ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-02-11 / 33. szám

ESZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. Dr- Szilárd Béla a dorogi kerület nemzetgyűlési képviselője. Ismét győzött a Keresztény Nemzeti Egyesülés. Esztergom vármegye meg nem szállott ré­szének mindkét választókerülete impozáns módon nyilatkozott meg a Keresztény Nemzeti Egyesü­lés Pártja mellett, midőn az esztergomi kerület Mátéffy Viktort, a dorogi pedig a hétfőn este lezárult pótválasztás alkalmával dr. Szilárd Bélát választotta meg nemzetgyűlési képviselőjéül. Az eszmék, amelyekért sikra szálltunk, ha nehéz küzdelemnek árán is, de győztek s e győzelem — tiszta öntudattal valljuk — a Ke­resztény Magyarország felépítésének nagy mun­kájában nem kis súllyal esik majd latba. Mátéffy­ban is, dr. Szilárdban is a munkát szerető, dol­golni tudó, a nehézségektől vissza nem rettenő férfiakat küldtük el képviseletünkben oda, ahol az új honfoglalást kell majd megejteniök a nem­zet legjobbjainak diszes sorában. Leng ismét a nemzetiszalagos fehér lobogó, melyen büszkén csillog a második ezredévét ta­posó magyarság jelszava: Keresztény Magyar­országért/ Dr. Szilárd Béla emelte ma kezébe ezrek bizalmából s az ország keresztényei mindenütt örömmel veszik tudomásul a Keresztény Nemzeti Egyesülés ezen újabb győzedelmet. Legyen ez a győzelem buzditónk a jövőre, meritsünk belőle erőt a további munkához ós lankadatlan buzgósággal legyünk azon, hogy ezen örvendetes napok kiindulópontjai legyenek Esztergom vármegye keresztény és nemzeti irány­ban való további céltudatos megszervezésének, hogy diadalmasan felemelt lobogónk Szent István szülőföldjén mindörökre győzelmesen loboghasson. A szavazás eredményét a következő tanulságos táblázatban közöljük: Község £3f Dr. Szilárd Német Bajna 947 621 143 Bajót 458 143 192 Csóv 661 248 213 Csolnok 816 143 367 Dág 328 84 176 Dorog 1268 436 525 Dömös 684 400 170 Epöl 304 249 23 Kesztölc 716 111 404 Kirva 323 178 117 Lábatlan 601 224 231 Leányvár 306 78 82 Mogyorósbánya 231 82 24 Nagysáp 647 217 281 Nyergesujfalu 1067 501 387 Pilismarót 995 378 329 Pilisszentlélek 112 43 54 Piszke 467 264 90 Sárisáp 941 177 423 Süttő 713 355 200 Tát 484 153 145 Tokod 934 305 298 Úny 274 96 131 Összesen: 5486 5005 Ezek szerint Dr. Szilárd Béla 481 szó­többséggel lett a dorogi kerület nemzetgyűlési képviselője. Jellemző, hogy a gazdapárti Német Pál szavazói nem is annyira a kisgazdákból, mint inkább a hamarjában felheccelt ós napok óta izgalomban lévő munkásság köréből kerültek ki. A szavazó-tábla különben igen alkalmas arra, hogy meglehetős világos képet nyerjünk a megye községeiről az erkölcs, a politikai érett­ség ós a keresztény-magyar elvek mellett való szilárd kitartás szempontjából. Az uj képviselő. Dr. Szilárd Béla vármegyei főjegyző, a dorogi kerület nemzetgyűlési képviselője Sátor­aljaújhelyen (Zemplén m.) született 1879. január 29.-én. Kettős doktorátusa van, jog- és állam­tudományokból, melyet Kolozsvárt szerzett. Esztergom vármegyéhez mint közigazgatási gya­kornok 1901-ben került. 1904-ben tb. szolgabiró, 1907-ben tb. főszolgabíró lett. 1912-ben I. al­jegyzővé választatott meg s ugyanezen évben megkapta a tb. főjegyzői cimet. Vármegyei fő­jegyzővé 1917. május 29.-én választották. Tarka sorok. A peches ember . .. Aki sokat vészit, mért ne vehetné magának azt az élvezetet, hogy haragudjék. Aki minden áron képviselő akar lenni, az ha sokat vészit, haragudhatik is. Pali úr minapi Földmivesujság­ban tett rugdalódzó kilengéseit is ezen a szem­üvegen néztük. „Sokat akart a szarka, de nem birta a farka." Vagy még népiesebb nyelven szólva: a jelölt úr az elbizakodottság zabos pari­pájáról mégis csak lefordult és beevezett nem ugyan a parlamentbe, hanem a kis „p."-éktől előre megjósolt Pál-fordulásba, ahol mint kis Napoleon elmerenghet arról a keserű igazságról, melyet igy is lehetne versbe önteni: „Egyszer mentem el Dorogra, Belekerült egész vagyonomba ..." Ne a kis „p."-kre nehezteljen a jelölt úr. Azok megirták és megmondták, hogy nem Önnek való a képviselőség. Nem fogadta meg a jótaná­csot. Ne ránk haragudjon, hanem azokra a dorogi halakra, amelyek lecsipedték ugyan a csalétket a horogról, de a horgot, — azt már nem akarták bekapni. A legközelebbi alkalomra ajánljuk, — ez úgyis az Ön szakmájába vág, — hogyj a horgot a ravasz keresztényszocialista halak ellen biztosítsa be. Igy hal is lesz, meg mandátum is akad ... A kis csizmákat pedig, mint rossz kabalát vágja csak be a pad alá, mert kis csizmákkal egyenlőre Magyarországon nem lehet se halat, se madarat fogni. Ha pedig korteslova túlizzadt volna a rossz dorogi uta­kon, takarja csak be egypár kincstári lópokróc­cal a szegény párát. Ha pedig nem volna pok­róca, esztergomi volt jelölt-kollégája a belső barátság megpecsótelósóre azt hisszük, szivesen fogja Önt ily „prezenttel" is megajándékozni. A lesajnált keresztényszocialista borbély­legények a kis „p."-ókkel pedig tovább fognak dolgozni, de nem önmagukért, hanem a Keresz­tény Magyarországért és azért a földmives népért, amelynek Ön oly buzgón kinálgatta magát —• eredmény nélkül . . . p.— HIREK. Mit tegyünk, hogy a pénzügyi spanyolbetegségtől, a devalvá­ció rémétől megszabaduljunk? Ez a kérdés már sok embernek okozott fejtörést, mert hiába van a kisgazdának sok pénze, ha nem tud földhöz, gazdasági eszközökhöz, műtrágyához, állatokhoz jutni, ha pénze ott hever a ládafiában és nem tud vele mit csinálni, még csak petróleumot, vagy cukrot, kabátot vagy csizmát sem érte kapni. Ne hallgassunk pénzügyi javasasszonyokra, kuruzslókra ós csodadoktorokra: csak egy a szük­séges, a magyarnak a maga józan esze meg­mondja, mit kell tenni. Szükséges egy keresz­tény és magyar nagybank, mely be tudjon sze­rezni mindent, amire az országnak szüksége van ; szükséges a nagybank, hogy megindulhasson az az új, egészséges gazdasági élet, mely biztosan gazdaggá teszi az országot. A Magyar Nemzeti Gazdasági Bank megalapitásából mindenkinek ki kell vennie a részét, hatalmasnak, nagynak kell ennek a banknak lennie, hogy biztos siker­rel menjen a harcba. A gazdasági harchoz épen úgy, mint a fegyvereshez három dolog kell, először pénz, másodszor is pénz, harmadszor is csak pénz* Eddig a keresztény tőke a zsidó nagy bankok jár­szalagján nemzetellenes, destruktív érdekeit szol­gálta erre semmi szükségünk többé. Fogjon össze mindenki, nagybirtokos, kisgazda, iparos, keres­kedő, gazdag ós szegény ós a maga erejéhez mérten jegyezzen részvényt; minél többet vesz, annál jobban szolgálja a saját maga javát. A Magyar Nemzeti Gazdasági Bank részvényeinek ára 105 korona, jegyzéseket elfogad az Eszter­gomi Takarókpénztár, vagy a Fogyasztási Szö­vetkezet a Hitelbank házában. Aki támogatja a Bankot, nem áldozatot hoz, hanem magát védi, segit legyőzni a vörös uralom hátrahagyott ré­mét, a devalvációt. Mikrosz. * Szentségimádás. Február 12.-én, azaz csü­törtökön szentségimádás lesz a helybeli Szent­Anna-templomban. E nap délelőttjén 6, 8, 9, 10 ós 11 órakor hallgathatnak a hivek szent­misét ; délután 5 órakor prédikáció, litánia ós szentségbetétel lesz Te Deummal. * Eljegyzés. Halász Mariska városi tanítónőt eljegyezte Várhegyi János újpesti bútorgyáros. * Közigazgatási bizottsági ülés volt kedden d. e. 10 órakor a vármegyeházán. Az ülésen a szokásos havi jelentések tudomásulvételén kivül semmiféle emlitósremóltó nem törtónt. * Visszavont határozat. A Magyar Tanárok Nemzeti Szövetsége megsemmisitette azt a ré­gebben hozott határozatát, hogy a „Szózat" c. fővárosi napilapot — mely Friedrich István ellen a mult héten oly vehemens támadást intézett — hivatalos lapjává emeli. * Adomány. Kurcz Lajos mészárosmester 300 kor. értékű húst ajándékozott a helybeli hadiárvaház növendékei részére, akik hálás kö­szönetet mondanak a jótettórt. * A hadifoglyok hazaszállítását célzó gyűj­tési akcióról, tekintettel a több ezer névre, tel­jesen lehetetlen az adományokat névszerint a hírlapokban nyugtázni s igy a gyűjtő iveket, vagy pedig egyenesen a várm. katonai parancsnokság­hoz beküldött összegeket emlithetjük fel külön. Betekintések a gyüjtőivekbe a várm. katonai parancsnokságnál történnek. Figyelmeztetjük Esztergom és vidéke közönségét, hogy a beszol­gáltatott pénzek között sok lebélyegzett idegen pénz van s igy ezeket a Pénzintézetek nem fo­gadják el. Ezen el nem fogadott pénzeket az

Next

/
Oldalképek
Tartalom