ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922
1922-07-23 / 89. szám
1922. Julius 23. ESZTERGOM 3 Ferenc mindenesetre érdekes jelenség s a mai közönség olyan hálás! Megtapsolja a kedves Jácint atya emberszeretettől csöpögő mondásait, együtt feszül izma a társadalmi korlátok' ellen küzdő Ági Miklós tanár úrral, aggódó szivvel lesi az ifjú Alexandra hercegnő szive hullámzását és végül is igazat ad a fenséges Mária Dominika főhercegnő morális tanulságának, hogy a hattyú no lépjen exkluziv világából földi terekre, mert a fenséges úszóból esetleg liba válik. Völcsey Rózsi adta a hattyút: fenséges mint hercegnő és szeretetreméltó földi vergődésében. Pompás alakítás volt a Rolkó Józsefé; Jácint atyát adta s a társadalmi kiegyenlítés szivesen hallott hangján könnyű volt belopóznia a közönség szivébe. A trónörökös nehéz szerepében Angyal István remekelt; a rang mindent ledöntő felsőbbségót érzékeltetni tudta. Véber Lajos Agi tanár alakjában egy ed^Ä tőle nélkülözött hangot ütött meg szerencsiéi :•- csupa puha melegség volt minden szava, stílszerű ós megindító. Balassa Erzsébet az anya-hercegnő, Mészáros Manci a félszeg Simphorosa, Demény Albertnó Dominika hercegnő szerepében erősségei voltak az együttesnek. De a többiek is, Szombathy Agnes, Varga Béla, Solymossy György, Magyaródy János, Gebauer Ferenc mind-mind rászolgáltak a dicséretre. Vasárnap délután a „Falu rossza," este a „János vitéz" c. színművek kerülnek szinre. O. F. * A népszövetség leszerelő bizottsága elé azt a javaslatot terjesztették, hogy Csehszlovákia 90 ezer katonát tarthasson. * A Dunában való szabadfürdós következtében előforduló szerencsétlenségek megakadályozása céljából az esztergomi m. kir. államrendőrkapitányság a 39820/1921. B. M. rendelet 38. §-ban körvonalazott jogánál fogva a következőket rendelte el: „A Dunában való szabadfürdés következtében előforduló szerencsétlenségek megakadályozása céljából a fürdésre a nagy Dunának a primássziget felső sarka és a Movestrand fürdő által határolt részét jelölöm ki. A Dunában egyebütt való szabadfürdóst megtiltom. Aki jelen rendeletemet megszegi, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1921. évi XXVIíí. t.-c. 4. §-nak 2. bekezdése értelmében 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén 5 napi elzárással fog büntettetni. Fig3 r olmeztetem egyben a város közönségét, hogy megjelölt helyen csakis szabályszerű (fél, avagy nők részére egész) úszóruhában szabad fürdeni, mert aki a közönség szemléletének kitett helyen szemérmet sértő módon, öltözet nélkül fürdik, a kbtk. 83. §. alapján 8 napig terjedhető elzárással büntetendő. Jelen rendeletem azonnal hatályba lép. Esztergom, 1922. július hó 20.-án. Az esztergomi rendőrkapitányság vezetője." — E rendelethez, amely különösen a szentgyörgymezői strandolókat érinti súlyosan, bizonyára megjelenik egy kiegészítő intézkedés, amely a szentgyörgymezői dunarészen való fürdóst szabályozza. Egy egész nagy városrósz egészséget kereső közönségétől nem lehet kívánni, hogy amikor a Duna szinte a lábuk alatt folyik, 3—4 km-t gyalogoljanak a prímássziget felső végére fürdés céljából. * A Prágai Magyar Hírlapot, a Felvidék ellenzéki pártjaínak lapját elkobozták, mivel meg merte irni Benesről, hogy az ő munkája világbolonditás. * Az uj adórendszer. A napokban tárgyalta a minisztertanács a pénzügyminiszter által benyújtott adóreformjavaslatokat, amelyek részleteikben is már a nagy nyilvánosság elé kerültek. A javaslatok szerint a jövő adórendszer négy alappilléren épülne fel, ezek a föld-, házós fényűzési lakásadó, az általános kereseti és a társulati adó. — Az új földadó a földek után fizetendő összegeket a békeidőkkel hozza arányba, azokat aranyparitásban állapítja meg, vagyis •érvényre jut az annyiszor hangoztatott buzavaluta elmélete. Abból a szempontból indulnak ki, hogy békeidőben egy métermázsa buza átlagára, amely legfeljebb időszakonként csak filléres kilengéseket mutatott, 20 aranykorona volt s a jövőben ehhez arányítva történnének a földadó fizetések negyedévenként. Ehhez tájékozásul a Hivatalos Lap hónapról-hónapra közli a kormány által megállapított búzaárakat. Ennek életbeléptetésével hatályon kivül helyezik a földadóra vonatkozó korábbi törvényes rendelkezések legnagyobb részét. — A házadó alapja a bórbeadott épületeknél az adóévet megelőző, utolsó házbérnegyedben járó nyers házbérjövedelemnek I egy teljes évi összege. A nyers házbérjövedelem j alatt a bérbeadót tisztán megillető összeg értendő, tehát a kincstári haszonrészesedést és más címen fizetendő illetékeket belőle leszámítják. Házadó fejében a nyersbérjövedelemnek városokban ós gyógyfürdőhelyeken 20, egyéb helyeken pedig 15 százalékát kell fizetni. A ház után fizetendő adót bevallás után állapítják meg. — A fóny! űzési lakásadó-javaslat a törvényhatóságoknak I felhatalmazást ad arra, hogy fényűzési lakásadót szedhessenek. Ez alá esnek a legalább hót szobából álló lakások, leszámítva a mellékhelyiségeknek minősíthető szobákat. Ennek fejében a bérösszegnek legfeljebb 20 százaléka vethető "ki. Hétnél több szobából álló lakásoknál minden további szoba után ez az adó a fizetett béröszszeg 10 százalékával növekedhetik. — Az általános kereseti adó a heti és havi kereseteket veszi alapul. Eszerint a 24,000 koronát meghaladó heti jövedelmen felül és a 100,000 koronát meghaladó havi jövedelmen felül a kereset 10 százaléka vethető ki kereseti adó gyanánt. Ezen alul a kereseti összegek fokonkénti beosztásban, az egyes határként szabott összegeken belül egy megállapított minimális fix összeg fizetendő kereseti adó fejében. Ezeket az adókat a munkaadó vonja le és fizeti be. — Társulati adó alá esnek az ország területén székelő mindennemű társulás alapján létrejött magánvállalatok, külföldi társaságok, az állam, törvényhatóságok, városok és községek vállalatai. Az adó alapja a kivetés évét megelőző üzleti óv adóköteles nyereségének 10—34 százaléka. Ezek a javaslatok megvalósulásuk esetén törvény formájában jövő óv január hó 1.-vel lépnének életbe. * Véres verekedés a vámnál. Stern Jenő ós ifj. Duksz Gyula a kerektemplom előtti vámnál üzlet után jártak. A vidékről behozott tűzifát vásárolták össze. Az árak felhajtásánál egymásra licitáltak. Végre is annyira kifogyott egymás iránti türelmük, hogy nem az árakat verték fel tovább, hanem egymást verték véresre, majd mindegyikük egy fahusángot kapott fel ós azzal rohantak egymásnak. Talán agyon is verték volna egymást, ha Mieselbach hitsorsosuk közbe nem veti magát. Kár volt a buzgóságért, legalább Stern és Duksz példát mutattak volna a drágaság előidézőinek, az árfelhajtóknak ! * A cseh 500 koronás bankjegyeket kivonják a forgalomból. * Sok a veszett kutya. Minthogy a veszettség aggasztóan terjed az egész országban, a földmivelésügyi miniszter rendeletet adott ki, hogy az állategészségügyi törvény és az ebtartási szabályrendelet idevágó intézkedései legszigorúbban betartassanak. A hatóságoknak pontosan ellenőrizni kell az ebadó fizetését. Olyan kutya, melyre az adó nincs befizetve, vagy a kóbor kutyák is feltétlen kiirtandók. Amennyiben ezen intézkedések nem vezetnének célhoz, a hatóságnak joga van egyes területeken az összes kutyákat és macskákat kiirtani. * Színielőadás. Az Esztergomi Ipari Nőegylet f. hó 27.-én, vasárnap saját helyiségében szépségversennyel egybekötött színielőadást rendez. * A párkányi kikötő és a Duna fontossága. A csehek Párkányban nagyszabású kikötőt óhajtanak építeni. Ezt a szorgos építkezést legújabban az egész Duna mentén szemlélhetjük, különösen ott, ahol a Duna az új hatalmak érdeklődésének körébe került. A Duna folyam kiváló fontosságát a bókekorszakot befejező' utolsó évtizedig csak tulajdonképpen mi magyarok, az aldunai/görögök és az osztrákok ismertük. A legutolsó békeévekben azonban már Német- és Oláhországnak és Szerbiának érdeklődése is a Dunára irányult. A háború nyomán azonban egyszerre világszerte híressé ós fontossá lett a Duna ós most hivatott és hivatatlan elemek máról-holnapra akarják kiuzsorázni mások munkájának a gyümölcsét. Hogy erről magunknak némi fogalmat alkothassunk, nem arról akarunk ezúttal beszámolni, hogy az utolsó években a Dunán hány és hányféle nemzetségnek keletkezett hajósvállalata a magyar nemzetnek rovására, hanem csupán arról, hogy tulajdonképpen mi is történik most közel s távol a magyar kikötők rovására ós lekicsinylésére és ezzel kapcsolatosan miért akadályozták meg tulajdonképpen a franciák ós csehek a csepeli kikötőnek építését. Ez idő szerint ugyanis a dévényi kikötő épül a pozsonyinak tehermentesítésére s őszre el is készül, hogy súlypontját alkossa majdan a szabályozandó Morva folyónak. Pozsonyban a francia Schneider-Creuzot-cég a szénkikötő építését kezdte meg s őszre ez is elkészül a komáromi fakikötővel együtt, amely központja lesz az egész felső magyarországi fakereskedelemnek ós a később szabályozásra kerülő Vág folyónak. Ugyanez történik Párkányban a Garammal való viszonylatban. Bezdánban a szerbek vámhivatalt és róvkapitányságot építenek. A Ferenc- ós Ferenc József-csatorna mellett megszállott területen a szerbek megkezdték a gépházak ós szivattyútelepek építését. Belgrádban magyar és német mérnökök a dunai és szávai kikötőt ópitik s az őszre három közraktár és egy vámhivatal el is készül. A millennium óta kész orsovai kikötő teljesen el van hanyagolva, mert minden átrakodás Turn-Severinben történik s az ottani kikötő napról-napra bővül. Ezenkivül épülnek angol pénzen a bulgáriai kikötők, amire különben Bulgária már régen rá volt utalva. Mi egyelőre azt reméljük, hogy a csehek ós szerbek által megszállott területen folyó munkák, a mi jövendőbeli érdekeinknek teljesen meg fognak felelni. = Fővárosi nőiruha-készítő divatterem Esztergomban. Lapunk mai számának hirdetési rovatában Krick Károly budapesti nőiruha-készítő előzetes értesítést közöl arról, hogy f. év augusztus hóban Esztergomba helyezi át divattermót. Ezen körülményre mi is készséggel hívjuk fel az urihölgyközönség figyelmét, mert magas nivón álló női ruhakészitési üzem városunkban úgy a város, mint a környék hölgyközönségének nemcsak kényelmét, de fontos gazdasági érdekét is képezi. == Felhívás leányokhoz! Felnőtt leányok, akik keresni akarnak, jelentkezzenek az Ipari Nőegylet Német-utcai helyiségében, ahol rövidesen megtanulhatják a kákafonást és jó jövedelemre tehetnek szert. = A Pesti Tőzsde e heti száma közli Hantos Elemér v. államtitkár vezércikkét a középeurópai valutakérdésről. A lapba még Jellinek Henrik és dr. Straszer József irt cikket. Részletes tudósításokban számol be a lap a Levante ügyében folytatott londoni tárgyalásokról, a Hitelbank Oroszországba küldött tanulmányi bizottságának jelentéseiről, a magyar bankjegy nyomda alapításáról és hogy Magyarország 825 millió korona bórt fizet a Délivasut átveendő vonalaiért. Végül cikket közöl a Hitelbank tőkeműveleteiről és foglalkozik a budapesti és külföldi tőzsdék, valamint a vidéki hitelélet fontosabb eseményeivel. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI., Izabella-u. 43. Mindennemű sorsjegy ós értókpapirügyben szivesen ad felvilágosítást a szerkesztőség, mutatványszámot készséggel küld a kiadóhivatal. Előfizetési ár egész évre 1000 K. félévre 500 K. Példányonként kapható az itteni lapárusoknál, egyes szám ára 20 korona. = Fürdő megnyitás. Az Esztergom-Vidéki Hitelbank malomüzeméhez tartozó kabin-fürdő a mai napon a t. c. közönség részére megnyílik. Egy fürdőjegy 5, 8 és 10 koronáért ugyanott a főmolnár lakásán kapható. Az üzemvezetőség. = Volek József zongorahangoló legközelebb városunkba jön. Akik zongorájukat hangoltatni akarják, azok adják le címüket kiadóhivatalunkban. (Buzárovits-üzlet.) * Még a szerb is magyarul akar beszélni. A szerb államférfiak a délvidéken lakó szerb nép' felszabadításának ürügyével jó darabot oroztak el szegény hazánkból. Negyedik éve tart már felszabadító 'uralmuk, de a papíron kimutatott szerb többség fölénye sehogy sem akar mutatkozni, mint azt az alábbi példa is mutatja. Történt ugyanis a minap, hogy Törökbecsére bizonyos Bozsanity Jován nevű, csodálatraméltó erejű „dalmáciai vitéz" érkezett, ki a következő ékes nyelvezetű kiáltványban hívogatta mutatványai megtekintésére a becseieket: „Vigyázz ! Jöjjön és győződjön meg 1922 július 5-ón A Tisza-szállodában. Az Előadás kezdete este 9 órakor. Dalmáciai vitéz Borsanity Jovan bemutatja saját testi feszültséggel a legnagyobb csodát, amely eddig még egyik atléta se mutatta be. Műsor: 1-ső 4 darab sin 4 egy mm. hajlítja a fogába, 2-ik 5 darab sin egy mm. nyakán, 3-ik 4 darab sin egy mm. fején, 4-ik 6 darab sin egy mm. vállon, 5-ik Kocadarabokat töri kalapács ütéssel saját fején mellén és derekán. 6-ik 3 darab Kovács üllő, mellén tartja ós rajta alva 15 zenész a vitéz kíséretével zenóznek. 8-ik Küzdelem a 4. ló erejével. 9-ik Nagy autó át járja a mellét. Szives pártfogást kéri Kiváló Tiszte-
