ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-05-07 / 53. szám

épülő templom kapujáról a papság fogadta a prímást ós a szentélybe kisérte. Majd # másik érseki batárban érkező Fenségeket a bejáratnál fogadta a primás a papsággal ós a szentélybe kisórte őket, amelynek jobb oldalán emelvényen foglaltak helyet. A többi számos előkelő vendég a szentély mindkét oldalán álló padokat foglalta el. Akkor megkezdődött az ünnepi szertartás fényes segédlettel. Segédkeztek Kurucz József nagyváradi és Makay Antal besztercebányai püspök, Benyovszky János és Ürmónyi Péter a primás segédpüspökei, 22 cimzetes apát ós prépost karingben, stólában, palástban és infulával; szer­tartásmester volt Jordánszky Elek szászvári apát, esztergomi kanonok, archipresbyter Nádasdy Fe­renc gróf szekszárdi apát, esztergomi kanonok, szerpapok Palkovics György és Kovács Ádám esztergomi cimzetes kanonokok, az érseki keresz­tet tartotta Szabó Pál esztergomi kanonok, a kézmosást végezték Bittó Jónás és Kazy László, a vajkai ós a verebélyi érseki praedialis nemesek alkapitányai. Miután a Pontificale Romanúm-ban előirt alapkőszentelósi szertartás véget ért, ufőméltósága az alapkő kivájt mélyedésébe ez alkalomra vert arany és ezüst érmeket, valamint akkori forgalmi pénzeket helyezett el. A követ díszbe öltözött kőművesek a helyére illesztették, Őfőméltósága ós a segédkező püspökök pedig cementtel hintették meg. Az alkalmi emlékér­meken, amelyek az alapkőbe kerültek ós a jelen­levők közt szótosztattak, egyik oldalán a primás képe volt e latin körirattal: „Rudnay Sándor hercegprímás, esztergomi érsek, akit 1820. május 16.-án beiktattak..." a másik oldalon a követ­kező latin nyelvű t írás : „miután Isten kegyelmé­ből ós I. Ferenc Ö Csász. és Ap. Kir. Fölsógé­nek akaratából a primási szék a székeskáptalannal együtt majd háromszáz éves száműzetés után ősi helyére visszaállíttatott, ünnepi szertartással meg­áldotta a Magyarok Nagyasszonya, szent István király ós Adalbert püspök ós vértanú, Magyar­ország apostolai tiszteletére épülő első magyar templom alapkövét 1822. ápr. 23.-án." Azután a Pontificale Romanum szerint a templom alapjainak megáldására indult a primás az egész papsággal, amelynek végeztével a szen­télyben a Fenségek emelvényével szemben álló trónra ült. Majd a szószékre lépett Kopács?/ Jó­zsef újonnan kinevezett székesfehérvári püspök s alkalomszerű, ékesszólásához méltó magyar be­szédet mondott, amely később nyomtatva is meg­jelent. A szentbeszédet a szentmise váltotta föl, amelyet a prímás drágakövekkel és gyöngyökkel díszített kazulában és infulában celebrált. Köz­ben a polgárőrség díszlövéseket adott és mozsarak szóltak. Evvel az ünnepség véget ért s a Fensé­gek, a primás, a papság és a hivek rendben hazatértek. A. Fenségeken, a három megyés püspökön kivül jelenvoltak az egri, székesfehérvári, győri, rozsnyói, váczi, pozsonyi káptalanok képviselői ; az esztergomi, pesti, nyitrai, komáromi, barsi, nógrádi, honti, pozsonyi, trencsóni és zólyomi vármegyék küldöttségei, mindkét primási prae­dialis nemesi szék kapitányai: Várkonyi Aniade Ferenc gróf vajkai és nezettei 'Boronkay István verebélyi szókkapitány, egyben zólyomi főispán. A katonaság részéről: Beckers gróf altábornagy, a nádor főudvarmestere, Desfours gróf ós Leiméi tábornokok. Ezeket Őfőméltósága mind ebéddel vendégelte meg. Mivel az ideiglenes primási pa­lota szűk volt a vendégek befogadására, részben a vármegyeházán, részben a felsőbb papképző intézetben (mostani vízivárosi zárda) és a feren­ceseknél teritettek. Összesen 160 vendége volt a prímásnak. A káptalan résztvenni óhajtván az ünnepségben, a maga részéről 106 vendéget fo­gadott ebédre a központi káptalani házban. Akik jelenvoltak az emlékezetes ünnepen, amelyet két költő is megénekelt — latin és magyar nyelven — azt a hő óhajt táplálták, hogy aki a nagy művet megkezdette, azt az egyház ós a magyar haza nagyobb dicsőségére szerencsésen be is fejezhesse." HIREK.. Emlékeztető. Vasárnap 9 órától estig cserkészkiáilitás ^ fő­gimnázium rajztermében. 11 órakor Dr. Walter G-yula c. püspök, nagy­prépost és Obermüller Ferenc főreáliskolai igazgató előadása a vármegyháza nagyter­mében. Fói 15 (d. u. fél -3) órakor football verseny. 15 (d. u. 3) órakor anya- és csecsemővédelmi sorsjegy húzás a városháza nagytermében. fél 18 este (fél 6) órakor színielőadás a főgim­názium dísztermében. 20 (este 8) órakor színielőadás a szentgyörgy­mezői Katholikus Olvasókörben. * Dr. Meszlényi Zoltán — pápai kamarás. XL Pius Pápa uszentsóge .Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás előterjesztésére Dr. Mesz­lényi Zoltán hercegprimási titkárt pápai kama­rássá nevezte ki. * Esztergomiak a római eucharisztikus kon­gresszuson. Folyó hó 24—29. napjaiban Rómá­ban tartandó eucharisztikus világkongresszuson városunkból részt vesz Dr. Machovich Gyula prelátus-kanonok, érs. ált. helytartó és Dr. Dra­hos János pápai kamarás, hercegprimási iroda­igazgató. * Az Esztergom-vármegyei Általános Tanitó­egyesület 1922. évi május hó 18.-án délelőtt 9 órakor, a vármegyeház tanácstermében közgyű­lést tart a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Elnöki előterjesztések. 3. Titkári jelentés. Jegyzőkönyv. 4. Kultúrkópek Orosz­országból. Előadó: Kertész Ödön. 5. Vélemény­adás a „Falu tanszók" felszólítására. Előadó: Lernyei József. 6. Válasz a Szent István Szö­vetség csatlakozási felhívására. 7. Pénztári jelen­tés. 8. Inditványok (az alapszabályok 19. §-a alapján 8 nappal a közgyűlést megelőzőleg az elnöknél belejentendők.) 9. Himnusz. — Az elnökség kéri a nyugtákat láttamoztatni kívánó tagokat, hogy nyugtakönyvecskéjüket hozzák magukkal. * Szent Sziv ájtatosság. Jézus Szentséges Szivének tiszteletörsége havi ájtatosságát vasár­nap d. u. 5 órakor tartja a vizivárosi plébánia­templomban. * Halálozás. Sziberth Bertalanné szül. Hätz Margit, Sziberth Bertalan budapesti táblabíró neje f. hó 2.-án d. u. 6 órakor szívszélhűdés következtében hirtelen elhunyt. A megboldo­gultban Fenyves Kálmán járási számvevő sógor­nőjót gyászolja. * A vizivárosi zárda templomában tartandó májusi ájtatosságok szónokai f. hó 7.-én Dr. Tóth Kálmán theol. tanár, 8.-án Veszély Géza belvárosi káplán, 9.-én Dr. Török Mihály p. kamarás, theol. tanár, 10.-én Veszély G-éza, 11.-ón Német István spirituális, 12.-ón Dr. Meszlényi Zoltán p. kamarás, primási titkár, 13.-án Mátéffy Viktor prépost-plébános. * Amerikából. A hazáért és otthonért érző meleg szívnek, humánus gondolkodásnak meg­ható példáját adta mindnyájunk okulására Schön­beck Imre chicagói kereskedő városunk fia, Schön­beck József besztercebányai kereskedő gyermeke, aki tőlünk a messze idegenbe szakadt, ott szép pozíciót vívott ki magának s e mellett szive nem szűnt meg Esztergomért szép lélekhez méltóan dobogni. A helybeli takarékpénztárnál folyószám­lájára a „láthatatlan vendég" számára 2000 K.-t utalványozott. Megérezte, hogy a honi szegé­nyek segítéséért még Amerikában is virrasztani kell a magyar léleknek. A takarékpénztár veze­tősége a kereskedelmi társulat és a kereskedő ifjak egyesületének elnökségével egyetértően, szem előtt tartva megértő lélekkel azon célt, hogy a gyermek felsegitóse ma az első és igazi keresztényszociáiis cél, a 2000 koronát megosz­totta s 1000 koronát a belvárosi, 1000 koronát a vizivárosi plébános kezeihez juttatott a szegény gyermekek felsególyezósóre. A szép adományért a nevezett plébánosok ezúton mondanak hálás köszönetet. Isten fizesse meg. * Bérmáiási beiratkozás. A pünkösdi bér­málásra az iskolába járó ifjúság hitoktatójánál, az iskolán kivül a többi bérmálkozók az illeté­kes plébánián, amelynek területén laknak, jelent­kezzenek naponta a tanítások mesrkezdóse előtt. AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Rrcképek a csendes Esztergomból. II. A feltűnő ember. "^MM* A kisnövésű, köpcös emberek, továbbá az idegenek ós a gyerekek meghökkenve néznek reá, amikor a városháza balkonja alatt hosszú, vékony lábai szabályos ütemben viszik tova ritka darázsderekát. Ezen a derékon nyugszik egy lefelé alig, felfelé azonban annál inkább mozgat­ható fej, amelyen üveg alatt csillog a minden­féle hájjal megkent és könnyen forgatható szem és ebből olyanféle tűz fénye csillog, amilyen csak világhírű embereknél, talán a puskapor fel­találójánál jelentkezett. Valóban feltűnő ember Esztergomban. Már külsőleg is olyan feltűnőség, hogy a nevét nem is kell említenünk,-hiszen olyannyira egyedülálló, előkelő, disztingvált, rit­kaság a maga nemében, hosszú, választékos gesz­tusú és császári pillantású, hogy elég, ha látjuk és máris megismerjük. Különben vannak feltűnő ismertető jelei is. Az egyik az a szemkápráztató csákó ós parancs­noki egyenruha, amely különösen akkor látható, amikor tűz van és ilyenkor nagyon tetszik a gimnazistáknak, akikben hirtelen hév támad a tűzoltói pálya iránt. A másik — amely Eszter­gom örömére bizonyára megvan még —• az a tündöklő, csillagos rendőrkapitányi uniformis, amely akkor látható, amikor a mi feltűnő em­berünk rendőrkapitánynak csap fel; ez is körül­belül csak addig látható, amig egy veszedel­mesen kigyúlt szalmakazalt eloltanak. A harma­dik ismertető jele az a rekedten töfögő — nem amerikai — automobil, amely különösen a nagy­esésű Plébánia-utcán lefelé halad szédítő sebes­séggel és amely már régóta nem* látható. Végül a negyedik ismertető jele a rejtélyes egyfogatú. Azonban nemcsak külsőleg, de belsőleg, sőt erkölcsileg és politikailag is feltűnő ember ő és egészen természetes, hogy amikor most meg­ejtette a kópviselőjelölést, esztergomi polgártársai között magát tartotta a legalkalmasabbnak a képviselőségre. Hiszen ez a személyi akció ön­maga is feltűnőséget keltett, — mindazonáltal a város nemes közönsége ebbe nem avatkozik, erre nem szól semmit, mert ez a bátor tett igazán csak magamagát dicséri... Szélcsend volt és langyos, fulladt reg­gel, amely a borgőzt még alig bírja le­csapolni, amikor egy különös társaság szállt fel az esztergomi vonatra. Feltűnő urat odaadó sze­retettel támogatott (politikai támogatás) néhány földmives ember, akik a mandátumra jóelőre megitták már az áldomást. Ezek az emberek kitűnő támogatók, gyakorlottak, általában min­denkinek jót akarnak, jótorkúak, jól esznek és jól isznak. Hosszú, hegyeslábú támogatottukat beszúrták a kupé párnái közé és elhelyezkedtek. Ott volt tehát a feltűnő úr, a támogató föld­művesek ós politizáltak: a kíváncsi szem rögtön átlátta, hogy a küldöttség Nagyatádi Szabó Ist­vánhoz tartozik, vagy akar tartozni. Hozzá is mentek, oda is érkeztek ós a küldöttség ünnepi szónoka ezeket mondotta meggyőző hangon: „Kegyelmes Urunk ! Mi az utóbbi időben a haza felvirulása érdekében mindenkor szívvel­lélekkel támogattuk szeretett képviselőjelöltünket (hangos éljen!) egészen Nagyatádi Szabó Istvánig (éljen!, kiáltotta valaki hátulról) — most azután már illő ós kívánatos, hogy Nagyatádi Szabó István is támogassa minden hivatalos erejével. (Ugy van!) A mi szeretett képviselőjelöltünknek ugyanis feltűnő érdemei vannak a földművelők ügye, a hazai közgazdaság felvirágzása és váro­sunk boldogítása terén." (Közbekiáltás : halljuk !) Nagyatádi Szabó István kíváncsian mozgo­lódott ós a szónok a következőképen folytatá: „Ez a kiváló férfi 18 esztendővel ezelőtt kezdte közéleti működését városunkban és azóta nincs egy nap, amelyet ne a városnak és népé­nek szentelne. (Mozgás hátul.) Ez az ember azóta a nép és különösen a földmives nép testi-lelki ügyét ápolja. (Nagyatádi Szabó itt gondolkozva ragadta meg bajuszát.) Ez az ember Esztergom­ban a társadalmi ós jótékonysági mozgalmak lelke és az egyesületi élet buzgó apostola. (Ugy van: jobbról, hátul mozgás.) Ez a férfi föld­mivespolgártársait fellelkesítve, az esztergomi földmivestársadalomnak egy olyan olvasókört és kultúrházat emeltetett, amely az országban rit­kítja párját ..." Nagyatádi Szabó őkegyelmessége zavartan pislogott, a küldöttség tagjai tipegtek-tapogtak, mint mikor egy molnár végzetes tévedésből más molnár malmában öntött fel a garatra, — de a szónok csillogó szemmel folytatta: „Ez az ember szövetkezetet teremtett és virágoztatott fel a városban a város közélelme­zése, gazdasági fellendülése és jóléte javára, olyant, amilyen ritkítja párját az országban. Ez az ember . . ."

Next

/
Oldalképek
Tartalom