ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-09-17 / 107. szám

ZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fill., vasárnap 1 kor. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szent Lőrinc-utca 5. Hirdetések felvétetnek Buzárovits G. könyvnyomdájában Esztergom és Erdős József kiadóhiv. megbízottunknál Budapest, III. Zsigmond-u. 46. Egy 18 éves cipészsegéd hetenkint megkeres minimálisan 1000 koronát. Jövedelmével tékát felmegy havi 4000 koronára. Nem tudjuk bizonyosan, hogy ebből az összeg­ből a mai viszonyok között milyen életet képes folytatni, csak rövid számítás után (ruhát, lakást, élelmet össszekalkulálva) úgy látjuk, hogy ez a fizetés is vajmi kevés arra, hogy rendesen, gond és nélkülözés nélkül megélhessen. Ha tehát jóin­dulatúak ós jószivűek vagyunk, akkor azt kell kívánnunk, hogy az a cipószsegód bár még töb­bet keresne havi 4000 koronánál, vagy pedig a szükségleti cikkek lennének olcsóbbak. Egy 20—26 éves tisztviselőnek — mert annak legalább 20 éves koráig tanulnia kell — pedig egész havi fizetése 1000 korona. De éppen ezért, hogy meg tudjon valamikópen élni, az állam beszereztet részére élelmiszert, ruhát ós azt olcsóbban kapja. Olcsón vehet egy csipetnyi zsírt, egy kis cukrot, csak ennyicskót, mert az államnak többre nem telik: ezt belátják nagyon is a tisztviselők. Hogy el ne felejtsük — hiszen éppen ezért irjuk meg ezt a cikket is — ehet még 50 filléres krumplit is. Ezzel már aztán ta­gadhatatlanul jóllakhat akkor, amikor osztják, mert visszamenőleg szokták osztani. A mult napokban is osztották ezt a krum­plit s nagy lármával történt az osztás, mert tud­valévő, hogy a tisztviselőknek már nagy szük­ségük volt rá, hiszen húsra csak nem telt, ha olcsóbb is lett. Ekkor több helyen emlegették a város tár­sadalmában, hogy miért kapja a tisztviselő a 6 koronás krumplit 50 fillérért ós hogy az állam a többi osztályok nyomorúságát nem látja, csak a tisztviselőiét. Először is az államnak, ha módja volna rá, még inkább kellene látnia a tisztviselők nyomo­rát, mint eddig. Azaz a magyar kir. államnak, a magyar polgárságnak szégyenlenie kell magát, ha tisztviselői éhesek ós rongyosak. A kormány­zat is tudja ezt ós bizonyára általános nyomo­rúságunk az oka, hogy csak ennyire tudja ellátni tisztviselőit. Hiszen a tisztviselők is a legvégső határig önérzetesek abban, hogy ilyen módon szorulnak ellátásra. Ennek pedig, hogy az államnak ma­gának kell az ellátást kezébe vennie, az uzsora és árdrágítás az oka. Voltak a tisztviselők között is, akik úgy kívánták, hogy az 50 filléres krumpli helyett adjon az állam olyan fizetést legalább, mint egy 18 éves cipószsegódnek. Igaz, hogy nem lett volna havi 4000 K a fizetés, hanem jóval kevesebb, de az állam már ebbe is bele­ment volna, ha az őszi drágulási hullám ijesztő arányokat nem ölt. Tehát bizonyos, hogy sem a cipészsegéd­nek a havi 4000 K, sem a tisztviselőnek az 50 filléres krumplival való ellátás nem elégséges a megélhetésre, mert óriási a drágaság és a nyo­morúság. Nem is célunk most egyik vagy másik tár­sadalmi osztály nyomorát festegetni, azt úgyis mindnyájan ismerjük. Inkább azt az utálatos társadalmi betegséget, illetőleg a mai viszonyok között súlyos bűnt szeretnénk végigostorozni, amely a keresztényi tanításokkal homlokegyenest ellenkezően akkor is ki akarja vájkálni a másik társadalmi osztály szájából a kenyeret, illetve a krumplit, amikor nyilvánvaló, hogy az a kenyér ós krumpli úgyis — nagyon kevés. Tudjuk, hogy ennek a bűnös társadalmi szimptomának a legfőbb oka a nyomor, az a tény, hogy mindenki nél­külöz. De szomorú és végzetesen veszedelmes, ha egy olyan körülmények közé került népnek, mint a magyar, a nyomor elveszi az eszét. Szö­ges ostort érdemel tehát ez a bűn, amely már nem­csak a társadalmi osztályok között, hanem egyes társadalmi osztályban az egyes emberek között is divik. Legközelebb rá fogunk mutatni arra a megdöbbentő esetre, amikor pl. az állami tiszt­viselőnek nem tetszik, hogy a város az ő tiszt­viselőinek fát ajándékoz és irigyli a városi tiszt­viselők államtól járó szónfizetósót. Különösen ostoroznunk kell ezt az utálatos bünt itt a csonka ország perifóriáján, Eszter­gomban, ahol a nyomorúságon nem veszekedni, hanem inkább testvéries tűréssel ós szociális megértéssel tanulnunk kell, mert hiszen nekünk már úgyis csak azért érdemes élnünk, hogy Pár­kány mielőbb újra a mienk lehessen! Addig is tűrnünk kell ós küzködés az élet: a jobblét csak azután következhetik be. A szociális béke szoros összefüggésben van a magyar feltámadással: ennek a gondolatnak a követésére kell buzdítanunk a város minden egyes polgárát. Ez legyen a most megalakult s a város minden polgárát magába ölelő Szent István Szövetségnek is egyik legszebb feladata. HIREK. * Kanonoki kinevezések. A hercegprímás Blahó Pál egbelli plébánost és Vógh Ferenc po­zsonyi tanítónőképző intézeti igazgatót pozsonyi kanonokokká nevezte ki. * Dr. Porubszky Géza kéméndi plébános. A biboros hercegprimás a kéméndi plébánia java­dalmat Dr. Porubszky Gézának adományozta. * Uj tanár a főreáliskolában. Dr. Marcell Árpád, a budapesti II. ker. áll. főreáliskola volt tanára, az esztergomi közs. főreáliskolánál mint ideiglenes rendes tanár nyert alkalmazást és ál­lását e héten elfoglalta. * A Tanult Férfiak Mária-Kongregációj f. hó 16.-án, pénteken d. u. % 7 órakor tartja ren­des gyűlését a főgimnázium dísztermében. Szives megjelenést kór a Vezetőség. * Hol lesznek a mezőgazdasági kamarák? A kormány tudvalevőleg 5 mezőgazdasági ka­marát állít fel. A kamarai székhelyek tekinteté­ben elsősorban azok a városok jönnek számításba, melyek fekvésüknél fogva legalkalmasabbak arra, hogy mezőgazdasági központok legyenek. A föld­mivelésügyi miniszter, mint értesülünk, a kama­rák elhelyezését Debrecen, Kaposvár, Miskolc, Győr ós Kecskemét városokban tervezi. * Az Uri Leányok Mária-Kongregációja f. hó 17.-én, szombaton d. u. 5 órakor tartja az első gyűlését. Kérjük a tagokat, hogy minél számo­sabban jelenjenek meg. * Az esztergomi főreáliskola értesitője az 1918—1921. tanévekről egybefoglaltan most je­lent meg. Tartalmazza az 1918—19. és 1919—20. tanévek vázlatos történetét, adatokat szolgáltat az intézet 1920—21. tanévi történetéhez, továbbá a szokásos értesítői rovatokat és statisztikai ada­tokat közli. Az intézet 1918/19. tanévtől kezdve nem adott ki nyomtatott Értesítőt, előbb a pro­letárdiktatúra, majd anyagi akadályok miatt. Jelen kiadás tehát a történeti folytonosságot szolgálja, midőn vázlatosan az előző két évről is megemlékezik. A legutóbbi tanév eseményei közt emlitésreméltó az intézet uj igazgatójának, Obermüller Ferencnek kinevezése, Dr. Raymann János tanárnak közel6 óvi hadifogságból való haza­térése, miáltal az intézetnek mind a két tanára visz­szakerült a katedrára Az intézetnek tornaterme, ud­vara egyáltalán nincs, rajzterme más épületben van elhelyezve. A tanulmányi állapot kielégítő. Az el­múlt isk. évben osztályozott 177 nyilvános tanuló közül megfelelt 131 (74*15°/o). Az osztályt azon­ban mindössze 15 (8'4°/o) kénytelen ismételni. A IV. osztályt sikerrel végzett 19 tanuló közül 15 felsőbb osztályba léphetett. — Az intézet Segitő­Egyesület anyagi eszközei oly csekélyek, hogy a lefolyt évben nagyobb összegű vagy természet­beni segélyezés nem volt lehetséges. A rendel­kezésre állott összeg legnagyobb része, 1600 K igy az ifjúsági segélykönyvtár részére fordítta­tott, mely úton aránylag nagyobb számú ifjú élvezhette a segélyalap jótéteményét. Magánosok nagylelkű adományaiból és gyűjtésekből már nagyobb összeg juthatott segélyezésekre. Igy a hercegprimás karácsonyi adományából 12 tanuló kapott cipőt; a karácsonyi gyűjtésből fehérneműt ós ruhát kapott 16 tanuló. A Diáksegélyző Bi­zottság a helybeli diákmenzán 5 tanulót része­sített ebéd-vacsorában stb. A tanulók közül hely­beli volt 129, megyebeli 37. Pestmegye 7, Nóg­rád 5 tanulót adott, a többi tanuló megoszlik a más vármegyék között. Az értesítő a folyó évi tudnivalókkal zárul. Iparvasút-tervezés. A Hgprimási és Eggen­hoffer Egyesült Téglagyárak rt. kórvényt adott be a városhoz aziránt, hogy engedélyezze a szent­tamási téglagyárból Szenttamás utcáin át a Ferenc­József úton való keresztezéssel a Kis-Dunáig ve­zetendő 60 cm. szóles nyomtávolságú iparvasút­nak létesítését. Bármennyire óhajtandó is a kér­déses gyáraknak fejlődése és forgalma, az enge­dély megadását közbiztonsági és szépészeti szem­pontokból igen meg kell gondolni. * A határmegállapitó bizottság munkájának előkészítése. A trianoni békeszerződósben kije­lölt határ megállapítására kiküldött bizottság — mint értesülünk — a magyar-csehszlovák hatá­ron legrövidebb időn belül meg fogja kezdeni működését. Erre való tekintettel a határmegálla­pitó központi iroda megkereste a hatóságokat az egyes községeknek oly értelmű utasítására, hogy az összes kataszteri térképeket tartsák készen és azokat a bizottság felhívására bocsássák rendel­kezésre s egyúttal azáltal kivánt adatokat ós fel­világosításokat adják meg. Figyelmeztessék to­vábbá a lakosságot, hogy a határmegállapitási munkánál elhelyezett cövekeket, köveket, pózná­kat, jelzőket és úszójeleket senki el ne távolítsa ós meg ne rongálja. * Érdemes munkások kitüntetése. A keres­kedelemügyi miniszter elhatározta, hogy azokat az ipari munkásokat, akik huzamos időn át er­nyedetlen és buzgó munkássággal váltak ki, megbecsülése jeléül elismerő oklevéllel fogja ki­tüntetni. A budapesti kereskedelmi ós iparkamara az ipar ezen kiváló munkásait a maga részéről ugyancsak emlékéremmel kivánja jutalmazni ós felhivja a munkaadókat, hogy megfelelő adatok­kal felszerelt beadványaikat szeptember hó 30.-ig juttassák az iparkamara titkári hivatalához. * Forgalmi adó. A pénzügyminiszter a na­pokban tette közzé az általános forgalmi adóról szóló törvényre vonatkozó végrehajtási utasítást. Az általános forgalmi adó — mint lapunkba/i is jeleztük — szeptember l.-ón lépett életbe. Álta­lános forgalmi adó alá esik mindenki, természe­tes és jogi személy egyaránt, aki belföldön, az őstermelést kivéve, bevétel elérésére irányuló bármily önálló kereseti tevékenységet fejt ki. Az utasítás szerint közömbös az, hogy a kereseti tevékenység nyeresógi célzattal történik-e vagy sem, hogy a keresetűzőknek van-e abból tényleg haszna, nyeresége vagy sem ós hogy a bevétel milyen célra fordítódik. Forgalmi adót tartozik fizetni minden kis- és nagyiparos, kis- ós nagy­kereskedő, csarnoki, házaló, utcai árus, kereske­delmi és gyári vállalat, minden alkusz, ügynök, bizományos, kereskedelmi képviselő, szabadalmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom