ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-07-02 / 80. szám

& Esztergom vármegye törvényhatósági ár­vizsgáló bizottsága, amelynek megalakulásáról szerdai számunkban adtunk hirt, legelső felada­tául a húsárak tájékoztató árának megállapítását tűzte ki. Az ármegállapításhoz szükséges elő­munkálatok megejtetvén, a bizottság hirdetményt tett közzé, melyben közli a nagyközönséggel, hogy a húsneműek tájékoztató árát a jelen árszabás közhirrótételótől a további intézkedésig a következőkben állapította meg: Marhahús: I. r. marhahús hátulja kg-kónt n » eleje „ „ . „ hátulja „ eleje „ n I. II. „ . „ hátulja II. „ ^ p eleje Gulyás hús Sertéshús: Karmenádli nyomt. nélkül kg-ként „ nyomtatókkal comb és tarja „ lapocka oldalas tormáshus I. r. zsirszalonna bőrrel TI zsir 160 K 140 „ 140 „ 130 „ 100 „ 250 K 220 „ 210 „ 200 „ 180 „ 140 „ 290 „ 260 ,. 300 „ Borjúhús: comb kg-kónt 220 K lapocka „ 190 „ vesés „ 170 „ pörkölt „ 130 „ Az árvizsgáló bizottság kötelezi a hentes és mészáros iparosokat arra, hogy a tájékoztató árakat üzlethelyiségeikben és sátoraikban kifüg­gesszék. Aki ezen tájékoztató áraknál túlmagasabb árakat, követel, kór, vagy fogad el, az árdrágítás vétségéről szóló 1920. évi XV. t.-c. értelmében fog büntettetni. Emiékeztető. Szombaton 22 (este 10) órakor a tképző végzett növendékeinek táncestélye a Fürdőben. Vasárnap 5 órakor turista kirándulás Dobogó­kőre. 11 órakor a Stefánia Szövetség alakuló köz­gyűlése. 15 (d. u. 3) órakor altisztek nyári mulatsága a katonai lőtéren. 16 (d. u. 4) órakor a Polgári Zenekar szigeti táncmulatsága a Porga-fóle vendéglőben. 20 (este 8) órakor az Esztergomi Kereske­delmi Társulat bankettje a Fürdőben. HIRER. Krónika. — Levél a szerkesztőhöz. — Tisztelt szerkesztő úr ! Megijedtem nagyon Azon, mit olvasók a tegnapi napon. Feljebb emelik hát az újságnak árát, Önök is tolják a drágaság határát? Olyan jó volt eddig, hogy olcsó volt a lap, Olvasgattuk buzgón a zöld lugas alatt. Minden betűt néztünk elejétől-végig A legeslegvégső piciny hirdetésig. Mikor elolvastuk, jött a szomszéd érte, Szivesen od'adtuk, ha jó szóval kérte. A szomszéd pediglen a komának adta, Igy két nap alatt száz ember elolvasta. Mások is úgy tettek, tudom én ezt nagyon, Van mit elolvasni mindig e jó lapon ; Megirja ez ám az igazságot rendre S minden esztergomi tudja, mi van benne! És az ára eddig, kérem, nem volt drága, minden ember szánhat ennyit az újságra. Jó keresztény újság ennyi pénzt jól megér, Amely hitet, elvet soha meg nem cserél. De hát most, instálom, emelték az árát, Hogy lehet ily magas ára az újságnak ? Azt mondják, a papir igen-igen drága, Meg hogy a nyomdásznak is kell a konyhára. Nos, ezt el is hiszem, de mért éppen engem, Régi olvasóját, támad, kérem, zseben? En már vagy húsz éve olvasom a lapot, Mit tiz koronáért épp egy évig adott. Majd tiz koronáért egy hónapra adta, Most meg háromszoros áron számítgatja. Adja hát olcsóbban, nagyon, nagyon kérem, Tiz korona Önön nem segit, úgy vélem, Nekem pedig igen nagy örömet szerez, Két deci borocskát ez a pénz épp fedez. Ha kérésem tartja, mondom Uram itten, Azt a bort én Önre jóizün ürítem. De hogyha nem enged s marad a lap ára, Tartsa meg a lapját! Es alásszolgája ! H. I. Olvasóinkhoz I Azon egyre nagyobbodó drágasági hullám, mely gazdasági életünk minden vonalát súlyosan támadja, természetesen a sokszorosító ipart sem hagyja érintetlenül. Az anyag- és munkaárak emelkedése ellen a helyi lapok kiadóhivatalai sem képesek megküzdeni, ha legalább részben át nem hárítják a terheket a hirdetőkre ós elő­fizetőkre. A papirárak január óta 45°/o-al, a nyomdai árak — két-két havonkénti ütemekben — ugyancsak több, mint 40°/o-al emelkedtek, nélkül hisszük azonban, hogy nem marad a szé­gyenletes sirban, amelyet könytelt szemekkel állanak körül megfogyatkozott népei. Az erőt, amely sírjából dicsőségesen ki­emelheti, a kultúra fölényétől kell kölcsönöz­nünk. Abból a tárházból, amelyben dúsan van­nak az erkölcsi javak és szellemi kincsek felhal­mozva. Ezek tesznek képesekké azon tevékenység eredményes kifejtésére, amely a düledókek eltün­tetéséhez, a veszteségek kárpótlásához szükséges. Ezek vérteznek fel a hatványozott értelmesség, a kipallérozott ügyesség, az izzó nemzeti érzület és tisztult erkölcsi felfogás azon fegyvereivel, amelyekkel az óhajtott győzelem bátorító tuda­tában szállhatunk ki azon mozgalmas verseny terére, ahol a megújhodás gyorsítása ós bizto­sítása, az uj élet megalapozása ós a lakosság megtizedelése folytán tapasztalható munkaerő­hézagok megfelelő kitöltése érdekében kell vias­kodni, harcolni és küzdeni. A mérkőző csapatok megkívántató fegy­verzetének kiválasztása, megjelelóse a nevelés, főleg a hamisítatlan keresztény ós nemzeti neve­lés elodázhatlan feladata, hivatása és célja. Minden századnak vannak uralkodó eszméi, törekvései, vágyai ós vívmányai. Viszont bámu­latosan megegyeznek a panaszokban. Bús hang­jaik a visszásságok felett keseregnek, amelyek nyugtalan hullámai a lelkek körül csapkodnak ós azokat kisebb-nagyobb ellenállás kifejtésére kész­tetik. Mintha mondanák, hogy lenyűgöző gon­dok, nyomasztó terhek, idegölő izgalmak sivata­gában kell bolyonganiok anélkül, hogy sikerülne a megkönnyebbülés és nyugalom oázisát felfe­dezniük. Bonyodalmak és zavarok, aggódások és szenvedések útvesztőjében kell révedezniök. Ered­ménytelenül fürkészik azonban, hol rejtőzik a kalauz, aki az erény, a béke, a szeretet és egyet­értés berkeibe vezetheti. Elsírja minden század, minő rideg, örömtelen, sivár a földi lét. Minő veszélyek, megpróbáltatások, szenvedések, viszon­tagságok láncolata egész tartama. Nem hallgat­hatjuk el azon jogos panaszokat sem, amelyek sűrűen hangzanak a serdülő ifjúság tiszteletlen­sége, engedetlensége, szabadossága miatt. Mindezen bajok egyik leghathatósabb ellen­szere a szent hagyományok tisztelete. Azon örök igazságok érvényesülése, amelyek hivatot­taknak bizonyultak a századok folyamán arra, hogy átidomítsák a sziveket ós lelkeket, a gon­dolatokat és érzéseket. Határozott befolyást gya­koroljanak a nemzetek politikai, társadalmi, köz­művelődési ós erkölcsi viszonyainak alakulására. Az isteni félelem egészséges talaján, tiszta erköl­csökben élő nemzedékek oly ellenálló erőt tanú­sítottak, amely győzelmet aratott a kétes hajla­mok és szenvedélyek, a csábitások ós kísértések leghevesebb ostromai felett. Számtalanszor bebi­zonyult, hogy a vallásos nevelés veti meg az erkölcsök legbiztosabb alapjait. A vallás és erkölcs szoros összefüggésére utal Block (a későbbi Ballagi) Mór, midőn 1843­ban egy izraelita tanitóképző-intózet felállítását sürgetve, igy szólt: „A más hitfelekezetű inté­zetekből kikerülő zsidó ifjak rendesen vallásnól­küliek ós ennek természetes következésében job­bára — romlott erkölcsűek." „A társadalomnak erkölcsre van szüksége — hangoztatta 1873-ban tartott egyik beszédében Orleans nagy püspöke, Dupanloup. Már pedig csak egy erkölcsi törvény van, amely a társadalmat megvédheti — a tiz parancs." Dekerne György „barbárságnak" ne­vezi a vallás száműzését a nevelésből. (Folyt, köv.) ami hasonló arányú áremelkedést indokolna a helyi lapok részéről is. Alulírott lapok kiadóhivatalai mindazonáltal nem követik e téren a fővárosi lapokat, amelyek ujóv óta már több, mint 100 %-al, sem más vidéki lapokat, melyek áprilistól 80 %-al emel­ték az előfizetési dijakat. Előfizetési dijainkat /. évi július 1-től a további intézkedésig a fennvázolt nyomasztó körülmények hatása alatt mindössze 50 %-al emeljük, tehát egy hónapra 20 K-ról 30 K-ra f mig köznapi számaink árát 2 K-ban, a vasárnapiakat 4 K-ban állapítjuk meg. Hasonló arányban módosítottuk a hirdetési tarifát is. Ha a biztosra várható további áremelkedé­sek e dijak újbóli megváltoztatására kényszerí­tenének, alkalmas módot fogunk találni arra, hogy kedves előfizetőinknek érzékeny anyagi megterhelést többé ne okozzunk. Szives megértő támogatását kérik Eszter­gom város ós vármegye m. t. újságolvasó közön­ségének hazafias üdvözlettel Esztergom kiadóhivatala. Esztergom és Vidéke kiadóhivatala. * A pápai nuncius városunkban. Kedden, június 27.-én délután Schioppa Lőrinc apostoli nuncius, justinianopolisi c. érsek, Osiszärik János v. püspök kíséretében városunkba érkezett ós látogatást tett a bibovos-hercegprimásnál. A nuncius még aznap este visszautazott Budapestre. * Főegyházmegyei hirek. Erdőssy Ferenc sárisápi plébános ideiglenes nyugdíjazását kérte. Helyette Gyetven Pál neveztetett ki adminisz­trátorrá. — Horváth József kóspallagi adminisz­trátor lett. * Aranymisés pap. Hermán József bajnai esperes-plébános július 19.-én tölti be áldozársá­gának ötvenedik óvót. A hercegprimás a közelgő jubileum alkalmából levélben üdvözölte az érde­mes plébánost. * A Stefánia Szövetség vasárnap tartja alakuló iílését Esztergomban. Az anya- ós cse­csemővédelem megszervezésére hivatott Országos Stefánia Szövetség Esztergom-városi és megyei csoportja vasárnap, július 2-án d. e. 11 órakor tartja alakuló ülését a városháza nagytermében. Félköreinek mindazok, kik meghivót kaptak, valamint mindazon érdeklődők, kik elnézésből meghivót netán nem kaptak volna, hogy az ala­kuló ülésen feltétlenül megjelenni szíveskedjenek. * Primicia. Szent Péter-Pál ünnepén tar­totta Seres Béla ujmisós első szent miséjét a táthi róm. kath. templomban a hivek nagy rész­vétele mellett. Az új pap a Taton 42 évig mű­ködött Seres Ferenc kántortanítónak fia, akit a község népe nagy szeretettel vett körül ós lel­kesen ünnepelt a ritka szép ünnepély alkalmából. * Ki akar diákot tartani? Akik a jövő tan­évben gimnazista diákokat óhajtanak szállásra (reggelivel ós uzsonnával) vagy teljes ellátásra fogadni, szíveskedjenek e szándékukat a fizetési igények feltüntetésével Dr. Balogh Albin tanár­nál (bencés székház) levélben vagy — lehetőleg a délelőtti órákban — személyesen szerdáig be­jelenteni, hogy az előjegyzések idejében meg­történhessenek. * Brenner Juliska tanítványainak hangver­senye. Csütörtökön estefelé a Kaszinó nagyter­mét nagyszámú, előkelő közönség töltötte meg. A színpad előtt két' nagy, felnyitott fedelű zongora állott, melyek egyikénél csakhamar fel­zengett egy kedves szonatina, majd egymásután kerültek sorra a hires zeneszerzők, nagy klasszi­kusok szebbnél-szebb darabjai. Végül már Mozart és Beethowen gondolatai viharzottak a két zon­gora "húrjain át ós emelték a hallgatókat szebb világba, a zene tiszta, felhőtlen magaslatokat jelentő világába, közelebb a csillagokhoz, az éghez. . . A darabok kiválasztása felölelte a zongoratanitás módszerének egész menetét, tájé­kozást nyújtott az ujjtechnika és ritmusérzék fejlődésének nagy útjáról s amellett folyton a magas színvonalú zene céljainak szolgálatában állott s egyetlen kis engedményt sem tett a a sajnosán terjedő olcsó zenei hatások terjesz­tésének, meghonosításának. Igy is szeretjük látni a zene esztergomi művelőit, az igazi művészi szép interpretálásának és megértésének útján, nem pedig a Zerkovicziádák kultiválását űzve! Brenner Juliska egyike azon keveseknek váro­sunkban, akik felesküdtek az igazi művészet terjesztésére s hogy megértői és követői vannak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom