ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-05-18 / 57. szám

SZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Í7ÍT\7ÖO C7<d m íür»Q- hétköznap 80 fillér, ^feJ üö öAdlU dia. vasárnap 1 korona. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. \ ™ ~ ' — * Esküvők. Pünkösd hétfőjén a vizivárosi plébánia-templomban Laiszky Endre Farkas Ma­riskát és Fritz Béla Solymossy Bözsikét vezette oltárhoz. A belvárosi plébánia-templomban egy kettős-esküvő is volt. Csemniczky Ilonkának Hochmann József, Csemniczky Margitkának Hunka Rudolf esküdött örök hűséget. Kivülük még több boldog párt is kötött össze e napon az egyház áldása. * A Budapesti Fehér Színpad Társaság igaz­gatója pünkösdhétfőn kihallgatáson volt Cser­noch János bibornok-hercegprimásnál, akit az egyesület disztagjául kért fel. A főpásztor mind a disztagságot, mind a június elején Esztergom­ban .tartandó helybeli előadások fővédnökségót elfogadta ós az egyesületet meleg pártfogásáról biztosította. * Az altiszti táncestély és az előtte lefolyt kabaréelőadás vasárnap előkelőségeink és nagy­számú közönség részvétele mellett felejthetetlen sikerrel folyt le Vassel Gusztáv kacagtató kon­ferálása mellett. A műsort, melynek minden száma emlékezetes marad az ott megjelentek előtt, vasárnapi számunk közölte. A siker eléré­sében nagy érdeme van Stefán századossal ólén a derekasan működő rendezőbizottságnak, Ne­messzeghy István zenetanárnak ós az általa ve­zetett ifj. zenekarnak, Fűzik Ernő főrendezőnek valamint a hegedűszólójával nagy tetszést kel­tett Thomas Károlynak, akit zongorán Ne­messzeghy Gizike kisért. Az irredenta dalo­kat Rixer tiszthelyettes nagy hatással énekelte. A műkedvelő gárda is elemében volt a bemutatott és sok kacagást keltett két darabban. * Budapest—esztergomi távjelzés. Pünkösd­hétfőjén volt a próba, sikerül-e Budapest és Esz­tergom között közbeeső állomások beiktatásával a jeladás. Reggel V28 kor indult az első cser­kószkülönitmóny az Oregszirtre; VslO-kor a má­sodik a Nagystrázsára s végre V2I2 órakor a harmadik a várfokon. Az esztergomi cserkészek három állomása pontosan 12 órakor vonalpostát Y,ógzett, mely kitűnően sikerült, később is a 3 állomás egymásközt a legnagyobb könnyedséggel végzett beszélgetést, de sajnos, a Pilis hegyén megjelölt helyen a budapesti cserkészcsapat tag­jai nem jelentek meg s igy már 3 A2 órakor az esztergomi állomás is értesült, hogy Pilis nem ad le jeleket. Hogy e sajnálatos körülménynek mi lehetett az oka, majd csak a budapesti je­lentés beérkezése után tudjuk meg pontosan. * Pünkösdi sport. Sokáig emlékezetes ma­rad az esztergomi sportkedvelők körében a mos­tani pünkösd vasárnapja. E napon vivta bajnoki mérkőzését a Move ESE a Dorogi AC-val. E napon dőlt le az a bálvány, amelyet Dorog állí­tott csapatában vármegyénk labdarúgói számára. S a Move ESE-ó az érdem, hogy a bálvány egyensúlyát vesztve leomolhatott. A vendéglátó MESE emberei ugyanis olyan szépen játszottak, hogy a mérkőzésen a bizton várt diadalünnep méltó keretéül szép számban megjelent doro­giaknak ajkára fagyott a diadalkiáltás. Szívszo­rongva lestek, mikor esik az első goal, amely felszabadítja őket a kegyetlen lidércnyomás alól. Do a goal sokáig váratott magára. Az a tomboló lelkesedés ugyanis, amely a rivális csapat siker­telen játéka nyomán támadt a MESE játékosaira is ós néha magukat felülmúlva játszottak. Viszont a dorogi csapathoz átigazolt egykori esztergomi játékosok, akikre a gúnyos megjegyzések özöne zúdult, valósággal meg voltak babonázva. Pedig határozottan gyakorlott, fejlett lábtechnikájú já­tékosok. Ha még erőszakosságra való hajlamu­kat is mindnyájan otthon hagyták volna, • nem lehetne ellenük kifogást emelni. Azt a minősít­hetetlen durvaságot azonban, amelyet a kiállított Szlovák követett el a közönség előtt elvonulva, a Országra és Európára szóló jelentőségűvé növekedett a keresztényszo­cialista mozgalom. Örömmel tapasztalhattuk ezt Budapesten a magyar keresztényszocialisták most folyó országos kongresszusán, amelyen nemcsak Csonkamagyarország több mint százharmincezer keresztényszocialistájának képviselete, hanem a megszállott területen működő testvérek kikül­döttei, továbbá Németország, Hollandia, Dánia, Svájc, Ausztria, Stájerország és Lengyelország milliókat számláló szervezeteinek képviselői is tanácskoznak. Ez egészen természetes és ez a jelenség majdan a történelem Ítélőszéke előtt is mint a közelmúlt eseményeinek logikus következménye fog szerepelni. A vörös internacionálék műkö­dése, amellyel szoros kapcsolatban van a sza­badkőművesség pokoli mesterkedése, a vörös invázió, amely Európa állami életét ós kultúráját vógveszedelemmel fenyegeti, eléggé meggyőz­hették a világot arról, hogy az állami ós társa­dalmi élet bajainak orvoslása, az évtizedek óta vajúdó szociális kérdések megoldása csakis nem­zeti és keresztény alapon, csak azon eszmék megvalósításával lehetséges, amelyeket a keresz­tényszocializmus már régóta hirdet. Ma pedig már — a mindinkább terjedő keresztényszocia­lista mozgalmak tanúsítják — a nemzetek ke­resztény társadalma nemcsak tiltakozó szavát emeli fel a vörös nemzetköziség ós atheizmus ellen, hanem kö>veteli is a nemzetek állami ós társadalmi életének keresztényszociális reorgani­zálását. Noha a népek sorsának irányítása még ma is a nemzetközi liberalizmus és a keresztény­ellenes destrukció hatalmában van, amely min­ket is a trianoni béke rabságába taszított, de az eszme már él ós a nemzetek reménykedve te­kintenek az újjászülető Magyarország felé. uk nagyon jól tudják, — mint a nemzetek kikül­dötteinek a kongresszuson való felszólalásából kitűnt — bogy a magyar nemzetet, a magyar parlamentet mennyire akadályozzák keresztény­nemzeti újjászületésének, a keresztényszociális reformok életbeléptetésének útján azok a hatal­mak, amelyek a mai szerencsétlen államalkotások külpolitikai viszonyait kavarják. A jövő államalakulások munkája azonban a keresztény-nemzeti eszme útmutatása szerint a hazugság ós erőszak szuronyai között is kitar­tóan folyik ós az országos keresztényszocialista kongresszus a béke jövő világának hithirdetője, amely világban a magyar nemzet sem lehet más, mint szociális a kereszténységig és integrális a nagy Magyarországig. HÍREK. * Eljegyzés. A következő eljegyzési értesí­tést kaptuk: Rudolf Erzsike és Hajdú Gyula jegyesek. Esztergom—Budapest, 1921. május hó. * Szabadságon. Reviczky Gábor dr. vár­megyei főjegyző hat heti szabadságát meg­kezdette. * A főgimnáziumi cserkész ünnepély a la­punkban leközlött programm szerint nagy siker­rel folyt le. A közönség lelkesen ünnepelte Dr* Sik Sándor budapesti piarista tanárt, az országos hírű költőt élvezetes cserkészelőádásaiórt, melye­ket vetített képek illusztráltak. Büchner Antal főszékesegyházi karnagy cserkész-indulója is osz­tatlan tetszést keltett. Sajnos, nincs elég helyünk, hogy a szép ünnepélyt minden pontjában rész­letesen méltassuk. Megállapíthatjuk, hogy cser­készeink ez alkalommal is fényesen beigazoltak minden hozzájuk fűzött várakozást. dorogi fegyelmi bizottság szivfies gyeimébe ajánl­juk. Jól nevelt játékos igy nem,viselkedhetik. A félidő vége felé a dorogi kapu előtt a 16-os vo­nalon belül kavarodás támad. A labda az egyik dorogi játékos kezét éri. A biró 11-est itél, ame­lyet Fekete védhetetlen goallá órtókesit„ A do­rogiak úgy ültek helyeiken, mint ázott túzokok. Ok kapták az első goalt. Ezután keményen bele­feküsznek a játókba. Szilas, Tonhauer, Klotz összefognak a kiegyenlítés érdekében. Mindhiába. Ami túlmegy Nagy Sanyin, leszereli a mosolygó jobb hátvéd: Csapó. Ha rajta is átjut a labda, ártatmatlanná teszi az önfeláldozóan védő kapus: Muharos. A félidő 1 : 0 Esztergom javára. A lel­kesedós leírhatatlan az esztergomiak körében. Szünet után sokáig a dorogiak térfelén folyik a játék. Váltig hangzik a jókedvű közbekiáltok szava: egy félpálya kiadó, a dorogiak egy ideig nem tudnak az ostrom alól szabadulni. Fejes centerfedező csakúgy tömi labdával a csatársort. A két szélső: Kapus és Mihályfy lerohanásai veszélyeztetik az ellenfél kapuját. A belső csa­tárok is szorgoskodnak. De még sokat cicáznak és lövés előtt habozva illesztgetik a labdát, mig Dorog rögtön továbbit és kapásból lő. Lövései többnyire élesek. A hullámzó játék néha ellany­hul, de azután kegyetlen irammal folytatódik­Hirtelen felhangzik Kövesi szöv. biró éles sipja. Valaki handset vét az esztergomiak közül. A megítélt 11-est Tonhauser remek lövéssel hálóba juttatja. A kiegyenlítés után Dorog erőszakolja a nyerést. De mert az élesszemű, korrekt biró lefütyült minden szabálytalanságot, nem fajulha­tott el a játék s igy mindvégig szép ós élvezetes volt. Dorog kénytelen volt megelégedni az el­döntetlen (1:1) eredménnyel, ami-a MESE-nek felér egy fényes győzelemmel, miután a DAC 4—5 goalt szándékozott adni. A MESE folyton javuló játéka rövidesen kicsalja egész Esztergo­mot a szigeti pályára. — Pünkösd hétfőjén a MESE I. Párkányban mórkőzött az ottani Club­bal s ujabb dicsőséget szerzett nevének. A mér­kőzés ugyanis a MESE 2 :1 arányú győzelmével végződött. * Házhelyek kiosztása. Vármegyénkben is megkezdődött a házhelyek kiosztása, amelyet egy bizottság fog végezni. A bizottság elnöke Vaniss Dezső kir. ítélőtáblai biró, a helybeli járásbíróság vezetője, a bizottság tagjai pedig a járási főszolgabíró, az államópitószeti hivatal vezetője, a gazdasági szakértő. A legelső ház­helykiosztás a jövő héten lesz Uny községben, ahol negyven házhely kerül kiosztásra. * Szerkesztői üzenetek. L. A. Verse későn érkezett. == Részvónyaláirási felhivás! Alulírott alapi­tok „Gazdák Beszerzési és x^rtokesitesi Rész­vénytársasága" cimmel, Esztergom szókhellyel részvénytársaságot alapítanak, amely mindaddig fent fog állani, mig az 1875. XXXVII. t.-cikk 201. §-ának 2—4. pontjai alatt felsorolt esetek valamelyike be nem áll. Az alapítás célja a gazdasági és háztartási cikkek tömeges be­szerzése, továbbá az ipari ós mezőgazdasági cikkek értókesitóse. Az alaptőke egyelőre 200.000 korona. A részvények száma 1000 (ezer) darab, darabonkint 200 (kettőszáz) korona név­értékkel. Alapítási költségek fejében részvónyen­kint 10 korona jegyzési dij fizetendő. Az aláírás végső határideje 1921. évi június hó 1. napja. A jegyzett összeg 50 °/o-a és a rész vény enkint 10 korona jegyzési dij az aláíráskor azonnal fize­tendő, a további összegek pedig kettő egyenlő­részben negyedóvenkint lesznek fizetendők a részvénytársaság pénztárába. A jegyzések ós az első részlet, valamint a jegyzési dijak lefizetése az Esztergom ós Vidéke Hitelszövetkezetnél Eszter­gomban (Deák Ferenc utca 16. sz. alatt) eszköz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom