ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-06-21 / 75. szám

LI TIK AI ÉS TÁRSADALMI LAP Senik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára helyben és vidékre: Egy hónapra 20 K. Egyes szám ára: hétköznap 1 K 50 f, vasárnap 3 K. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Szent Lőrinc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. Tanitónőkép/öt Esztergomnak! Ezzel a cimmel az „Esztergom" f. hó 11.-i számában vezércikk jelent meg, amely egy, Esz­tergomban felállítandó tanítónőképző létjogosult­ságát fejtegette. Örömmel állapítjuk meg, liogy a kérdés legilletékesebb helyeken őszinte érdek­lődés és komoly megfontolás tárgya volt úgy, hogy az esztergomi tanítónőképző felállításának immár részleteiről beszélhetünk. Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás Oeminenciája és a vizivárosi zárda irgalmas nő­véreinek rendi elöljárósága egyaránt beleegyezé­süket adták a szép terv keresztülviteléhez, amely­nek támogatására a város ós vármegye közönsé­gének jól felfogott érdekében felkérünk minden illetékes tényezőt, elsősorban pedig a város kép­viselőtestületét. Esztergom a tanítónőképző fel­állításával oly hatalmas kultúrintézmény birto­kába jut, amelynek fontosságát és messzire ki­ható horderejét ma még számokkal ki sem fe­jezhetjük. Elég annyit mondanunk, hogy más városok erejüket is felülhaladó áldozatokat hoz­nának, ha ily intézmény létesítése oly komolyan szóbakerülne falaik között, mint aminő ma Esz­tergomban a tanítónőképző felállítása. Emlékezzünk rá, hogy nemrégen Esztergom vezetőfórfiai mily sokat fáradoztak az erdészeti és bányászati főiskola, majd az erdőőri szakiskola idehelyezése érdekében. Esztergom — mint már számtalan cikk fejtegette a helyi lapok hasábjain — elsősorban iskolavárosul van predesztinálva, különösen a mai időkben, amidőn a trianoni béke nemcsak a párkányi járást szakította el tőlünk, hanem immár az ezredik évében járó esztergomi főegyházmegye felett is — amely Esztergomot egy hatalmas környék elsőrendű kulturközpontjául ismerte — megkongatta a vészharangot . . . Nem is kételkedünk, hogy az esztergomi tanítónőképző ügyét a város és vármegye min­den komolyan gondolkodó polgára oly megér­téssel és áldozatokra is kész lelkesedéssel karolja fel, mint azt az intézmény fontossága megérdemli. A tanítónőképző létesítése ügyében a vizi­városi zárda főnöknője a következő sorokat intézi Esztergom szülőihez : KÉRELEM. Az irgalmas nővérek rendi elöljárósága főpásztori engedéllyel f. évi szeptember l.-ón elemi iskolai tanitónőképzőt óhajt megnyitni, ha ezen intézet fenntartására szükséges anyagi forrásokat megszerezheti és kellő számú nö­vendék jelentkeznék a felvételre. Csakis tájékozás céljából tudni kívánjuk tehát, hogy kik óhajtják a megnyitandó tani­tónőképzőt igénybe venni ? Kérjük tehát az érdeklődő sjülőket, hogy leánykáik felvételére nézve a vízivárosi zárda J«nökiiőjónól sürgő­sen, de legkésőbb július 1.-ig az előjegyzést bejelenteni szíveskedjenek. A tanitónőképzőnek egyelőié csak az első évfolyama fog ezen tan­évben megnyílni, de a magántanulók, — ha a nagyméltóságú közoktatásügyi miniszter az intézet szervezését tudomásul vette ós a nyil­vánossági jogot megadta, — bármely osztályra nézve kérhetnek a nagyméltóságú minisztertől a tanév végén vizsgálati engedélyt. Felvételi feltótelek a következők: Betöl­tött 14 éves kor, közép- vagy polgári iskola IV. osztályának sikeres elvégzése, testi épség és a tanítói pályára hatósági orvos által iga­zolt testi fejlettség, kifogástalan érzékszervek, zenei hallás. A felvételi dij 200 korona. Esztergom, 1922. június 17.-én. A vízivárosi zárda főnöknője. A tanítónőképző ügyére lapunk vasárnapi számában még visszatérünk. Esztergom közönsége a hetvenéves főpásztor előtt. A meghiúsult nagy tervek. — A vármegye kikerekitése. — Munkára és önmegtagadásra van szükség! Vasárnap délben Esztergom vármegye és város tisztikara, a m. kir. honvédség, csendőrség és államrendőrsége vezetőség, az állami hivatalok fejei, az ipartestület és a helybeli egyesületek küldöttségei együttesen tisztelegtek Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás előtt a primási palotában, hogy üdvözöljék őt hetvenedik szüle­tése ünnepén. Az azon napon tartott papszentelés fárasztó szertartásainak végzése dacára a főpásztor a küldöttséget a fokáptalan tagjainak és udvari papjainak ólén a primási palota kihallgatási ter­mében meleg szeretettel fogadta. A megjelentek üdvözletét Dr. Frey Vilmos vármegyei főjegyző tolmácsolta a hercegprimás előtt megkapó, közvetlen érzéssel elmondott be­szédben, melyre a főpásztor többek között a következőket válaszolta : Kedves Fiaim! Engedjétek meg, hogy igy szólíthassalak benneteket, nemcsak koromnál fogva, hanem mert Esztergom városának ós a vármegyének valóban atyja is voltam. Szerettem ezt a várost úgy, mint második szülővárosomat. Rövid pár évi távollétem után, mint herceg­prímás, ide visszatérve, nagy terveket szőttem, hogy Esztergomot széppé és virágzóvá tegyem, de sajnos, a közbejött háborús idők miatt mindez meghiúsult. Jól tudjátok, kedves Fiaim, hogy Ma­gyarországgal együtt Esztergom is mindig szen­vedett a múltban és szenved most is. Miként a hercegprimás elvesztette most egyházmegyéjének legnagyobb részét, vagyonát, birtokait, úgy Esz­tergom is elveszítette egy virágzó járását ós elveszítette azt az erőt, mely Esztergomot az ország egy fontos központjává tette. De mindennek dacára nem szabad kétségbe í esnünk és ellankadnunk. Bizonyára ismeretes ! előttetek is a belügyminiszter programmja, ! amely tervbevette a vármegyék kikerekitésót j is. Azt hiszem, sikerülni fog Esztergom ! vármegyét is nagyobbá tenni ós igy némi kár­I pótlást szerezni az elvesztettekért. De fontoljuk I meg jól, kedves Fiaim, hogy ma nem nagy \ beszédekre, hanem sok rnunkára és önmegtaga­I dásra van szükség. Az emberek valahogyan nem ; tudják beleélni magukat ebbe a szomorú hely­zetbe, amelyben ma itt Magyarországon vagyunk. Nincs meg bennük az önmegtagadás szelleme, úgy gyűlölködnek, úgy mulatoznak, mintha mi­sem törtónt volna, ahelyett, hogy egymást sze­retnénk és támogatnánk. Az isteni gondviselés igen szomorú időkben helyezett engem a primási székbe. Ha végigné­zek a prímások során, azt látom, hogy egyik sem ólt meg ily nehéz napokat. Mindez azonban nem lankaszt, én dolgo­zom tovább egyházamért, hazámért, mert munka nélkül nem élhetek.' Igen jól esett Kedves Fiaim, hogy ma engem ily szép számban felke­restetek. Köszönöm a kedves megemlékezést. Vigyétek el köszönetemet, hálámat ós szeretete­met hozzátartozóitoknak, családjaitoknak is ós imáitokban emlékezzetek meg rólam . . . A főpásztor meghatottságtól rezgő szavai mély benyomást tettek minden jelenvoltra. A fogadtatás déli fél egy óra tájban ért véget ós azt a szeretetteljes viszonyt, mely a hercegprimás és székvárosának közönsége között fennáll, még mélyebbé és erősebbó tette. f/ A biboros főpásztort, élén a Kormányzó Ur Ofőmóltóságával, e napon az ország minden részéből meleghangú üdvözlésekkel keresték fel. HIREK, * Jézus Szentséges Szivének kilencede. F. hó 22.-én este fél 7 órakor kezdődik a város kegyúri plébánia-templomában Jézus Szentséges Szivének tiszteletére tartandó kilencnapos ájta­tosság, mely szentbeszóddel és litániával van egybekötve. A szentbeszódeket ezidón P. Pénzes István jezsuita atya fogja tartani. * Ünnepély a hercegprimás névnapja alkal­mából. A vizivárosi érseki leánynevelő intézet polgári iskolájának növendékei f. hó 22-én, csü­törtökön, délután 5 órakor, lezárva a tanévet, Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás névün­nepe alkalmából ünnepséget rendeznek, melyre az érdekelteket tisztelettel meghivja a vezetőség. * Cserkésztábori ünnepély jun. 28.-án. Az esztergomi bencés főgimnázium Holló Cserkész­Csapata, mint tavaly, az idén is bemutatja tábo­rozását az iskolaév legutolsó napján délután. Most a Kaszinó kerthelyiségében a téli „jég­pályán" üt tábort és készit a cserkészkonyhán vacsorát. Este pedig tábortűz mellett zene, ének és tárogató hangjai mellett fogja feledtetni a közönséggel szomorú magyar állapotainkat. Ez alkalomra ifj. Büchner Antal főszékesegyházi karnagy nagyszerű szerenádot irt Homor Imre költeményére, melyet a cserkészek ének- ós zenekara fog előadni. * Esztergomban alig 3000 koronát gyűjtöt­tek csak a rokkantaknak. Az „Elesett és Rok­kant Hősök Napja" cimón pünkösdkor lefolyta­tott gyűjtés városunkban alig hozott 3000 koro­nát, ami ily nagy városban ugyancsak csekély eredmény! A közönség mintha elfelejtette volna azokat az izgalmas napokat, amikor a csatate­rekről hazahozott sebesülteket hősökként tisztel­ték, a részvét feléjük irányult és mindent meg­tettek volna érdekükben. A hősök egy része munkaképtelen rokkanttá vált; ezek nemcsak mankókra, hanem rokkantházi ápolásra is szo­rulnak. Ily rokkantház építésére gyűjtünk, amit szelvényekkel tovább folytatunk. Felhivunk és felkérünk mindenkit, hogy az adakozás elől ne térjen ki. A rokkantak ellátása nemcsak állami, hanem társadalmi feladat. A rokkantügy támo­gatása haaafias kötelessége minden honpolgárnak ós honleánynak. A HADRÖÁ helyi csoportjá­nak választmánya. * Kedvezményes utazás a budapesti áru­mintavásárra. Az ipartestület elnöksége ezúton értesiti tagjait, hogy mindazon iparosok, kik a budapesti áruminta vásárt meg akarják tekinteni, félárú kedvezményes jeggyel utazhatnak, ha ebbeli szándékukat f. hó 21.-én esti 6 óráig az ipartestület titkári hivatalában bejelentik. * A „Katholikus Kör" f. hó 21.-én, szerdán (kedvezőtlen idő esetén 28.-án) tartja meg viseg­rádi társas-kirándulását. Indulás déli 12 óra 30 perckor a MFTR hajóval. * Felhívás a Szociális Missió Társulat tag­jaihoz. Szeretettel felhívjuk az összes tagokat, hogy jun. 24.-én (szombaton) d. u. a belvárosi plébánia-templomban a Jézus Szive ájtatosságon este 6 órakor rósztvenni szíveskedjenek, valamint jun. 25.-én (vasárnap) reggel 7 órakor a szent­mise alatt a szentáldozáshoz közösen járulni szí­veskedjenek, mivel ezen alkalommal ajánljuk fel

Next

/
Oldalképek
Tartalom