ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-08-20 / 96. szám

RGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fill., vasárnap 1 kor. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Äz első magyar király ünnepén. Esztergomban, 1921. augusztus 20.-án. Itt a legfőbb ideje, hogy a trianoni békeszerződés alig kibírható terhei alatt görnyedező és a meddő politikai harcok labirinthusaiba tévelyedett magyar necsak elzarándokoljon e napon Esztergomba, az első magyar király, Szent István szülőhelyére, hanem emelkedjék fel a lemondás letargiájából, edzze meg lelkét a nemzeti ideálok eszenciájával, erőltesse meg kissé a jelen viszonyokban megromlott éleslátását és tekintsen bele a magyar szent korona világosságába. A szent korona aranyos fénye beragyogja a magyar nemzet történelmének ezer esztendej ét. Ez az aranyos fény a magyar szem elé villantja a nemzeti alkotmányos életet a vérszerződéstől Szent István és Szent László szigorú, államalkotó törvényeiig, innen Kálmán bölcs törvényein keresztül az 1222.-Í Aranybulláig, a demokratikus fejlődés egyik törvényes sarkpontjáig, majd Verbőczy Hármaskönyvének országát 1848-ig és tovább az 1867.-i kiegyezési törvényekig. Ha pedig rátekintünk a pogány pusztitások képére, Szent Gellértnek a budai hegyről való letaszítására, a tatárjárás, a mohácsi vész romjaira, a törökkel és Béccsel való küzdelem vészes időire, Kákócziók bukására, 1848—49-re, Bach gyászos korszakára és viszont végigsiklik szemünk Szent László, Kálmán, Nagy Lajos birodalmának életén, akkor az oknyomozó szem kibetűzheti a magyar történelem örök időkre szóló tanulságát. E tanulság pedig az, hogy a politikai zavargásokat és a társadalmi viszályokat mindenkor csakis a magyar szent korona tekintélye tudta megszüntetni, illetőleg Magyarországon csakis akkor volt belső béke, fejlődés és rend, amikor Szent István koronája egyrészt mint élő, szuverén hatalom őrködhetett a nemzet élete felett, másrészt mint a nemzeti élet buzogó forrása szabadon ömleszthette magából a jogokat és kötelességeket, amelyekre a fejlődés, a civilizáció, a nemzeti élet és tiszta erkölcs szempontjából az országnak szüksége volt. De a magyar szent korona fénye nemcsak a nemzet belső életének zálogát és az ezeresztendős fenmaradás titkát világítja meg, hanem az integrális Magyarország történelmi határaira is ráveti elhomályosithatatlan sugarait. A magyar népet törvényes alkotmány nélkül, ezt az alkotmányt pedig a szent korona nélkül ép úgy el sem képzelhetjük, mint Szent István élő koronáját a Kárpátok koszorúja, a Bánát, Erdély és a magyar tenger nélkül. Szent István koronája a hit és az igazság fényével keresztültör a gyűlölet, a botorság és a nyomor ma tornyosuló felhőin a második magyar évezredbe is. Es ha a bevilágított mult tanulságain az első magyar király emlékeinek bástyafokánál épült ós lelkesedett a magyar, akkor a koronás magyar jövő parancsolja, hogy küzdjön és cselekedjen is érte! fiz állami régi kötvények és a hadikölcsönök vagyonváltsága. Az ingatlan, a takarékbetét és a részvényvagyonváltsággal kapcsolatban sorra került az állampapírok vagyonváltsága is, melyre nézve a közönség tájékoztatása céljából a következőket közöljük: A váltság a természetes és jogi személyek birtokában levő államkötvények után általában 20% és ez csupán a 50 és 100 koronás hadikölcsönöknél száll le 15°/o-ra. Az 1914. július 28. előtt kibocsátott, tékát a régi összes államadóssági kötvények után a váltság természetben lesz lerovandó olykóp, hogy a cimletek egyötöd részét természetben kell az állampénztárba beszolgáltatni. A 20°/o váltság azonban esetleg készpénzben is lefizethető. * A vagyonváltság lerovása után a fél tulajdonában maradó cimletek megfelelő megjelöléssel láttatnak el. (Igazoló bélyegjegyek fognak a kötvényekre ragasztatni.) Az 1914. július 28. után kibocsátott magyar államadóssági cimletek, vagyis a magyar hadikölcsönök vagyonváltságát az állam akként szedi be, hogy a 100 koronát meghaladó cimletek, a törvény erejénél fogva, tehát minden külön megjelölés vagy kicserélés nélkül, egyötödével csökkennek, vagyis az 500 koronás kötvény névértéke 400 koronára, az 1000 koronásó 800 AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Legenda. Erdő magányán szobra Máriának Rejtett csalitban, söld lombok fölött: Ugy íarija Jézust Jcarjai között. A közelében néha csak ha járnak Erdei munkás, epre sző gyerek, Törődött nénnék, aggolt emberek. Jámbor szivüknek áldozatjaképen Zöld gally s virágok későn és korán Díszelegnek a Szűznek zsámolyán. Erdőben élő Mária ölében Fáradt szivek pihennek el simán És enyhülnek meg gyermeki imán. A rongyokban didergő koldusokra Az Isten anyja nagy szeretete Melengető palástját ejti le. És fény derül az isteni szoborra, Ámulva hallasz mennyei zenét: Jézus csókolja Mária kezét. V. Gy. A jó bor hazájában. — Látogatás a móri szőlősgazdák pincéjében. — Férfiszemnek aligha van kedvesebb tájék most, e száraz nyár idején, mint Mór vidéke. A szelid lejtésű hegyoldalak tengerzöld levelű egyforma szőlősorokkal tele. A szőlők hosszúkás négyszögeit fák csak a dülőutak mentén szaggatják meg; a szőlősorok között nincs más vetemény, a föld egészen a szőlőtőkéé, amelynek legelrejtettebb zugába is bemosolyoghat a cukrot érlelő napsugár. Kitűnő termés Ígérkezik. A pincék széleshátú hegy lábánál sorakoznak. Ritkán, mert egy-egy szőlősgazda hatalmas területtel rendelkezik. A szép, tiszta, modern ós történelmi jelentőséggel biró község népének hagyományos tisztaságszeretete a pincéken is meglátszik. A móri szőlősgazda kényes a szőlőjére, pincéjére. Ragyogó tisztaság fogadja a vásárló idegent, a kellemes környezet jó „gusztust" teremt ós itt látszik meg, hogy a borkezelós tisztasága mily hatással van a borok jó hirére. A móri bor, amit a lopóból poharadba ereszt a gazda, habzik, gyöngyözik, mint a pezsgő, sőt fel is használják pezsgőkészitósre. Szine aranysárga ; az első poharat ki kell vinned a napra, hogy szemed elé tartva lásd, mily ragyogóan átlátszó az. Hát még amikor megízleled ! Vértes leszorított vulkáni tüze és a verőfényes Dunántúl napjának szőlőbogyóba rejtőzött édessége találkozik az ember nyelvén. Egyszerre végigfut a testen valami villamos erő és kiegyenesednek a csontok, az izmok. Az arcot derengő pir lepi el. Úgy érzi az ember, hogy igen-igen kellemesen eltelt pillanatokat ólt át, mig az első poharat lehajtotta. E sorok Írójának az ősi móri családból származó Dusbaba Viktor jegyző pincéjében volt alkalma a móri bort megízlelni. A hatalmas pince az ottani bortermelők minden szép erényének jelét* magán viseli. A pince talaját úgy söprik, gondozzák, mint másutt a szobát. A vakolatlan téglafalakon egy pókhálószál nincsen, a hordók kívülről is oly ragyogóan tiszták, mint a jó gazdasszonyok konyhaadényei, mert folyton súrolják, törülgetik. Még a pince előtti tér is gondosan el van söpörve, gereblyézve s mint hallottam, nemcsak ez alkalomra, hanem állandóan gondoskodnak annak tisztántartásáról. A kis kiránduló társaság, amelynek tagja voltam, el volt ragadtatva a látottaktól. A kellemes látványnál csak a szives vendéglátás, amelyben házigazdáink, a jegyző úr és Frank ipartestületi titkár úr részesítettek, volt kedvesebb, kellemesebb. A pince előtt hamarosan összeverődött egy kedélyes móri kompánia. Jó pörkölt után a hegyvidék legkitűnőbb borait szolgálták fel s láthatólag a mi eláztatásunkra törekedtek. Felhangzott a jó magyar nóta az ajkakon, a házigazdákat felköszöntők sora üdvözölte. Mi észrevéve a móri kompanisták törekvését, csak „mértékkel" éltünk a ritka jó, de veszedelmes itallal, úgy hogy csakhamar néhány gyükér móri arca ós kedélye vetett kelleténél nagyobb lángot az olympusi italtól, nem pedig a miénk. Feljött a hold, a kocsi előállott, búcsúznunk kellett. Azt a szívélyes kézszorítást, amelylyel házigazdáinktól váltunk, nemcsak a kedves vendéglátás jutalmának szántuk, hanem üdvözöltük vele azon derék móri polgárokat is, akik mintaszerű szőlő- és pincekezelésükkel a magyar bor jó hirét messze az ország határán túl is terjesztik ós erősitik. H.