ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-09-11 / 105. szám

ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fill., vasárnap 1 kor. Az „Esztergom" a mult év folyamán egész cikksorozatban fejtegette egy városépítési tervezet elkészítésének szükségességet. A városépitósi előmunkálatok mindazokat régtől foglalkoztatják városunkban, akik a jövőbe tekintve e város fejlesztését tervszerű előkészítéssel, minden modern igény kielégítésével akarják dűlőre vinni. Hogy a város a villamosgépek eladásából szép jövedelemhez jutott, a képviselőtestület hivatásának magaslatára emelkedve, legelsősorban gondolt a városfejlesztéshez nélkülözhetetlenül szükséges előmunkálatok megkezdésére ós felhatalmazta a tanácsot, hogy a legkiválóbb szakemberek egyikével lépjen összeköttetésbe elsősorban a város lejtmóretezésónek megkezdése céljából. Ezen, a város életében és jövő fejlődésében korszakalkotó nagy munkálat megindulásával a szükséges tudnivalókról a következő sorokban tájékoztatjuk olvasóinkat: A modern városépítészet Németországban. Akik a városépítészet tudományának az utolsó évtizedek alatti fejlődésót figyelemmel kisérték, azoknak bizonyára nem kerülték el a figyelmét azok a minden részletre kiterjeszkedő városépitósi előmunkálatok, amelyekkel Németország és hazánk nagyobb metropolisai és kisebb városai jövendő fejlődésüket előkészítették. A német nagy városok közül Hamburg nyitotta meg a sort az 1843-ik évben végrehajtott városméréssel ós azt követőleg az általános városszabályozási ós bővítési tervezet elkészitésóvel. Utána gyors egymásutánban következtek Frankfurt, Berlin, Lipcse, Altenburg, Bréma, Stuttgart, Darmstadt, Karlsruhe, München, Strassburg, Hannover és Drezda. Magyarországon. Hazai városaink közül az 1900-ik évben Temesvár ismerte fel a városépítési előmunkálatok szükséges voltát. Példáját gyors egymásutánban követik: Nyíregyháza, Újvidék, Gryergyószentmiklós, Zólyom, stb. és a megindult mozgalomnak csupán a világháború vetett gátat. A háborút követő kivételesen súlyos gazdasági körülmények a városépitósi előmunkálatok költségeit érzékeny módon megdrágították. Városaink azonban számot vetnek azzal a körülménnyel, hogy az 191é-ik év óta megbénult épitő tevékenységet a gazdasági viszonyok javulása felszabaditja és mindazok az épitőszükségletek, amelyek a háború, a forradalmak és a gazdasági válság teljes tétlenségében elmúlt hét esztendeje alatt égető módon felszaporodtak, már a közel jövőben rohamosan fognak kielégülést találni. Pótolhatatlan mulasztás volna, ha ezt a várható rohamos fejlődést nem egy gondos előrelátással megalkotott terv vezérfonala irányítaná, de valamennyi alkotás az ötletszerűség és ideiglenesség jellegét hordaná magán. Ezek a szempontok vezették legújabban Székesfehérvár és Esztergom városokat, amidőn a fokozott költségek dacára az előmunkálatokat ez évben folyamatba tették és ezeknek a körülményeknek a kényszere alatt határozta el székesfővárosunk vezetősége is, hogy Budapest városépitósi előmunkálatait évtizedes programmal és sokmilliós költséggel sürgősen végrehajtja. Az alapelvek. Korunkban, midőn a városépítés mesterei: Baumeister, Sitte, Stubben, Henrici, G-oecke, Un win, Palóczy, Szesztay László stb. e tudoFőszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gabriel István. mány gazdag irodalmát teremtették meg s amidőn számos követendő példa áll már szemünk előtt, a városok rendezését és fejlesztését bizonyos kétségbe nem vonható érvényű alapelvek szerint irányithatjuk. Kiséreljük meg egy hírlapi cikk szűk keretében a városépítés előmunkálatainak vázlatos, képét szolgáltatni. . A városmérési munkálat. A tervezés előfeltételét képezi a városmérési munkálat, mely a tervezéshez szükséges helyszínrajzi ós magassági adatokat célszerű csoportosításban és a különböző céloknak megfelelően választott különböző méretarányban szolgáltatja. A városmérések felvételi módjának alapgondolata ,az, hogy a munkálat legbecsesebb részét nem a készített térkép, hanem a kellő átnézetességgel csoportosított vázlatokban és jegyzőkönyvekben megőrzött mérési számadások szolgáltatják. Ezeknek a mérési okmányoknak az értékét egyedül a helyszíni mérések végrehajtásának pontossága határozza meg. Miután pedig a méréseket a műszaki tudomány szabatosabb módszereinek felhasználásával, néhány centiméter' pontosságura tudják fokozni, a felvételi okmányokban foglalt számadatok alapján bárminő nagy méretarányú térképet állithatunk elő. A mérési hálózat. Az összes mérési számadatokat szerves egésszé fűzi az alappontok hálózata, melynek szerepét könnyen megértjük, ha a mesterien szőtt pókhálóra gondolunk. A városmérés is első sorban ilyen hálózattal szövi be a város és környékének egész területét. A főszálak keretét a háromszögelés, néhány főbb mellókszálat a trigonometrikus pontkapcsolások, a mellókszálak nagy tömegét az utcákon fekvő sokszöghálózat, a sűrűbb szövésű szálacskákat pedig a telektömbökben fekvő felvételi alapvonalak képezik. Ha még arról is gondoskodunk, hogy a városmérés befejezte után történő változásokat, uj utakat, házakat s bárminemű létesítményt is ugyanezekre az alapvonalakra támaszkodva vehessük fel, ugy nemcsak a pontosság, de a továbbfejleszthetőség követelményének is eleget tettünk. Ezt könnyen biztosithatjuk azzal, ha a hálózat pontjait állandó jellegű módon a helyszínén megjelöljük. E pontjelöléseknek legcélszerűbb módja az, ha a pontokat az utcaburkolat alá süly esztett vascsővel jelöljük meg. A szintezés. A városmérós kiegészítő részét a magassági adatok gyűjtésére irányuló szintezés képezi. E munkálat célja a város egész területének domborzati viszonyait jellemző adatoknak gyűjtése, mely adatok alapján azután a tervezés munkája az utcák, vasutak, csatornák s másféle vezetékek lejtési viszonyaira is kiterjeszthető. A szintezés alapjául egy ujabb alapponthálózat szolgál. Az alappontokat a város területén egyenletesen elszórva az épületek falába erősített vastárcsákkal jelölik meg s a pontok magasságát pontos szintezéssel meghatározzák. A részletek szintezése ezekre a magassági alappontokra támaszkodik. A szintezést olyan részletességgel hajtjuk végre, hogy a nyert magassági adatok alapján az utcák, vasutak, csatornák s más vezetékek hosszanti és keresztszelvényei, — dombos vidékű városokban pedig ezeken kivül az egész város domborzati viszonyait hűségesen feltüntető rétegterv — megszerkeszthetők legyenek. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szent Lörínc-utca 5. Hirdetések felvétetnek Buzárovits G. könyvnyomdájában Esztergom és Erdős József kiadóhiv. megbízottunknál Budapest, III. Zsigmond-u. 46. Térképek. A nyomdaipar mai fejlettsége lehetővé teszi, hogy a térképek teljes pontossággal ós az eredeti rajzok megsérülése nélkül sokszorosíttassanak. A városi közigazgatásban naponként szükségesek a legkülönfélébb tervek ós térképek. — Célszerű tehát és nagy munkamegtakarítást jelent, ha a gyakorlatban sűrűn használt arányú térképek kellő számban sokszorosítva állanak a városi hatóság rendelkezésére. A város lakosságának az építkezések, eladások, telekfelosztások s más alkalmakkor állandóan szüksége van térképekre ós részletrajzokra, melyeket a városi hatóság bizonyos dij mellett bocsáthat rendelkezésükre. Amellett, hogy e pontos hivatalos adatok számos súrlódásnak és pernek veszik elejét, a kiszolgáltatás dija évenként jelentékeny összegre emelkedik s az az összeg a városmérés költségének számottevő részét fedezheti. A városmérés haszna. Kétségtelen, hogy a városmérós számottevő költséggel jár, azonban e nélkülözhetetlen munkálatnál a takarókosság napról-napra megboszszulja magát. Nem irigylendő annak a városi mérnöknek a [helyzete, aki biztos adatok nélkül kénytelen a város műszaki vonatkozású ügyeit vezetni. Egész működése a sötétben való tapogatódzás, melyben csupán a kérdéses feladathoz legszükségesebb helyszíni részleteknek esetről esetre hevenyészett felvétele ad némi pillanatnyi világosságot. Rosszul kitűzött épületek ; helytelenül megadott küszöbmagasságok; téves területi adatok; járdák és útburkolatok hibás vonalazása; erőltetett lejtési viszonyok; csatornák, amelyek sehogysem akarnak vizet vezetni ; elkeseredett viták a telekhatárok és szabályozási vonalak közül stb. városainkban általánosan ismert bajok s e kérdések mindenütt rémei a városi közigazgatásnak. A városi mérnöki hivatalokban pedig állandó a kapkodás és fejvesztettség s ez természetes is, mert a városmérós adatai nélkül olyan a hivatal helyzete, mint azé a könyvtárnokó, kinek tízezrekre menő könyvek között kellene rendet tartani, azonban a könyvtárnak nincsen katalógusa. Mit szóljunk ahhoz a városszabályozási ós bővítési tervhez, mely nem a városmérós biztos adatai nyomán, de valamely kis méretarányú ós elavult térkép alapján készült. A legjobb terv is csak vázlat marad, melyet a helyszínére helyesen átvinni s a környezethez szakszerűen hozzáilleszteni lehetetlen. A városterv elkészítéséhez tehát elsősorban egy modern városmérós szükséges. Ennek birtokában a tervező tudja, hogy munkájában milyen adott helyezethez kell alkalmazkodni. A városméróst egy nem kevósbbó fontos, de egészen más természetű előmunkálat követi s ez a fejlesztés programmjának megállapítása. Mielőtt az építész valamely épület tervezéséhez fogna, tudnia kell, minő helyiségeket fog az épületbe elhelyezni. Lakóház lesz-e, vagy gyárépület; villát vagy bérházat tervezzen-e, gazdag vagy szegény emberek lesznek-e a ház lakói. Amilyen természetes a kérdések előzetes tisztázása a házépítésnél, ugyanolyan elkerülhetetlen a városterv elkészítése előtt is a részletes programm összeállítása. A programm tájékozza a városépítőt arról, hogy az uj városrészekben kik részére, miről és milyen terjedelemben kell gondoskodnia. A programm megállapításánál a technikai tudományok mellé segítségül jönnek a statisztika, közegészségügy és szociológia tudományágai. A statisztika tájékoz bennünket arról, hogy kik részére kell az uj városrészeket berendezni. A városi lakosságnak foglalkozás és Megkezdik Esztergom városépítési előmunkálatait. Amit az „Esztergom" régen sürgetett. — Enélkül nem haladhatunk. — Jelentős lépés a jövő „szép Esztergom" felé. — Támpontok a kérdés részletes megvitatásához.