ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-09-17 / 107. szám

ZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fill., vasárnap 1 kor. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szent Lőrinc-utca 5. Hirdetések felvétetnek Buzárovits G. könyvnyomdájában Esztergom és Erdős József kiadóhiv. megbízottunknál Budapest, III. Zsigmond-u. 46. Egy 18 éves cipészsegéd hetenkint megkeres minimálisan 1000 koronát. Jövedelmével tékát felmegy havi 4000 koronára. Nem tudjuk bizonyosan, hogy ebből az összegből a mai viszonyok között milyen életet képes folytatni, csak rövid számítás után (ruhát, lakást, élelmet össszekalkulálva) úgy látjuk, hogy ez a fizetés is vajmi kevés arra, hogy rendesen, gond és nélkülözés nélkül megélhessen. Ha tehát jóindulatúak ós jószivűek vagyunk, akkor azt kell kívánnunk, hogy az a cipószsegód bár még többet keresne havi 4000 koronánál, vagy pedig a szükségleti cikkek lennének olcsóbbak. Egy 20—26 éves tisztviselőnek — mert annak legalább 20 éves koráig tanulnia kell — pedig egész havi fizetése 1000 korona. De éppen ezért, hogy meg tudjon valamikópen élni, az állam beszereztet részére élelmiszert, ruhát ós azt olcsóbban kapja. Olcsón vehet egy csipetnyi zsírt, egy kis cukrot, csak ennyicskót, mert az államnak többre nem telik: ezt belátják nagyon is a tisztviselők. Hogy el ne felejtsük — hiszen éppen ezért irjuk meg ezt a cikket is — ehet még 50 filléres krumplit is. Ezzel már aztán tagadhatatlanul jóllakhat akkor, amikor osztják, mert visszamenőleg szokták osztani. A mult napokban is osztották ezt a krumplit s nagy lármával történt az osztás, mert tudvalévő, hogy a tisztviselőknek már nagy szükségük volt rá, hiszen húsra csak nem telt, ha olcsóbb is lett. Ekkor több helyen emlegették a város társadalmában, hogy miért kapja a tisztviselő a 6 koronás krumplit 50 fillérért ós hogy az állam a többi osztályok nyomorúságát nem látja, csak a tisztviselőiét. Először is az államnak, ha módja volna rá, még inkább kellene látnia a tisztviselők nyomorát, mint eddig. Azaz a magyar kir. államnak, a magyar polgárságnak szégyenlenie kell magát, ha tisztviselői éhesek ós rongyosak. A kormányzat is tudja ezt ós bizonyára általános nyomorúságunk az oka, hogy csak ennyire tudja ellátni tisztviselőit. Hiszen a tisztviselők is a legvégső határig önérzetesek abban, hogy ilyen módon szorulnak ellátásra. Ennek pedig, hogy az államnak magának kell az ellátást kezébe vennie, az uzsora és árdrágítás az oka. Voltak a tisztviselők között is, akik úgy kívánták, hogy az 50 filléres krumpli helyett adjon az állam olyan fizetést legalább, mint egy 18 éves cipószsegódnek. Igaz, hogy nem lett volna havi 4000 K a fizetés, hanem jóval kevesebb, de az állam már ebbe is belement volna, ha az őszi drágulási hullám ijesztő arányokat nem ölt. Tehát bizonyos, hogy sem a cipészsegédnek a havi 4000 K, sem a tisztviselőnek az 50 filléres krumplival való ellátás nem elégséges a megélhetésre, mert óriási a drágaság és a nyomorúság. Nem is célunk most egyik vagy másik társadalmi osztály nyomorát festegetni, azt úgyis mindnyájan ismerjük. Inkább azt az utálatos társadalmi betegséget, illetőleg a mai viszonyok között súlyos bűnt szeretnénk végigostorozni, amely a keresztényi tanításokkal homlokegyenest ellenkezően akkor is ki akarja vájkálni a másik társadalmi osztály szájából a kenyeret, illetve a krumplit, amikor nyilvánvaló, hogy az a kenyér ós krumpli úgyis — nagyon kevés. Tudjuk, hogy ennek a bűnös társadalmi szimptomának a legfőbb oka a nyomor, az a tény, hogy mindenki nélkülöz. De szomorú és végzetesen veszedelmes, ha egy olyan körülmények közé került népnek, mint a magyar, a nyomor elveszi az eszét. Szöges ostort érdemel tehát ez a bűn, amely már nemcsak a társadalmi osztályok között, hanem egyes társadalmi osztályban az egyes emberek között is divik. Legközelebb rá fogunk mutatni arra a megdöbbentő esetre, amikor pl. az állami tisztviselőnek nem tetszik, hogy a város az ő tisztviselőinek fát ajándékoz és irigyli a városi tisztviselők államtól járó szónfizetósót. Különösen ostoroznunk kell ezt az utálatos bünt itt a csonka ország perifóriáján, Esztergomban, ahol a nyomorúságon nem veszekedni, hanem inkább testvéries tűréssel ós szociális megértéssel tanulnunk kell, mert hiszen nekünk már úgyis csak azért érdemes élnünk, hogy Párkány mielőbb újra a mienk lehessen! Addig is tűrnünk kell ós küzködés az élet: a jobblét csak azután következhetik be. A szociális béke szoros összefüggésben van a magyar feltámadással: ennek a gondolatnak a követésére kell buzdítanunk a város minden egyes polgárát. Ez legyen a most megalakult s a város minden polgárát magába ölelő Szent István Szövetségnek is egyik legszebb feladata. HIREK. * Kanonoki kinevezések. A hercegprímás Blahó Pál egbelli plébánost és Vógh Ferenc pozsonyi tanítónőképző intézeti igazgatót pozsonyi kanonokokká nevezte ki. * Dr. Porubszky Géza kéméndi plébános. A biboros hercegprimás a kéméndi plébánia javadalmat Dr. Porubszky Gézának adományozta. * Uj tanár a főreáliskolában. Dr. Marcell Árpád, a budapesti II. ker. áll. főreáliskola volt tanára, az esztergomi közs. főreáliskolánál mint ideiglenes rendes tanár nyert alkalmazást és állását e héten elfoglalta. * A Tanult Férfiak Mária-Kongregációj f. hó 16.-án, pénteken d. u. % 7 órakor tartja rendes gyűlését a főgimnázium dísztermében. Szives megjelenést kór a Vezetőség. * Hol lesznek a mezőgazdasági kamarák? A kormány tudvalevőleg 5 mezőgazdasági kamarát állít fel. A kamarai székhelyek tekintetében elsősorban azok a városok jönnek számításba, melyek fekvésüknél fogva legalkalmasabbak arra, hogy mezőgazdasági központok legyenek. A földmivelésügyi miniszter, mint értesülünk, a kamarák elhelyezését Debrecen, Kaposvár, Miskolc, Győr ós Kecskemét városokban tervezi. * Az Uri Leányok Mária-Kongregációja f. hó 17.-én, szombaton d. u. 5 órakor tartja az első gyűlését. Kérjük a tagokat, hogy minél számosabban jelenjenek meg. * Az esztergomi főreáliskola értesitője az 1918—1921. tanévekről egybefoglaltan most jelent meg. Tartalmazza az 1918—19. és 1919—20. tanévek vázlatos történetét, adatokat szolgáltat az intézet 1920—21. tanévi történetéhez, továbbá a szokásos értesítői rovatokat és statisztikai adatokat közli. Az intézet 1918/19. tanévtől kezdve nem adott ki nyomtatott Értesítőt, előbb a proletárdiktatúra, majd anyagi akadályok miatt. Jelen kiadás tehát a történeti folytonosságot szolgálja, midőn vázlatosan az előző két évről is megemlékezik. A legutóbbi tanév eseményei közt emlitésreméltó az intézet uj igazgatójának, Obermüller Ferencnek kinevezése, Dr. Raymann János tanárnak közel6 óvi hadifogságból való hazatérése, miáltal az intézetnek mind a két tanára viszszakerült a katedrára Az intézetnek tornaterme, udvara egyáltalán nincs, rajzterme más épületben van elhelyezve. A tanulmányi állapot kielégítő. Az elmúlt isk. évben osztályozott 177 nyilvános tanuló közül megfelelt 131 (74*15°/o). Az osztályt azonban mindössze 15 (8'4°/o) kénytelen ismételni. A IV. osztályt sikerrel végzett 19 tanuló közül 15 felsőbb osztályba léphetett. — Az intézet SegitőEgyesület anyagi eszközei oly csekélyek, hogy a lefolyt évben nagyobb összegű vagy természetbeni segélyezés nem volt lehetséges. A rendelkezésre állott összeg legnagyobb része, 1600 K igy az ifjúsági segélykönyvtár részére fordíttatott, mely úton aránylag nagyobb számú ifjú élvezhette a segélyalap jótéteményét. Magánosok nagylelkű adományaiból és gyűjtésekből már nagyobb összeg juthatott segélyezésekre. Igy a hercegprimás karácsonyi adományából 12 tanuló kapott cipőt; a karácsonyi gyűjtésből fehérneműt ós ruhát kapott 16 tanuló. A Diáksegélyző Bizottság a helybeli diákmenzán 5 tanulót részesített ebéd-vacsorában stb. A tanulók közül helybeli volt 129, megyebeli 37. Pestmegye 7, Nógrád 5 tanulót adott, a többi tanuló megoszlik a más vármegyék között. Az értesítő a folyó évi tudnivalókkal zárul. Iparvasút-tervezés. A Hgprimási és Eggenhoffer Egyesült Téglagyárak rt. kórvényt adott be a városhoz aziránt, hogy engedélyezze a szenttamási téglagyárból Szenttamás utcáin át a FerencJózsef úton való keresztezéssel a Kis-Dunáig vezetendő 60 cm. szóles nyomtávolságú iparvasútnak létesítését. Bármennyire óhajtandó is a kérdéses gyáraknak fejlődése és forgalma, az engedély megadását közbiztonsági és szépészeti szempontokból igen meg kell gondolni. * A határmegállapitó bizottság munkájának előkészítése. A trianoni békeszerződósben kijelölt határ megállapítására kiküldött bizottság — mint értesülünk — a magyar-csehszlovák határon legrövidebb időn belül meg fogja kezdeni működését. Erre való tekintettel a határmegállapitó központi iroda megkereste a hatóságokat az egyes községeknek oly értelmű utasítására, hogy az összes kataszteri térképeket tartsák készen és azokat a bizottság felhívására bocsássák rendelkezésre s egyúttal azáltal kivánt adatokat ós felvilágosításokat adják meg. Figyelmeztessék továbbá a lakosságot, hogy a határmegállapitási munkánál elhelyezett cövekeket, köveket, póznákat, jelzőket és úszójeleket senki el ne távolítsa ós meg ne rongálja. * Érdemes munkások kitüntetése. A kereskedelemügyi miniszter elhatározta, hogy azokat az ipari munkásokat, akik huzamos időn át ernyedetlen és buzgó munkássággal váltak ki, megbecsülése jeléül elismerő oklevéllel fogja kitüntetni. A budapesti kereskedelmi ós iparkamara az ipar ezen kiváló munkásait a maga részéről ugyancsak emlékéremmel kivánja jutalmazni ós felhivja a munkaadókat, hogy megfelelő adatokkal felszerelt beadványaikat szeptember hó 30.-ig juttassák az iparkamara titkári hivatalához. * Forgalmi adó. A pénzügyminiszter a napokban tette közzé az általános forgalmi adóról szóló törvényre vonatkozó végrehajtási utasítást. Az általános forgalmi adó — mint lapunkba/i is jeleztük — szeptember l.-ón lépett életbe. Általános forgalmi adó alá esik mindenki, természetes és jogi személy egyaránt, aki belföldön, az őstermelést kivéve, bevétel elérésére irányuló bármily önálló kereseti tevékenységet fejt ki. Az utasítás szerint közömbös az, hogy a kereseti tevékenység nyeresógi célzattal történik-e vagy sem, hogy a keresetűzőknek van-e abból tényleg haszna, nyeresége vagy sem ós hogy a bevétel milyen célra fordítódik. Forgalmi adót tartozik fizetni minden kis- és nagyiparos, kis- ós nagykereskedő, csarnoki, házaló, utcai árus, kereskedelmi és gyári vállalat, minden alkusz, ügynök, bizományos, kereskedelmi képviselő, szabadalmi