-Kongregációja folyó évi augusztus hó 20.-án, vasárnap délelőtt fél 9 óra­kor tartja a Szent István kápolnában közös szentáldozással egybekötött ájtatosságát. Szives megjelenést kór a vezetőség. * Szabadságon. Reviczky Elemér főszolga­bíró hat heti szabadságidejét f. hó 11.-ón meg­kezdette. « * Vasutasok figyelmébe. A Közalkalmazot­tak Nemzeti Szövetsége államvasúti csoportjának helyi választmánya f. évi augusztus hó 20.-án, vasárnap délelőtt 10 órakor az esztergomi osz­tálymérnökség hivatali helyiségeiben évi taggyű­lést tart, melyre a tagokat ezúttal is meghivjuk. Napirend fontosságára nézve kérjük a pontos ós feltétlen megjelenést, mivel több fontos ügy ke­rül elintézésre s a központi kiküldött fog a vi­tás dolgokra nézve érdemleges felvilágosítást adni. * Névmagyarosítás. A m. kir. belügymi­niszter Turcsán Ernő volt m. kir. honvéd fő­hadnagy esztergomi lakos családi nevének „Turcsányi"-ra való átváltoztatását engedélyezte. * A Vaskapui ítöária-SZObor előtt. Nagybol­dogasszony ünnepén d. u. 3 órakor a Bakács­kápolnából a vaskapui Mária-szoborhoz körme­net indult, amelyet Dr. Machovits Gyula pre­látus-kanonok, ált. érseki helytartó vezetett. Az útközben szépen megnövekedett zarándokló me­net felérkezvén a Vaskapura, a virággal íeldiszi­tett Mária-szobor előtt előbb szentbeszéd, majd litánia volt. A szentbeszédben Dr. Machovits prelátus visszatekintett e szobor felállítása óta lefolyt egy óv szomorú eseményeire, a király halálára, a magyar visszavonásra ós pártosko­dásra, majd azon babonát ostorozta, amely az esztergomi nép körében a vaskapui Mária-szo­borról elterjedt, végül szép szavakban az igazi vallásosságra, az Isten országának mindenekelőtt való keresésére buzdította nagyszámú hallgató­ságát. Az ájtatosság bensősógót a Turista Da­lárda szép énekei emelték. * Lemondás. Dr. Rogrün Jenő helyettes járásorvos ezen állásáról lemondott. A h. járás­orvosi teendőkkel Dr. Schleiffer Mátyás bíza­tott meg. * Megyegyúlés. Esztergom vármegye tör­vényhatósági bizottsága f. hó 30.-án d. e. 10 órakor a vármegyeháza nagytermében közgyű­lést tart. Megelőző napon délelőtt 10 órakor az állandó választmány ülésezik. * A német cserkészek Esztergom város kö­zönségéhez. A múltkor csónakokon városunkba érkezett ós néhány napig itt időző nagynémet­országi cserkészek a következő sorok közlésére kérték fel lapunkat: Most, hogy a német "Wan­dervogel cserkészek már egy ideig a vendég­szerető Magyarországon tartózkodnak, különös hálával gondolnak vissza az első magyarországi fogadtatásra, az esztergomi napokra. Mindenütt élénk érdeklődéssel és szives szeretettel fogad­ták őket. Különösen szivesen látta őket az esz­tergomi' helyőrség tisztikara, mely megragadta az alkalmat arra, hogy a háborús bajtársaknak fiait szives vendéglátásban részesítse. Nem ke­vésbé kedves volt az a szolgálatkészség, amellyel a derék esztergomi cserkészek, figyelmes parancs­nokuknak, Mattyasovszky Kassziánnak vezetésé­vel vendégeiknek Esztergom város ós vidé­keinek szépségeit megmutatták. A város közön­ségének részéről tapasztalt előzékenység is érez­tette a német Wandervogel cserkészekkel, hogy nem idegen, hanem barátságos és testvéri nép­nél vannak látogatóban. A német Wandervogel cserkészek nem tudják manap ezt a megbecsü­lést ós szeretetet viszonozni, de mentse őket

Next

/
Oldalképek
Tartalom