ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-10-01 / 113. szám

XXVI. évfolyam. 113. si Am, Keresztény magyar sajtó. Szombat, 1921. október 1 POLITIK AI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fill., vasárnap 1 kor. A népszámlálás kiigazítása. Ez óv elején megtartott országos népszámlálás alkalmával Esztergomban is megtörtónt a lakos­ság összeirása. A házról-házra járó nópszámláló biztosok minden egyént számbavettek, aki 1920. december 31.-én éjjeli 12 órakor életben volt. A munka nem kis fáradsággal járt ós tekintetbe véve azt, liogy minden számbavett egyénről kö­zel 40 kórdóst kellett a számlálólapon kitölteni, nem ritkán előfordult, hogy egyik-másik kér­désre a válasz nem volt teljesen érthető, vagy kielógitő, vagy olykor el is maradt. Igy pl. a „Míveltsége ?" cimű rovatnál azon kérdésre, hogy a számba vett egyén mily iskolákat végzett, megtörtónt, hogy a számlálóbiztos megadta azt a választ, hogy a megszámlált 6 elemi osztályt végzett, de viszont elfelejtette vagy felesleges­nek tartotta kitölteni azt a rovatot, hogy az illető irni-olvasni tud. A „foglalkozási ág tüzetes megnevezése" rovatban annál, aki foglalkozásául „önálló varrónő"-t mondott be, hiányos volt a válasz, mert ebből nem tűnt ki, hogy az illető fehérnemű, vagy felsőruha varrónő-e? Igen szá­mos ki nem elógitő válasz van a háború alatti katonai szolgálat teljesítésére vonatkozó kér­dések között, mert ahol a megszámlált egyén nem tartózkodott otthon, a népszámláláskor jelen volt házastárs, vagy felnőtt családtag a kérdé­sekre csak bizonytalan válaszokat adhatott, kü­lönösen a fegyvernemekre vonatkozólag. Mindezek miatt az Orsz. központi statiszti­kai hivatal sok megkérdőjelezett számlálólapot visszaküldött a városhoz, amelyekkel, ha az ille­tékes számlálóbiztosnak biztos tudomáson alapuló adatai nincsenek, a hiányt, vagy hibát pótlandó, a felek megkérdezése végett újból meg kell je­lennie a helyszinen. A pótlással a számlálóbiz-' tosoknak pár napon belül készen kell lenniök, mivel a népszámlálási illetmények visszatartott része csak akkor lesz kifizethető, ha az illetékes számlálóbiztosi kerület hiányos, vagy hibás anyaga megfelelő kiegészítés, illetőleg helyesbítés után rendben találtatott. HIRER. Dr. Szilárd Béla temetése. Szept. hó 29.-én, csütörtökön d. u. 4 órakor temették el a belvárosi temető kápolnájából nagy részvét mellett Dr. Szilárd Béla vármegyei fő­jegyzőt, a dorogi kerület' nemzetgyűlési képvi­selőjét. Dr. Szilárd Béla Sátoraljaújhelyen született 1879. januárjában. Kettős doktorátusa volt, jog­os államtudományokból, melyet Kolozsvárt szer­zett. Esztergom vármegyéhez mint közigazgatási gyakornok 1901.-ben került. 1904.-ben tb. szol­gabíró, 1907.-ben tb. főszolgabíró lett. 1912.-ben I. aljegyzővé választatott meg s ug}^anezen év­ben megkapta a tb. főjegyzői címet. Vármegyei főjegyzővé 1917. május hó 29.-én választották. 1920. február 10.-én a dorogi kerület nemzet­gyűlési képviselőjévé választotta a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának programmjával. A parlamentnek nagy tudásával ós képzettségével hasznára vált ós különösen a vármegyei reform­ról tartott beszédével tünt ki. Nemcsak nagy elvi kérdésekben volt hűséges képviselője kerü­letének, de a polgárság ezerféle ügyes-bajos dol­gait is szivén viselte. A magyar kormány a fel­szabadult Baranyába miniszteri biztossá nevezte ki, de e magas tisztét már nem tölthette be. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Budapesten tífuszba esett ós a halál kegyetlenül kioltotta életét szept. 27.-én d. u. V2 3 órakor. A temetést, amelyen a magyar nemzet­gyűlés, a dorogi választókerület ós az Eszter­gomi Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja kül­döttségileg képviseltette magát, Dr. Fehér Gyula prel.-kanonok végezte. A nemzetgyűlés és a ke­reszténypárt képviseletében Usetty JFerenc ós Grieger Miklós nemzetgyűlési képviselők jelentek meg. A koporsót, amely Esztergom vármegye lelkiismeretes tisztviselőjének, a magyar nemzet­gyűlés szorgalmas munkásának és az ügyes-bajos emberek jótevőjének fiatal életét zárta el örökre a könnyező szemek elől, szeretteinek virágai mellett Esztergom vármegye tisztikarának, Esz­tergom sz. kir. városnak, a magyar nemzetgyű­lésnek és a dorogi kerület választópolgárainak babérkoszorúi borították el. A csonka vármegye közönsége nevében Palkovits László alispán szivigható beszéddel búcsúztatta el Dr. Szilárd Bélát, akinek érdemes élete éppen akkor szakadt ketté, amikor buzgó ós lelkiismeretes munkája a méltó elismerések láncolatához ért. A munkás fiatalság tragikus elmúlása annál fájdalmasabb nekünk — mon­dotta —; és az őszi levelek hullásakor, amidőn minden a mulandóságra emlékeztet, Szilárd Béla emléke legyen örök és vigasztaló. A magyar nemzetgyűlés ós a keresztény­párt, nevében pedig Usetty Ferenc nemzetgyű­lési képviselő a következő gyászbeszédet mon­dotta : „A magyar nemzetgyűlés és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának utolsó üdvözletét hozom. Mielőtt az örökkévalóság fényes kapuján eltávoznál, állj meg még egy szóra Szilárd Béla és fogadd meleg üdvözlésünket és szeretetünket. Utoljára meg akarjuk rajzolni nemes alakodat és egyéniségedet. Hogy ki voltál Te Esztergom vármegyének, azt itt jól tudják, de hogy ki voltál nekünk, azt csak mi tudjuk, akikkel együtt szorgalmasan ós becsületesen dolgoztál a haza érdekében. Ha van hely — és bizonyára van, mert szent hitünk ezt tanítja, — ahol a munka és becsület elnyeri jutalmát, akkor Te már ott imádkozol magyar néped jövő boldog­ságáért. Ami Benned örökkévaló volt, azt hiven megőrizzük mindaddig, amig mindnyájan oda nem kerülünk, ahová Te oly fiatalon jutottál. Szilárd Béla, a viszontlátásra, Isten veled!" Értékes munkáját ós tehetségét a keresz­tény politikának, a megújuló Magyarországnak szentelte, a mi eszméink hófehér zászlaja alól ra­gadta el a halál 42 éves életét, azért mi is meg­könnyeztük Szilárd Bélát, amikor koszorús ko­porsóját a belvárosi temető fasorában tovatűnni láttuk a hulló levelek között. * Kinevezés. A kormányzó úr Őfőméltósága Padányi Andort, Pestvármegye kir. tanfelügye­lőjót, a vallás- és közoktatásügyi miniszter elő­terjesztésére a VI, fizetési osztályba nevezte ki. * Fejedelmi adomány a tanítóképzőnek. Klinda Teofil dr. prelátus-kanonok, aki már számos al­kalommal fejedelmi ajándékokkal mutatta meg a tanitóifjúság iránti szeretetét, ujabban 25 drb 2500 K névértékű részvényt ajándékozott a ta­nítóképző-intézet Segitő Egyesületének. Ezen a szegény tanulókat támogató ós önmagát dicsérő adományért hálás köszönetet mond a Segítő­Egyesület vezetősége. * Az Esztergomi Kaszinó választmánya okt. hó l.-ón, szombaton, d. u. 6 órakor (18 óra) ol­vasótermében rendes ülést tart, melyre a választ­mány igen tisztelt tagjait ezúton is meghívja az elnökség. * Rózsafüzér-ájtatosság. Az októberi rózsa­fűzór-ájtatosság a vizivárosi plébániatemplomban Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szent Lőrinc-utca 5. Hirdetések felvétetnek Buzárovits G. könyvnyomdájában Esztergom és Erdős József kiadóhiv. megbízottunknál Budapest, III. Zsigmond-u. 46. október 1.-től hétköznapon este 6 órakor, vasár­napokon a délutáni rendes litánián lesz meg­tartva. * Metternich Sándor Paula hercegnő halála, Szerdán este fél tiz órakor bécsi palotájában meghalt Metternich- Sándor Paula hercegnő, Bajna község földesura, a régi Bécs arisztokrá­ciájának egyik legünnepeltebb alakja. Az elhunyt hercegnő a lovasbravurjairól hires néhai gróf Sándor Móricnak, gróf Széchenyi István barát­jának leánya volt. 1836 február 26.-án született, tehát 85 évet ólt és 1856-ban ment férjhez Metternich Richard herceghez. 1895 óta özve­gyen ólt. Bajnai gyönyörű kastélyában már évek óta nem fordult meg, de mig egészsége birta, évenkint felkereste magyarországi birtokait is, Bajnát, Biát, Bothot. Ezeken kivül még Morva­országban is voltak birtokai. A környékbeli la­kosság nagy tisztelettel emlegette. Jó szivének számos bizonyságát nyújtotta gazdag adomá­nyaival, legutóbb pedig követésre méltó példát adott földesurainknak kót vitózitelek adomá­nyozásával. * Kiterjesztik a kedvezményes hatósági ellá­tást. Az Orsz. közélelmezési tanács albizottságot küldött ki annak megvizsgálására, hogy ki keíl-e terjeszteni és milyen társadalmi kategóriákra a kedvezményes hatósági ellátást. Különösen a fa­lusi napszámosok és az úgynevezett városi törpe exisztenciák kizárása volt a szabad forgalom ki­mondása folytán megszigorított hatósági ellátot­tak listájának egybeállítására szolgáló utasításnak sérelmes ós igazságtalan intézkedése. Az emiitett albizottság kívánatosnak mondotta ki az -ellátat­lanok kategóriájának megfelelő kibővítését, de csak akkor, ha a kormány az ehhez szükséges egy milliárdnyi összeget bankóprés igénybevé­tele nélkül is fedezni tudja. A kórdós városunk­ban is sokakat érdekel, mert mint értesülünk, a hatósági ellátottak névjegyzékéből több mint 200 igénylőt zártak ki amiatt, mivel az előirt feltó­telek rájuk nem vonatkoztak. * Esküvő. Tury Sándor kicsindi kántorta­nító csütörtökön déli fél 12 órakor tartotta es­küvőjét Math Irmuskával a főszékesegyházi Bakács-kápolnában. * A nánai jegyző temetése. Klinda Károly nánai jegyző szept. hó 27.-én, egy heti beteges­kedés után, mellhártyagyulladásban elhunyt éle­tének- 53-ik évében. Pénteken d. u. 4 órakor temették a nánai rk. templomból nagy részvét mellett. Klinda a párkányi járás tűzrendészeti felügyelője volt, ezért tűzoltó bajtársai fényes temetést rendeztek részére kegyeletük jeléül. A járás valamennyi községének tűzoltótestületei küldöttségileg képviseltették magukat a temeté­sen, ahol az esztergomvármegyei tűzrendészeti felügyelőséget Osváth Andor városi főjegyző, a városi tűzoltótestületet pedig Országh Kálmán tűzoltótiszt képviselte. A nánai ós párkányi tűz­oltók testületileg, egyenruhában jelentek meg a vógtisztessógen. Nána község népe igaz részvét­tel búcsúzott népszerű jegyzőjének poraitól. Az elhunytat városunkban is kiterjedt rokonság gyászolja. * Tanitógyülés. Az Esztergomvármegyei Általános Tanítóegyesület szept. hó 29.-én, csü­törtökön délelőtt tartotta meg alakuló közgyű­lését a városháza dísztermében. A gyűlésen meg­jelentek Dr. Krisztin Sándor egyet, magántanár a Nemzeti Szövetség nevében, Steinecker Ferenc egyetemi tanár a m. kir. tudományegyetem közgazdasági karának dékánja, Padányi Andor pestmegyei kir. tanfelügyelő ós Bodnár G-yörgy Esztergom vármegye kir. tanfelügyelője is. A gyűlést az előkószitő bizottság elnöke, Szölgyémy Gyula ig. tanitó nyitotta meg, azután Dr. Krisz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom