ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-02-19 / 40. szám

ESZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám ára 50 fillér. Ne gyűlölködjünk. A tanácsköztársaság alatt teljessé vált az smberi lelkek eldurvulása. Az akkor feltámadt irigység, a féktelen rosszindulat, mely nem kimólt sem testvért, sem barátot, még most is nyilvánul azok részéről, akik a letűnt uralomban fékevesztett elbizakodottságukban egyedül mindent csak önmaguknak akartak biztosítani. Az élelmezési hivatal előtt álldogáló emberek, de leginkább az asszonyok közbotrányt s izgatást okozó beszédeikkel már általános felháborodást idéznek elő. Mindig csak az a régi nóta: „Az urak azok kapnak, csak a szegény emberek nem." Nem lehet ezeknek az embereknek beszélni, nem lehet meggyőzni őket arról, hogy a legtöbb úr, szegényebb, mint a leglármásabb s folyton jajgató elégedetlen. Hát kérdezzük meg őket, kik adnak a szegényeknek ételt, kik adnak ruhát, cipőt, kiknek a pénzéből folyt be a jótékonyság céljaira az a sok ezer korona itt Esztergomban is, ha nem az urakéból ? Van-e az örökké átkozódók között egy is, aki ezt be ne látná, de lelkükben nincs semmi jobb érzés. A mai rettenetes élelmi viszonyok között alig van valaki Esztergomban, aki nem nélkülöz. Nagyon sok család van, aki nem tartja magát urnák, — de van neki nélkülözhető élelme, miért nem segit azokon, akiknek semmije sincs ; miért nem átkozzák és gyűlölik ezeket azok, a kik az urakat, a hivatalnokokat, ahol csak lehet, folyton mindig csak becsmórlik. Akkor, amikor a hatalom nem az urak kezében volt, ugyan mi jóban részesültek a szegények, az a sok beteges, öreg ember, az akkor is éhező, ruhátlan kis gyermekek, — mit kaptak ezek? Jobb sorsuk volt akkor, mint most? G-ondoskodott-e róluk a vörös lobogó védelme alatt álló proletár-uralom? A vezérek, akiknek lázitó szavait oly áhítattal hallgatták. — Azok dús lakomákban élveztek mindent, ami jót csak kívántak s az igazi szegénynek talán még az a csont sem jutott, amelyről azok a húsokat lerágták. j Mikor lesz már a lelkeknek megszelidülése, ( mikor jön tudatára a nép, hogy keserves, kétségbeejtő helyzetünkön csak a megértés, az összetartás s a szeretet enyhíthet? Az üres gyomor mindig rossz tanácsadó s ( nem is az ellen tiltakozunk, hogy az elégedetlenségnek ne legyen, hangos kifakadása, de igen is nem szabad megengedni, hogy most, amikor általános a kétségbeesés a jelen helyzetünk és a jövő miatt, egyesek izgassanak azon osztály \ ellen, amelynek nincs módja, hogy termeljen, ' vagy üzérkedjen azzal, a mi a lótfentartáshoz • szükséges. Az uri osztályt a hivatalnokok képeI zik Esztergomban a legnagyobb számban, ezeI ket nem szidni, nem gyűlölni kell, hanem azok [közé számítani, kik épp úgy szenvednek, nélküI löznek mint azok, kik jajgatnak s szidják őket, I de ezek némán, megadással tűrik nehéz sorsukat s biznak az Istenben! Sz. G. HIREK. * A missió megnyitása. Az esztergomi belvárosi plébánia-templomban hamvazószerdán a d. e. 8 órai mise után kezdődött meg a nyolcnapos missió-ájtatosság nagyszámú hivőközönség jelenlétében. Az ünnepélyes „Veni Sancte"-t Ma's tóffy Viktor pápai kamarás, plébános mondotta, }ki emelkedett szavakkal -buzdította a híveket az ájtatosságon való részvételre. Majd P. Irsik jeFőszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. zsuita atya lépett a szószékre és hatalmas beszéddel vezette be az ájtatosságot, részletesen kifejtve annak célját és jelentőségét. A szentbeszódek naponkint a d. e. 9 órai szentmise után és este 6 órakor tartatnak. Ma csütörtökön d. u. 2 órakor külön az iskolásgyermekek részére is lesz szentbeszód. Kéretnek a kath. szülők, hogy erre minél nagyobb számban küldjék el gyermekeiket. * Beváltásra kerülő hadikölcsönszelvények. Az esztergomi állampénztár a következő hirdetményt tette közzé: Hirdetmény. Az esztergomi állampénztár az érdekelteket ezúton értesiti, hogy a magyar Pénzügyminisztérium 72772/919. illetve 6324/920. sz. rendeletei alapján a következő államadóssági címletek 1920. január ós február hó l.-ón esedékessé vált szelvényei váltatnak be: 1920. január l.-ón esedékes 1) 4°/o-os magyar aranyjáradókkölcsön, 2) 3 és fél %-os magyar járadékkölcsön, 3) 1916. nov. 11. kelettel kibocsátott 5 és fél °/o-os állami pónztárjegykölcsön. 1920. február 1.-én esedékes 4) 1917. május 12. kelettel kibocsátott 6%-os állami járadékkölcsön (VI. hadikölcsön), 5) 1917. nov. 12. kelettel kibocsátott 6%-os állami járadékkölcsön (VII. hadi kölcsön). A beváltáshoz szükséges „Nyilatkozat" nyomtatvány az állampénztárnál díjtalanul beszerezhető. A beváltás a rendes hivatalos órák alatt, mindig a hónap 6—25.-ike között időben történik. M. Állampénztár Esztergom, 1920. febr. 16. Kottler s. k. államptári főtanácsos, Kardos s. k. államptári tanácsos. * A rézgálic-szükséglet biztosítása. A Gazdasági Tudósító jelenti: A földművelésügyi kormány erre az évre már biztosította a szőlőpermetezésre szükséges rózgálicot. A rézgálic kilogrammonkénti árát 30 koronában állapították meg, amelyhez 60 fillér kiosztási költség járul. Az előirányzott rézgálic aránylagos első részletének kiutalása, illetve elküldése folyamatban van. A kiosztást úgy, mint az elmúlt évben is, a törvényhatóságok, nálunk tehát a vármegyei törvényhatóság útján foganatosítják. * „A nagybankok vidéki terjeszkedése" cimen az „Uj Nemzedék" a következőket irja: Tudvalevő, hogy már a háború előtt egészségtelenül indult meg a vidéki intézetek gazdasági és politikai függetlenségének föladása a beolvasztó fővárosi pénzintézetek javára. Ez a folyamat rövid szünet után újból jelentkezik, még pedig a budapesti és vidéki intézetek közös alapításai formájában. Az igy létesült együttműködés aztán hamarosan a tőkeerősebb szervezet hatáskörébe ós felügyelete alá sodorja a közös üzleteket kezdő vidéki intézetet, ami annál figyelemreméltóbb veszedelem, mert hiszen a legtöbb budapesti intézet viszont — a külföldi tőke függvénye. A Leszámítoló Bank pl., amely legutóbb francia érdekkörbe jutott s igy malom- ós raktártelepeit idegen érdekek szolgálatába lesz kénytelen állítani, folytatja terjeszkedését a vidéken s igy a maga függésébe bevonja a magyar tőke eddig független vidéki tömörüléseit. Legutóbb, mint Székesfehérvárról jelentik, a Leszámítoló Bank a gróf Széchenyi Viktor elnöklete alatt álló Fejénnegyei Takarókpénztárra terjesztette ki hatáskörét egy közös alapítás révén. Az új vállalat, amely igy közvetve a külföldi tőkének lesz újabb szervezete, árúüzletekkel és termésértékesitéssel fog foglalkozni. LEGÚJABB. Az angolok bánásmódja hadifoglyainkkal. (E. T.) Az olasz front felbomlásakor, 1918. óv október 30.-án angol fogságba esett 22 erKéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. dólyi katona, kik Szimánd, Nagypól és Sólymos vidékéről kerültek a harctérre. Az angolok ezeket a foglyokat Calaisba vitték, ahol vasúti munkásokul alkalmazták őket. Most valamennyit szabadon bocsátották. Elbeszélésükből kitűnik, hogy az angolok jól bántak velük, havonta 30 szivart és 200 cigarettát adtak nekik ós bőven élelmezték őket. Valamennyien jól voltak informálva a magyarországi viszonyokról. A népszavazás kérdése. Neuilly, febr. 18. A magyar békedelegáció a népszavazás kérdésében külön jegyzéket nyújtott át az antantnak. A jegyzék első része ismerteti azokat az okokat, amelyek Magyarország megcsonkítása ellen szólnak s feltárja az ebből származó veszedelmeket. A magyar jegyzék kijelenti, i hogy a népszavazás kedvező eredménye esetén a nem magyar nemzetiségek nagymértékű kulturális autonómiát s a földrajzi lehetőség határán belül területi autonómiát is kapnának. Erdély a magyar korona autonóm országa lenne. A jegyzék második része a békeszerződésre vonatkozó néhány különösen fontos észrevételre hivja fel a figyelmet. Végül foglalkozik a Magyarországnak maradó területtel földrajzilag öszszefüggő területßn lakó közel kétmilliónyi magyar sorsával. Beterjesztett jegyzékek. Neuilly, febr. 17. A magyar bókebizottság újabban a következő jegyzékeket terjesztette be: A 12. sz. jegyzéket Bánátról, a 13. számút a ruthónekről, a 14. számút a tótokról, a 15. számút Nyugat-Magyarországról, a 16. számút a bunyevácokról, a 19. számút, mely a „hadijegyzók" cimet viseli, a 17. és 18. számút, melyek a megszállók által elkövetett atrocitásokról szólnak, végül a 20. számú jegyzéket, mely a magyar gyáripar kimutatását foglalja magában. Lázongó cseh csapatok. Brünni távirat szerint azon cseh csapatok, amelyeket azzal hitegettek, hogy Morvaországba szállítják őket ós ehelyett Szlovákiába szállították, megtagadták az engedelmességet ós kényszeritettók a vasúti tisztviselőket, hogy vonatjukat Prágába küldjék vissza. Az új román misszió. (E. T.) A román lapokban elterjedt az a hir, hogy új szövetségközi misszió fog Budapestre érkezni. A román misszió ólén Dimitriu ezredes áll, aki tiz tiszt társaságában Nagyváradról utazik a fővárosba. Mit vétettek a német kiszolgáltatandók ? A kísérleti rádió jelenti: A francia újságok közlik azokat a vétkeket, amiket a kiszolgáltatandók a háború alatt elkövettek. Igy pl. a német trónörököst azért akarták felelősségre vonni, mert parancsot adott a falvak fölógetósóre. Eitel herceget azért, mert a neyeri fosztogatásokért őt terheli a felelősség. Vilmos herceget kastélyfosztogatással ós St.-Quientinben rablással vádolják. A bajor trónörököst azzal vádolják, hogy hadifoglyok agyonlövetósót rendelte el, azonkívül Bouxuielle-t felgyújtotta, ott a polgármestert és a plébánost agyonlövette. Hindenburgot ós Ludendorfot azért, mert a nagy visszavonulás alatt fiatal leányokat ós asszonyokat kényszermunkára használtak fel. Az asszonyoknak és leányoknak úgynevezett orvosi megvizsgálását szintén Hindenburg terhére róják, hasonlóképen az összes fatörzseknek egy méternyire a földtől való elfürészelésót. A többi kiadandókról hasonló vádakat hoznak fel. Stern tábornokról két, általa