ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-04-23 / 47. szám

a férfiérzések örök erejét zengi, hallom a tün­déri elképzelések aeol karfáját, amely be minden kis erdei virág belegőgicséíi az ő dalos álmát, egy nagyszerű orgona szól ott körülöttem s ne­kem. Nem hallja más, csak ón. Nem Írhatja le más ezt kivülem. Nem részegedhetik tőle senki­sem, akit én nem kalauzolok a fényes Egyedül­valónak, az örök Társtalannak az orchestruma elé. Mert akárki hallja: más az! Áz Isten, nyelve határtalan változatokkal gazdag és ahá­nyan vagyunk, annyi szópsógit halljuk, érezzük, élvezzük. De ez a Babylon^nem hog} 7 elválasz­tana, hanem összeforraszt. Őbenne, az Alkotás lelkében, találkozunk! „ Fölöttünk az u sátra, a nefelejccsel koszo­rúzott égbolt, rajtunk a mi keresztünk, amely­nek a súlya alatt görnyedve is felemelkedünk Hozzá. Húsvéti zsolozsmák szólalnak meg a lel­kemben. Dicsőség annak, aki a szinek, hangok s érzések szentháromságával tette számunkra széppé az életet. Alleluja! HIREK. Krónika. — A két veréb. — Két veréb a háztetőn összedugja nagy fejét, „Lám az élet mily teher", kezdi egyik búg veréb. Nagy a mai drágaság, ember alig birja ezt, Társa erre, esip-csirip. furcsa szemeket mereszt. Mit neked a drágaság és az ember sorsa, mit? Szánalomra, csip-csirip, minket senki nem tanit. Im, e tiszta lég miénk, szárnyunk van és dús falat. . . Asztalt nékünk Úr terít, magszemet és bogarat. Mond a másik: Nézz oda, gyermek sír ott éhesen, Nézd az asszonyt, könnye foly, vérerek a két szemen. Nézd a férfit, küzködik, éjszakája eines neki, Mégse tud, mi kellene, most előteremteni. Nézz a túlsó házra most, lágyszívű te, csip-csirip, Látod ott a gyermeket, az a jóléttől visít, Nézd, kalácsát hogy veti utcára az ablakon, Szálljunk hozzá sebtiben, morzsáját majd felkapom. Háztetőről földre száll két nagyfejű kis veréb, Betekint az ablakon, nincs betéve szárnya még. Telt az asztal, roskadoz, bőven van rajt" jó falat, Sertésnek jut mind, ami az asztalról megmaradt. Csip-csirip, ee jó hely itt, ne szálljunk már vissza, ne, Itt e háznak mindig lesz morzsája és magszeme. Ne szálljunk már vissza, ne, kalácsot szór a gyerek, Mért legyünk mi jobbszivük, mint a lelkes emberek ? H. I. Nagy szerencsétlenség érte Jenci bácsit nagypénteken. Nem tudta végiglátogatni a szent sirokat, pedig ezt már minden jó hivő megteszi. Nem tudta, mert nem volt rá ideje. Ekkor ugyanis nagy halvásár is volt és vizsgálódásai­ban nem jutott tovább az öregebbik Borz halas­dézsájánál a Széchenyi-tér sarkán. A dézsában egy gyönyörű csuka ficánkolt. Szabályos, kerek szája volt és hosszú, lelógó bajusza, száját pedig hol becsukta, hol kinyitotta, miközben kerek, savószinű szemével mindig Jenci bácsira nézett. Ez a kifejező szájjártatás és éles tekintet lenyű­gözte Jenci bácsit. Mit akarhat ez a hal tőle ? ! Bizonyára több vizet! Sajnálta, de ezt nem adhatott. „Hogy ez a csuka ?!" — kérdezte valaki és Jenci bácsi felébredt merengéséből. „120 K kilója !" Lemérjem?, — kérdezte a halász ridegen a hallal szemben, de előzékenyen a vásárló iránt. Jenci bácsinak még a szívverése is megállt. Körülnézett. Bólingatott. itfyolc kiló. Mekkora csuka: szörnyűködött és hátranézett a vásárlók arcát vizsgálva. Tehát viszik. Jenci bácsi utána. Elkísérte a kapuig. Útközben a csuka még jobban tátogatott és kerek szájával majd elnyelte az utána igyekvő Jenci bácsit. Bevitték. „Csuka, csuka, gyászos végű csuka!" — morfondírozott Jenci bácsi, de mire a kaputól visszafelé tartott, delet kerepeltek Vízivároson. Végül ennél a szomorú nagypénteki eset­nél Jenci bácsi halála jut eszembe. Jenci bácsi temetésén nagyon sokan lesznek, mert ő min­denki temetésére elmegy és közvetlenül a roko­nok után ballag szomorú arccal. Riporter. Emlékeztető. Vasárnap 14 (d. u. 2) és 16 (d. u. 4) órakor footballmérkőzósek. 18 (este 6) órakor a tanitóképző-intézet Mária Kongregációjának hangversenye a főgimná­zium dísztermében. 19 (este 7) órakor a „Csipkerózsa" c. színdarab előadása a belvárosi kath. olvasókörben. Hétfőn 16 (d. u. 4) órakor P. Bangha Béla elő­adása a főgimnázium dísztermében. * Városi közgyűlés. Esztergom sz. kir. város képviselőtestülete f. hó 27.-én délután 4 órakor közgyűlést tart a városháza tanácstermében. * Az alispán Üdvözlése. Palkovics László alispánt a vármegye jegyzői kara f. hó 19.-én testületileg üdvözölte előlópése alkalmából. A jegyzői kar Reviczky Elemér főszolgabíró veze­tésével jelent meg az alispán előtt, akit a vár­megyei jegyzőegylet nevében Hegedűs G-yula i dömösi jegyző üdvözölt. A meleghangú üdvöz­lésre, mely az alispánt mólyen meghatotta, a válasz is szívből eredett volt és a vármegye első tisztviselője meleg kézszorítással köszönte meg munkatársainak a jóleső megemlékezést. * Bérmálás a bazilikában. Június hó 4.-én, pünkösd vasárnapján bérmálás lesz a főszékes­egyházban. A bérmálás szentségét Dr. Csernoch Já­nos bibornok-hercegprimás, Dr. Kohl Medárd fel­szentelt püspök fogják kiosztani. A bórmálkozni akarók jelentkezzenek plébánosaiknál ós hitokta­tóiknál. * Felszólamlások a képviselőválasztói név­jegyzék ellen. A nemzetgyűlési képviselőválasz­tók esztergomvárosi névjegyzéke ellen beérkezett felszólamlások elbírálására a központi választ­mány f. hó 25.-én délután 5 órakor ülést tart. * Amerika, katholicizmus és a magyarság címmel tartja meg P. Bangha Béla józustársasági atya, az országosan ismert és városunkban is már nagy sikerrel szerepelt szónok előadását hétfőn délután 4 órakor a főgimnázium díszter­mében, az esztergomi összes Mária Kongregációk rendezése mellett folyó vallástudományi előadá­sok keretében. Az előadás közvetlenségét fokozza, hogy az illusztris szónok csak a közelmúltban tért vissza amerikai missziós útjáról, ahol köz­vetlen tapasztalatokat szerezhetett az ottani ma­gyarság és az amerikai katholicizmus helyzeté­ről. Az előadás szokatlan korai kezdőidejét menti az a körülmény, hogy P. Bangha a délutáni vonattal érkezik és előadását csak úgy vállal­hatta, ha az esti vonattal még vissza is térhet a fővárosba, ahol rengeteg elfoglaltsága van. Azt hisszük^Esztergom közönsége méltányolja az előadó nehéz helyzetét és pontos megjelenésével lehetővé teszi, hogy egy kiváló ós mély benyo­másokat keltő előadásban részesülhessünk. * Sorsjegyhúzás városunkban az anya- ós csecsemővédeiem javára. Az anya- és csecsemő­védelmi akció szűkebb bizottsága pénteken dél­után értekezletet tartott a városháza kis tanács­termében. Az értekezlet tárgya az anya- és cse­csemővédelem javára kibocsátott sorsjegyek szót­osztása ós a húzás idejének és módjának meg­beszélése volt. Esztergomba 5000 darab sorsje­gyet küldtek. Húzás május hó 7.-én lesz. A sors­jegyek terjesztését a helybeli Move, a cserké­szek, a főreáliskola, a Szociális Missiótársulat és az Izr. Nőegylet vállalták. * Május közepén lesz a zeneegyleti hang­verseny. Lapunk szerdai számában már jeleztük, hogy május hó folyamán a Zeneegylet f. évi második nagy hangversenyét is meg fogja, tar­tani. Ez alkalommal a hangverseny határnapjául május 6.-át emiitettük. Most a zeneegyleti veze­tőségtől nyert értesülés alapján e hírünket oly­kóp módosítjuk, hogy e hangverseny nem május 6.-án, hanem egy későbbi napon lesz megtartva. Az a nagy érdeklődés, mely az idei I. zene­egyleti hangverseny iránt megnyilvánult, bizo­nyára kísérője lesz a másodiknak is, amelyen Hermann László hegedűművész és Sanyi Margit zongoraművésznő fognak fellépni nivós műsor keretében. * A főgimnáziumi Cserkészek Szent György Ünnepe. Vasárnap, április 23.-án Szent G-yörgy ünnepén, mint a cserkészek védőszentjének ünne­pén, a cserkészapródok igérettétélével kapcsola­tos családias ünnepély lesz a főgimnázium dísz­termében d. e. 9 órakor. A műsor a következő: 1. Turry-Sik: Cserkószinduló. Énekli az egész csapat. 2. Végvári: Bujdosó vitézek. Szavalja: j \\ üli Imre. 3. Scherzo Schuberttől. Zongorán ! Pósch Sándor. 4. Egy év a csapat életébői. Beszámolás, tartja Monez Boldizsár, a csapat jegyzője. 5. Hubay : Cremonai hegedűs; Huber: I. ábránd. Hegedűn Berczy László, zongorán Klinda Károly ifj. íőginin. tanár. 6. Noszlopy A. T.: Cserkószfiúk. Szavalja Palkovics Pál. 7. A cserkészapródok (farkaskölykök) első igérettó­tele. Fogadja Bálint József őrsvezető, vezérfar­kas. 8. Szent György, a cserkészek mintaképe. Buzdító beszéd. 9. Buchner-Homor: Az eszter­gomi cserkészek indalója. Énekli az egész csapat. A kis ünnepségre a m. t. szülőket és az érdek­lődő közönséget mély tisztelettel és szeretettel meghivja a csapat parancsnoksága. * Esztergomvármegye testnevelési bizottsága f. hó 27.-ón d. e. 10 órakor a vármegyeháza nagytermében ülést tart. * A dorogi választókerület választói névjegy­zékének megállapítása. Esztergom vm. központi választmánya f. év április 24.-én d. e. 10 órakor a vármegyeházán az alispán hivatalos helyiségé­ben ülést tart, amelyre a dorogi választó kerület ideiglenes választói névjegyzékei ellen beérkezett felszólalásokat és észrevételeket bírálja el a választmány. Ne feledkezzünk meg s legyünk megértők a szenttamási szegény gyerme­kek érdekében megindított gyermek-akció iránt. Pénzbeli adományok a vizivárosi plébániára küldendők. * Az Esztergomi Földmivesleányok Mária­Kongregációjának előadása. Április 2.-án kellett volna lefolynia az Esztergomi Földmivesleányok Mária-Kongregációja által rendezett kedves ünne­pélynek, melynek középpontjául a „Csipkerózsa" c. 3 felvonásos tündéri mesejáték volt kitűzve. Akkoriban a nemzeti gyász miatt el kellett ha­lasztani az ünnepélyt, mellyel földmives leányaink meg akarják mutatni, hogy a Mária-tiszteletben rejlő összetartásuk nemcsak Istent gyönyörköd­tető lelki szépségeket, hanem embertársaikat nemesbitő művészi szépségeket is tud felmutatni. Az előadás bemutatása most lehetővé vált és vasárnap este 7 órakor a Belvárosi Katholikus Olvasókör nagytermében tartják meg e sok szé­pet igérő ünnepélyt, melyre felhívjuk olvasóink figyelmét. Belépődíj: 26 K. Gyermek- és állóhely 10 korona. * Sztrájok vármegyénk területén. Lábatlanon és Nyergesujfalun e hét vógón mintegy 200 munkás béremelés végett sztrájkba lépett. Az alkudozások folynak s remélhetőleg eredményre is vezetnek. Reviczky Elemér főszolgabíró szom­baton a helyszínén tartózkodott. A rend fenn­tartása biztosítva van. * A magyar királyok magánvagyona cimen Marczali Henrik történelmi bizonyítékokkal teli cikket irt a Pesti Tőzsdébe. A cikk végén ezt mondja: A ma fennforgó kérdést tekintve, az elhunyt IV. Károly királyunknak, mint magán­embernek, kétségtelen joga volt budapesti házá­hoz, a ráckevei uradalomhoz és Promontorhoz, valamint a megszállott Holicshoz és Sasvárhoz is. Csehországban maga vásárolta meg Brandeist, mi tehát magánbirtok. Az Eckartsau is Ausz­triában. Kórdós támadhat: van-e joga örökösei­nek Wavel kastélyához (Krakó), melyet Gralicia 1903.-ban „mindenkorra ő cs. és királyi apostoli Felségének és fenséges dinasztiájának engedett át székhelyül." * Tobler János Utódja. A csehek Tobler János I pozsonyi ker. szoc. képviselőt, mert sok borsot I tört az orruk alá, megfosztották mandátumától. J A mandátum most Palkovich Viktor gútai espe­I résre száll át, akire az egész felvidéki magyar­j ság bizalommal tekint mint gerinces, szókimondó ; férfiúra. Eddig is nagy előharcosa volt a magyar i érdekeknek a megszállott Felvidéken. * Térzene. Az ujonan szervezett dorogi ; bányazenekar Büchner Antal főszékesegyházi i karnagy vezetésével a bányakaszinó előtt 19.-én j este 7 órakor térzenét adott, mely egyúttal első I nyilvános bemutatkozása volt a zenekarnak. Büchner Antal karnagy a dorogi bányaigazgató­ság meghívására szervezte meg a zenekart alig 2V2 hónappal ezelőtt ós már is szép sikert ara­tott. Schmidt Sándor bányafőtanácsos meleg han­I gon mondott köszönetet mind Büchner karnagy ­j nak mind a zenekarnak és egyben csodálkozásá­I nak és megelégedésének adott, kifejezést. A j bányakaszinóból az intelligens közönség élvezte, j valamint a község odasereglett népe az utcán ! hallgatta meglepetéssel az előadott műveket, ame-

Next

/
Oldalképek
Tartalom