ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-08-14 / 94. szám

ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fill., vasárnap 1 kor. Esztergom szab. kir. város közönségéhez! Az a súlyos megpróbáltatás, melybe a szerencsétlen béke juttatta a magyar nemzetet, midőn megfosztotta egy ezredéven át háborítatlanul birtokolt legdrágább kincseitől, fokozott kötelességünkké teszi mindannak ápolását, ami a jobb napokból még megmaradt. A nemzeti hagyományoknak két ily elrabolhatatlan drágagyöngye az első szent királynak s Nagyboldogasszonynak ünnepe, melynek méltó megülése nemcsak vallásos kegyelet dolga, hanem hazafias kötelesség is nemzetünk mai legválságosabb napjaiban. Es nem a véletlen műve, hanem a felsőbb rendelés következménye, hogy a régi fényből ránkmaradt e két emlék méltó megbecsülése odaülik a magyar nemzet mai bús lelkületéhez is: Szent István és Nagyboldogasszony napja nem a könnyű vigalom és mulatság napja, hanem az ájtatos felbuzdulásé, mely biztosan várja a szebb idők adventjét. Felkérem tehát Esztergom szab. kir. város közönségét, adjon megnyilatkozást hazafias és vallásos lelkületének azzal, hogy mind e két ünnepen a főszékesegyházban d. e. 9 órakor tartandó ünnepélyes istentiszteleten résztvesz ; a háztulajdonosokat pedig felkérem, hogy aug. 15. és 20.-án az ünnep külső jeléül házaikat fellobogózni szíveskedjenek. Esztergom, 1921. augusztus 14. Dr. Antóny Béla s. k. polgármester. Mária-szobor a forradalmak emlékére. Esztergomban, 1921. augusztus 14.-én. Az édesanya a harmónia, az életkedv ós a béke megtestesítője, — a nagyasszony a magyar családban az otthoni melegség, a rend, fegyelem, becsület és boldogság nemtője és védő angyala. Esztergom szab. kir. város nemes közönsége az 1918—19.-i forradalmak Ínséges idejének emlékére minden magyar Édesanyjának, a Magyarok Nagyasszonyának szobrát emeli holnap a völgyben kuzködő város fölé, a Vaskapu ormára. Innen, a testi-lelki nyomorúság völgyéből, ahová javarészt a nagy háború utáni forradalmak taszítottak bennünket, bizakodva tekint a város népe a szobor remény csillagos régiójába. A feldúlt családi tűzhelyekbe, az élet anarchiás kavarodásaiba, a kenyórtelenség, a hajléktalanság nyomorult viszonyai közé segítségül hívja a Magyarok Nagyasszonyának szellemét, amely a magyar családban ismét rendet ós boldogságot teremtsen, a jognak, törvénynek, alkotmánynak szentséget, a társadalomnak békességet nyújtson. Mert Pannónia valaha virágos kert vala, melyet híven öntöze Szűz Mária. De ennek a kertnek virágait elsöpörte egy forradalom piszkos viFőszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. harja s most nagy Ínségben lóvén, ismét Hozzá sír fel hazánk az ősi énekkel: Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk ! A forradalmak Ínséges ideje még ma is tart, mert a kevélység, az önzés ós testvórietlenség bűnei, amelyek a nemzetet és országot szótroncsolták, ma sincsenek a lelkekből teljesen kiirtva. Azért keli nekünk az Asszony, aki a kigyót lábával eltapossa. Azért kell nekünk a Nagyasszony, akinek az első magyar király országát felajánlotta ós aki e nagy ínségben lévő városra a magyar ideálok, az alkotás, az egyetértés és béke gyönyörű harmóniáját árassza. *A szobor már áll, csak épüljön is a magyar lélek rajta. Legyen ma a nemzeti eszmények feltámadásának hirdetője, legyen ma a testi-lelki ínségtől való szabadulás útmutatója! De óvjuk, építsük tovább — szentebb célra nem áldozhat a város közönsége — és mielőbb egy kis templom emelkedjék köréje, amelynek oltáránál hálát adhassunk a Magyarok Nagyasszonyának, hogy mint a vaskapui szobor köré a templom viharálló falai, úgy a magyar feltámadás eszméje alapján felépülhetett az új Magyarország és benne virágos Pannóniában az új Esztergom. * Vitézi avatás. A vitézi intézménybe való felvétel (vitézi avatás) az idén nem sz. István napján, hanem 21-én, vasárnap fog Budapesten a Kormányzó, mint a Vitézek Főkapitánya által nagy ünnepségek keretében megtartatni. Az avatási ünnepség alkalmával a Vitézi Székek nagygyűlése is megtartatik. A vitézzé avatandók között vármegyénkből Szivós-Waldvogel ezredes foglal helyet. Ugy halljuk, hogy a város és vármegye képviseletében számosan vesznek részt ez avatási ünnepségen. kl „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Äz esztergomi hadifoglyok élete. A barakk. Irta: Dr. Raymann János főreáliskolai tanár. III. Az Oroszországba került hadifoglyoknak sokféle „pech"-jük mellett a legfőbb az wolt, hogy magasabb kulturnivójukból fakadó magasabb kulturigényeikkel olyan nép rendelkezése alá kerültek, amely e tekintetben náluk jóval alacsonyabb fokon állott. Amikor fogságom elején a transzszibériai vasúttól délre az Ob mellett fekvő Barnaulban időztem s hadifogolyszázadparancsnoki minőségemben legénységem rossz elszállásolása miatt panaszt emeltem, az orosz kommandáns azzal válaszolt, hogy a hadifoglyok nem részesülhetnek jobb elbánásban mint a tulajdon katonák. Ugyanezt az elvet alkalmazták velünk, tisztekkel szemben is, amikor orosz tiszti lakásokban helyeztek el minket. Hogy a patkánytól, poloskától hemzsegő szurtos helyiségek ép úgy nem felelhetnek meg a mi legalacsonyabbra srófolt kulturigényeinknek, amint a bűzis, léghuzamos, pricsses hodályok legénységünkéinek, hiába igyekeztünk bebizonyítani. Kaptok szállást, ellátást, lovagias bánásmódot is biztosítunk nektek. Többet hadifogoly nem igényelhet." A várakozáson felül kinyúló háború folyaKéziratok és előfizetések Lörinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. HIREK. Emlékeztető. Vasárnap 11 órakor az ipartestület építőipari szakosztályának ülése. 17 (d. u. 5) órakor footballmérkőzés. 20 (este 8) órakor a Polgári Zenekar takarodója. Utána a Turista Dalárda éneke a várfokon. 21 (este 9) órakor a kereskedő ifjak nyári mulatsága. Hétfőn egynegyed 9 órakor gyülekezés a Turista Otthon előtt a főszókesegyházba való felvonulásra. 9 órakor ünnepi főistentisztelet ós szentbeszéd a főszékesegyházban. Utána a vaskapui Mária-szobor felszentelése. Tartja Dr. Csernoch János biboros-hercegprimás. Háromnegyed 15 (d. u. 3

A3) órakor gyülekezés a főszékesegyház oszlopcsarnokánál a körmenetre. 15 órakor körmenet a Vaskapui Mária-szoborral. A szobor elhelyezése után litánia és szentbeszéd. Tartja Dr. Machovits Oyula érseki helytartó. Kedden 17 (d. u. 5) órakor a Move tanácsülése a Kaszinóban. • * Istentisztelet a király születésnapján. A budapesti sajtóban megjelent téves hirrel szemben, mely szerint augusztus 17.-én, a király születésnapján az istentiszteletet a bazilikában tartanák meg, érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy az ünnepélyes mise nem a bazilikában lesz, hanem a belvárosi plébániatemplomban. * Esküvő. Ma, f. hó 14.-én déli V2I órakor vezeti oltárhoz ifj. Huszár Imre csóvi áll. tanitó Ferenczy Ilonka nagysápi rk. tanítónőt, Ferenczy Kálmán igazgatótanitó leányát a belvárosi plób áni a-templomb an. mán egyrészt a növekedő lakásínség, másrészt a frontról menekültek, evakuáltak beözönlése, de főleg a szláv hadifoglyoknak a mi rovásunkra való megkülönböztetése azt okozta, hogy a patkányos ós poloskás laktanya ós tiszti lakás megfelelőségének kérdése önműködőlég kikapcsolódott s hogy megszületett az igényeket kezdettől fogva kizáró tipikus pljenni szállás: a barakk. Bár azt hiszem, hogy építésekor valóságban egyáltalában nem használtak fel előre elkészített tervet, a barakkópités recept jót a következőkben gondolom megadhatni. „Válassz ki a terepen olyan helyet, amely lehető legkedvezőtlenebb, tehát nedves, észak felé nyitott, lakott helytől távol esik stb. Ezen a helyen lépj le 40 lépést egy irányban, s rá merőlegesen húszat. — Az ebből előálló téglaalak hosszanti középvonala mentén verjél be 10—10 lépésnyi távolságban lehetőleg egyforma hosszúra girbe-görbe cölöpöket, amelyeket azután felül egymásközött, oldalt pedig tetőszerűen a földdel összekapcsolsz. Ez alatt a hajlék alatt tulaj donképen már meg is lehetne a ronda ausztric" (a hadifoglyot, tekintettel a monarchiabeliek nagy számára és bonyolult nemzetiségi viszonyaira az orosz köznép egyszerűség kedvéért ausztriai-nak nevezte). „Hiszen lovunkat is csak ilyen helyen tartjuk, pedig az pénzbe kerül ós dolgozik nekünk. De mivel mégis csak ember, csinálunk neki az egyik keskeny oldalon ajtót, a hosszoldalakon pedig ablaklyukakat, sőt behányjuk az egészet földdel s kályhát is állítunk bele, hogy meg ne fagyjon a nyomorult pára". Ez volt a tipikus pljenni szállás ősformája, a tífusz történetében oly nevezetes szerepet