ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-09-04 / 102. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fill., vasárnap 1 kor. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gá.bs°iei István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szent Lőrinc-utca 5. Hirdetések felvétetnek Buzárovits G. könyvnyomdájában Esztergom és Erdős József kiadóhiv. megbízottunknál Budapest, III. Zsipond-u. 46. Lefegyverzés. Esztergomban, 1921. szeptember 3.-án. Mult napokban esett szó a parlamentben a hadsereg létszámának a trianoni béke által megállapított számra váló apasztásárói. A békeszerződés nem csupán tönkretenni igyekszik gazdasági, ipari s kulturális téren a legyőzötteket azzal, hogy fennmaradásuknak legfontosabb előtereit vágják át, hanem arról is gondoskodik, hogy azok a jövőben sem állhassanak talpra s ha gazdasági életük mégis lendületet kapna, annak idegen hatalom beavatkozása elleni megvédésére képesek ne legyenek. Az ántánt gyűlölködő elvakultságának egyik jellemző megnyilatkozása az erőlködés, amely a maga életét mesterségesen alkotott új államokkal akarja alátámasztani. Egyfelől beszélnek világbéke létesítéséről, népszövetségről, amellyel a népek békés együttműködésének lehetőségót akarnak biztosítani, másfelől lefegyverezik Németországot ós fölfegyverezik Csehországot, milliós hadsereget állítanak fel Szerbiában, Romániában ós 35,000 főnyi zsoldossereget engedélyeznek Magyarországnak, úgy hogy Csehországnak nagyobb hadserege legyen, mint a Nómetbirodalomnak, Magyarország pedig védtelenül álljon kiszolgáltatva barbár szomszédjai minden erő-szakoskodásának. A saját gyengeségük tudatából ered mindez az erőlködés. Félnek az egészséges versenytől, mert érzik, hogy az egyenlő eszközökkel való nemes küzdelemben ők maradnának alul. Mesterségesen törekszenek ártalmatlanná tenni versenytársaikat, akikkel szemben annyi bűnt követtek el, hogy van okuk félni a megtorlástól, ha azok természetes erői valaha fölszabadulnak. Számításaiban azonban csalódni fog a kis antant ós a nagyantant egyaránt. A most erőszakosan lefegyverzett nemzetek azt a bennük rejlő őserőt, amelyet minden élni akaró nemzet fegyveres hatalmának kiterjesztésére szokott forditadi, most más téren, gazdasági és kultúrai életükben fogják kifejteni s igy nagyobb eredményeket fognak elérni ezen a téren, mint amilyeneket állig fölfegyvezett szomszédaik elérhetnek. A gazdasági és kultúrai tóren'erősödő nemzetek pedig, mikor észre fogják vonni, hogy szomszédjaik felfegyverkezése veszélyezteti gazdasági és kulturális munkájuk gyümölcsét, akkor nem fognak kétségbeesni afölött, hogy hadseregük nincs. Mikor a kultúrában megnövekedett nemzeti önérzet a gazdasági termelésben megizmosodott társadalom verejtékes munkájának gyümölcseit veszélyeztetve látja, akkor egyszerre fölébred minden polgárban az a kötelességérzet, hogy együttesen védjék meg azt, amit együttes erővel alkottak. Akkor egyszerre meg fogja érteni minden épeszű polgár, hogy fegyveres erő nélkül hiábavaló minden gazdasági ós kulturális munka, mert gyűlölködő szomszédok nyers ereje elgázolja fáradozásuk legszebb vetéseit. Akkor a lefegyverzett nemzetek minden fia katonává lesz ós talpraállásuk nyomán romokba fognak dőlni azok a békeszerződések által mesterségesen alkotott államok, amelyeknek sem polgáraik lelkében gyökerük, sem népeik érdekközösségében támaszuk, sem történelmi hagyományaikban alapjuk nincsen. Ne essünk tehát kétségbe még akkor sem, ha elszedik tőlünk önvédelmünk eszközeit, ha lefegyvereznek. Életerőnket, önbizalmunkat, élniakarásunkat nem vehetik el! A népfőiskolai mozgalom Esztergomban. A nagy háború lezajlása óta az északi kultúrának egy gyönyörű virága: a népfőiskolai gondolat kezd hódítani világszerte. Világbíró s a kultúrában hatalmas népek sem szógyenlenek e téren a számra nézve kicsiny, de műveltségben erős kis dán néptől tanulni. A népfőiskolai gondolat Amerikában, Angolországban és Japánban éppen úgy terjed, mint a kisebb államokban. Németországnak legfontosabb művelődóspolitikai kérdése most a népfőiskola, amely körül óriási méretű mozgalom keletkezett. Az igazi kereszténység szellemének ihlete érzik azon a törekvésen, amely a népfőiskola művelődési eszményével a műveltek és műveletlenek közt a régi műveltség eszményétől támadt különbséget meg akarja szüntetni, sőt egy közös általános műveltséggel a természetes, vagy történetileg alakult társadalmi osztálykülönbsógeket is át akarja hidalni: bizonyos lelki egységet ós kapcsot teremtvén egy nép, nemzet különböző rétegei között. Az új művelődési eszmény szociális elemei, különösen az állampolgárrá való nevelés, szükségessé teszik, hogy az adandó műveltség ne holt könyvműveltség legyen, hanem a lüktető, való életbe szerveseri kapcsolódjék be : az élet, az igazán cselekvő, lüktető nemzeti élet számára neveljen. Amikor a népfőiskola a gyakorlati, nemzeti és polgári élet számára nevel, nem ismereteket, nem tudományt terjesztő oktató intézet szerepét akarja betölteni, hanem műveltséget ad, mert a tudomány nem való mindenkinek, de műveltségre mindenkinek szüksége van, férfinak, nőnek, ekével, kalapáccsal, vagy tollal dolgozó embernek egyaránt. A népfőiskolának a műveltség által a szellemi életre való ébresztés, a szellemi látókör tágítása, a képzeletvilágnak, kedélyéletnek fejlesztése, az erkölcsi jellem alakítása, harmonikus, derűs világnézet kiópitése a feladata. A népfőiskola tehát nem szakiskola, nem készit elő valamely élethivatásra. Csak jó, művelt, hasznos polgárt akar nevelni a hazának. Élethivatásától, eredeti foglalkozásától nem akarja elvonni növendékeit, sőt inkább az adott műveltséggel hivatásszeretetükben igyekszik megerősíteni őket s foglalkozásuk fontosságának tudatát fejleszteni bennük. Olyan műveltséget ad, amely magában is vonzó ós önálló értékű. Esztergom városa Szeged után az első hely volt hazánkban, ahol legkedvezőbb talaj kínálkozott a népfőiskola gondolatának meggyökereztetésére. A most folyó év elején a Kath. Földmives Ifjúsági Egyesület tagjaival tartott népfőiskolai tanfolyam látogatottsága ós szép sikere bátorította fel a szervezőket, hogy a nemsokára bekövetkező téli időszakban újult erővel ós a legszebb reményekkel fogjanak a szabadoktatásnak a népfőiskolai gondolat fent vázolt keretei közt végbemenő egységes megszervezéséhez. E népfőiskolai „szezon" alkalmat nyújt a város egész társadalmának arra, hogy vagy aktive, vagy passzív módon résztvehessen a nemzeterősitő műveltséget elhintő ós befogadó nemes munkában. Dr. Bocsánczi Lukács tanár, Esztergom vármegye szabadoktatási ügyeinek fáradhatatlan intézője már egybeállította a programmot, amely a bekövetkező téli időszakot városunkban valóságos dániai színezetűvé teszi. Megnyílik a belvárosi földmives ifjak részére a „Belvárosi Földmives Népfőiskola", a földmives leányok részére a „Földmives Női Népfőiskolai Tanfolyam", Szentgyörgymezőn pedig a „Szentgyörgymezői Földmives Népfőiskola. "Mindezek f. óvi november 1-től jövő óvi március 31-ig tartanak heti meghatározott óraszámban. A Kath. Legényegylet helyiségében az „Ipari ós Kereskedői Népfőiskola" előadásai nov. 1-től április 30-ig tartatnak, tehát egy hónappal kesébben zárulnak az előbbieknél. Ugyanennyi ideig tartanak az „Úrihölgyek Népfőiskolai Tanfolyamárnak, a „Munkásnők Népfőiskolai Tanfolyama"-nak ós a „Háztartási Alkalmazottak Tanfolyamárnak előadásai is, a heti óraszám azonban tanfolyamonkint különböző lesz. Hogy közelebbi betekintést nyerhessünk e tanfolyamok természetébe, közöljük e helyütt az „Úrihölgyek Népfőiskolai Tanfolyamárnak tárgyait és azok heti óraszámát: Társadalmi erkölcstan. 1 óra.. Ujabb magyar irodalom. 2 óra. Magyar nemzet története 1526tól a szomszédos országok történetével kapcsolatban. 2 óra. Lakásdiszités, otthonápolás. 1 óra. Háztartás ökonómiája. 1 óra. Háztartás kémiája. 1 óra. Nevelési ismeretek. 1 óra. Egószségápolás. 1 óra. A nő szociális feladatai. 1 óra. Ujabbkori találmányok. 1 óra. Valamennyi tanfolyam ünnepélyes megnyitása f. óvi október 30-án d. e. 11 órakor lesz a vármegyeháza dísztermében. A részletes programmot annakidején még közölni fogjuk. Az egyes népfőiskolai kurzusokraa jelentkezni már most is lehet. Jelentkezéseket elfogadnak : Az úri hölgyek tanfolyamára: Andrásy Mariska. A földm. lányok és aszonyok tanf.: Horváth Sári. A munkásnők tanf.: uzv. Magyary Lászlónó. A háztartási alkalmazottak tanf.: Vezér Mária. A belvárosi földm. nópfőisk.: Ifj. Tátus János. A szentgyörgymezői földm.: Dr. Trinkl Kálmán. Iparosok és kereskedők tanfolyamára: Bárdos J. Valamennyi tanfolyamra pedig Dr. Bocsánczi Lukács szabadoktatási titkár, a tanfolyamok vezetője (Sz. Lőrincz u. 3.) fogad el jelentkezéseket naponkint d. e. 8—12-ig bezárólag október 15-ig. A tanfolyamokon való részvétel ingyenes. HÍREK. Krónika. — Beiratás után. — Beíratták a kis Bözsit Főgimnáziumba, Megkezdődik részéről a Tudományos munka. „A sok fiút mind lefőzöm," Mondja pici szája ; És egy selyem szalagot tűz Közben a hajába. Beíratták a kis Jóskát Iskolába szinte, A fótballnak, strandfürdőnek Nehéz búcsút inte. „A tanulás lánynak való" Mondja komoly képpel S egy utolsó csatát rendez Szomszéd Pistikével. H. 1.