ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-09-28 / 112. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fill., vasárnap 1 kor. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szent Lőrinc-utca 5. Hirdetések felvétetnek Buzárovits 6. könyvnyomdájában Esztergom és Erdős József kiadóhiv. megbízottunknál Budapest, III. Zsigmond-u. 46. Tábor=utca 3. A tegnapelőtti verőfényes őszi reggelen felráztam álmaiból Esztergom város lakásügyei­nek segitő szellemét — amely most tudvalevően mindig alszik — ós elindultam arrafelé, amerre hirek szerint a lakásépítések lehetőségei a nyá­ron szomorúan elhaltak. A kiskaszárnya épülettömege mögötti úton megragadtam kísérőm karját. Négyszögű telek állott előttünk, amelyen hosszú barakkszerű épü­letek terpeszkednek. Ez a Tábor-utca 3. számú ház, nem mintha a homlokára volna irva, hanem azért, mert — mint a lakók mondják — ilyen cimmel eddig még mindig megkapták leveleiket. Olyan ponton állottunk meg, ahonnan szé­pen látszott az épület elhelyezése, udvara, a ha­talmas udvaron a szemétdombok ós disznóólak. Szerettem volna, ha mindezeken rajtamaradt volna a reggeli köd, amelynek fehérségébe köny­nyebben belerajzolná a lakásra éhes emberi kép­zelet a füstölgő kémónyű munkásházak kontúr­jait. 20—30 kislakás ! Istenem, mekkora segitség volna ez is most a tél előtt ebben a kétségbe­ejtő lakásínségben! Pedig a Tábor-utca 3. sz. ház kislakásokká való átalakítása talán csak felényibe kerülne, mint új házak ópitóse. És ilyesmire, ha a városnak nincs meg rá a pénze, az állam is bizonyára adott volna a kislakásokra szánt milliókból. Esztergomban a Tábor-utca 3. nem az egyedüli, amelyet kislakásokká lehet alakítani. Igaz, hogy az építőanyag is igen drága ós a munkabérek is nagyon magasak. De sokkal többre is mennénk, ha az emberek in­kább szeretnének dolgozni. Talán akadtak volna olcsóbb napszámosok is azok között, akiknek oly égető szükségük van lakásra. Hiszen rendkivüli időket élünk, nemcsak magunkon segítünk, ha dolgozunk. Gondoltam ón aluszókony kísérőm mellett állami segítségre, városi hatóság gondoskodá­sára, a termelő munka megkezdésére stb. — hiú ábrándok — mialatt a Tábor-utca 3. számú ház­ban körüljártam ós olvasgatva méregettem, hogy hány lakás is férne el a hosszú barakkokban. Mind a négy oldalon az épület közepén van egy-egy lakás, ott laknak is, a szárnyak azonban üresek és tele vannak szeméttel, az aktuális tífusz és egyéb betegségek kényelmes ágyával. Már hajtott bennünket kifelé a szellős ablak­os ajtónyilásokon keresztülhúzó szól, amikor még végig kellett néznünk a nagy nyomorúság egy megdöbbentő képét. Tar Imrénó feküdt ott egy saroki ajtónyilás mellett. Egy hete jött ki a kórházból a nyomorult asszony, lakást nem kapott, hát oda menekült a piszkos, szeles sarokba az őszi hideg elől. Mivel szélütött, ma­gával tehetetlen, egy rossz szókkel tologatja magát, mellette van leánya is pár hónapos babá­jával. Majd megveszi őket az éhség és az éjszaka hidege. Valami tűrhető helyért könyörögnek. Kinn a Tábor-utca napfényes útján pe­dig arrafelé ballag a gazdag szőlőhegyekre a szüret víg népe, viszik a gulyásnak való húst is a hordókkal megrakott szekereken, de nem sokat hederítettek a Tábor-utca 3. felé. Én pedig kérő szemmel néztem a lakásügyek segitő szel­lemére, mert nem akartam, hogy megharagudjon reám, amiért megzavartam. Említette is, hogy mit forgolódok ón ilyen helyeken, hiszen nekem a jó szivemen kivül nincs is egyebem, ez meg nem elég a segítésre. Kissé el is szégyeltem magamat ós lehorgasztott fejjel munkára siettem. Riporter. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarorzság mennyország! HIREK. * Dr. Antóny Béla a dárdai kerület képvi­selőjelöltje. A felszabadult baranyai választóke­rületekben a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja már megejtette a jelöléseket. Eszerint a dárdai kerületben Dr. Antóny Béla, Esztergom sz. kir. város polgármestere a párt hivatalos jelöltje. * A Tanult Férfiak Kongregációja f. hó 30 napján, pénteken d. u. z /i7 órakor tartja rendes gyűlését a főgimn. dísztermében. Szives megje­lenést kér a vezetőség. * Pénzügyi kinevezések. A pénzügyminiszter Bajnok Lajost ós Márkus Istvánt állampénztári tanácsosokká, Ruttkay Alajost pénzügyi iroda­tisztté, Liber Lászlót ós Serényi Gyulát pénz­ügyi számvevőségi tanácsosokká, Fenyves Kál­mánt pénzügyi számvizsgálóvá nevezte ki. * Tanitógyülés. Az Esztergommegyei Alta­lános Tanítóegyesület, mint jeleztük, csütörtökön d. e. 10 órakor tartja újjáalakuló közgyűlését a városháza nagytermében. A tárgysorozat kere­tében Steinecker Ferenc egyetemi tanár, a m. kir. tudományegyetem közgazdaságtani karának dékánja is előadást fog tartani. A tanitógyűló­sen a tanügy barátait ós az érdeklődőket is szi­vesen látja a vezetőség. * Esztergom vármegye az irredenta szobrok költségeire 5375 koronát adományozott. A buda­pesti irredenta szobrok költségeit tudvalevőleg a csonka ország összes vármegyei adakoztak össze lakosságuk lélekszámának arányában. * A budapesti villamjegyek ára október 1.-től kezdve megdrágul. A fővárosban megfor­duló esztergomiak tájékoztatására az uj tarifát a következőkben ismertetjük: Gyermekjegy 1 korona; bel- és külterületi (átszálló) menetjegy 5 korona; éjjeli járatokon (nem átszálló) menet­jegy 10 korona. Tanulók hetikártyája 10 korona ; külterületi hetikártya 18 korona; köztisztviselők hetikártyája napi négy utazásra 30 korona, napi két utazásra 20 korona ; munkások ós magán­tisztviselők hetikártyája 40 korona: heti kártya 60 korona. Arcképes havi bérletjegy minden vonalra 800 korona, arckép nélküli havi bérlet­jegy minden vonalra 1000 korona. * Iparossegéd-munka kiállítás lesz f. év dec. hó 26.-tól 31.-ig Győrött, amelyer bekül­dött munkáikbal részt vehetnek: Győr, Komá­rom, Esztergom, Veszprém, Mosón, Sopron, Vas, Fehér, Somogy, Tolna ós Baranya Vármegyék területein létező ipari műhelyekben alkalmazás­ban levő iparossegédek. A kiállításon résztvenni óhajtó iparossegédek ezen szándékukat a készí­tendő kiállítási munkadarab minőségének, mére­teinek és értékének megjelölésével . f. óvi okt. hó 15.-óig Győr város ipartestületéhez, (Győr, Andrássy-út 1.) tartoznak bejelenteni. A bejelen­téshez szükséges űrlapok mindazon városokban ós községekben, ahol ipartestület van, az ipar­testületi hivatalban kaphatók; a bejelentés azon­ban közönséges levélben is megtörténhetik. A kiállításban való rósztvétel díjmentes, a kiállí­tandó tárgyak tűz- ós betörés elleni biztosítása, vasútról be- ós vasútra vissza szállítása cimén azonban a vidékiek 50 K-t tartoznak a bejelen­tésekhez akár postabólyegebben, akár készpénz­ben csatolni. A kiállítási munkadaraboknak oda­és visszaszállítási költségei a kiállítót terhelik. A kiállításra jelentkező iparossegódek elkészült munkadarabjaik vasútra-, vagy postára adását tartoznak ugy intézni, hogy azok legkésőbb f. évi december hó 20.-áig a győri ipartestület cimére, Győrbe érkezzenek. Minden egyes mun­kadarabhoz mellékelni kell a kiállító segéd munkaadójának igazolását arról, hogy a munka­darabot a beküldő segéd sajátkezüleg készítette. Az igazolásra bélyeg nem kell. A beküldött ki­állítási munkadarabokat még a kiállítás megnyi­tása előtt a kiállító segéd nevének ismerete nél­kül fogja megbírálni egy, az ipt. elöljárósága által összeállított bírálóbizottság. Éppen ezért a munkadarabokra a kiállító segéd nevét rávésni, vagy eltávolithatatlanul ráírni nem szabad, el­lenben minden munkadarabhoz mellékelendő a kiállító segéd neve, lakóhelye, születési helye, éve ós hogy mióta segéd. A biráló bizottság az arra érdemesnek talált munkadarabok készítőit arany-, ezüst- és bronz-érmekkel fogja díjazni és erről művészi kivitelű okleveleket ad díjtalanul a kiállítóknak, magát az érmet azonban, tekin­tettel annak ez idő szerint túlmagas előállítási árára, csak azon kiállítóknak adja ki, akik azt, az önköltségi ár megtérítése mellett kifejezetten megrendelik ^ győri ipartestületnél. Magától ér­tetődik, hogy a kiállító csak olyan érmet ren­delhet meg, amilyent a bizottság részére meg­ítélt. Mindazon munkaadók, akiknek a kiállításon legalább kót segédje részt vesz, elismerő okleve­let nyernek a kiállítás rendező-bizottságától. * Tanitóválasztás Köbölkúfon. A napokban Köbölkúton tanitóválasztás lesz ós mint értesí­tenek bennünket, a választás kót párkányi ma­gyar leány, Volner Anci és Szekér Gizike kö­zött fog megtörténni. E kis hirt annál inkább is örömmel eresztjük szárnyra, mert a mult héten hazafias szomorúsággal irtuk, hogy a színmagyar Köbölkút iskolaszéke a tanítói pályázat-hirdetés végére odatette, hogy: szlovákul beszélők előny­ben részesülnek. Ugy látszik, hogy ez a záradé­kolás csak a formákhoz túlszigorú ragaszkodás volt. * Már csak péntekig lehet levonás nélkül becserélni a magyar felülbólyegzésű 50 koronás osztrák-magyar bankjegyeket a m. kir. állam­pénztárban. * A kecskék miatt Greff László dömösi fiú kecskéi a napokban Kecskés György dömösi lakos szőlőjébe tévedtek, ahol a gazda épen dolgozott. A feldühödött Kecskés a kis fiút egy szőlőkaró­vaj annyira összeverte, hogy a karó is eltörött. Kecskés György ellen súlyos testi sértés miatt az eljárást megindította a kir. járásbiróság. * Szüreti mulatság és irredenta estély Szentgyőrgy mezőn. Az Esztergom-Szentgyörgy­mezői Kath. Olvasókör a szentgyörgymezői plé­bánia templom harangjai javára vasárnap szüreti mulatsággal egybekötött irredenta estólyt rende­zett. Az estélyen a turista dalárda énekelt nagy tetszés mellett. Itt mutatta be először Buchner­nek „Ugy szeretnék csak egy napra hazamenni" c. megható irredenta dalát, mely egyike volt az estély legszebb számainak. Magyarásznó Kersch Etelka Schubert Ave Mariáját és Róvfy „Bus magyarok" c. hazafias énekét adta elő Dr. Raymann János főreáliskolai tanár zongorakisó­rete mellett nagy sikerrel Pézsa István ós Partavi József szavalatai után Mátéffy Viktor nemzet­gyűlési képviselő mondott szép ünnepi beszédet, művészileg egybekapcsolva a szüret, az irreden­tizmus ós a harang keltette gondolatokat, mint amelyek ez estólyt uralják. A műsor után tánc következett. * Hogyan jutnak fizetéshez az erdélyi tiszt­viselők ? Egy repatriált, de az oláhoknak elő­zőleg leesküdött tisztviselő beszéli el, hogyan jutottak néha-néha fizetésükhöz az oláh állami tisztviselők. Kezdetben várakoztak 2—3 és 4 hónapokig, hogy majd csak megkapják fizeté­süket. Az adóhivatalban azonban sohasem volt pénz, már pedig adósságból élni sokáig nem lehet. Ugy segítettek tehát magukon, ahogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom