ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-05-30 / Rendkívüli kiadás, 63. szám

Az első tárgyalás alkalmával dr. Mike Lajos pártelnök azon kérdésére, hogy ugyan mire költötte el Osváth Andor a kérdéses 400.000 koronát. Osváth a következőket válaszolta: — Kétszer volt 22 helyen ivás, amikor számlákkal igazoltan 44 hl. bor fogyott el; továbbá a Budapestre vezetett küldöttség tagjai sem mentek ingyen, ezek részére is ebéd, útiköltség, bor, szivar kellett; ilyen küldöttség pedig kétszer ment. * Mit híresztelnek Osváth kortesei? Osváth alkudozásainak, dacára hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának intézőbizottsága azt mindvégig a lehető legnagyobb diszkrécióval folytatta, az Osváth-táborban is hire ment rövidesen, még pedig igen könnyen megmagyarázhatólag olyan formában, hogy a párt kész volna Osváthnak igen sok pénzt, sőt még állást is adni, csakhogy visszalépjen. Sőt egyes Osváth-kortesek, hogy jelöltjük mellett hangulatot keltsenek, nem átallották a biboros-hercegprimás személyét is bevonni ebbe az ügybe. Avval agitáltak, hogy a 400.000 koronával a primás kinálta volna őt meg, csakhogy Mátéffy megválasztását evvel is biztositsa. Ez a mese, melynek Osváth hivei közül akadtak, akik hitelt adtak, már annál is inkább légből kapottnak tekinthető, mivel köztudomású, hogy Oeminenciája mult szerda óta Budapesten, bér makor úton van. A jóizlésű közönség Ítéletére bizzuk ezek után e híresztelés cinikus vakmerőségének elbírálását. A legenyhébb védekezésük az volt Osváthéknak, hogy az egész ügy csak kitalálás, melynek semmi alapja nincsen s az egész csak a Keresztény-párt hangulatkeltése Osváth ellen. A fentiekből kitetszik, hogy mi hazudunk-e, vagy Osváth kortesei?' Választó polgárok! Ne féljetek semmiféle terrortól és fenyegetéstől! Személyi és vagyoni biztonságtokról a legmesszebbmenő leg gondoskodva van! Leleplező sorok az Osváthnak adandó katonaszabaditási ezerkoronákról. Gere Jánosnak a főispánhoz beadott feljelentő kérvénye. Gere János, Osváth Andornak jelenlegi főkortese^ 1917-ben a komáromi élelmezési raktárban volt katona. A katonaságtól azonban meg akart szabadulni és 1917. szeptember 7.-én elkeseredett kérvényt irt a vármegye főispánjához. A kérvény '771/Eln. szám alatt van irattározva. Ebben az alábbi sorok olvashatók: „Kérem én vagy a nejem hiába kérvényez mert a főjegyzőnek vagy másnak ezer koronákat nem áthatok kenőcsre hogy jobban foroglon a kerék.

1

' Szeretnénk tudni, hogy a bűnvádi feljelentés megtörtént-e akkor és milyen eredménye lett. Azt hisszük, ehhez felesleges kommentárt fűzni. Hangsúlyozzak azonban azt, hogy e sorok közlésében bennünket nem a gyűlölet, hanem tisztán az vezet, hogy ezzel is bizonyitsuk Osváth Andorról irt ezirányú közleményünk tárgyilagos igazságát. Korteskedem Esztergomban. Az esztergomi korteskedés többé-kevésbé különbözik a csonka ország egyéb választókerületeinek kortesmozgalmától, illetőleg az általános választási korteskedéstől: ezért nem kell csodálkoznunk, hogy külön is megemlékezünk róla. Más városban most bizonyára úgy van, hogy különböző pártok minden követ megmozgatnak jelöltjük győzelme érdekében, amely jelöltektől (kivételes esetektől eltekintve) ki-ki a város és az ország javának előmozdítását várja. Esztergomban azonban nem, igy van. Itt nem az egyik párt és meggyőződés küzd egy másik párttal, mert itt csak egyetlen párt ós komoly meggyőződés van, amely nem is korteskedik, hiszen olyan embere van, akit nem korteskedéssel és választási heccekkel szokás a parlamentbe juttatni. Esztergomban ha korteskedésről van szó, akkor tisztán Osváth ék .dolgaira gondol az ember. Az ő választási mozgalmaiknak adtuk ezt a cimet: Korteskedés Esztergomban. Ez azután a maga nemében valóban ritkitja párját az országban. Osváthók ugyanis sem pártot, sem meggyőződóst nem képviselnek ós Osváth az a képviselőjelölt, akitől a város és ország javának előmozdítását egyetlen komoly gondolkozású polgár nem várja (talán saját hivei sem). De ez nem fontos Osváthéknak és épen azért maguk köré gyűjtik mindazokat, akiknek a város és ország java, a képviselő egyénisége, múltja és jövőbeni munkája nem fontos. így azután Osváthók választási agitációja folytán a város közönsége tiszta képet nyer keresztény meggyőződés, elvhűség, jellemesség és megbízhatóság szempontjából. Osváthéknál ugyan is, soha nem remélt pontossággal össze vannak gyűjtve Esztergom város közönségének soraiból a közügyek értelmetlen szájtátói, a közügy munkásainak lebirálói, a lakosságnak bolsevista szellemmel könnyen szaturálliató nagyszájú „vitézei

11, (pedig Osváth ezek kiirtására esküdözött rendőrkapitány korában), a háborús sorozóbizottságok „süketéi, vakjai és szívbajosai", a cipöeldugáshól és árufelhalmozásból a 'polgárság bőrén meggazdagodott piócák, saját önző kalmár érdekeik kielégítése céljából a keresztény nép szövetkezetének örökös rágalmazói és gáncsolói stb., stb. Ezeket azután nagyhamar össze lehet borral és szivarral csalogatni ós ezek nagyhamar egymás keblére borulnak ott, ahol kortesbort isznak. Együtt is vannak ők Osváth Andor támogatására. Szép egy társaság. Ezeknek azután igazán mellékes az ország ós a város java. Ezek akarnak Esztergom városának képviselőt adni. Nesze neked Esztergom — képviselő. Szerencsére azonban a korteskedésnek is van határa és a bemutatkozott társaságban mégis csak kevesen vannak ahhoz, hogy a város közönségének akaratát meghiusitsák. =fe Elnémult harangok. „Erdély tragédiája," Rákosi Viktornak hires regénye után készült filmdrámát június hó 3—4.-én, szombaton és vasárnap játsza a Kultur-mozgó. A hazafias szellemtől áthatott iilm cselekménye Erdélynek a románok által való megszállása idejében végződik, igy nemcsak a regény tendenciája, mely Erdélynek elrománosodása ellen szól, érvényesül szemléltetően, de minden magyar léikében erős nyomot hagyva domborodik ki az is, hogy Erdélyből a mai román hatalmaskodás hogyan üzi el a magyarság fennmaradásáért küzdő bátor hősöket. Rákosi Viktornak ez alkalomra irt megrázóan szép prológusát Forgách Rózsi, a Nemzeti Szinház művésznője fogja előadni. Binary Sándor operaénekes irredenta dalokat énekel a filmhez. A film egy drámai epilógusban végződik, melyet Adorján László irt. Az epilógusban egy székely legény ós egy kunsági leány buzdítják egymást, hogy Erdély nincs elveszve. Az epilógust szintén Bihari és Forgách Rózsi adják elő. Reméljük, hogy itt is, mint minden más magyar városban, e legszebb irredenta film a legnagyobb érdeklődést fogja kiváltani. Uj vasúti menetrend. 1922. június hó 1-től. — Az „Esztergom" eredeti tudósitása. — I. Esztergom—Budapest között. Esztergomból indul: Budapestre érkezik 3 óra 50 perc. (mindennap) 6 óra 40 perc 4 ó. 44 p. (mindennap) 7 ó. 30 p 7 ó. 48 p. (mindennap) 10 ó. 30 p 15 ó. 44 p. (3 ó. 44 p.) (mindennap) 18 ó. 25 p. (6 ó. 25 p 18 ó. 05 p. (6 ó. 05 p.) (mindennap) 20 ó. 45 p. (8 ó. 45 p Budapestről indul: Esztergomba érkezik 6 ó. 05 p.. (mindennap) 8 ó. 49 p 12 ó. 35 p. (mindennap) 15 ó. 13 p. (3 ó. 13 p 14 ó. 40 p. (2 ó. 40 p.) (mindennap) d7 ó. 12 p. (5 ó. 12 p 16 ó. — p. (4 ó. — p.) (mindennap) 19 ó. 08 p. (7 ó. 08 p 18 ó. 50 p. (6 ó. 50 p.) (mindennap) 21 ó. 42 p. (9 ó. 42 p II. Esztergom—Dorog között. Esztergomból indul: Dorogra érkezik : 12 ó. 22 p. (csak munkanapokon) 12 ó. 48 p. 13 ó. 50 p. (1 6. 50 p.) (iskoialÄs napou) 14 ó. 16 p. (2 ó. 1G p.) 20 ó. 10 p. (8 ó. 10 p.) (munkanapon) 20 ó. 36 p. (8 ó. 36 p.) Dorogról indul: Esztergomba érkezik: 0 ó. 56 p. (mindennap) 7 ó. 20 p. 13 ó. 10 p. (1 ó. 10 p.) (islíolulAh iiiipi) 13 ó. 34 p. (1 ó. 34 p.) 15 ó. 44 p. (3 6. 44 p.) (munkanapon) 16 6. 29 p. (4 ó. 29 p.) 23 ó. 15 p. (11 ó. 15 p.) (munkanapon) 23 ó. 39 p. (11 ó. 39 p.) Ili. Esztergom-Almásfüzitő között. Esztergomból indul: Almásfüzitőre érkezik: 8 ó. 19 p. (mindennap) 10 ó. 30 p. 16 ó. — p. (4 ó. — p.) (mindennap) 18 ó. 14 p. (6 ó. 14 p.) Almásfüzitőről indul: Esztergomba érkezik: 6 ó. 12 p. (mindennap) 8 ó. 18 p. 16 ó. 13 p. (4 ó. 13 p.) (mindennap) 18 ó. 36 p. (6 ó. 36 p.) IpdlT Vágja ki és ragassza be az 1922. évi .. Esztergomi Képes Naptár" 2. oldaláru. 0000*0000000**0**00000* 0000000**0** i KULTUR-MOZGÓ i 0 „ : - - - * 0 0 0 Kedden, május 30-án: 0 Jj Stazia Napierkowska legnagyobb szenzációja! % f, Az idény legnagyobb sikerű attrakciója! % í ATLANTIS. I ^ Pierre Benőit filmregénye 2 rész. 12 felv. € * II. rész: A sivatag királynéja. 6 felv. * * * g Szerdán és csütörtökön, máj. 31—jún. 1-én: % j Várkonyi Mihály, Lubinszky Tibor, Salm 5 J gróf felléptével! J 1 ÓCEÁN URAI. % 0 Modern történet 6 fejezetben. 2 0 ' 0 * Vadregényes tájak! Érdekfeszítő cselekmény! * $ ^ 0 0 g Előadások hétköznap 7 és 9 ó., vasár- és * M iinnnnnan 3 Fi. 7 P.R 9 nraknr kßTrinrlnak m 0000000800 00000 &000009&000000000080