ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921
1921-04-09 / 41. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. AQ Q7Ó YYí ár»5l • hétköznap 80 fillér, 00 ÖZÍCUII CIL CL , vasárnap 1 korona. Egy Főszerkesztő : Homor Imre, Felelős szerkesztő : Gábriel István.. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában.! A kir. járásbíróság épületéből kora reggelenként tizenkét rab vonul erős csendőri fedezet alatt a vármegyeháza nagytermébe. Szomorú tekintetű, szánalmat ébresztő alakok; pedig még nem is olyan régen, mindössze két esztendeje, élet és halál urai voltak Esztergomban. Aki csak egy szóval is bírálta előttük a tanácsrendszert, személyes szabadságától fosztották meg, félelmetes pribékekkel hurcoltatták a legnagyobb hatalom: a két elemit végzett Győri János földmives hórihorgas személye elé. Sorra elvonulnak most, pörük főtárgyalása folyamán az akkori események szemeink előtt és amig hallgatjuk a külömböző vallomásokat, amelyek legtöbbje beigazolja, -ír amit különbén ők sem tagadhatnak, — hogy törvényes alap hiján hatósági jogkört bitorolva működtek a tanácsköztársaság fenntartása érdekében, az igazságosztó törvény erejébe vetett hitünk erősödik. Elgondolkozunk azonban, hogy e vádlottak legtöbbjének, magának G-yőrinek is, a forradalmak előtt talán eszeágában sem volt a vörös uralom s mindössze egy embernek, Dr. Szentgyörgyi Pálnak ós az /általa szerkesztett „Esztergomi Népszava" hatásának köszönhetik, hogy most a legsúlyosabb vádakkal terhelten kell a törvényes birák előtt állaniok. A földi igazságosztásnak még tartozásai maradnak Szentgyörgyi ós egyéb, magukat idejekorán biztonságba helyezett vörös alakokkal szemben, akik még most sem szűnnek meg dolgozni csúfosan megbukott uralmuk visszaállításán, azonban bizunk az Isten igazságosságában, hogy.ők sem kerülik ki méltó büntetésüket ós annál borzasztóbb lesz bünhődósük, minél több könny, vér és tönkretett élet súlya nyomja lelkiismeretüket, mert az írás szerint „rettenetes az élő Isten kezeibe esni." A nagyszabású bűnügy vádirata 105 oldalra terjed 30 terhelt ellen. Tanuként 122 esztergomi és környékbeli lakos van beidézve. A vármegyeháza nagyterme tárgyalóteremmé alakult. A vörös szőnyegek s az asztalon is a vörös teritő mintha emlékeztetnék a szemlélőket a hajdani vörös világra. Az akkori „urjJj^i_^azo nban most szemben ülnek biráikkal két Jhosszu padon. Legszélén Győri meghalványult arccal, mellette Miklósi György, a legtemperamentumosabb: Győri volt szavazóbirája. Szentéi Sándor párkányjárási politikai megbízottat ós Bancsó Lászlót, aki a Szabó Pistaügyben nyomozott, keyósbbó ismerik már az esztergomiak. AnnálTismerősebbek Kartaly István dr. direktóriumi elnök, akit a fogság láthatólag megviselt és'Bartfai Géza csillogó^ fehér Schylokszakállal. Bártfai mellett Zajác János, a másik szavazóbiró foglal helyet PerlerTTerenccel, a volt vádbiztossal. Ez magas, kopasz alak^^ellépése imponáló. Csaknem -mind^^eTszolalásábanTassIer Árminra, a TfŐvádbiztosrá^Tnvaíközik, aki .azonban szökésben lévón'ngz""aTkáTömmal felelősségre nem vonható. Jól ismert a vádlottak közül Csermák Gyula is, aki a lakásügyek bizt osa l óvém annakidején csaknem minde^ZJj ztel'gom i~meg^ fordult előtterAríogság csáFa haját szürklfette meg, egyébként ma is kommunistának érzi magát. A nagyhajú _Fűzi_ jgazi proletáralak, igen gyakorlottan védekezik. A piTismaroEPdfeéktorium elnöke, a bőrkabátos Bonifert Alajos ós az egyik vádügyben részes Gerlei Gábor zárják be a sort. Az utóbbiakat csak e héten vezették elő. Mögöttük kakastollas csendőrök ülnek feltűzött szuronnyal, majd egy kissé távolabb ós a karzaton a jegyekkel bejutott kiváncsi esztergomi közönség hallgatja a kétségkívül érdekes vallomásokat, amelyeket Surgoth Gyula dr. kir. táblabíró, elnök vesz ki a felekből a tárgyalás folyamán. A vádat Dr. Fodor Zoltán ügyész, a védelmet több vádlott nevében Dr. Török László budapesti ügyvéd és részben a kir. törvényszók által kirendelt helybeli ügyvédek képviselik. Az első napon, szerdán a tárgyalás d. e. fél 10 óra után kezdődött. Ekkor mindössze három ügyet tárgyalt le a bíróság. Az első ügyben, mely sablonos forradalmi törvényszéki ügy volt — a hidnál őrködő vörös katonáknak egy-egy szivarral való megvesztegetése — Győri az elnök kérdésére kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Később azonban, az elnök felvilágosító szavaira belátta, hogy neki, mint tanulatlan embernek nem állott jogában ítélkezni és ettől kezdve minden ügyben, amelyre visszaemlékszik, az első kérdésre beismeri bűnösségét. Zajácz, Győri szavazóbirája mentségül azt hozza fel, hogy őt terrorral kónyszeritettók a birói tisztség elfogadására. Az ügyész azonban ezt kétsógbevonta, inert később lehetséges volt lemondania. Bártfai, mint tapasztalt vádlott, a vádakra egyszerűen „nem emlékszik" addig, mig a biró Írásbeli bizonyítékokat nem mutat fel előtte. Perler pedig mindenben az irni is alig tudó tanulatlan Fassler fővádbiztos parancsainak engedelmeskedett az előfordult ügyekben. Őt, vallomása szerint, csak a megélhetési kényszer vitte arra, hogy vádbizitos legyen. Özv. Lindtner Jánosné ismert ügyében, mely szintén már első nap került tárgyalásra, Bártfai, mint akkori jóakaratú tanácsadó néz szembe a tanúval, a felolvasott jegyzőkönyv azonban ezt nem tudja bizonyítani. Érdekes volt ez ügyben Csermák Gyula, a feljelentő szereplése, aki „lelkiismerete szerint" nem érzi magát bűnösnek, a törvény szerint igenrGyőri tagadja, hogy özv. Lindtnernet CMkszazézér~korona biztosítók lefizetése mellett volt hajlandó szabadlábrlTlnily^zli^ Lindtner Etelka tanú azonban ezt szemébe mondja. Tanuk az esküt leteszik. Kollár István kisgazdát rémhirterjesztő kijelentései miatt csukatta le GyoríT" noha akkor ~i~ vádlott sirva könyörgött kegyelemért. Győri a már-rrráF lágylHoHbirálrat a szigorúbb ítélethozatalra e szavakkal biztatta: „Ha már most is meglágyultok, mi lesz akkor, ha halálos ítéletet kell hoznunk?" Kollár ügyében a felelősségre vont vádlottak nem tagadtak. A tanú letette az esküt. Csütörtökön délelőtt 8 órakor kezdődött a tárgyalás. Sorrenden apróbb ügyek szerepelnek, melyekben azonban a forradalmi törvényszók mindannyiszor súlyos — többnyire 3 évre terjedő szabadságvesztósi és több ezer korona pónzbüntetósi — ítéleteket hozott. Győri itt vall, annál is inkább, mert a biró írásbeli bizonyítékokat mutat fel előtte. Elismeri, hogy az Ítéleteket ő mondotta ki. Az emelt vádak akkori időben súlyos „törvényszegések." Tauber festókkereskedő ós Szabónó zöldségárus nem akarták a fehórpénzt elfogadni. Szabónó még most is azt hiszi, hogy vádlott. Mentegetődzik, hogy akkor csak azért nem fogadta el a fehér huszonötkoronást, mert nem volt visszaadni való aprópénze. Az egyik jó magyarunk nem akart zöld gallyakat fuvarozni a május elseji ünnepély díszítésére, amiért annakidején meggyűlt a baja a forradalmi törvény szókkel. Győri itt kertelni próbált. Nem a zöld gallyak miatt itólte el — úgymond — hanem mert a szemetet nem akarta elszállítani. De a vallomása alatt távollevő Miklósi Győri ellen vallott. Igenis a zöld gally volt szóban! Győri most beismerte, hogy csakugyan a zöld gallyak miatt itólte el a tanút, amiről egyébként az irásos itólet is tanúskodik. Sok dolgot adott Győrieknek az alkoholtilalom elleni kihágásokban való intézkedés is. Tipikus példája ennek a Baják-ügy. Bajákot ós társait elítélte Győri, mert egy kis bort ittak. A biró kérdésére, hogy Győri ivott e annakidején, bevallotta, hogy igen. — Akkor önmagát is meg kellett volna büntetnie, mondja a biró. — Engem nem jelentett fel senki, volt a vádlott cinikus válasza. . — Es ón elhigyjem, hogy ha magát feljelentik, önmagát is megbüntette volna? szól a biró. Dr. Török védőügyvéd Győrihez : Hol itta maga azt a bort? Győri: Otthon ! Halk moraj fut végig a hallgatóság ajkán. Közismert dolog, hogy Győri hol, mely helyeken szegte meg a tilalmat, amelynek megszegése miatt másokra súlyos ítéleteket rótt. A legtöbb ügynél mind Győri, mind Bártfai Csányi volt rendőralkapitányra, akkoriban a vörösőrök rendészeti osztályának főnökére hivatkoznak. A védelem kérelmére az ügyészség intézkedett is megidézése iránt. Érdekes volt Szabó Imrónének, mint rómhirterjesztőnek esete, aki az akkori vádak szerint azt híresztelte, hogy a vörös hadsereg fehér lett ós már Győrit is fehér pántlikával látta bemenni hivatalába. E híresztelésekért természetesen súlyosan magára vonta Győriek neheztelésót. Több hasonló ügyben a beidézett tanuk távollótükkel tündököltek, miért is az ügyész, valamint a védelem követelték előállításukat. Jellemző volt a Till—Gerlei-ügy. Gerlei Gábor mint vörösőr-számvevő házat akart venni Till lakatostól, de mivel a vételárat fehérben akarta fizetni, a Till-házaspár nem ment bele az üzletbe. A forradalmi törvényszék kónyszeritette az eladó feleket a szerződós aláírására. A polgári per most is folyik. Dr. Török védő Gerlei érdekében szólal fel, bizonyítván, hogy mint magánfól, ez esetben saját hasznára, nem pedig a tanácsköztársaság uralmának fenntartására cselekedett, tehát kérte, hogy ezt az ügyet ne a gyorsított eljárás szerint tárgyalják. A kérelem azonban nem volt teljesíthető, mert a vádlott maga is beismerte, hogy ezidőben vörösőr volt s ilykópen a gyorsított eljárás ezen ügyre is vonatkozik. A délelőtt utolsó nevezetesebb esete Halus József perbetei lakosé volt, akit vörös katonák hurcoltak Győri elé, hogy őt árulás címén elitélje. Győri itt azt vallotta, hogy a letartóztatást a vörös katonák nyomása alatt foganatosította, akiknek még ő is a terrorja alatt állott. Elnök a tárgyalás végén bejelentette, hogy Győri, Miklósi ós Bancsó elmeállapotát hatósági orvosi vizsgálat alá veszik. A vizsgálat a délután folyamán már konstatálta Győrin, hogy — szimulál. Csütörtökön délután is apróbb ügyeket tárgyalt a bíróság. Bonifert pilismaró ti erdőőr, volt direktóriumi elnök és Urbán ottani vendéglős állanak egymással szemben. Bonifert Orbánt példaadás céljából akarta megbüntettetni ellenforradalmi kijelentések miatt. Bonifert azzal védekezik, hogy minden jelentésót a jegyző inspirálta, ő csak aláirt. A felolvasott feljelentés hangján azonban kierzik a
