ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-07-23 / 89. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára helyben és vidékre: Egy hónapra 39 SC. Egyes szám ára: hétköznap 2 K, vasárnap 4 K. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Szent Lőrinc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. A magyar korona belértéke. Hat hét alatt 62 centime-ról egészen 35 centime-ig esett vissza a korona, tehát mintegy negyven százalékot vesztett értékéből, mert érzékenyen reagált a márka zuhanására, noha a márka egészen speciális okoknál fogva, a jóvátételi törlesztések következtében futott meredek lejtőn lefelé egészen hétfőig. A magyar koronának ez az érzékeny reagálása annál feltűnőbb és annál kevésbé szükségszerű jelenség, mert a közép-európai valutáknak 1919-ben és 1920-ban még kétségtelen összefüggése azóta teljesen feloldódott. A cseh korona a márka zuhanásának legválságosabb napjaiban szökött fel 10 centimeról egészen 13 centime-ig Zürichben, az osztrák korona pedig, tehát Középeurópa leglabilisabb pénzneme, hosszú idők óta először három héten át stabilis volt, éppen azokban a hetekben, amelyek alatt leggyorsabb volt a márka utja a lejtőn. A három mérték. A magyar koronának ez a tragédiája újból aktuálissá teszi a korona belértékónek mérlegelését. Ez nem könnyű feladat, annál kevésbé, mert van valamelyes igazság abban a tételben, hogy egy kis ország valutája, ha egy centime alá sülyed, elveszíti súlypontját ós játéklabdájává lesz minden spekulativ áramlatnak, minden hangulatnak és benyomásnak. De azért van három határozott kritérium, három világos mérték legalább annak a megállapítására, hogy indokolt-e július elején kevesebbre értékelni a koronát, mint amennyire január elején értékelték, amikor még 85 centime volt a százkoronás ára Zürichben. Ez a három mérték a jóvátételi kérdés, a külkereskedelmi mérleg ós az államháztartás helyzete. A magyar külkereskedelmi . mérleg. Ami a magyar külkereskedelmi mérleget j illeti: Kállay pénzügyminiszter részéről nem volt j üres szó az, hogy 1920.-tól 1921-ig jelenteké- I nyen javult külkereskedelmi mérlegünk, annak ellenére, hogy deficitje 14.803 millióról 20.735 millióra szökött fel. Ugyanis a 14.803 millió külkereskedelmi deficit mellett 1920.-ban mindössze 9.502 millió volt a kivitel, mig 1921.-ben' a 20.735 milliós deficittel 22.289 millió export állott szemben. Tehát 1920.-ban a külkereskedelmi mérleg hiánya 55 százalékkal volt nagj^obb, mint az egész kivitel, mig 1921.-ben már az export haladta meg 7—8 százalékkal a külkereskedelmi mérleg passzivitását. Ez egész frappáns haladás és ha 1920.-ban jogos volt még a pesszimizmus, az 1921. évben bekövetkezett eltolódások szilárd alapot ópitettek az optimista felfogás alá. Hiszen nem szabad elfelejteni azt, hogy a Hegedűs-féle valutajavitás következménye gyanánt a mult évben 45 és 285 centime között mozgott a magyar korona árfolyama ós ez nagy mértékben megbénította a magyar ipari termelést, úgy hogy a Csonkamagyaiország területén maradt iparvállalatok csak a békeprodukció 35 százalékát érték el. A rossz kiviteli konjunktúra ellenére a gépipar kivitele a háromszorosát tette a búzaexportnak és a vegyiipar exportja elérte a buzakivitelt. Ilyenformán stabilis, vagy lefelé hajló koronaárfolyam mellett adva volt az indusztriális kivitel gyors emelkedése és Kállay pénzügyminiszter a múltkor csakugyan arra hivatkozott a bankigazgatók értekezlete előtt, hogy 1922. első felében a külkereskereskedelmi mérleg sokkal kedvezőbben alakult, mint 1921.-ben. 25 békekorona deficit. De a külkereskedelmi hiány már 1921.-ben sem volt katasztrofális. A dollár árfolyamingadozásának tekintetbe vételével a 20 milliárd külkereskedelmi hiány pesszimista becslés mellett is aligha volt több tavaly 35 millió dollárnál, tehát egyharmada az osztrák külkereskedelmi hiánynak ós ez kettős súllyal esik latba, mert Ausztriában sokkal kevésbé lehet fokozni az exportot ós csökkenteni az importot. Ausztria minden lakosára tavaly 16—17 dollár külkereskedelmi deficit esett, mig Magyarországnak egy lakosára* csak 4—5 dollár. Négy-öt dollár nem több husz-huszonöt békekoronánál és ez a szám egymaga megmutatja a magyar külkeieskedelmi mérleg gyógyíthatóságát, kivált tekintetbe véve azt, hogy 1921. rossz esztendő volt a kivitel szempontjából. Ami a költségvetést illeti: Kállay pénzügyminiszter az óv elején 16 milliárd deficittel számolt, 16 milliárd deficittel számol ma is ós ez a számvetés aligha optimista. Hiszen 1922. első hat hónapjában mindössze 6 milliárd előleget vett igénybe az állami jegyintózetnól a pénzügyminiszter és igaz ugyan, hogy az óv kezdetén még rendelkezésre állottak a vagyonváltság egyes részletei, viszont az óv elején még alacsonyabb kulcs szerint ós jóval hiányosabban folyt be a forgalmi adó, amelyet most nagyobb öszszegre fokoz az árak emelkedése is: és a földadó aranyparitásra emelése, valamint Kállay egyéb terveinek csak részleges megvalósulása szerény becsléssel 5 milliárdos bevételi szaporulatot jelent. Ha tehát rossz szelek nem sodorják még mélyebbre a koronát, akkor igen valószínű, hogy az év második felének deficitje még az előirányzott 10 milliárdot sem fogja elérni. Az kétségtelen, hogy az óv eleje óta az államháztartás helyzete inkább javult, mint rosszabbodott. A magyar jóvátétel. Hátra volna még a harmadik kritérium: a jóvátételi kérdés. Ezen a ponton a perspektíva javulása egész kétségtelen. Ha nem is valószínű, hogy a német jóvátételt már most uj alapokra fektetik, alig kétséges, hogy őszszel, vagy legkésőbb jövő tavaszszal elérkezik az időpontja a német jóvátétel radikális, új szabályozásának. Németország igen nagy árat fizetett ezért, de a nagy árnak nem marad el az eredménye. A francia frank 47 centime-ról 40 centimera hanyatlott a márka zuhanása alatt ós 42 centimera javult fel két nap alatt a jóvátételi moratórium c AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Gróf Széchenyi István. (Vázlat.) Irta: Dr. Marezell Árpád. II. Munkássága nem érte el a megérdemelt hatást. A haladás eszméinek lármás hangoztatása mellett is Magyarországon maradt meg legtovább a rendiség, még hosszabb időnek kellett eltelnie, amig megvalósíthatták. Az út sem keltett elragadtatást, Kossuth irányzata, amelyet Széchenyi aggódva figyelt, mindinkább előtérbe lépett. Széchenyi egyéniségében az ész és sziv csodásan harmonizál. Byron nagy hatással volt reá, Heinét is nagyon szerette; ennek azonban nem beteges, disszonáns, a pesszimizmus sablonos világfajdalmától szentimentalizmussal gyakran nagyon is átitatott, gyakran férfiatlan poezise ragadja el, hanem Etyron férfias, harcos, kemény egyénisége. Ebben is felölelte és kifejezte korát. Elete vógón való háborgása is Byron lelkével rokon. Széchenyi romantikus típus : optimisztikus : hisz a jobb jövőben s hisz törekvései sikerében. Eddig az aranykort mindig a múltban keresték; kora merte azt a jövőbe helyezni. Szereti faját, a demokratikus eszméket igyekszik megvalósítani s mindent kivihetőnek tart, a romanticizmus lendülete s nagy erőórzete is jellemzi. Pályája végén mindjobban szembekerült Kossuth-tal. Felismerte az izgatás hazug természetét ós irtózattal gondolt a jövőre. Rendszere egyaránt távol állott az idealisták és realisták felfogásától: egyeztet — Kossuth taktikája kiélezte az ellentóteket: ideális elvekkel terrorizál — Széchenyi eddig háttérbe szorult a hangos Kossuth-kultusz mellett. Kossuthó a vasárnap, Széchenyié a dolgos hétköznapok sorozata. Munkássága sikertelenségének láttára elméje mindinkább elborult. Kinzó gyötrődésében saját magát okozta mindenért s mint a bűvészinas, nem tudta megfékezni a szellemeket, amelyeket hiedelme szerint ő idézett fel. A pozsonyi márciusi zavargások alatt az arisztokraták ós mágnásosztályok szemére vetették, hogy mindennek Széchenyi az oka s hogy ezt tudhatta volna előre. 1848. szept. 5.-én vitték Döblingbe. A magyar szabadságharc leverése és az elnyomatás teljesen megbontotta Széchenyi lelki egyensúlyát. Az 1857.-i hires petíciónak az Udvar által való brutális visszavettetóse felháborították és elkeserítették. Ekkor írja meg — mintegy nekihevült lázas deliriumában — 8 hónap alatt a Blick-et, amely fogalmazásban 700 ívrét oldalt tölt be. A honszerelem, a hazafiúi kétségbeesés, a méltatlankodó harag, az elkeseredett düh, a velőkig ható sarcasmus, az égetőn szúró gúny, a sebző éle, a finom irónia, a triviális ós magasztos, a reális ós fantasztikus, valami bizarr, de mindamellett nagyszerű harmóniát alkotnak. Igy készült a Blick ! . . . 1860. március 3-án országos hirű házkutatás volt nála Döblingben. Ugyanekkor fiának bécsi lakásán is házkutatást tartottak. A házkutatás meglepetésszerű volt, a közegek is csak akkor szereztek róla tudomást. Külföldi összeköttetés kompromittáló szálait keresték, de ehelyett az igazgató lakosztályában —• Dr. (xörgen-nó egyik szobájában — a tiltott Blick egyik példányát találták meg. Az itt lefoglalt levelei a legelkeseredettebb önvád hangjain szólnak; némelyik hangja azonban kedves, reménykedő. Ott irt Parainesis-óről még a rendőrminisztérium referense is elragadtatással szólott. Utolsó napjaiban a házkuttatás után, állandó üldöztetési félelemről ir. Március 20.-án agyon akarja magát lőni. Március 31.-ón csak ennyit irt — valószínűleg szörnyű lelki tusa után: — „Elvesztem". Április 1-ről kelt naplója utolsó bejegyzése : „Nem menekülhetek!" S 1860. április 7-ről 8-ra ;virradó éjjel dördült el önkezóből a fegyver, amely életét kioltotta. A halála után lefoglalt iratokat 1860. nov. 7.-én legfelsőbb rendeletre — a nyomozás egyidejű beszüntetésével — a kabineti levéltárba vitték, ahonnan csak legutóbb láttak* napvilágot. Bukása tragikus: megelőzte korát, midőn az nálunk csak lomhán cammogott utána s lelkiismeretes volt akkor, mikor a jelszavak felelőtlen puffogtatása volt általános és a realitás, a munka szükségességét merte hangoztatni s merte tettekkel is igazolni, amikor egy elvont ideológia beteges kultusza töltötte be a sziveket ós lelkeket.