ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921
1921-01-16 / 7. szám
NŐK ROUflTfl. A cselédkérdés Amerikában. Ismeretes, hogy Amerikában éppen az ipar és a gyári munkaalkalom nagy fejlettsége miatt már régen érezték a mindig növekedő cselédszükséget. Ez az állapot a háború alatt még csak rosszabbodott, úgy hogy ma a cselédkérdés valami módon való megoldása égetővé vált. Egy szélsőséges megoldást terjesztett elő "Waggaman Maria a „Monthly Labor Review" egyik számában. A cselédeket ipari munkások módjára kezeli; nem nevezi többé cselédeknek, hanem háztartási kisegítőknek. Nyolc órai munkaidőt kivan számukra, a család körében való lakás kötelezettségének eltörlését ós egy megállapitott bér-skálát. Úgy véli, hogy ez az egyedüli helyes megoldása a cselédkérdósnek ós megjegyzi, hogy amint az ipari munkások részt kérnek a vállalatok irányításában is, éppen úgy követelik a cselédek „a konyha demokratizálását és a házi szolgálat többó-kevósbbé feudális viszonylatainak eltörlését." A buffalói „Echo" birálja ezt a szélsőséges nézetet ós helyesen jegyzi meg, hogy a cselédkérdés „egyszerűen egy ujabb eredménye a család lassú szétmállásának, mely szemünk előtt játszódik le már jó ideje." Reméli az Echo, hogy „a konyha demokratizálása" nem fog egy olyan társadalmi állapothoz vezetni, hogy mindnyájunknak vendéglőkben kelljen étkeznünk. Nálunk is van cselódkórdés. Nálunk sem alakult ki még egy állandóbb társadalmi elhelyezkedés. Az amerikai társadalmi küzdelmek tanulságosak lehetnek ránk nézve is. A túlzó szocializmus nem vezethet egészséges társadalmi viszonyokhoz, mert ki akarja kapcsolni az ősi, primitiv társadalmi egységeket. Nem tiszteli a család jogait s nem törődik azzal a másik társadalmi egységgel sem, mely egyrészt a családból, másrészt az annak szolgálatában álló cselédekből alakul ki. A cselédkérdóst csak ezen a társadalmi egységen belül lehet helyesen megoldani, ezen belül kell a cseléd helyzetén javítani. Értesítés " az esztergomi keresztény magyar nőkhöz! Értesítjük az összes érdeklődő keresztény nőtestvéreinket, hogy a Szociális Misz' sziótársulat politikai szakosztálya a legközelebbi női konferenciáját f. hó 16.-án (vasárnap) délután 6 órakor tartja a főgimnázium fizikai termében. Vasárnapi programmunk a következő : 1. Megnyitó. Mondja Horváth Sarolta. 2. A gyermek testi nevelése. Élőadó: Dr. Darvas Géza orvos. 3. A gyermek lelki nevelése. Előadó: Szabó Margit tanítónő. 4. Bán A. : Szent Erzsébet betege. Szavalja Vörös Jozefa. 5. Zárszó. Gyűlésünkre ezúton is tisztelettel meghívjuk az összes nőegyesületeket és az előadás tárgyára való tekintetből különösen a szülőket ós mindazokat, akik hivatásból foglalkoznak korunk nagy kérdésével, a gyermeknevelés ügyével. A vezetőség. HÍREK. Krónika. Szólnak a harangok . . . Vájjon kit siratnak ? Sirató bugásuk messze-messze száll . . . Odaát a vízen ajakak remegnek, Megdobban szivében a párkányi táj. „Hiszek egy hazában"... ima zsong köröttem; Jaj, de ez a hit ma oly nehéz nekem ; Elhiszek csodákat ámuló elmével, De hogy Te feltámadsz, mint remélhetem ? Táncolók kacajjá, mulatók zsivajjá, Selymek hivalgása mást hirdet manap ; Hazám, szülőföldem . . . feltámadásodra Meghallom-e mégis a harangokat? H. 1. * Az irredenta szobrok vasárnapi leleplezése alkalmából vármegyénk vezetősége részéről Dr. Czobof Imre főispán ós Dr. Reviczky Gábor vármegyei főjegyző, a város részéről Dr. Antóny Béla polgármester és Dr. Sebők Ferenc képviselőtestületi tag utaznak Budapestre, hogy az ottani nagyszabású demonstrativ ünnepségen megcsonkított vármegyénket és a megcsonkítás folytán nyomorúságba jutott városunkat képviseljék. * Az Oltáregylet ma vasárnap d. u. fél 4 órakor a háromórai litánia után tartja évi közgyűlését a vizivárosi zárdában. Uj anyag hiányában az elhasznált, kiselejtezett egyházi ruhákból alkottunk használhatót, szinte ujat. A szives szemlélő úgy nézze a tárgyakat, hogy azokban az áldozatos női kezek ügyességót és szorgalmát lássa, amint ezt a lerongyolódott ruhák sok munkát és türelmet igénylő stoppolása, kijavítása és átalakítása mutatja. Tagjainkat és érdeklődő jóakaróinkat ezennel tisztelettel meghívjuk a közgyűlésre. Az igazgatóság. * Félórai harangozás. Ma, vasárnap d. e. 11 órakor Csonka-Magyarország minden templomában fél óra hosszáig szólani fognak a harangok. Ezen idő alatt leplezik le Budapesten a trianoni béke által elszakított magyar részeket jelképező irredenta szobrokat. Megemlítjük még, hogy e napon a templomi istentiszteletek után a Himnuszt kell énekelni, az egyházi beszédek pedig megemlékeznek a budapesti szoborleleplezósről és zászlószentelésről. * A Move tanácsülése. F. hó 18.-án, kedden délután 6 órakor a Kaszinó olvasótermében a Move főosztály tanácsülést tart. Felkérjük a tisztikart ós a tanácstagokat a megjelenésre. Tárgy: beszámoló az egyesület egyévi működéséről s a közgyűlés tárgysorozatának megállapítása. — Elnökség. * Eltávozás. Őszinte sajnálkozással értesülünk, hogy Zeke József, a Buzárovits-nyomda érdemes művezetője a jövő hónap közepén városunkból Kaposvárra távozik, ahol a Somogymegy ei Keresztény Irodalmi és Nyomda rt. ügyvezető-igazgatójává választották. Zeke József 26 év óta működik a Buzárovits-cégnól s ez idő alatt alkotott ízléses munkái a szakkörökben mindenütt elismerésre találtak. Az „Esztergom" legelső számától kezdve az ő gondos felügyelete és technikai irányítása mellett készült. É lap hasábjain is kifejezzük tehát gondosságáért, önzetlen támogatásáért hálás köszönetünket és kívánjuk, hogy új, magasabb állásában Isten áldása kisérje. * Vizsgálat „Az Est" rémmeséje ügyében. Palkovics László alispán „Az Est" január 81-i számban közölt Sinka F. Pál közgyámról szóló rómmese ügyében szigorú vizsgálatot rendelt el ós jelentette a népjóléti miniszternek, hogy a vizsgálat során kiderült, miszerint „Az Est" közleménye a kórház igazgatósága ellen irányuló tendenciózus valótlanság. Egyben az alispán felterjesztette a vármegyei tiszti főorvosnak a szóbanforgó ügy megvilágításáról szóló jelentését ós az álhír megcáfolását tartalmazó „Esztergom" c. politikai lap egy példányát. * Vonatösszeütközés Dorogon. F. hó 13.-án este Dorogon a Budapestről jövő utolsó vonat beleütközött az ott tolató mozdony szerelókkocsijába. Nagyobb sérülések ugyan nem fordultak elő, de több utas fejére nehéz podgyász esett. Jó, hogy a karambol nagyobb szerencsétlenségnek nem vált okozójává. Ilyesminek a mai gyenge forgalom mellett egyáltalán nem volna szabad előfordulnia. * A belvárosi olvasókör tánccal egybekötött szinielőadása f. hó 16.-án, vasárnap este 7 órakor lesz megtartva az olvasókörben. Szinre kerül „A piros bugyelláris", melyet a kör női tagjai fognak előadni. A táncestély iránt városszerte élénk érdeklődós mutatkozik s ebből Ítélve a vasárnapi estély semmiben sem fog mögötte maradni az olvasókör eddigi jósikerű mulatságainak. * Árdrágítók a rendőrségen. A helybeli államrendőrség a napokban erélyes intézkedéseket léptetett életbe az árdrágítók ellen, melynek következtébe az ólelmiszerkereskedőket felhívja, hogy árúikon az árakat pontosan tüntessék fel. A tegnapijjnapon előállította többek közt Kiss Józsefné piaci árust, ki a korpa literjót 2 kor. 30 fillér maximális ár helyett 4 koronáért árulta. * Az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank R. T. igazgatósága értesiti ügyfeleit és általában a közönséget, hogy mindazok, kik hadi kölcsönöknek vannak birtokában, tartoznak ezen hadikölcsön papírjaikat 1921. január hó 15-től február végéig a magyar állam részéről leendő elfogadás végett bemutatni (nostriíikáltatni). Ezen bemutatás elmulasztása a kibocsátott rendelet szerint utólag nem pótolható és azt fogja eredményezni, hogy a be nem mutatott hadikölcsönöket a magyar állam magáénak el nem ismeri. Akár intézetünknél, akár másutt jegyzett I hadikölcsönöket 1921. január hó 15-től kezdve nostrifikálás végett elfogadunk és a szükséges felvilágosításokat megadjuk. Figyelmeztetjük egyben ügyfeleinket arra is, hogy a háború előtt kibocsátott öszszes magyar állampapírok és pénztárjegyek (Korona-járadék, Arany-járadék, Tisza-Szegedi kölcsön stb.) 1921. február 15-ig a m. kir. állampénztárnál mutatandók be. * Színielőadás és táncmulatság. Az Esztergom-Szenttamási és Vizivárosi Kath. Olvasókör műkedvelő gárdája 1921. évi január hó 16.-án a „Magyar Király" szálloda nagytermében Vályi , Nagy Géza, a honvédelmi minisztérium C főosztályának előadója által irt „A betleheniesek" c. irredenta színművet az iró közreműködésével előadja. Kezdete este 7 órakor. Az előadás után táncmulatság lesz. Belépődíj: I. hely 20 korona, II. hely 15 korona, állóhely 10 korona. Az előadás tiszta jövedelme az esztergomi szent Ferencrendiek uj harangjának beszerzésére lesz fordítva. * Az izr. hitközség f. hó 16.-án, vasárnap d. e. 11 órakor a templomban az irredenta szobrok leleplezése alkalmából könyörgő istentiszteletet tart, melyre a hitközség tagjait, a hatóságok ós felekezetek vezető tagjait ez úton hívja megfáz elöljáróság. * Köszönetnyilvánítás. Az Esztergomi Központi Szeszfőző Szövetkezet közgyűlése az érseki tanítóképző Segitő-Egyesülete részére egyezer koronát adományozott. Fogadják érte a tagok e helyen is az igazgatóság hálás köszönetét. * Sport. Az időjárás alkalmat nyújt arra, hogy az idén korán hozzálássunk a i'ootballtróninghez, legalább vasárnap, mig a napok hosszabbodnak. Igy végre elérnénk azon célunkat, hogy tavaszra csapatunk tudással áll ki ellenfeleivel szemben. Ennek folytán felkérem az első és a második csapat játékosait, hogy f. hó 16.-án, Vasárnap délután 2 órakor a pályán jelenjenek meg. A football-intóző. * Tüzeset Szentgyörgymezőn. F. hó 14.-én éjjel 3 A 12 órakor Szentgyörgymezőn Erős János háza eddig ismeretlen okból kigyulladt. Éjjeli telefonszolgálat nemlétében az ügyeletes rendőr gyalog futott a tűzőrség órtesitósére. Jelzés után a városi hivatásos tűzőrség rögtön kivonult és 2 órai munka után sikerült a tüzet eloltania. A háznak igy csupán a hátsó része éghetett le. Dicséretet érdemelnek azok a gazdák, akiknek fogataik a vizet folytonosan szállították a tűz helyére. * Az Esztergomi Polgári Zenekar nyilvános estélyek, bálok alkalmával úgy helyben, mint a közeli községekben zeneszolgáltatást mérsékelt díjazás mellett elvállal. Értekezni lehet Kertész János ügyvezető-alelnöknél (Állampénztár.) * TÍZ galíciai került vármegyénk területéről a piliscsabai internáló táborba a galíciai zsidók internálási eljárásának folyományaképen. * A sár nem eladó. Hozzászoktunk már ahhoz, hogy manapság még a leghitványabb dologért is pénzt kell adni, de hogy eljöjjön az az idő, amikor még a sárért is pénzt kínálnak, azt a legmerészebb fantáziájú emberek sem merték gondolni. Szegeden törtónt, hogy a mostani esős téli időben az j utakat tisztogatják, a vastag sártengert összelapátolták ós az út szólón összerakták. Amióta ezeket a szép sárkupacokat felrakták az utak mentén, a szegedi mérnöki hivatalban minden nap jelentkeznek az emberek, hogy jó pénzért megveszik a sarat, mert építkezéseiknél fel tudják használni. A legérdekesebb azonban a dologban az, hogy a mérnöki hivatal egyáltalában nem kapott az ajánlaton, mert a sárra neki is szüksége van. A drága sarat a város az utak feltöltésénél fogja felhasználni. * A hivatalos munka szünete vasárnapi istenitisztelet idején. A m. kir. belügyminiszternek 2577/1920. B. M. sz. körrendeletét olvastuk a Belügyi Közlöny legutóbbi számában. Ezt mint a magyar közigazgatás keresztény szelleme felé való örvendetes közeledés tanújelét, t egész terjedelmében a következőkben közöljük : „Állami létünk függ attól, hogy a keresztény nemzeti érzés megerősödjék. Nagy fontossága van e szempontból annak, hogy a köztisztviselőket, akik a közönség ügyeinek intézésére ós a népnek taná-