ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921
1921-04-10 / 42. szám
ESZTERGOM POLITIK A í ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. PTmZÉlC CT ám ÓT>Q • hétköznap 80 fillér, ^5Jf"3 öZdlIl cilci. vasárnap 1 korona. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. J Mai vezércikkünket a cenzúra véleményezése alapján kihagytuk. Főtárgyalás az esztergomi forradalmi törvényszék ügyében. — Győri János és társainak felelősségrevonása. — — Saját tudósítónktól. — A főtárgyalás pénteki eseményeit több kisebb ügy mellett a Machovits- és Mátéffy-ügy képezték, mig szombaton áttért a biróság a főbenjáró gyilkossági vádak tárgyalására. A Machovits-ügy. A királyi ügyész G-yőri, Miklósi, Janics, Perler és Kőszegfalvi vádlottakat, akik közül Janics ós Kőszegfalvi ismeretlen helyen tartózkodnak, zsarolással vádolja amiatt, mert Dr. Machovits Gyula prelátus-kanonok, esztergomfőegyházmegyei főtanfelügyelőt — amiért Esztergom város és az esztergomi járás területére vonatkozó egyházmegyei tanfelügyelősógi összes . iratok, törsskönyvek és nyilvántartások kiadását megtagadta — 1919. június 21-én feltételes szabadságvesztés büntetésén kivül tízezer korona i pénzbüntetéssel sújtotta, amelyet az elitólt azon hó 25-ón meg is fizetett. . Machovits Gyula dr. prelátus-kanonok tanú elmondja, hogy 1919. június 20-án megjelent előtte Feigl helyettes városparancsnok, aki azzal Volt megbizva, hogy őt a másnapi forradalmi törvényszéki tárgyalásra előállitsa. Feigl becsületszavát vette, hogy nem szökik meg ós másnap a tárgyaláson önként megjelenik. Igy az előzetes őrizetbe helyezést mellőzte. A forradalmi törvényszék tárgyalásán másnap meg is jelent, ahol a "vádi© Kőszegfalvi volt. Machovits azzal védekezett, hogy az iratok átadására semmiféle felsőbb rendelkezés nem kötelezi. Győri beismeri azt, hogy Machovitsot elítélte. Mentségül hozza fel, hogy Kőszegfalvi azon indítványát, hogy a főpap 50.000 koronára büntettessék, mellőzték ós mivel az erős nyomás alatt Machovitsot teljesen felmenteniük nem lehetett, 10.000 K-ra szállították le a büntetés összegét. Az elnök azon kérdésére, hogy Kőszegfalvi mily jogon gyakorolt nyomást a forradalmi törvényszékre, Győri kijelenti, hogy az agresszív fellépésű Kőszegfalvit felsőbb hatósági közegnek hitte, akinek szerinte joga volt beleszólni a tárgyalás irányításába. Dr. Surgoth elnök most Győri szemei elé tárja, hogy mi lenne, ha a jelen tárgyaláson is valaki irányitólag akarna beleszólni a tárgyalás dolgába, vagy az ítéletbe. A bírónak függetlennek kell lennie,, Mátéffy elfogatásának ügye volt a péntek délelőtt legérdekesebb tárgyalási anyaga. Itt a vád Szabó Istvánt, a megszökött vörös városparancsnokot és Bártfai Gézát, mint az esztergomi vörösőrsóg rendészeti osztályának bűnügyi előadóját ós nyomozóját terheli, akik Mátóffy Viktor plébános, jelenleg nemzet' gyűlési képviselőt személyes szabadságától törvényellenesen együtt és közösen megfosztották > állitólagos ellenforradalmi kijelentései miatt. • Mátóffy Viktor plébánost Szabó István városI parancsnok vörösőrökkel az esztergomi járás- ] biróság épületében székelt rendészeti osztályhoz/ hivatta fel, ahol Bártfai Géza mind őt, mind az; ügyben szereplő tanukat kihallgatta, vagyis ellenty a nyomozást lefolytatta. Ennek megtörténte után V Bártfai ós Szabó kijelentették Mátóffy előtt, hogy őt Budapestre vitetik. Szabó Mátéffyt még aznap vörösőrökkel a nyomozási ügyiratok kíséretében Budapestre szállíttatta, ahol részint a Markó-utcai fogházban, részint a gyűjtőfogházban 1919. május 29-ig volt elzárva, amikor az igazságüg yi népbiztos elrendelte szab adonbocsájt ásat. Ezek szerint Mátéffy '"letartóztatása 1 hónapnál hosszabb ós 3 hónapnál rövidebb ideig tartott, amely alatt a proletárdiktatúra idején a polgári osztályra nehezedő általános terror és Bártfai Géza azon kijelentésében, hog}'- „komoly az ügy, baj van u ós hogy „csináltam róla olyan jegyzőkönyvet, hogy az Istenhez internálják" megnyilvánuló különös terror folytán élete és testi épsége tekintetében, sorsának bizonytalansága miatt állandó és súlyos lelki s Budapestre való kisértetóse által testi sanyargatásnak volt kitéve. Bártfai a vádakra következetesen tagad. Az oroszt, akivel jegyzőkönyvet vett fel, nem is ismeri. A szembesítés eredménytelen. Az ügyben kihallgatott tanuk lényegesebbet nem tudnak mondani, nem tudják megerősíteni, hogy Bártfai ez ügyben saját hatáskörében intézkedett. Mindössze Véren János tanú bizonyít annyit, hogy ez az ügy nem a rendes hivatalos úton intéztetett el. Tanuk távolléte miatt néhány kevésbé jelentős ügy tárgyalása elhalasztatott. Szombaton délelőtt Mátóffy Viktor kihallgatása következett. Elmondotta az eset előzményeinek sorát, bekisértetésót, budapesti fogsága alatti helyzetét, leszögezte Bártfai azon kijelentését, amelyet az elhurcoltatás napján káplánjával közölt, hogy t. i. Bártfai a kihallgatáskor nem viseltetett irányában ellenséges indulattal, de meg lehet győződve, hogy barátságos érzülettel sem. A jbanu megesket ését mellőztók. — Utána Varga Dezső József ugye volt soron. Varga Dezső testvérének kivégzése után megfenyegette az utcán Győrit, hogy „majd ellátja a baját." Győri ezért két napra lecsukatta őt. Mivel a vádlottak a tényt beismerik, a távollevő tanú megidézése és kihallgatása mellőztetett. Súlyosabb volt Horváth Józsefné párkányi lakos esete, akit árulás miatt Győriek kötél általi halálra Ítéltek, de később 4 kis gyermekére való tekintettel kegyelemre ajánlottak. Az Ítéletet át is változtatták 5 évi fegyházra az igazságügyi népbiztosságon. Győri ebben az ügyben nem érzi magát bűnösnek, szintúgy Miklósi sem. Az asszony kivégzését a párkányi polgárok vörös érzelmeikre való tekintet nélkül óhajtották, mondja Győri, mert több magyar ember felkoncolását mozdította elő árulásával. Miklósi szerint az Ítélet csak formai volt s az asszonyt a népitólettől mentették meg ezáltal. A fogságra való elitélés ekkor szemükben már nem jelentett súlyos büntetést, mert tisztában voltak avval, hogy ez a rendszer nem maradhat fenn. Győri vallatása Varga és társa halálraitéltetéséről. Faszler kendője. D. e. 8 óra 50 perckor tért át a biróság a gyilkossági vád tárgyalására ós Győri János vallatása következett forradalmi törvényszéki elnöki szereplésére vonatkozólag. Eleinte meglehetősen agyafúrt feleleteket adott Győri, később azonban megtört és több fontos vallomást tett. Jellemző volt vallomásainak módjára, hogy azokra a kérdésekre, amelyekre kellemetlennek tartotta a feleletet, azt válaszolta „Azt a tanuk majd úgyis megmondják!" Ezzel a cinikus felelettel többször derültséget keltett. Győri vallomásai során úgy akart feltűnni, mint a helyi polgárság védelmezője és mint hazafias ember, akit a Varga Dezső és társa e llen hozott halálos Ítéletében is a ha zaárulájL_meg_büntetósének szándéka vezetett. Szabó Pista^szÖ^ késéről is úgy beszélt, mint hazaárulásról^ Vallatásával azonban Dr. Surgoth kir. törvényszéki elnök kiderítette, hogy Győrit a halálos ítélet hozatalában nem a magya r haza^ hanem a ta nácsuralom védelm e vezette. Egy" szörnyű vád is beigazolódott a tárgyaláson Győriek ellen, az ugyanis, hogy lelkiismeretük ellen hoztak halálos Ítéletet. Az elnök ama kérdésére, hogy bebizonyitottnak látta-e Varga és Bernicai bűnösségét, Győri azt felelte, hogy „nem." A királyi ügyész megkérdezte Győrit, hogy tudja-e, kinek a kendőjével voltak bekötve az elitólt áldozatok szemeit ? Erre Győri nem tudott válaszolni. Amikor azonban a kir. ügyész előadta, hogy mindkét áldozat szemét ugyanazon kendővel kötötték be úgy, hogy az egyiknek a ^szeméről véresen a másikéra kötötték, Győri azt felelte, hogy „ez lehetséges volt." Dr. Surgoth kir. törvényszéki elnök felszólítására Győri védőügyvédjének néhány nem nagyjelentőségű kérdésére felelt, majd Dr. Kartalyról vallotta, hogy a halálos Ítélet hozatalánál és végrehajtásánál mint hivatalos fél nem volt jelen. Különben saját magát is csak szemlélő és kényszer alatt működő magánszemélynek állítaná oda, ha a tanuk, az elejtett vallomások ós jegyzőkönyvek nem bizonyítanák bűnösségét. A tárgyalás hétfőn reggel 8 órakor folytatódik. - HIREK. Krónika a napfogyatkozásról. Nem nézünk a napba máskor, Csakis napfogyatkozáskor. Ha sötét hold fedi el őt, — Kormos üveg szemünk előtt! Tégedet sem vesznek észre, Amig ragyogsz tiszta fénybe'; De legyen csak bármi hibád, Kormon át néz már a világ! H. 1. Emlékeztető. Vasárnap d. u. 3 órakor footballverseny. Este 6 órakor az iparostanulók Sz. Józsefünnepélye a belv. olvasókörben. Este 7 órakor a Kath. Munkásnőegyesület műsoros ünnepélye a főgimnáziumban. Rétfőn d. u. 6 órakor Székely Zoltán hegedűművész hangversenye a Kultur-mozgóban. Este 1 /i 7 órakor vallástudományi előadás a főgimnázium fizikai előadó termében. Felhívás. Esztergom sz. kir. város keresztény társadalmához. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya ama súlyos megpróbáltatások után, melyek a magyar társadalom közérzetét és köztudatát az erősen megingatott és veszendőbe indult keresztény ós nemzeti eszméhez fordították vissza, elhatározta, hogy ezt a magyar nemzeti
