ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-09-11 / 105. szám

jövedelem szerint való megoszlásából, s a meg­oszlás százalékarányának évről-évre mutatkozó változásából elegendő biztonsággal következtet­hetünk a jövő fejlődés alakulására. Ennek isme­retében képet alkothatunk magunknak arról, hogy a város fejlődése a következő egy-két év­tizedben miképen fog alakulni, s módunkban áll a különböző foglalkozású ós jövedelmű lakosság­rétegek nagyságával arányos területeket egymás­tól különválasztani s úgy berendezni, hogy min­denik területrészben az idehelyezkedő lakosság foglalkozásának ós anyagi helyzetének megfelelő igények célszerű kielégítést találjanak. A statisz­tika tájékoz a.környéken fekvő községekből és a külvárosokból a város központja felé áramló forgalom nagyságáról s ezek az adatok irányí­tanak bennünket a forgalom követelményeit ki­elégíteni hivatott közlekedési eszközök és útvo­nalak tervezésében ós berendezésében. Ugyan­csak a statisztika szolgáltat támpontot a köz­épületek, fürdők, mosodák, sporttelepek és egyéb közlótesitmények elhelyezéséhez és egyúttal a város idegenforgalmának számitásbavételéhez. A közegészség és szociológia tudománya a különböző rétegű lakosság testi ós lelki jólétének ápolásához fűződő követelményeket tárja föl a tervező előtt. Az igy körvonalazott programm megszabja azt a feladatot, melyet a tervezőnek meg kell oldania s megadja a készítendő terv tartalmát. A létesítmények elosztásának és csoportosításá­nak mikéntjét a városterv tünteti fel. A városterv. Ugy a régi városrészek szabályozásánál, mint a jövő városának megtervezésénél négyféle köve­telményt kell szem előtt tartanunk s ezek: a for­galom, a célszerű beépítés, a közegészség ós a szépség követelményei. A forgalom követelményei szabják meg az utcák irányát, szélességét, belső berendezését, lejtési viszonyait és ezek a követelmények adnak támpontot a létesítendő forgalmi terek elosztá­sára és vonalozására. A különböző városrészek beépítése, a telek­tömbök alakja és méretei alkalmazkodnak az illető területen elhelyezkedett lakosság-réteg foglalko­zása ós jövedelme szerint változó igényeihez. A lakónegyed előkertes utcái, a telektömbök kerttel borított belső magja s a nyilt építésű családi házak körül elterülő kertek a közegészség első feltóteleit — levegőt és világosságot — biztosít­ják. A közegészség követelményei szabják meg a gyárak ós ipartelepek helyét olyan módon, hogy a szennyvizek és a gyárak füstje a lakó­negyedeket meg ne fertőzzék. A város e részleteinek helyes megoldása a közegészség és a szépség iránt támasztható követelményeket már nagyrészt kielégíti, álta­lán ezek a követelmények nem ütköznek össze a forgalom és a célszerű beépítés igényeivel. Mindaz, ami ezeket az igényeket célszerűen szol­gálja, már többnyire a higiénia és esztétika igé­nyeit is kielégíti. Az épitési szabályrendelet. A városterv önmagában még nem nyújt biztos alapot a város fejlődésére, gondoskodni kell még arról, hogy a tervező eszméi a város­építés végrehajtásában is a terv intenciójának megfelelően valósuljanak meg. A városterv szol­gáltatja a fejlődós keretét, — a keret egészséges tartalmát a jól megalkotott és helyesen végre­hajtott épitési szabályrendelet biztosítja. A leg­jobb városterv is csak papirosra rajzolt szép kép marad, ha a helyes végrehajtást megfelelő ren­delkezések nem szabályozzák, viszont jó város­terv hiányát a legjobb épitési szabályrendeletek sem pótolhatják. Miután egy terven a tervező összes eszméit teljesen kifejezni nem lehet, szük­séges, hogy a tervet megfelelő magyarázó leirás egészítse ki. Az épitési szabályrendelet lényegé­ben a tervmagyarázat szerepót tölti be s mint ilyen, a várostervnek elmaradhatatlan tartozéka. A városmérós programm ja, városterv és épitési szabályrendelet együttesen alkotják a városépítés előmunkálatait. A legközelebbi tennivalók. Esztergom városának érdekében állana, hogy a statisztikai adatgyűjtések már most folyamatba tétessenek, továbbá, hogy a kérdés iránt érdek­lődők vonatkozó adataikat, tapasztalataikat ós javaslataikat nyilvánosságra hozzák abból a cél­ból, hogy az ilyen módon megindított polémia tanulságait a később kijelölendő városrendezési bizottság megfelelő felülbirálat után a fejlesztés programmjává egészíthesse ki. Jelen tanulmány tökéletesen elérte a célját, ha azzal sikerül a most folyó felmérési munká­latok célját megvilágítani és a programm érde­kében meginduló hírlapi polémiához támpontokat szolgáltatni. HIREK. Krónika. •— A hosszabb szoknyáról. — Azt írja a párisi lap, Hosszabb szoknya lett a divat Bokorugró rövid szoknyát Már a nagymamák sem hordják. Hogyha rövid szoknyát hordott, A fejérnép úgy volt boldog, A látszat csalt; sokszor azt is Elvétettük, ki a bakfis? Ezentúl a „hosszú" lészen, Melyért hevül majd a szépnem. A divatnak nagy hatalmát Nyögni fogják férjek, apák. Elfoglalja kurta helyett Hosszú szoknya a főhelyet; Pólyásbaba alig lehel, Hosszú szoknyát már követel. Hosszú számla, hosszú szoknya, Ehhez leszünk hozzászokva; S ha már a sok hosszút szövik, Legyen most e versem rövid. H. I. * Az Qltáregyesület ma, vasárnap tartja havi szentségimádó ájtatosságát a zárdatemplom­ban. Reggel fél 7 órakor szentsógkitótel és sz. mise, 8, 9, 10 órakor sz. misék. Délután 5 órakor sz. beszéd, utána litánia. * A Szent István Szövetség végleges meg­alakulása hétfőn, f. hó 12.-ón délután 6 órakor lesz a Széchenyi-kaszinóban. Az egyesületeket ezúton is felkéri az alakuló bizottság, hogy a gyűlésre 3 tagot (elnök, titkár, 1 tag) szívesked­jenek kiküldeni. * Ä reggel 6 órai vonatjáratért! A vár­megye közigazgatási bizottsága kórelmet intézett a kereskedelemügyi miniszterhez és a vasút­igazgatósághoz, hogy az Esztergomból hétfőn, szerdán és pénteken reggel 8 óra 18 perckor induló vonatjáratok reggel 6 órára tótessenek át, vagy pedig ha ez csatlakozási szempontból nem volna lehetséges, új, reggel 6 órakor induló vonatjáratok állíttassanak be. A kórelem részle­tesen megindokolja, hogy a kifogásolt vonatjárat délben ér be Budapestre, miáltal semmiféle hiva­talos ügy elintézését nem lehet az nap eszközölni és Esztergomra közgazdasági szempontból is nagy hátrányokkal jár, mig a reggel 6 órai vonat járat Esztergom ós Budapest között minden tekintet­ben a legmegfelelőbb volna. * A pápa koronázási évfordulója. Kedden ünnepelték a budavári koronázó templomban fényes ünnepség keretében XV. Benedek pápa megkoronáztatásának hetedik évfordulóját. Az ünnepi istentiszteleten az összes magyarországi ós az itt tartózkodó külföldi előkelőségek meg­jelentek. A pápai himnusz eléneklése után Batthyány Vilmos c. érsek pontifikálta fényes segédlettel az ünnepi nagymisót. Az evangélium után Hudyma Emil igazgató mondott beszédet, aki rámutatott arra, hogy az egyház az az út, amelyen át a letört nemzetek kikötőt találnak. A katolikus hit az az internacionálé, mely a szeretet nevében dolgozik ós Csonkamagyaror­szágnak is erre a sziklára kell építenie jövőjót, mert csak igy remélhetjük, hogy feldarabolásunk napjai véget érnek. Magyar irredenták, — mondta végül — küzdj etek a Regnum Marianum-órt. A pápa megkoronázásának évfordulója alkalmá­ból az összes európai lapok megemlékeznek XV. Benedek pápa hétéves működéséről, melynek legnagyobb része a háború éveire esik s a világ­felfordulás közepette az egyetlen szilárd alapja volt a keresztény szeretetnek. Kiváló működésé­nek legteljesebb elismerése, hogy a kót ellensé­ges állam sajtója — németeké és franciáké — is egyhangúan hajtja meg az elismerés zászlaját. A háború alatt a legkényesebb helyzetben a legnagyobb tapintattal járt el és az összes fel­adatokat a tökéletes semlegesség álláspontjából bírálta el. Külön elismerésre méltó a pápa dip­lomáciai tevékenysége, melyet a hadifoglyok le­velezésének lehetővé tétele és megkönnyítése körül, a hadifoglyok kicserélése vagy semleges területekre való szállítása körül kifejtett. Őszent­sége tett lépéseket a karácsonyi fegyverszünetek tárgyában is. Politikai befolyását érvényesítette az ártatlan politikai foglyok életének megmen­tése körül s legalább százezer lélekre tehető a haláltól megmentettek száma. Mindeme műkö­dése mellett a különböző ínségbe került államok árváit ós özvegyeit anyagilag is segítette a Szentszék. Ezeknek az adományoknak összege mintegy másfél milliárd koronát tesz ki. * A történelmi múzeum uj szállása. Az esz­tergomi történelmi múzeumnak a Német-utcai Einczinger-házból el kellett hurcolkodnia ós most a Széchenyi-téri Kollár-féle ház kót kis emeleti szobájában nyer uj elhelyezést. Az őskori csere­pek ós római sírkövek már ott gyülekeznek a kapu alatt, az emeleten pedig Sinka Ferenc Pál, a múzeum lelkes őre most töri a fejét, mint szorítsa bele a múzeumot- a két kis szobába úgy, hogy valamit látni ós tanulni is lehessen belőle. * Szentkereszt ünnepe. Vármegyénk kies fekvésű búcsújáróhelyóre, Szentkeresztre — mint jeleztük — vasárnap a fővárosi szalézi-munka­társak nagyszabású zarándoklata indult, hogy megismerje a magyar szalóziánusok egyszerű anyaházát, amelyből Don Bosco szelleme a ma­gyar föld talajába is elveti a keresztényi mun­kának szeretetét s világszerte bevált eljárással a hazának és az egyháznak uj, életerős tagokat nevei mindenki épülésére. Az ünnepi isteni tisz­teletet ez alkalommal Dr. Robitsek Ferenc pre­látus-kanonok mondotta. * Az uj kir. tanfelügyelő programmja. A közigazgatási bizottság* pénteki ülésén, amelyet Dr. Czobor Imre főispán vezetett, első izben jelent meg Bodnár György, Esztergom vármegye királyi tanfelügyelője, akit a közigazgatási bi­zottság tagjai szívélyes fogadtatásban részesí­tettek. Az uj tanfelügyelő a tárgysorozat folya­mán jövő működésének irányáról a következők­ben tájékoztatta a közigazgatási bizottságot. „A kir. tanfelügyelőnek kultúrpolitikáját — úgymond — a kultuszminiszter szabja meg. Ezt a kultúr­politikát követni ós megvalósítása érdekében szívvel-lélekkel dolgozni megalkuvásnólküli köte­lességemnek ismerem. Az én egyéni programmom a munka, a kötelesség lelkiismeretes teljesítése. Ebben elől fogok járni munkatársaim között. A keresztény alapon álló valláserkölcsös, hazafias népoktatás, a tekintély tiszteletének az ifjú szi­vekbe való bevezetése ós visszaültetóse, a munka­szeretet meggyökereztetése: ez lesz az ón leg­főbb feladatom. Nemcsak tanítást, hanem ezzel együtt példát, nevelést akarok látni tankerüle­temben. Súlyt helyezek a közigazgatási bizottság ós az egyházak bizalmának megnyerésére. Szó­val érdemes Elődöm nyomdokain fogok haladni, és hogy igy haladhassak, ismételten kérem érté­kes támogatásukat." * Előkészítő értekezlet a népfőiskolai kur­zusok tárgyában. F. hó 6.-án este az esztergomi népfőiskolai kurzusok előadói nívós értekezletet tartottak az ősz folyamán meginduló szabad­oktatási munka tantervének megvitatása céljából. Az értekezleten megjelentek Bodnár György kir. tanfelügyelő, Dr. Antóny Béla polgármester, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium képvise­letében pedig Novágh Gyula szakelőadó. A le­folyt megbeszélések a jelenvoltakban azt a meg­győződóst keltették, hogy az idei népfőiskolai ós szabadoktatási előadások valóban meg fognak felelni mindama várakozásoknak, amelyeket a szervezők hozzáfűznek ós a teljes fontosságában csak most bontakozó nagy népművelési akció nemcsak Esztergom tanulnivágyó népének, ha­nem az egész ország közművelődésének nagy hasznára lesz. * A kalapkészitö tanfolyam a Move nő­csoport rendezésében már megkezdődött. Jelent­kezéseket azonban még mindig elfogad a veze­tőség naponta d. u. 4 órától. * Évtizedek óta nem volt ily rossz termés. A vármegye közigazgatási bizottságának pénteki ülésén Lakner László vármegyei gazdasági fel­ügyelő a következő szomorú jelentést tette csonka vármegyénk lefolyt havi gazdasági álla­potáról : A száraz, meleg időjárás egész augusztus hó folyamán kitartott. Elsorvasztotta a tengerit, burgonyát, babot, az összes mesterséges takar­mányokat és a takarmányrépát, kiégette teljesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom