ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-10-16 / 120. szám

Az uj lakásrendelet. Irta: Lipsitz József ügyvéd. A magy. kir. minisztérium az országszerte uralkodó nagy lakásinség enyhitóse végett szükségesnek látta, bogy egy új lakásrendeletet bocsásson ki. A 8500/921. M. E. számú miniszteri rendelet a lakásügy rendezéséről szóló 2300/921. M. E. számú rendeletet részben kiegósziti, részben módositja. Megnyugvással állapitkató meg, bogy a népjóléti és munkaügyi miniszter tervezetében foglalt egyes, különösen sérelmesnek talált rendelkezés a végleges rendeletből kihagyatott. Különös megnyugvást kelthet a 19 cikkből álló 8500/921. M. E. sz. rendeletnek első cikke, melynek második bekezdésében ki van mondva, hogy az új rendelet a bíróságoknak a felmondás, bérmegállapítás, valamint a bérleti jogviszonyból származó egyéb igények eldöntése terén fennálló hatáskörét nem érinti. Ekként tehát a bórletfelmondási, bórmegállapitási, valamint a bérleti jogviszonyból származó egyéb igények tekintetében úgy mint eddig, a biróság jár el ós határoz, és határozatai ellen beadott jogorvoslat felett a kir. törvényszék dönt véglegesen. Az új lakásrendelet érintetlenül hagyja a 2000/921. sz. lakásrendeletnek a felmondás ideiglenes korlátozására vonatkozó 44-ik szakaszban foglalt rendelkezését. A 44. § szerint lakásoknak és a velük együttesen bérelt helyiségeknek bérletét a háztulajdonos (bérbeadó) vagy az, aki az ingatlan elidegenítése vagy más körülmény folytán a helyébe lépett, — rendes felmondással csakis kót esetben szüntetheti meg. 1. pont, ha a lakásra saját maga fel-, vagy lemenő ágbeli rokona részére azért van szüksége, mert felmondás vagy igénybevétel következtében vagy egyéb ok miatt önhibájukon kivül hajléktalanná váltak vagy nem hajléktalanok ugyan, de főbérlői minőségben lakásuk nincs és kis családi házukba kivannak beköltözni. 2. pont, ha a lakásra az ingatlan tulajdonosának vagy fel- vagy lemenő ágbeli rokonának fontos érdekből van elkerülhetetlenül szüksége, feltéve, hogy saját lakásának átengedósósóvel vagy más módon a bérlő részére indokolt lakásigényét kielégítő más lakásról gondoskodik. Szükségesnek tartom azonban figyelmeztetni a háztulajdonosokat (bérbeadókat), hogy a 44. §. 1. és 2. pontjai alapján csak abban az esetben élhetnek felmondással, ha a házat 1920. január első napja előtt szerezték, vagy az ingatlan örökség utján jutott tulajdonukba. Kétségtelen tehát, hogy az, aki a házat 1920. január 1. után szerezte ós nem örökség utján jutott a házhoz, a bérletet a 44. §. 1. és 2. pontja alapján, illetve rendes -felmondással egyáltalán meg nem szüntetheti. Ha az, aki a házát 1920. január elseje előtt szerezte, vagy örökölte, a saját családi házába akar költözni, oly lakónak, a ki állásánál fogva helyhez kötött polgári vagy katonai közszolgálati alkalmazott, vagy közérdekű foglalkozást űz, csak abban az esetben mondhatja fel a bórletet, ha a saját lakásának átengedésével vagy más módon a bérlő részére indokolt lakásszüksógletót kielégítő más lakásról gondoskodik. (44. §. 1. pontja.) A 44. §. 2. pontjára alapított felmondás esetén pedig a felmondó fél tekintet nélkül arra, hogy lakója milyen foglalkozást űz, akár a saját lakásának átengedésével vagy a lakó indokolt lakásszükségletót kielégítő más lakásról a bórlője részére gondoskodni köteles. A 44. §-nak a rendkivüli felmondásra vonatkozó rendelkezéseit az új rendelet nem érinti. Az új rendelet szerint a 2300/921. sz. rend. 4. §-a akként módosul, hogy az üres ós megüresedendő lakások bejelentésének kötelessége nemcsak a bérbeadásra jogosultat ós a lakásból kiköltöző felet, hanem azt is terheli, aki üzletszerűleg a lakás közvetitósóvel foglalkozik ós a bérbeadást közvetíti. A 2300/921. sz. rend. harmadik bekezdése helyébe a következő új ^rendelkezés lett az új rendeletbe felvéve: A helyiség megüresedósót a bérbeadásra jogosult ós a lakásközvetitő attól a naptól számított 8 nap alatt köteles a lakásügyi hatóságnak bejelenteni, amelyen a megüresedóst előidéző körülmény tudomására jutott. A kiköltöző lakó a megüresedóst legkésőbb 15 nappal a kiköltözés előtt köteles bejelenteni. Különösen hátrányos következményekkel jár a kiköltöző lakóra, ha a lakás megüresedósót 15 nappal a kiköltözés előtt a lakásügyi hatóságnak be nem jelentette, mert a bejelentés elmulasztása esetében akár igénybevétel utján, akár más módon, más lakást nem kaphat. Már a 2300/921. sz. rendeletben ki van mondva, hogy a lakásügyi hatóság igazolványa nélkül új lakásba beköltözködni nem lehet. Az új lakásrendelet szerint az igazolvány kiadása feletti kérelem tárgyában a lakásügyi hatóság a kórelem előterjesztésétől számított 8 nap alatt köteles határozni. Nagyon fontos rendelkezést tartalmaz az új lakásrendeletnek 4. cikke, amely a lakások, lakrészek ós egyéb helyiségek bérletének átruházására vonatkozik. Szószerint idézem a vonatkozó rendelkezést: „Lakás, lakásrósz vagy egyéb helyiségek bérletét (albérletét) átruházni vagy ilyen helyiség használatát átengedni csak a 2300/921. sz. rend. 3. §-a értelmében helybenlakásra jogosult egyén részére szabad." Az átruházás iránt előterjesztett kórvényben meg kell jelölni azt a lakást, amelybe az átruházó költözködni fog. Az átruházás iránt előterjesztett kórelem folytán az engedély meg nem tagadható, ha a lakás az átruházó által a helybenlakásra jogosult egyének közül javaslatba hozott egyén indokolt lakásszükségletót meg nem haladja, feltéve, hogy kivételes körülmények, különösen más egyénnek, kiváltképen közszolgálati alkalmazottnak közérdekből méltánylást érdemlő sürgősebb igénye az átruházó által javaslatba hozott egyén mellőzésót nem indokolják. Nézetem szerint az, hogy a fentebbi rendelkezés az új lakásrendeletbe felvétetett, teljesen indokolt. Köztudomású, hogy a lakásokkal való üzérkedés napirenden volt. Ha az új rendelet a lakásokkal való üzérkedést teljesen meg nem akadályozhatja, de mindenesetre korlátozza az üzérkedés lehetőségót, mert — amint az idézett cikkben ki van mondva — lakás, lakhelyiség bérletét vagy ideiglenes használatát csakis helyben lakásra jogosult egyénre lehet átruházni és a lakásügyi hatóságnak jogában áll vizsgálat tárgyává tenni, hogy az átruházni szándékolt bérlet a javaslatba hozott új bórlőnek indokolt lakásszükségletót meg nem haladja. Indokoltnak tartom azt is, hogy a lakás átruházásánál bizonyos kivételes körülmények, különösen más egyénnek, kiváltkópen közszolgálati alkalmazottnak közérdekből méltánylást érdemlő sürgősebb igénye, figyelembe vétessenek és az átruházó által javaslatba hozott egyén mellőztessék, mert ha a magánérdekkel szemben közérdekről van szó, a magánérdeket figyelembe venni nem lehet. HIREK. Krónika. A dorogi kerületben választani fognak, Ismét hasznát veszik a szép választói jognak. A szavazó polgár megint számot vet magával, Meggondolja, kit tisztel meg a szavazatával! A hazának vezetői jók-e, avagy rosszak, Nagy része van ebben ám az egyes polgároknak ! Miénk ám a felelősség, ha nincs rendjén minden S hiába a jó katona, ha jó vezér nincsen ! Kire bízzuk, hogy bennünket méltón képviseljen? Hogy javunkra munkálkodjék, népet, hazát mentsen ? Átfogja-e az értelmünk a nagy terhet, melynek Felelősség nevet adtak? ... Ki lesz jó követnek? Nehéz munka, súlyos munka ma követnek lenni, Ma ez nem a virágait, de tövisét termi. • Egész világ dúl ellenünk, mégis jól megállni ; Ellenségből barátokat okosan formálni! Téged kérdez meg a haza, választó barátom, E tisztségre kit akarsz te ?... A szemedből látom, Azt ragyogja önérzettel, tudom, hogy mit teszek, Szegény csonka magyar hazám hű gyermeke leszek! Azt küldöm a parlamentbe, ki tenni tud s akar!.. . Akit büszkeséggel említ meg majd minden magyar ! Aki méltó, hogy ott legyen, hol a legnagyobbak . . . S aki jót hoz országunknak, örömet Dorognak! H. I. * Új szentszéki tanácsos. A biboros herceg prímás Horváth József komjáti plébánost szen széki tanácsossá nevezte ki. * A lengyel hercegérsek levele Csernoc hercegprímáshoz. A L'Osservatore Romano ho: zánk érkezett legutóbbi számában hosszabb ciki ben emlékezik meg a magyar katholikusok rés: vételéről a varsói katholikus kongresszuson. A olasz katholicizmus nagy lapja lelkes szavakba emlékezik meg arról a fogadtatásról, amelybe Lengyelország katholikus népe részesítette a ím gyar kiküldötteket, Hindy Zoltánt ós Csiszári János pápai prelátust. A kongresszus után irja az L'Osservatore — Krakovski lengyel hei ceg-órsek levelet intézett Csernoch János herceg prímáshoz. A levélből a következő részleteké közli: „ A magyar katholikusok részvétele a varsc kongresszuson egyúttal Lengyelország ós Ma gyarország kölcsönös szimpátiájának is hatalma megnyilvánulása volt. A lengyel ós a magya nép gyakran hullatta vérét a közös veszedeler ellen harcolva, amely nemzeti létüket fenyegette A nemes magyar népre boldog jövendő vár és i lengyel-magyar barátság a katholicizmus jegyé ben soha nem fog meginogni." * Dr. Surgoth Gyula ügyvédi irodát nyitotl Dr. Surgoth Gyula táblabíró, a pestvidéki kii törvényszék volt főtárgyalási elnöke, akiről nem rég megírtuk, hogy nyugalomba vonult, mos gyakorlóügyvédi irodát nyitott Budapesten Váci utca 61. szám alatt. * A Szent István Szövetség f. évi októbei hó 17.-én délután 6 órakor a megyeháza nagy termében ülést tart. Tárgy: A folyó ügyek meg beszólése, a tisztikar kiegészítése. Esetleges in ditványok. Felkéretnek az összes tisztséget betöltők és a tagok, hogy a tárgy fontosságán való tekintettel teljes számban jelenjenek meg — Elnökség. * Idegenek városunkban. Noseda Enea vezérőrnagy, a jóvátételi bizottság olasz tagja és Rossetti Károly, a Dunabizottság jelenlegi elnöke csütörtökön automobilon városunkba érkeztek Megtekintették a primási palota gyűjteményeit, a Bazilikát ós látogatást tettek a hercegprímásnál. * A XIV-ik katolikus nagygyűlés. A XIV. Országos Katolikus Naggyűlés előkészítő bizottsága Zsembery István elnöklésóvel tartott ülésén megállapította a nyilvános ülések idejét. A megnyitó ülés november 13.-án délelőtt fél 11 órakor lesz, amelyen a megnyitó beszédet Csernoch János dr. bíboros-hercegprímás mondja, a II. nyilvános ülés 14.-én délután 5 órakor, a III. záróülés pedig 15.-ón délután 5 órakor lesz. A nyilvános üléseken a többi között Apponyi Albert gróf, Prohászka Ottokár, Rott Nándor, Huszár Károly, Ernst Sándor, Wolkenberg Alajos ós Szabó József mondanak beszédet. * Esküvő. Baják Mihály helybeli hentes és mészárosmester folyó hó 16.-án délután fél 6 órakor vezeti oltárhoz Stróbl Juliskát a belvárosi plébániatemplomban. * Közös szentáldozás. Az ipari nőegylet folyó hó 16.-án,. vasárnap reggel 7 órakor közös szentáldozást tart a ferencrendiek templomában. * Belvárosi földmives leányok és ifjakhoz. E hó 17.-én hétfőn este 7 órakor a Belvárosi Olvasókör nagytermében értekezletet fogunk tartani. Ennélfogva tehát felkérem mindazon ifjakat és leányokat, hogy valamennyien, akik a népfőiskolai tanfolyamra már feliratkoztak, vagy ezután szeretnének feliratkozni, szíveskedjenek pontosan megjelenni. Dr. Bocsánczi Lukács. * Orvosi hir. Dr. Tannert Jakab rendel mindennap, délután 3-tól 4-ig lakásán, Németutca. 24. sz. alatt. * Esztergom vármegye gazdasági helyzete. Lakner László kir. gazdasági felügyelő a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén a vármegye szeptember havi gazdasági helyzetéről a következő jelentést tette : Az emberemlékezet óta nem tapasztalt szárazság az egész hó folyamán kitartott, csupán 12.-én volt egy jelentéktelen kis eső, egyébként az egész hó folyamán nyári hőség volt s még az éjjelek is melegek voltak, kivéve 20., 28., 29. ós 30.-án, mikor reggel dór volt. A tengeri ós burgonya termése a megye egész területén rossz, helyenként semmi. A takarmánytermés rossz és súlyosbítja a helyzetet, hogy a legelők teljesen ki vannak égve s igy az állatokat már most a téli takarmányon kell tartani. Az őszi gazdasági munkák a rendkivüli szárazságban igen nehezen mennek, a kötöttebb