ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-08-20 / 98. szám

rangszóval. Hisz' a magyarok békéje a halálra ítéltek zord elnémitása, amely ellen a magyar élniakarás a nemzeti feltámadás csüggedetlen reménységében keres vigasztalást. Amióta a magyar nép a kereszt népe lett: az utóbbi években szenvedte el legszörnyűbb megaláztatását a magyarságában is, keresztény mivoltában is. Nem érhette volna ez a megszégyenítő sors, ha Szent István magyarságában és kereszténységében megbonthatatlan egységgé tömörül; ha büszkén, bátran és rendületlenül marad meg magyarnak, mig fenkölt szívvel és alázatos hittel tekint fel eközben a keresztre, amelynek az erkölcse a magyarságnak egyetlen igaz talizmánja. Szent István, a nemes példaadó, viszszahivja most a nemzetet az O eszményeihez, amelyek örök erőt sugároznak a magyar utókorra és minden igaz magyar embert testvéri egységbe közösítenek. A magyar szivek békéje s a magyar testvériség a magyar Haza megfényesedő jövendőjével biztat. Ilyen jövendőt elalkudni, erről lemondani, nem bírhat igaz magyar ember, aki fölött Szent István lelke lebeg. Dicsőség az első apostoli magyar király; megszentelt emlékének! És békesség az Ő hű magyarjainak ! Az állami házbér-haszonrészesedés felemelése. A lakás és boltbérlők terhét képező állami házbér részesedés ez ideig az 1917. évben fizetett évi tiszta bérösszeg 20°/o-ban volt megállapítva. A pénzügyminiszter a Budapesti Közlöny e hó 11-iki számában közzétett 121600/1922. számú rendeletével e részesedést lényegesen felemelte és pedig akkóp, hogy oly esetekben, amidőn az 1922. augusztus 1.-től járó évi új bérösszeg az 1917. évi bór nagyszerére emeltetett, vagyis a négy szobáig terjedő kis lakások után, az állami részesedós az 1917. évi bér 60%-ában állapíttatott meg, ellenben a 4 szobánál nagyobb lakásoknál, valamint a boltoknál, ahol az új bérösszeg az 1917. évi bérnek négyszeresénél nagyobb, ott az alap 60°/o-on felül az 1917. évi bérösszeg után annyiszor jár még folytatólag A sok gyerek egy kissé játszani is akart már. ... — „Halló gyerekek, játszunk meghalócskát! ki játszik nieghalócskát?!

a És Jancsika lett volna az, aki lehunyja a szemecskójót ós nem sír. Próbálták. Csendes játék lett volna. De hiába magyarázza Józsika, hogy ki mit csináljon, ilyesmit ők nem igen tudnak játszani. Csak csendben vannak, ide-oda járnak, mintha valaki hiányozna közülük. Talán Misiké ? Hiszen az igaz, hogy sokszor volt közöttük a kis Misi és különösen akkor, amikor a mama nem volt otthon, elégszer hurcolta hol Józsi, hol Pista, hol Zoltán, hol Gizike a kis pólyás Misit ideoda, mint a macska a dödöllét. A kis Misikének ez nem tetszett és ilyenkor torkaszakadtából sirt. . . A gyerekek nem mentek temetésre és amikor apa, anya hazajött, összeültek vacsorázni. Szendreinó szórakozott volt és kezdte felejteni, hogy a gyerek meghalt s tiz felé osztotta a kávét. Azután eszébe jutott és Misiké porcióját odaöntötte Józsika bögréjébe. — „Mama, miért kapok én ma ilyen sok kávét?" — Kérdezte Józsika. — „Mert meghalt a Misiké, fiam!" — szólt az édesanya és Józsika nagyon, de nagyon értelmetlenül nézett rá. Most már igazán semmit sem értett abból, ami náluk két nap alatt törtónt s nagy ótvágygyal fogyasztotta el a kávét a többivel versenyt kanalazva. Szegény gyerekek! Addig boldogok, amig ilyesmiből semmit sem értenek. minden 100% alapbér után 20—20°/o, ahányszor az új bérösszeg az 1917. évi bór négyszeresét meghaladja, vagyis az 1917. évi bór négyszeresét meghaladó házbér többletnek minden olyan része után, amely az alapbér 100%-át teszi ki, újabbi 20—20°/

0 állami részesedés fizetendő, azonban 50%-nál kisebb maradvány számításba nem vétetik. Megjegyzendő, hogy a 60°/o-on felüli részesedés csupán a bórbeadott helyiségeket terheli és igy a tulajdonos helyiségei után csak az alap 60% vettetik ki. A többlet már 1922. augusztus 1.-től kezdve számíttatik és a háztulajdonos köteles az új béreket, a városnál ingyen rendelkezésre álló iveken 1922. augusztus 25-ig bevallani, azonban csak azokat a tóteleket, amelyeknél az emelés több, mint az 1917. évi bór négyszerese, mert utóbbiak hivatalból lesznek kivetve. A rendelet szerint az állami házbér részesedést a háztulajdonos tartozik negyedévenként egy összegben a közpénztárba befizetni, azonban a bérlő köteles a helyette előlegezett összegeta házbérrel együtt a házbirtokosoknak megtéríteni. Az 1922. augusztus l.-ón esedékes ós a régi 20%-ot meghaladó többletet köteles a tulajdonos a kivetés bevárása nélkül azonnal befizetni, a bérlő pedig nyomban megtéríteni. Különösen a négyszeresnél magasabb béremelések esetén jelentkező komplikált leszámolás megértésére szolgáljanak a következő példák: Egy három szobás lakás után, melynek bére 1917. november 1.-én 500 K volt, most pedig 2000 K, fizettetett eddig 20%, vagyis évi 100 K, azaz X

U évi 25 K állami részesedés, ezentúl jár évi 60%, egyenlő évi 300 K, tehát V* évenként állandóan 75 K, mivel azonban a folyó 1

/4-re már 25 K törlesztetett, utánfizetendő még az augusztusi negyedre 50 K. Egy üzlethelyiség után, melynek bére 1917. évben 440 K volt, most pedig 4400 K, fizettetett eddig 20%, azaz évi 88 K, tehát Í

U évre 22 K kincstári részesedés, ezentúl jár a régi 440 K-ra 60%

? vagyis 264 K, továbbá az 1917. évi 440 K évi bór négyszeresét, vagyis 1760 K-át meghaladó összeg, tehát (4,400 K mínusz 1760 K) 2,640 koronának minden 440 koronája után újabb 20—20%. Ha a 2640 K-nát megosztjuk 440-nel, jelentkezik hatos szorzó ós igy az alap 60%-kon felül jár még, a 440 K alapbér után hatszor 20%, vagyis 120%, tehát 528 korona. Ilykóp a kérdéses üzlethelyiség után 1922. augusztus 1.-től jár évi 264 K ós 528 K, összesen évi 792 K, vagyis l

U évi 198 korona állami házbór-részesedés. Azt hiszem, a köznek szolgáltam, amidőn ezen újabb háborús teher szabályzatait és kiszámításának kulcsát közreadom. Esztergom, 1922. augusztus 18. Bleszl Ferenc kir. tanácsos, takarékpénztári elnök-igazgató. W IFÜ! fc f^k» * Mai ünnepi vezércikkünket a jelenkori magyar szépirodalom egyik nagynevű jelese, Bársony István irta. A mólyen járó és nyelvezetében is mintaszerű szép közlemény az iró régi jóbarátjának, Hajdú István gazdasági főtanácsos, hercegprimási jószágigazgató úrnak szívessége folytán jutott hozzánk, akinek olvasóink nevében is hálás köszönetet mondunk ezen, lapunkat ért kitüntető figyelméért. A cikket iró ja a hivatalos „Budapesti Közlöny" mai, Szent István-napi számába irta, de barátsága jeléül előzőleg megküldötte a főtanácsos úr őméltóságának is, igy az a „Budapesti Közlöny"-ben és lapunkban egyidejűleg jelenik meg. A húsvétkor közölt gyönyörű Bársony-cikk után immár másodízben üdvözölhetjük a nagy irót lapunk hasábjain. * Szent István ünnepe a főszékesegyházban. A főszékesegyház mai Szent István-napi ünnepi istentiszteletét dr. Kohl Medárd, felszentelt püspök tartja, a szentbeszédet pedig dr. Tóth Kálmán theologiai tanár fogja mondani. * Kinevezés. Dr. Czobor Imre főispán, Dr. Boncz Nándor városi helyettes árvaszéki jegyzőt vármegyei közigazgatási gyakornokká nevezte ki. * Nagyboldogasszony ünnepére, mint a főszékesegyház búcsúnapjára a közel ós távol környékről igen sok zarándok érkezett városunkba. A főszékesegyház ünnepi istenitiszteletót — mint jeleztük — Dr. Csernoch János biboros-hercegprimás tartotta. Mise után szentbeszédet mondott az ünnep jelentőségéről. Többek között fájdalmának adott kifejezést, hogy e szép napon Esztergomba zarándoklók között nem láthatja a megszállott párkányi oldal buzgó híveit s hallgatóságát a megnyomorított magyar haza érdekében való kitartó munkásságra buzdította. * Pápai kihallgatáson. Őszentsége XI. Pius pápa Gerevich Tibor múzeumi igazgató-őrt, az esztergomi primási képtár igazgatóját f. hó 3.-án magánkihallgatáson fogadta. * Ájtatosság a Szent Sstván kápolnában. A Tanult Férfiak Mária-Kongregációja folyó évi augusztus hó 20.-án, vasárnap délelőtt fél 9 órakor tartja a Szent István kápolnában közös szentáldozással egybekötött ájtatosságát. Szives megjelenést kór a vezetőség. * Szabadságon. Reviczky Elemér főszolgabíró hat heti szabadságidejét f. hó 11.-ón megkezdette. « * Vasutasok figyelmébe. A Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége államvasúti csoportjának helyi választmánya f. évi augusztus hó 20.-án, vasárnap délelőtt 10 órakor az esztergomi osztálymérnökség hivatali helyiségeiben évi taggyűlést tart, melyre a tagokat ezúttal is meghivjuk. Napirend fontosságára nézve kérjük a pontos ós feltétlen megjelenést, mivel több fontos ügy kerül elintézésre s a központi kiküldött fog a vitás dolgokra nézve érdemleges felvilágosítást adni. * Névmagyarosítás. A m. kir. belügyminiszter Turcsán Ernő volt m. kir. honvéd főhadnagy esztergomi lakos családi nevének „Turcsányi"-ra való átváltoztatását engedélyezte. * A Vaskapui ítöária-SZObor előtt. Nagyboldogasszony ünnepén d. u. 3 órakor a Bakácskápolnából a vaskapui Mária-szoborhoz körmenet indult, amelyet Dr. Machovits Gyula prelátus-kanonok, ált. érseki helytartó vezetett. Az útközben szépen megnövekedett zarándokló menet felérkezvén a Vaskapura, a virággal íeldiszitett Mária-szobor előtt előbb szentbeszéd, majd litánia volt. A szentbeszédben Dr. Machovits prelátus visszatekintett e szobor felállítása óta lefolyt egy óv szomorú eseményeire, a király halálára, a magyar visszavonásra ós pártoskodásra, majd azon babonát ostorozta, amely az esztergomi nép körében a vaskapui Mária-szoborról elterjedt, végül szép szavakban az igazi vallásosságra, az Isten országának mindenekelőtt való keresésére buzdította nagyszámú hallgatóságát. Az ájtatosság bensősógót a Turista Dalárda szép énekei emelték. * Lemondás. Dr. Rogrün Jenő helyettes járásorvos ezen állásáról lemondott. A h. járásorvosi teendőkkel Dr. Schleiffer Mátyás bízatott meg. * Megyegyúlés. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 30.-án d. e. 10 órakor a vármegyeháza nagytermében közgyűlést tart. Megelőző napon délelőtt 10 órakor az állandó választmány ülésezik. * A német cserkészek Esztergom város közönségéhez. A múltkor csónakokon városunkba érkezett ós néhány napig itt időző nagynémetországi cserkészek a következő sorok közlésére kérték fel lapunkat: Most, hogy a német "Wandervogel cserkészek már egy ideig a vendégszerető Magyarországon tartózkodnak, különös hálával gondolnak vissza az első magyarországi fogadtatásra, az esztergomi napokra. Mindenütt élénk érdeklődéssel és szives szeretettel fogadták őket. Különösen szivesen látta őket az esztergomi' helyőrség tisztikara, mely megragadta az alkalmat arra, hogy a háborús bajtársaknak fiait szives vendéglátásban részesítse. Nem kevésbé kedves volt az a szolgálatkészség, amellyel a derék esztergomi cserkészek, figyelmes parancsnokuknak, Mattyasovszky Kassziánnak vezetésével vendégeiknek Esztergom város ós vidékeinek szépségeit megmutatták. A város közönségének részéről tapasztalt előzékenység is éreztette a német Wandervogel cserkészekkel, hogy nem idegen, hanem barátságos és testvéri népnél vannak látogatóban. A német Wandervogel cserkészek nem tudják manap ezt a megbecsülést ós szeretetet viszonozni, de mentse őket