ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-10-23 / 123. szám

vánt helyiséget hivatalból igénybe veszi, gondoskodnia kell a lakásügyi hatóságnak, hogy az igénybe vett lakás helyett a bérlő részére annak indokolt lakásszükségletót kielégitő más lakásról gondoskodjék ós a költözködósi költséget, valamint az átruházó részére kijelölt lakás, esetleg szükségessé váló fertőtlenítésének, fóregtelenitósnek és elkerülhetetlenül szükséges helyreállításának költséget, az köteles viselni és előlegezni, akinek az átruházni kivánt helyiséget kiutalták. A 2300/921. sz. rendelet 13. § 1—11. pontjai alatt fel vannak sorolva azok a helyiségek, amelyek hatóságilag igénybe vehetők. Az uj rendelet szerint hatóságilag igénybe vehető az oly lakás is, melynek bórlője a bűnvádi eljárás elől megszökött, továbbá akit jogerősen szabadságvesztés büntetésre Ítéltek, amennyiben büntetése az uj rendeletnek életbeléptetése után még legalább két évet vesz igénybe és a felsoroltakét legutóbbi esetben a lakás akkor is igénybe vehető, ha bérlőül a rendelet kijátszása végett más van bejelentve. Minthogy a családfőnek valamely rendeletbe vagy törvénybe ütköző cselekményéért az ártatlan családtagok nem bűnhődhetnek, ki van mondva a rendelet 5-dik cikkében: „ha azonban a lakásban az emiitett egyénnek vele előbb is együtt lakó családja lakik, a lakás csak abban az esetben vehető igénybe,- ha a lakás a családnak indokolt lakásszükségletót meghaladja ós a család számára az indokolt lakásszükségletót kielégitő más lakás előzetesen biztositható és a család költözködósi költségét az köteles viselni, akinek az igénybe vett lakás kiutaltatott." Pontos ujitást tartalmaz az uj rendelet 6. cikke, mely szerint ha fontos állami érdek követeli és ez az érdek más megfelelő módon ki nem elégíthető, a minisztertanács előzetes felhatalmazása alapján bármely lakást vagy helyiséget, kivéve a tulajdonos által saját házában használt helyiséget, igénybe lehet venni. Az igénybevétel azonban nem történhetik meg addig, amig az igénybevételt szenvedő részére indokolt lakásszüksógletének megfelelő más lakás kiutalva nincs és a költözködés költségét, valamint a kiutalt lakás rendbehozatalával felmerülendő kiadást az a hatóság, hivatal, vagy más intézmény viseli és előlegezi, amelynek részére a lakást igénybe vették. Az uj rendelet szerint a népjóléti ós munkaügyi miniszter a lakásínség enyhítésére elrendelheti -olyan épületek, vagy épületrészek hatósági igénybevételét, amelyeket sem lakás, sem gazdasági, vagy üzleti célra huzamosabb időn át nem használtak. Ha hatósági úton igénybevett épületekre, vagy részekre többé szükség nincsen, a háztulajdonos, kinek tulajdonjogát az épületek átalakítása nem érinti, követelheti az átalakitott épület vagy épületrésznek előbbi állapotába leendő visszahelyezését és amennyiben az előbbi állapotba való visszahelyezés nehézségbe ütköznék, az épületnek, vagy épületrésznek átalakitott állapotban a berendezés móltányos megtóritóse ellenében való visszaadását. Nézetem szerint az uj rend. 6-ik czikkónek utolsó bekezdésében ki kellett volna mondani azt, ha valamely épület vagy épületrész hatóságilag igénybe vétetik ós bizonyos átalakítások válnak szükségessé, az átalakítási munkálatok foganatba vétele előtt megállapítandó esetleg közigazgatási uton, hogy az épület milyen állapotban lett átadva, nehogy ujabb, nehezen bizonyítható kérdések merüljenek fel. (Vége következik.) Esztergom vármegye küldöttsége a határkiigazitó bizottság előtt. — Az angol és japán megbízottakkal beszéltek. — Lapunk tegnapi számában megírtuk, hogy Palkovics László alispán és Dr. Ludwig Ernő főkonzul vezetésével öt tagú küldöttség utazott Vácra, hogy Carrey angol ezredes elnök ós a határkiigazitó bizottság többi tagjai előtt kifejtsék a párkányi járás visszacsatolásának szükségességét ós átnyújtsák részükre a vármegye ^memorandumát. Az esztergomi küldöttség csak Carrey ezredest ós a határkiigazitó bizottság japán katonai képviselőjót, Tsuchiya őrnagyot találta Vácott, akik előtt Ludwig dr. angol nyelven ismertette a határkórdós mai helyzetét. Leszögezte mindenekelőtt, hogy az 1910.-Í népszámlálás adatai szerint a párkányi járás lakossága 37—38,000 volt s ebből mindössze 75-1 vaílotta magát tót nemzetiségűnek, a többi mind színmagyar. Ezt a megállapítást a közelmúltban lefolytatott cseh népszámlálás sem tudta megdönteni. A küldöttség szónoka ezután kifejtette, hogy a párkányi járás lakossága mennyire rá van utalva Esztergomra és viszont is, mily érzékeny veszteseget jelent városunkra a járás elszakítása. Rámutatott arra, hogy a párkányjárási nép főleg mezőgazdasággal foglalkozik és termékeit az esztergomi vásárokon értékesítette. Sok túlsójárási lakos az esztergomi, dorogi, tokodi, nyergesújfalui, süttői, lábatlani ipartelepeken talált alkalmazást, akik a Duna és a hidak által nyújtott kedvező közlekedés révén munkájuk végeztével mindig hazajárhattak. Mindeme kapcsolat most megszűnt. A párkányi járásban levő munkahiányt most lelketlen agitátorok használják fel, hogy ott a kommunizmus ós. az anarchia csiráit elhintsék. A párkányi járás népe azonkívül nem részesedhetik Esztergom nagy kulturális előnyeiben sem, melyeket az itteni iskolák, részesítik a családját, annál kevésbé, mert a kártérítési összeget a munkabér nagysága után állapítják meg és az idegen munkások rendszerint amúgy is kevesebb bért kapnak, mint a benszülött amerikai munkások, mert nem tartoznak a „skilled" „szakképzett" munkások közé. Kifejtették azt is, hogy az idegen munkások nagyobbára azért nem hozhatták családjaikat Amerikába, mert a bevándorlási törvényeket nagyon szigorították ós egy magas fejadó — „headtax"—fizetését követelik minden egyes bevándorló után. uriási küzdelmek után, melyek a sajtóban,kisebb-nagyobb gyűléseken mentek végbe, a magyar álláspont végre győzedelmeskedett, az idegen munkások megkülönböztetett bánásmódját ezen kártérítési fizetések kapcsán megszüntették úgyszólván minden amerikai államban. Ez az eredmény a magyar amerikai egyleteknek egyik fő érdeme volt. II. Az amerikai magyar egyletek azonban egy másik téren is felvették a küzdelmet a magyar munkások érdekében. Ugyanis sikra szállottak a nagy amerikai gyári ós bánya-vállalkozások ellen, amikor az iparüzemi balesetek nagy száma folytán arra kellett kényszeríteni a milliárdos nagy vállalatokat, hogy a munkások egészségét és életét nagyobb tiszteletben tartsák. A Columbus Ohioi „Bückeye Steel Costings Company" esete ebben a tekintetben a sok közül feltétlenül kimagaslik. Ez a nagy acélgyár a Rockefeller érdekcsoporthoz tartozik. Az 1910—lí-es években ott napnap után balesetek fordultak elő, nagyon gyakran halálos kimenetellel. A magyar munkás áldozatok hekatombái egyre szaporodtak. Szükség volt példát sztatuálni, hogy a tűrhetetlen állapotok végre megszűnjenek. A Verhovay-Egylet Columbusi osztályának tagjai hozzám jöttek, aki akkor Ohió államban Magyarország hivatalos képviselője voltam. Csatatervet dolgoztunk ki közösenr Megkértem őket mindenek előtt, hogy ötven magyar munkásnak közjegj^zőileg hitelesített tanúvallomásait hozzák, akik a fenti acélgyárban voltak alkalmazva. A tanúvallomásokat, melyek borzalmas részleteket derítettek fel, kézhez kaptam, mire azoknak lényegesebb részeit egy alaposan előkészített interview utján köztudomásra hoztuk ós az igazságügyminiszternél kieszközöltük, hogy ezt á szóban forgó gyári telepet a gyári üzemek főfelügyelőjével meglátogassa és megvizsgálja. Ez a vizsgálat az egész Egyesült Államokban óriási feltűnést keltett. A gyárak eleinte tiltakoztak, mert a biztonsági óvintézkedések keresztülvitelére tekintélyes befektetéseket kellett eszközölniük, de azután maguk is belátták, hogy ezekre szükség volt ós utóbb még hálájukat is fejezték ki velem szemben, hogy igy közvetve előmozdítottam a munkásokkal való jó egyetértést. Minthogy ezt az akciót én terveztem ós keresztül is vittem, mondhatom egyúttal, hogy a magyar amerikai egyletek erkölcsi ós tényleges támogatása nélkül ezt soha nem tehettem volna. Én tehát nekik tulajdonítom azt az érdemet, hogy ebben a vitálisán fontos mozgalomban, mely sok ezer magyar munkás érdekét szolgálta, szervezeteik által érvényesíteni tudták a magyar munkásság jogait. III. De ne felejtsük el, hogy az amerikai magyar egyletek ezenkívül nagy kulturális célokat is szolgáltak. Vagyonuk idővel annyira felszaporodott, hogy a rendes betegsegélyek, haláleseti dijak fizetésén kivül emberbaráti célokra is szánhatták vagyonuk egy-egy hányadát. A háború alatt az árvák ós özvegyek, rokkantak, vakok, a Magyar Vörös Kereszt ós hadiközintézmények és főleg a kórházak nyújtanak. A szegény párkányjárási nép arra szorult, hogy gyógykezelésre, operációkra Prágába, Brünnbe, Pozsonyba forduljon. A járás visszacsatolása az egész vármegyének is fontos életkérdése. Ezzel szemben a csehek politikai uralmát egyáltalán nem érintené a visszacsatolás. Legfeljebb egy olyan vasúti kérdésről volna szó. melyet kölcsönös megállapodás útján mindkét félre nézve megnyugtatóan lehetne rendezni. A beszéd elhangzása után Carrey ezredes megköszönte az előadottakat ós azt a kijelentést tette, hogy bár maga és japán kartársa csupán csonka bizottságot képviselnek, tehát nincsen döntő szavuk és az ügyet francia ós olasz kartársaival, meg a cseh képviselővel is meg kell tárgyalniuk, mégis kijelentheti, hogy a legnagyobb jóindulattal fogja figyelembe venni a küldöttség kéréseit. Helyi szemlét is fog megejteni a szóban forgó részeken és amennyiben a párkányiak külön küldöttséget akarnak küldeni és memorandumot benyújtani, azt is szivesen fogja megvizsgálni. A küldöttség ezután Tánczos Gábor altábornagynál, a bizottság magyar képviselőjénél is tisztelgett, aki rendkívül előzékenységgel fogadta az esztergomiakat ós szintén hangoztatta, hogy az angol, meg japán képviselők a legnagyobb jóindulattal vannak elteive az ügy iránt. Október 25.-én a bizottság ülést tart Brünnben, ahol a többi taggal fognak értekezni. Az esztergomi küldöttség elhatározta, hogy legközelebb még egyszer felkeresi a határkiigazitó bizottságot, hogy annak többi tagja előtt is kifejtse igazunkat. HIREK. Krónika. — As uj borról. — Uj borról szól ma gyönge lantom ; E bús esztendőn egy vigasz! „Borunk? Az jó lesz, hál' az égnek!" Ezt mondják nálunk — s ez igaz ! „Nem termett sok, de jó, de édes!" A gazda büszkén néz reám ; S midőn ezt hallom, jól tudom, hogy Fiú vagyok és nem leány. Megkínál. Csöppnyi kis pohárral, Mely egy decinél nem nagyobb ; A lé, mit önt belé, az uj bor, Gyanús szinű és nem ragyog. Dicsérő szómra, mit majd mondok, Előre látom, mily hiú ; Egy korty . . . s üres a kis pohárka ; Nem lány vagyok, hanem fiú ! foglyaink javára tekintélyes összegekkel járultak hozzá, a háború befejezése után pedig egyenesen nekik köszönhető, hogy amerikai emberbaráti intézmények bevonásával egy, kb. egy ós fél millió dollárra, tehát egy milliárd kettőszáz millió koronára tehető hatalmas összeget tudtak összegyűjteni szibériai hadifoglyaink hazaszállitási költségeinek fedezésére. Amerikai magyar egyleteink e mellett állandóan ápolták tagjaik sorában a magyar nemzeti érzést, hazaszeretetet, vasár- ós ünnepnapokon hazafias egyleti ünnepeket rendeztek ének és zenekarral ós igy a kivándorolt magyarságban állandóan ébren tartották a nemzeti öntudatot. Az amerikai magyar munkásegyletek tehát teljesen megfelelnek hivatásuknak ós olyan szervezeteket képviselnek, melyekre az egész magyarság méltán büszke lehet. Igazán nekünk is példaképül szolgálhatnának ezek az egyletek, melyeket magyar emberek saját erejükre támaszkodva teremtettek. Miért nem lehetne minálunk is ilyen egyleteket életbe léptetni idegen támogatás nélkül? Hiszen a magyar munkás józan, szorgalmas és értelmes. Nincsen ok feltenni, hogy ne tudnánk ezen alapra fektetett egyleteket szervezni Magyarországon ép úgy, mint Amerikában. Magyar munkásainknak melegen ajánlom, I hogy az amerikai magyar egyletek vezórférfiaival összeköttetésbe lépjenek és az ő tanácsukat kikérjék arra nézve, hogy azt a szervezési munkát hogyan kell végezni. A magyar munkásság helyzete lényegesen javulhatna, hog3^ha ebbeli kezdeményezésemet magáévá tenné.