ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-12-18 / 147. szám

ESZTERGOM POLITIKAI KK TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 1 kor., vasárnap 2 kor. R házak vagyonváltságáról szóló uj törvény. Esztergomban, 1921. december 17.-én. Mivel a háztulajdon a polgárság legsebezhetőbb oldala a magántulajdon szentségének elvét illetőleg, a ház vagyon váltság igazságos és méltányos kivetését és végrehajtását a kormány egyik legfontosabb intézkedésének tartjuk. Ugyanezen szempontból a házak vagyonváltságáról szóló törvénynek a forradalmak által felbolygatott tulajdonjogi és szociális kérdések megoldását is szem előtt kell tartania. A váltságtörvény értelmében a házak vagyonváltságáról szóló javaslatot dec. hó 1.-ig a nemzetgyűlés elé kellett volna terjeszteni, mivel azonban a Ház szünetet tartott, a pénzügyminiszter csak most terjesztette be a háztulajdon vagy on váltságára vonatkozó törvényjavaslatot. Ä most beterjesztett javaslat lényeges eltéréseket mutat az eredeti tervezettel szemben és a fentieket figyelembevévé nagyrészt javulást jelent. A legszembeötlőbb változás az, kogy az eredetileg- egységes váltságkulcsot emelkedővé tették. Házváltságot fog fizetni minden olyan ház és állandó jellegű épület, amely házadót fizet. Igazságtalannak látszik az az intézkedés, hogy a részvénytársaságoknak és a szövetkezeteknek azok az épületei, amelyek 1920. december 20-ika előtt már tulajdonukban voltak, váltságmentesek. Ennélfogva a hatalmas bankpaloták után nem kell külön házváltságot fizetni. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Azonban a házrészvénytársaságokra és a házszövetkezetek épületeire ez a váltságmentessóg nem érvényes. A házváltság alapja a házbéradó alá eső épületeknél a ház 1921. évi házbérének bruttó összege. A vagyonváltság összegére nézve a javaslat a következő emelkedő kulcsokat állapítja meg: A nyers házbérjövedelem kétszeresét kell fizetni váltság fejében, ha a házbérjövedelem a 10,000 koronát meg nem haladja; háromszoros összegét, h házbérjövedelem a 100,000 K-át meg nem haladja; három és félszeres összegét, ha a házbérjövedelem a 200,000 koronát meg nem haladta. Méltányosan akar eljárni a törvény, amikor a vagyonváltságból bizonyos levonásokat engedélyez : igy levonható a váltságösszegből a házat terhelő és 1920. december 31-ike előtt jelzálogilag biztosított és még fennálló tőketartozás 3 esztendei kamata is^. Nem megvetendő kedvezmény az sem, hogy a házváltságot háromféle módon lehet fizetni: készpénzzel, záloglevelekkel és 15 éven át való törlesztés utján. A váltság felét nosztrifikált hadikötvényekben is elfogadja a kincstár. Noha már eddig is alig elviselhető adóterhek nyomják a] polgárság vállait, mégis az uj törvényben megnyilatkozó méltányosságot és jóakaratot tekintve keresztényi türelemmel kell viselnie a házvagyonváltságot is, hiszen ezzel nemcsak a házát váltja meg, hanem a magyar államot juttatja oly erőhöz, hogy a polgárság minden erkölcsi és anyagi tulajdonának őre és biztositéka lehessen. Csonka. Magyarország nem ország, Egész Magyarorzság mennyország ! Kéziratok és előfizetések Szent Lőrinc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Újból lehet 1000 koronás búzaáron fizetni a vagyonváltságot. Az ingatlanváltság kedvezményes fizetésére megszabott határidő december 6.án lejárt. Minthogy számos érdekelt saját hibáján kivül nem vehette igénybe, a pénzügyminiszter a hivatalos lap szerdai számában rendeletileg intézkedett a határidő meghosszabbításáról és a lerovás módozatairól. Az uj terminus január 15. A rendelet szerint az 1000 koronás búzaárban való lerovás határnapja 1922. január 15. Kedvezményben csak az részesülhet, aki az egész vagyonváltságot lefizeti. A lerovásnak nem kell feltétlenül egy összegben történnie, de csak olyan fizetések számithatók Össze, melyek 1922. jan. 15-ike előtt történtek. Az adózó gyakran képtelen lesz a vagyonváltság összegét teljes pontossággal* előre kiszámítani. A kedvezményre való jogát nem veszti el, ha legfeljebb 20 százalékkal fizetett be kevesebbet a később pontosan megállapítandó váltságnál. Az adózó tehát saját érdekében cselekszik, ha inkább bővebben számit, mert az esetleg feiülfizetett összeget a váltság kivetésekor az egész adótartozásába számítják majd be. A váltság felét az adózó saját jegyzésű hadikölcsönkötvényekkel, — amennyiben az egész összeg 207000 koronánál nem több, — a kónyszerkölcsön alkalmából kapott pénztári elismervényekkel is fizetheti. A hadikölcsönkötvényeket nem teljes névértékben, hanem az 50 koronást 42.50, a 100 koronást 85, az 1000 koronást pedig 800 kor.-ban, a pénztári elismervényeket azonban teljes értékben számolják el fizetésként. A váltságot az állampénztárnál kell fizetni, az olyan adózó azonban, akinek egész vagyonváltsága 20,000 koronánál nem több, a városi adóhivatalnál is fizethet. — akár theologiai, filozófiai, vagy természettudományi stb. alapon tette is ezt — amelyet az anyagi és szellemi világban elfoglalt. Néha teljesen kezdetleges és tudatlan volt ez a törekvés, de azért mindig megvolt. Nem elegendő tehát a tények puszta sorozata vagy az elvek szűkszavú definíciója, mivel ezzel csak a beavatott tud bánni, okoskodni. A jó újságtól a pontos és hű hírszolgáltatáson kivül azt is megkívánjuk, hogy ott, ahol mi járatlanok;* vagyunk vagy azt, amivel nem 'áll módunkban eléggé, foglalkozni, helyettünk feldolgozza, elkészítse, nékünk, járatlanoknak is megemészthetővé tegye. Megkívánjuk tehát, hogy az aktuális napi kórdóseket ismertesse, beszélje s vitassa meg mondjon bírálatot, értékelje, vonjon le következtetéseket ós elveket belőle, szóval foglaljon állást — helyettünk — számunkra; s megkívánjuk, hogy ezt ne csupán a politikában, hanem a gazdasági, szellemi s társadalmi élet minden ágában tegye meg. Nagyon sok olyan tudományos, művészeti, gazdasági, társadalmi és szociális kérdés van, amely nekünk nagyon is szoros kapcsolatban áll s hatását naponta s közvetlenül érezteti. Természetesen nem aprólékos ós.kimerítő tudományos értekezésekről van itt szó, hanem a kérdéseknek legalább is olyan mórtékben való ismertetéséről ós megvitatásáról, mint ahogy azt a mindennapi életben rendesen megkívánjuk. A dolog fontosabb, mint amilyennek látszik. Akkor, amikor az újságot a kezünkbe veszAZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Sajtókultúra. Irta: Dr. Marezell Árpád. Az utóbbi időben mind több szó esett az újságírásról, újságolvasásról s arról a nagy hatásról, amellyel a napi sajtó a közvéleményt irányítja. Az újságok egy részét destruktívnak, nemzetronboló irányúnak, más részét intranzingens kereszténynek mondották; az emberek abba is beleszóltak — s teljes joggal — hogy ki milyen újságot olvas. Igazuk van! Nem lehet egyszerűen elmellőzni s napirendre térni azon, hogy mi s hogyan irányítsa a közvéleményt! A közvélemény számos egyéni véleményből tevődik össze s igy nem mindegy, hogy az egyén a dolgokat mily beállításban, mily színezetben s *mily elvek szerint kapja s ezek alapján azokat hogyan látja. Hallottunk sajtóprbpagandáról, sajtón agygyűlésről, sőt újságírói iskoláról is s mindenütt nagyon fontosnak hangsúlyozták a napisajtó kérdését. Elmondották, hogy a nemzeti összeomláshoz, az erkölcsök megmótelyezósóhez, szóval a destrukció növeléséhez mily nagy mértékben járultak hozzá bizonyos sajtóorgánumok s hogy a megújhodott Magyarország közvéleményét kell, hogy egy tiszta keresztény ós nemzeti alapon álló sajtó nevelje és irányítsa. Minden eddig elhangzott programm mellett sem árt kissé közelebbről megnéznünk ezt a dolgot. Micsoda tulajdonkópen s miért is fontos ez a sajtókórdós ? Mit várjunk s mit követeljünk a jó újságtól s viszont milyen kötelességeink vannak nekünk is a jó hírlappal szemben ?! A mai sok irányban ós mélyen tagozott társadalmi berendezkedés és munkafelosztás mellett egy-egy emberre a munka ós az élet csak nagyon kis részlete jut. Az egész társadalmi életet s annak az egyes emberekre kiható szubjektív vonatkozásait egy emberi elme egyetemesen áttekinteni nem tudja. A mindennapi kötelességszerű nagy elfoglaltság, valamint a köz- és magánéletnek számtalan egyéb ágai minden időnket és energiánkat is annyira lefoglalják, hogy lelki szükségleteink kielégítése alig-alig marad módunkban. Azt pedig, hogy valaki összefogó, egyetemes ós amellett önálló szempontokra törekedjék és azt el is érje, igazán csak nagyon kevesektől kívánhatjuk meg. Az élet azonban sodródik, árjával kénytelenkelletlen bennünket is magával ragad, közvetlen hatásai alól nem mentesíthetjük magunkat. Mindenkinek elsőrendű érdeke, hogy a helyzettel mindenkor tisztában legyen s felvilágosítást nyerjen — sokoldalút és kimerítőt — mindarról, ami vele csak valami vonatkozásban van. Ez az érdeklődés azonkivül még bennegyökerezik az ember alaptermészetében is. Az ember mindig annak a helynek a kijelölésére s annak a viszonynak a megállapítására törekedett Szombaton és vasárnap okvetlen nézze meg „LILIKE KRLRNDJRI"-t a „KULTUR"-M0Z(50BRN. Énekes és táncos moziszkeccs Hollay Kamilla, Dán Norbert és Mihó László felléptével. •