ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-10-02 / 114. szám

útmutatás, irányítás, de hathatós segé­lyezés is, hogy szerencsétlen helyzetünk minket a végső katasztrófa elé, a teljes lezüllés és gazdasági csőd elé ne juttas­son ! Kik veszítik el magyar állampolgárságukat? Kormányrendelet a békeszerződés állampolgár­sági intézkedéséről. A hivatalos lap kormányrendeletet közöl a trianoni békeszerződósben foglalt állampolgársági rendelkezések végrehajtása tárgyában. A rendelet kimondja, hogy a békeszerződés értelmében mindazok a magyar állampolgárok, akiknek illetőségi községe olyan területen fek­szik, amely Magyarországtól a békeszerződés alapján más államhoz csatoltatott, tekintet nélkül ezidőszerinti lakóhelyükre, a magyar állampolgári kötelékből való előzetes elbocsátás nélkül 1921. július hó 26. napjától eddigi magyar állampol­gárságukat elveszítik és minden honosítási el­járás, hatósági eljárás ós hatósági intézkedés nélkül annak az államnak válnak jogérvónyes polgáraivá, amely állam fennhatósága alá illető­ségi községük került. A békeszerződés következtében azonban az emiitett magyar állampolgárok közül azok, akik állampolgárságukat 1910. január hó 1. után sze­rezték és Magyarországnak oly leváló területén birnak községi illetőséggel, amely területet a békeszerződós a szerb-horvát-szlovén királyság­hoz, illetve a cseh-szlovák köztársasághoz csatolt, csak akkor szerzik meg a szerb-horvát-szlovén, illetve cseh-szlovák állampolgárságot, ha az új állampolgárság elismerése iránt az említett álla­mok kormányához kórvényt intéznek és kérvé­nyük kedvező elintézést nyer. A békeszerződés alapján mindazok a ma­gyar állampolgárok, akik magyar állampolgár­ságukat elveszítik, jogosultak a békeszerződés hatályba lépésének kezdetétől, 1921. július 26.-tól számított egy éven belül magyar állampolgár­ságuk fenntartását igényelni. HIREK. Emlékeztető. Vasárnap d. e. 11 órakor a Fogyasztási Szövet­kezet közgyűlése a városháza tanácstermében. D. e. 11 órakor az Esztergomi Mária Kongre­gációk közös gyűlése a főgimnázium dísz­termében. — Há' kié vóna ?! — haragudott az öreg Szabósókiné. De csakhamar felvidult a família, amikor az árnyékszékekről esett szó. Ezt szivesen bemondották. Ugy látszik, ez az egy az, amit nem féltettek a nópszámlálótól, aki már alig lá- i tott jegyezgetni. Besötétedett. Mikor már készen volt, meggyújtottak egy faggyúgyertyát. A nép­számláló, mint aki jól végezte a dolgát, botor­kált kifelé, amikor az ágy sarkából nyögést hallott* — Rágyütta nyavoja — szólt kedvetlenül az öregasszony. — Hát az is idetartozik ? Hiszen akkor többen vannak! — Hámmá csak errű nem csinyának níp­számlálást, hisz emmá uccse íl soká! — magya­rázta a népszámlálónak, — aki a gyertyafénynél még beirta a beteg gyereket. — Hátrább is laknak? — kérdezte a nép­számláló, amikor kifelé haladtak ós hátulról han­gokat hallott. — Jaj, a'má nem a mi házunk! Csak eggyig a mienk! Hát nem az egész ? ! A népszámláló kese­rűen javított még egyet Írásain, a lapokat zse­bébe dugta, hogy majd holnap folytatja. A kutya még megrázta a nadrágszárát — ez volt a ju­talom — és hazairamodott... — Ném a' ílelmezisír írják össze a nípet ? ! — kottyantotta ki az öreg Szabósóki a kony­hában. — Lássa, a' lehet! Vín szamár! Mó' nem monta előbb ! Fogjon e 1 kis pálinkát, nos mennyen utána! Hisz akkor még a hóttakat is be köllött vóna iratynyi! Amikor azonban az öreg Szabósóki egy félpohár pálinkával kereste a népszámlálót, már Krónika. Regős ének 1921-böI. Most leszek regőse szomorú időnek, Megszólaltatója bánathegedűnek, Hullajtó ja ólmos, fekete könnyűnek S szürcsölője mézes remónysógnedűnek. Jó magyar feleim, szemtekkel látjátok, Szép magyar hazánkra rászállott nagy átok. A testét megtépték idegen fajzatok: Ördögök nászából szörnyszülött magzatok. Sötét felhők járnak az égen felettünk, Ősi honunkban csak tűrt vendégek lettünk. Harcok vérmezején ezért vitézkedtünk? Kóborló kutyáknak prédájává lettünk. A sok küzködósből minékünk mi maradt? Két kopogó mankónk a két hónunk alatt, Jaj-panasz a szívben s boszú szivünk alatt S a sok fakeresztből, ami még megmaradt. .. Odaát integet Párkány hegyes tornya, Ebed, Nána, Kövesd, mind, mind elrabolva. A Graram-híd alatt halászik cseh horda S a hídon magyart öl Massaryk mozdonya! Ha párkányi kislány Duna vizét issza, Lezuhant Nagyhídra sóhajtva néz vissza; Búfelhős sóhaját a szellőre bízza: Szabad, ép hazánkat, Istenem, add vissza! Ne búsulj, ne búsulj, te párkányi kislány, Az Istenben bízzál erős hittel, tisztán: Rést üt pillantása az égbolt kárpitján S megkönyörül majd a magyarok bánatán. Nézd az Oreghídat, újra hogy felállott, Építik utunkat, készítik már, látod ? Párkányi vásárra átmegyünk hozzátok: Elrejtett zászlókat hát rendbe hozzátok! Virágot is készíts, kislány, a sapkánkra, Koszorút is fonj a Mannlicher-puskánkra, A csókod is tartsd meg párkányi vásárra S a könnyedet hadd meg elesett bakákra ! Mert mostan minálunk ősszel tavaszodik, Nyugaton kél a nap s este hajnalodik! Felettünk az ördög hatalma megromlik! Búbánat-bokrokon örömrózsa bomlik. Regöltem e pár sort szeptember havában, Grondolatom ott járt a megszállt Párkányban Kecskeméti lelkem igaz bánatában. Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában! Esztergom, 1921. szeptember hó. Nemesszeghy Gyula. nem volt sehol. — Tekintetes úr ! Tekintetes úr ! — kiabálta a sötét tabáni utcába, de az elkésett megtiszteltetés már nem érte utói a népszámlá­lási biztost. Hiszen akkor már a Kerektemplom­ban is régen elharangozták a nyolcat. A jó Isten azonban őt is szereti (t. i. a népszámlálót), mert bizonyára azért kapta vissza az Alsószérű-sor 6. számú ház összes számlálólapját most hónapok után, hogy a tabáni pálinkás vendégszeretetben is része legyen. Pótlólag ugyanis a következő kérdésekre kell feleletet keresnie: 1. Hogyan lehet ugyan­azon házban csak egy lakó és hogyan lakhatik ugyancsak ott egy lakásban kót tulajdonos? 2. Hogyan lehet az, hogy öreg Szabósókinénak csak egy ura volt, de egybekelésük napja neki is és az urának is máskor volt, azaz hogyan temethették el Simor prímást kétszer, vagy mi­féle hó eshetett azon a temetésen, ha az öreg­asszony júliusban esküdött ? 3. Hogyan lehet analfabéta az, aki egy oskolát már kijárt? 4. A fiatal Szabósóki mit tett a lovával, amikor gyaloghuszár lett? Mi lett abból a lóból: virsli, vagy fiakkerosló? 5. Az öreg Szabósókinó ha irni nem tud, olvas-e legalább ? 6. Szabósókiók szalmatetős háza földszintes-e, vagy emeletes ? 7. Miért hajlott meg az öreg Szabósóki dereka ? Nincs-e valami állandó baja? Mivel pedig ezek után a népszámláló biz­tos figyelme az életnek soha nem látott és hallott rejtekeibe is bele fog nyúlni, ki fog ter­jeszkedni a túlvilági élet titokzatos mezőibe és szelleme felül fog emelkedni a földi beszámit­hatóság közönséges nívóján: most aztán meg lehetnek nyugodva az alsószórűsoriak, mert be­mondhatják a tabáni halottakat is. Riporter. * Kinevezések a járásbíróságon. A m. kir. igazságügy miniszter Dr. Neurohr Gyula kir. já­rásbirósági jegyzőt birósági titkárrá, Keszthelyi Károlyt a VIII. fizetési osztályba telekkönyvve­zetővó, Kömley Károlyt járásbirósági irodaigaz­gatóvá, Dudás Istvánt irodafőtiszttó és Imely Ferencet irodatiszttó nevezte ki az esztergomi kir. járásbíróságnál. * Részvét. Dr. Szilárd Béla nemzetgyűlési képviselő, vármegyei főjegyző elhunyta alkalmá­ból Esztergom vármegye törvényhatósága és tisztikarának meleghangú részvétlevelet küldött a m. kir. 3. kerékpáros zászlóalj parancsnoksága, az Esztergom-szászvári kőszónbánya rt. dorogi igazgatósága és Dorog község elöljárósága. * Meddig tartott a háború? A m. kir. bel­ügyminiszter rendeletben tudatta az összes ható­ságokkal, hogy amikor a háború befejezése, vagy a béke keltezése kerül szóba, hivatalosan a tria­noni békeszerződós első jegyzőkönyvének aláírási napja, vagyis 1921. július 26.-a tekintessék határ­napul. * Esküvő. Dr. Müller Sándor Budapest szé­kesfőváros árvaszékónek ülnöke október hó 5.-én délután 5 órakor vezeti oltárhoz Barhó Alicet a budapesti belvárosi plébánia templomban. * A dorogi kerületben Dr. Szilárd Béla nem­zetgyűlési képviselő elhunytával ismét megindul­tak a választási "mozgalmak. Bár hivatalos jelöl­tek még nincsenek, máris szárnyaira vette a hir egyesek nevét, akik a kombinációk szerint siker­rel vehetnék fel a kerületben az elejtett zászlót. Szilárd dr. volt ellenjelöltje, Németh Pál — hir szerint — már gyűjti régi hi veit. Komoly jelöltek gyanánt emlegetik Gróf Ráday Gredeon belügy­miniszternek ós Paupera Ferencnek, a Földhitel­bank igazgatójának nevét. Igen rokonszenves benyomást keltett egy mozgalom, mely Padányi Andornak szeretné felajánlani a jelöltséget. A hivatalos jelölést pár nap múlva teszik közzé; addig még bizonyára hallunk néhány uj névről. * Uj esztergomi ügyvéd. Lipschitz József nyug. kir. járásbirót az ügyvédi kamara az ügy­, védek jegyzékébe felvette. Az új ügyvéd Deák Ferenc-utca 15. szám alatt nyitotta meg az irodáját. * Az Esztergom—Párkány közötti vashid helyreállítási munkálatai nagyjában befejeződtek. A felrobbantott hídi vet felemelték eredeti nívó­jára, az átjáró azonban egyelőre csak ideiglenes. Habár szűk is, mégis megfelelőbb a réginél, mert nincs rajta az a meredek lépcső, amely szüntelen rettegéssel töltötte el az átkelőket. Úgy értesülünk, hogy a mai átjáró tavaszig már megmarad, ami­dőn a helyreállítás teljesen befejezést nyer. * Dr. Surgoth nyugalomba vonult. Dr. Sur­goth Gyula táblabíró, a pestvidéki királyi bün­tetőtörvónyszék tanácselnöke szept. 1.-vel nyu­galomba vonult. Surgoth, mint városunkban is meggyőződhettünk róla a Győri János ós társai­féle bűnpör főtárgyalása alkalmával, óriási mun­kabírással, bámulatos emlékezőtehetsóggel ós ügyességgel vezette a tárgyalásokat. » Metternich Sándor hercegné temetése. Az elhunyt Metternich Paula hercegasszonyt hétfőn, október 3.-án délután temetik Bécsben. A ko­porsót a hercegi palotában szentelik be, onnan viszik a Rennwegen lévő templomba s ujabb beszentelós után ideiglenesen a bécsi központi temetőben fogják elhantolni, később aztán a bajna-biai családi kriptában fogják eltemetni. * Helyreigazítás. Lapunk tegnapi számában az elhunyt nánai jegyző temetéséről irtunk, mely alkalommal a keresztnév tévesen szedetett. Klinda Károly helyett Klinda Aladár értendő. * A vármegyei szabadó ktatási bizottság pénteken este 6 órakor ülést tartott a várme­gyeháza nagytermében Palkovics László alispán elnökletével. Dr. Bocsánczi Lukács szabadokta­tási előadó szép jelentésben számolt be arról az intenzív munkáról, amelyet a lefolyt évben vár­megyénk területén a szabadoktatás érdekében kifejtettek és vázolta azon nagyszabású terveket, amelyeket a bekövetkező téli időszak alatt egye­sületeink keretében megvalósítani tervezünk. A jelentést nívós vita követte, amelyen különösen a városunkban nemrég megalakult egyesületközi Szent István Szövetség szerepót tisztázták a je­len voltak. Az ügyv. elnöki tisztségről eltávozás folytán lemondott Padányi Andor helyére Bod­nár György kir. tanfelügyelő kéretett fel, aki időközben a városi iskolaszék üléséről megér­kezve, örömmel jelentette ki, hogy a megtisztelő szerepet elfogadja, Esztergom vármegye szabad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom