ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-08-13 / 96. szám

ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán és vasárnap. EiŐÜzetési ára helyben és vidékre: Egy hónapra 30 K. Egyes szám ára: hétköznap 3 K, vasárnap 5 K. Esztergom szab. kir. város közönségéhez! Napjainkban, amidőn szivünk legszentebb érzelme, vágyaink netovábbja, az édes magyar haza darabokra tépve, amidőn Trianonban lábbal tiporják ősi alkotmányunk, kétszeres kötelességünk mindazon kegyeletes hagyományok ápolása, amelyek a jobb napokból még megmaradtak. Az elrabolhatatlan nemzeti hagyományunk ilyen két legragyogóbb éke az első szent királynak s Nagyboldogasszonynak ünnepe, amelyeket nem hagyhatunk a többi szürke nappal elmúlni anélkül, hogy bár szerényen, de meg ne ünnepelnénk azokat. Ünnepelnünk kell a mai sanyarú napokban nemcsak vallásos és hazafias kötelességből, hanem azért is, mert ezen ünneplésből erőt merítünk, kell, hogy erőt merítsünk a nélkülözések ós szenvedések további elviselésére, a kitartó, kemény vógküzdelemre. Egy mindenétől megfosztott és megfogyatkozott nemzet fog ősi tradícióihoz hiven e két napon, bár külső keretekben egyszerű, de a szívben annál mélyebb, annál vallásosabb felbuzdulással ós hazafias bensőséggel ünnepelni. Felkérem tehát Esztergom szab. kir. város közönségét, hogy vallásos ós a mai időkhöz illő hazafiassággal mind >a két ünnepen a főszékesegyházban délelőtt 9 órakor tartandó ünnepélyes istentiszteleten vegyen részt 5 a háztulajdonosokat pedig felkérem, hogy augusztus 15.-én ós 20.-án az ünnep külső jeléül házaikat fellobogózni szíveskedjenek. Esztergom, 1922. augusztus 10. Rothnagel Ferenc, polgármester li. Csonka Magyarország nem ország. Egész Magyarország mennyország ! Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. HIRER. * Lapunk legközelebbi száma a keddi Ünnepre való tekintettel hétfőn este jelenik meg. * Az Oltáregyesület ma, vasárnap tartja havi közös szentsógimádó ájtatosságát a zárda-templomban. Reggel fél 7 órakor szentsógkitótel ós szentmise. 8, 9, 10 órakor szentmisék. Délután 5 órakor szentbeszéd és litánia. * A szövetkezet közgyűlése. Az Esztergomi Fogyasztási ós Ertékezitő Szövetkezet 1921. évi közgyűlését folyó hó 13.-án délelőtt 11 órakor tartja a városháza tanácstermében, melyre a tagok ezúton is meghivatnak. * A főszékesegyházi ének- és zenekar 15.-Í műsora. Gruber:'Ecce Sacerdos. Goller : Lorettói miséje. Mitterer: Graduale. Büchner: Ave Mariája. D. u. Vesp. Falsoborcloni. * Kiküldetés. Vasárnap, f. hó 6.-án volt Budapesten Breuer Szilárd székesfővárosi tűzoltófőparancsnok ünnepélyes beiktatása, amelyre Esztergomból Országh Kálmán hiv. tűzoltótiszt küldetett ki. A vármegyei Tűzoltó Szövetséget az ünnepségen László István vm. tűzfelügyelő képviselte. * Körmenet a vaskapui Mária-szoborhoz. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya Nagyboldogasszony ünnepén kedden délután a vaskapui Magyarok Nagyasszonya szoborhoz zarándoklatot rendez, amelyre ezúton hivja meg Esztergom város összes keresztény társadalmi egyesületeit ós hivő katholikus népét. Indulás d. u. háromnegyed három órakor lesz a főszékesegyház Bakács-kápolnájából. A körmenet —• miként a mult esztendőben — ezidén is Esztergom kath. közönségének szeretetét és ragaszkodását lesz hivatva kifejezni Magyarország égi Pátronája iránt azon az ünnepen, amelyen közel Kéziratok és előfizetések Szent Lőrinc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. egy évezred előtt Esztergom nagy szülötte, Szent István koronáját ós népét Isten Anyjának felajánlotta. Ünnepeljük e napon Szent Istvánt is mi esztergomiak, azzal, hogy mint ő, mi is kérjük a Boldogaszonyt, vegye pártfogásába hazánkat ós erősítsen meg a még reánk váró nagy küzdelmekben, megpróbáltatásokban. Szeretettel hiv mindenkit e körmenetre az egyesület vezetősége. * Köszönetnyilvánítás. Mint az Országos Cserkész Szövetség megbízottja, a Szövetség nevében hálás köszönetünket fejezem ki Esztergom szab. kir. város vezetőségének, hogy a német cserkészek vendégül látására irányuló s az Országos Cserkész Szövetség nevében előterjesztett kérésemre összesen tiz kg. lisztet kiutalni kegyeskedett. Legyen szabad azonban igaz és nagy köszönetünket kifejezni az esztergomi magyar kir. helyőrségnek ós helyőrségi tisztikarnak is azért, hogy a 49 nagynómetországi cserkész 5 napi elszállásolását ós megvendégelósét önként felajánlotta. Dr. Mattyasovszky Kasszián, az Országos Cserkész Szövetség esztergommegyei főtitkára. * A közigazgatási bizottság ülése. Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága pénteken délelőtt 10 órakor Dr. Czobor Imre főispán elnökletével ülést tartott. Az alispán havi jelentésében meleg szavakkal emlékezett meg Dr. Zsiross Jenő szolgabíró tragikus haláláról, akiben a vármegye egyik leglelkiismeretesebb, legképzettebb ós legszorgalmasabb tisztviselőjét veszítette el. A járásban az aratás ós legnagyobb részben a cséplés is befejeztetett. A termés elég silány. Több községben jégverés pusztított, ágy hogy sok helyütt még a helybeli lakosság gabonaszükséglete sincs biztosítva. Vármegyénk közgazdasági helyzetét az állandó bizonytalanság és az árak folytonos emelkedése jellemzi. Ipari téren, különösen a szónbányaüzemekben a munkásság körében bizonyos mozgolódás tapasztalható, ami a salgótarjáni sztrájkkal hozható összefüggésbe. AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Pusztuló nemzet. Az oroszországi állapotok június-júliusi krónikájához. (Saját tudósítónktól.) Egy orosz, aki látni akarta hazáját. A világháborúban a cár nagy hadseregében küzdött, majd magyar hadifogságba került, idejutott a kenyérmezői táborba, később becsületes munkába kezdett itt Magyarországon, ahol munkájáért jó bórt és kenyeret kapott. Ez az eset nem példátlan. A mi oroszunkat azután nem is bántotta más, mint hogy haza akart menni, látni akarta hazáját. Össze is spórolt magának annyi pénzt, amennyiért pár ezer cári rubel útiköltséget vásárolhatott ós május elején el is indult haza, egészen Mihajlowba, Moszkva mellé, ahová e hó végén érkezett meg. Itt meglátogatta öreg édesanyját, két erős bátyját, pár hold földjüket, látta Moszkvát, Szentpétervárt, látta hazáját ós — keserűséggel szivében gyorsan vissza is menekült egy tiszti magyar hadifogolytranszporttal Magyarországba. Most itt van újra Esztergomban ós amikor Nagyoroszországról beszól, akkor tele van szomorúsággal. — E sorok Írójának elmondta, hogy azokat a szörnyűségeket amiket most látott Oroszországban^ a cári világban még csak álmodni sem merte. Ötven esztendő kevés hozzá, véli az ő egyszerű eszével, amig a régi rendes Oroszország újra élni fog. Mi haj low. Mihajlow Moszkvától nincs messzire ós körülbelül akkora és annyi lakosú város, mint Esztergom. Itt laknak ők. Öreg édesanyja jó egészségnek örvend ós férfias lélekkel tűrte el azt a 6 napi börtönt, amelyet a szovjetkormánytól kellett elszenvednie azért, mert összes krumplitermését nem akarta beszolgáltatni. Elvették tőle erőszakkal. Mihajlowból a nincstelen nép, a földtelen és vagyontalan, tehát az úgynevezett proletár, már régen kipusztult, éhen halt. Csak azok élnek még, akiknek földjük, veteményeskertjük van. Ezek is csak azért, hogy a vörös hadsereget ós a népbiztos-hadat táplálják. Ez a megmaradt nép még 1919.-ben eldugta gabonáj-át, lisztjót a szovjet elől ós Mihajlowban ma is úgy élnek napról-napra az emberek, hogy az eldugott lisztből, amely már csontkeménysógűre tapadt össze, illetőleg fagyott meg, titkos úton egy-egy darabot hazahoznak, r ezt összetörik és kenyeret sütnek belőle. — „Édesanyám nem panaszkodott, hogy ez a kenyér rossz, hanem örömmel és bizalmasan súgta nekem, hogy hála az Istennek: ez van nekünk még !". — igy mondta Alexi, az otthonjárt orosz. 9 hold konyhakertje van most anyámnak ós 2 bátyámnak, folytatta az orosz. Ezt művelik, dolgozzák, de a termés kétharmad része a szovjeté. A munkát nem osztják meg a szovjetisták, amint hirdetik, hanem a termést annál inkább és ebből aránytalanul nagy részt vesznek. Nem törődnek azzal, hogy a dolgozó nép éhen marad. Kényszermunka a vörös hadseregben. De nemcsak Mihajlowban van ez igy, hanem mindenütt Oroszországban, ahol még van egy kis szovjetélet. Ugyanis Oroszország legnagyobb részében már egyáltalán nincs élet, Petrograd és Moszkva körzetén túl már csak a halál ós betegség borzasztó birodalma terpeszkedik. Petrogradon ós Moszkván uralkodik még a szovjet. :

—• „Amikor megérkeztem Mihajlowba, beszéltem anyámnak, hogy mint rendes kertész fogok jelentkezni a népbiztosságnál, akkor talán csak nem visznek el a vörös hadseregbe. (Ott is jelentkezni kell ugyanis a megérkezetteknek.) — „Jaj csak nejelentkezz úgy mint iparosember!" — óvott anyám. — „Bátyád is úgy jelentkezett és másnapra már bevitték a szovjet-hadseregbe, ahol három évig mint kertész volt kénytelen a szovjetnek dolgozni." Igen, kényszermunkára viszik az embereket és ezért a munkáért havi 20 font kenyeret (szovjet-kenyeret!) kapnak és semmi egyebet. Ahol még a legjobb világ van. Az amerikai szeretetadományok (élelmiszer, ruha), amelyek a2 éhező ós ruhátlan, nép számára érkeznek, Petrogradig ós Moszkváig jutnak el..Itt azután a népbiztosságok hamar túladnak rajta és a zsidó kalmároknak nehéz aranyokért eladják. Ezek természetesen tovább kereskednek az amerikai küldeményekkel. Innen van azután itt valamelyes -|>let, de olyan, amelynél piszkosabb és bűnösebb talán nincs a föld kerekségén. Rendes üzletek nincsenek. Hevenyészett sátrak alatt seftel nek a zsidók. Itt persze lehet vásárolni 6 millió rubelért egy nadrágot, (Alexi megmutatta, amit ő vásárolt. Közönséges munkásnadrág). 2V2 millióért I font cukrot, 14 vagy 12 millióért egy pud (17 Ára 5 korona.