ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-12-19 / 224. szám

• sóg alól felmentette és oldalkanonokjává nevezte ki. Dr. Drahos János pápai kamarást főegyházmegyei irodaigazgatóvá, Dr. Madarász István pápai kamarást érseki titkárrá nevezte ki a főpásztor. Madarász dr. azonban továbbra is a budapesti érseki helynökségen fog működni. Dr. Meszlényi Zoltán primási levéltáros érseki titkári cimet kapott. * Ántánt jóvátételi bizottság Esztergomban. Budapestről értesítették a város polgármesteri hivatalát, hogy az ántánt jóvátételi bizottság f. hó 22.-én, szerdán Esztergomba jön. * Halálozás. Rutics János nyugalmazott főkáptalani intéző f. hó 17.-én éjjel Esztergomban elhunyt. Temetése hétfőn délután lesz. * Főegyházmegyei hirek. Moser János szomori plébánossá, Elekes Vendel bajnai, Krebsz Ferenc pedig rimóczi segédleikésszó neveztetett ki. * Hivatalvizsgálat volt elmúlt héten a vármegyeházán, melyet Czobor Imre főispán tartott. A vizsgálat ügykezelés tekintetében mindenütt rendet ós pontosságot tapasztalt. * Eljegyzés. Brenner Ilonkát eljegyezte Badinszky László hadnagy. Esztergom, 1920. december hó. * Arcképleleplezés. A belvárosi kath. olvasókör tagjai bálájuk és nagyrabecsülésük jeléül megfesttettók Mátéffy Viktor plébános, nemzetgyűlési képviselő arcképét. A leleplezési ünnepély f. hó 26.-án lesz bensőséges ünnepély keretében. * Értekezlet a vármegyeházán. Palkovics László alispán f. hó 20.-án d. e. 11 órára értekezletet hivott egybe a vármegyeháza nagytermébe közélelmezési ügyben, melyre az elöljáróságok hivatalosak. * Közgyűlés. Az esztergomi gyümölcsértékesitő és központi szeszfőző szövetkezet f. hó 19.-én d. e. 11 órakor tartja évi rendes közg3^űlésót a vármegyeháza tanácstermében. * A Kath. Legényegyesölet kegyelete. Felkéretnek a Kath. Legényegyesület tagjai, hogy ma, vasárnap d. u. 2 órakor az egyesület helyiségében gyülekezzenek, honnét zászló alatt vonulunk egyesületünk egyik régi alapitó tagjának, Schmidt Gyulának temetésére. Az elnökség. * A falu rossza — az Ébredő Magyarok előadásában. Az Ébredők helybeli csoportja által az Esztergom— Szenttamás ós Vizivárosi Kath. Olvasókör javára rendezendő szindarab ma, vasárnap este V28 órakor lesz bemutatva a Fürdő szálloda nagytermében. Előadásra kerül: A falu rossza. Népszínmű 3 felvonásban. Irta: Tóth Ede. Tánc — tekintettel az adventi időre — nem lesz. Kérjük a pontos megjelenést. Jegyek elővételben kaphatók Giegler Ferenc hangszerüzletében ós vasárnap d. e. 10—12 óráig a EME hivatalos helyiségében (Vörösmarthy-utca). I. hely 15. II. hely 10. kor. Felülfizetések, tekintettel a haditánc. Valószínű, hogy nem a monda puszta leleménye' az, amit Kinizsi táncáról mesélnek. Meg lehetett

1 még a XVIII—XIX. században is, mert különben, ha nem személyes tapasztalatból, de legalább hallomásból ismerve, nem irná Berzsenyi a férfiről: „Majd maga fellobbanva, kiszáll a bajnoki táncra (Megveti a lánykát a diadalmi dagály) S rengeti a földet . . . ... Ember az, aki magyar tánchoz jól terme, örüljön: Férfi, eró'. . . feszíti erét." (A táncok,) A móltóságon kivül van a magyar táncnak még egy jellemző vonása, melyről megfeledkeznünk nem szabad s ez a feltótlen tisztesség. Kiváltképpen fontos a tulajdonság kiemelése ma, midőn ahelyett, hogy meghódolnánk a magyar szellemnek a különböző táncdarabok alkotásában megnyilvánuló bámulatos termékenysége előtt, idegenből hozunk be oly táncokat, melyeket — mint napjainkban megesett — a rendőrség tilalma, máskor viszont a jóizlés tilt ki szalonjaink terméből. Régebbi feljegyzéseinek éppen táncaink tisztes voltát emelik ki a legnyomatékosabban. Cserei Mihály („hajnalig tisztességesen táncoltunk"), majd Apor Péter („virradtig is tisztességesen eltáncoltanak") egyaránt megemlékeznek róla. Falun még máig is szokásos, hogy az úri írásos meghívók helyett a rendező, a táncbiró személyesen, még pedig versben hivja meg a táncosokat. Egy ilyen táncra hívó, helyesebben táncra buzdító vers a következőket mondja: nemes ós hazafias célra, köszönettel fogadtatnak ós hirlapilag nyugtáztatnak. Kérjük a nagyérdemű közönség szives pártfogását, maradunk tisztelettel a Rendezőség. * Az országos tolvajbanda ügyében a rendőrség befejezte a nyomozást, amelyet Palkovits László rendőrfogalmazó vezetett. A nyomozás során Ungár Krisztina elvezette a rendőrséget azokra a helyekre Budapesten és Esztergomban, ahol Szauer Katalinnal, Kuglernéval ós Kugler Margittal lopásokat követtek el. Különben a tolvajok jártak Szegeden, Debrecenben, Kecskeméten, Miskolczon, Székesfehérváron ós Czeglóden. Hatvanban is jártak, ahol rajtacsípték őket, de a károsultakkal kiegyeztek. Igy sikerült másfél millió értéket összelopniok. A tolvajbanda orgazdája Klein Ármin budapesti lakos volt. A nagyszabású bűnügy felderítésében az esztergomi rendőrség bűnügyi osztálya derekas munkát végzett. A bűnösöket kedden kísérik át a bíróságra. * Move jelvények érkeztek a főosztály titkári hivatalába, hol darabonkint 20 koronáért kaphatók. * Adomány. Herczegh G. Lajosné a szegényházban lévők karácsonyfájára 200 koronát adományozott, melyért hálás köszönetet mond a szegényház főnöknője. * Mise a mozgó templomban. Pittsburgh egyik templomát el kellett tolni bizonyos városszabályzó intézkedések miatt. A technika fejlettségére jellemző, hogy a lassan mozgó templomban naponkint mondták a misét s október 26.-án nagy néptömeg jelenlétében tartották meg azt a misét, mely alatt a mozgó templom a kijelölt helyre ért. * Utazás az esztergomi vonat fülkéjében — a „fehér terror" idején. Kaptuk a következő levelet: „Igen Tisztelt Szerkesztő Ur ! Kérném az alábbi sorokat elhelyezni becses lapjában: Már több izben hallottam a vonatokon olyan beszélgetést, mely sérti a jóérzésű ember fülét. Elég sajnos dolog ez, de még szomorúbb, mikor a szót tett is követi. Ilyen esemény szemtanúi voltunk tegnap este az esztergomi vonat egyik II. osztályú fülkéjében, ahol egy fiatal ember és egy hölgy annyira megfeledkezett magáról, hogy az egész szakasz megbotránkozott rajta. Eleinte nem akartunk szólni, de később kénytelenek voltunk, mert ezzel a viselkedéssel direkt meg akarták sérteni a velük szemben* ülő papot is, aki azt sem tudta, hová forditsa fejét. Először apró megjegyzéseket tettünk s a Szerkesztő úr azt hiszi, elpirult az illető úr ós hölgy ? uh nem! Egy fajnak élősdi, korcsult elemei élnek még itt, a melynek Arábia az őshazája s ott erősebben süt a nap, vastagabb, barnább az arcbőr; bizony nem pirult el, sőt még jobban fixirozták a papot ! Ez az állapot tarthatatlan volt, közbelépett a hadsereg, rendreutasította az urat, aki engedett is a „fehér terrornak." — Pardon! Ugy látom, még mindig van olyan ember, aki a bol„Szép mulatságunk hát olyan végre menjen, Érdemes vendégünk kedve hogy beteljen, Ennek kifolyása hogy becsületünkre Szolgáljon és legyen mindenkor szép hire." Különben már Csokonai is megénekli: Csak a magyar tánc az, mely bir oly érdemmel, Hogy legjobban egyez a szűz szeméremmel." Táncaink tisztességét egyébként az is bizonyítja, hogy az Egyház sem igen emelte fel ellene tiltó szavát. Sőt akkortájt még a papság tagjai is részt vettek a táncban, még pedig „a volt a mód, hogy egy szép keszkenőnek egyik végét a pap úr, a másikat a menyasszony fogta, s úgy ^táncoltak." (Kemény János önéletírása.) Ám a magyar táncot is lehet úgy ropni, hogy megilleti a feddő szó. Azért pl. Apáti Ferenc nyíltan fel is kiált: „Serényen futamnak táncban az leányok; Nyilván ott meglátjuk az ő jámborságit: Szertelen ha leend az ő jámborságuk, Ott elhol pártáj ok." (Feddő ének.) Egy XVII. századbeli népdalunk is óva int: „Ne nézz a leány táncos lábára", hanem „Inkább szeressed jámborságáért, Előtted való szép járásáért." E népdal tehát mintha szembeállítaná a táncot a jámborsággal! De hogy a kellő tisztesség megmaradjon, sokszor nincs is pusztán táncosaink jó ízlésére bizva, hanem szoros — s az áthágókra büntetést is szabó táncszabályaink is dogok álmát alussza ós fogalma sincsen róla, hogy a nagy Kohnok már rég letűntek a szereplés színpadáról, velük ment nyugdíjba a szép emlékű diktatúra is. •— Fel kell rázni az ilyen egyént, tudtára kell adni, ami szabad volt a diktatúra alatt, ma már nem szabad s az úgy nevezett „fehér terror" nem tűri, hogy a vonatfülke éjjeli mulató legyen. — Vagy talán mi voltunk neveletlenek tizen, csak ők nem? Tisztelettel egy utas. (Mint értesülünk, a rendőrség leigazoltatta az urat ós hölgyet, akiket szemérem elleni vétség cimén fel is jelentettek. Szerk.) * Uj üstökös. Baade hamburgi csillagász uj üstököst fedezett fel. Az uj üstökös állócsillag jellegű. Pályáját 11 év alatt futja meg a nap körül. A jövő márciusban lesz legközelebb a naphoz. Most messzelátón a Halak csillagképében látható. — Csúz, köszvény, rheuma, hasogatás, hátfájás, nyilalás és mindenféle meghülósi fájdalmak ellen évtizedek óta kitűnően bevált szer a Pánczélféle EZEREUM. Helyben beszerezhető Rottár Alfonz drogériájában. Egy üveg ára 50 korona. Főraktár: „Őrangyal gyógyszertár" Eger, Heves-megye. Külföld. — Belföld. A fiumei kérdés mindjobban elmérgesedik. — Saját tudósitónktól. — December 2.-án Gasparri bíboros államtitkár levelet intézett a fiumei polgármesterhez s barátságos közvetítés gyanánt kéri őt, hogy keresse a megértés és béke útját. A polgármester biztosítja válaszában az államtitkárt, hogy minden tőle telhetőt megtesz a békés megoldásért, de ha Fiume sorsáról a fiumeiek nélkül akarnak dönteni, minden erejükkel ellenállának. Franciaország és a Szentszék. — Saját tudósitónktól. — November 16.-tól 30.-ig tartott a francia kamarában a Szentszék mellett felállítandó külügyi képviseletről szóló törvényjavaslat fölött folytatott vita. A javaslat mellett 371 képviselő szavazott, 179 ellene foglalt állást. Ugy a szavazatok aránya, mint a megelőző vita arra engednek következtetni, hogy ha nem is annyira, mint sokan túlozva állítják, de mindenesetre erősen megmozdult Franciaországban is a katholikus öntudat. Igaz, hogy nagyon sokan azok közül, akik 16 óv előtt az állam és egyház elválasztásáért küzdöttek, nemcsak azért szavaztak a javaslat mellett, mert a Szentszék mellett felállítandó külügyi képviselet főleg a keleti politika miatt Franciaországra föltótlenül nagy előnyöket jelent, de azért kétségtelen, hogy a képviselők kezdenek számolni a nép változott hangulatával is. Ezt legjobban jellemzi, hogy a javaslat ellenségeinek, a szocialistáknak ós radivannak. Ezek alapos összegyűjtése bizonyára számos ujabb s órdekesnél-érdekesebb adatot szolgáltatna nemzeti táncunk megismeréséhez. Mindezen tulajdonságokhoz hozzá kell még vennünk a táncunkat olyannyira jellemző egyónithetőséget. Ep az a körülmény, hogy a magyar tánc nem egyszerűen kellő számú láblendítések ritmikus ismétlődése, hanem a test egésze ildomos mozdulatainak s a kifejezni akart hangulathoz illő (van pl. siró-, halotti-, fegyvertáncunk is) arckifejezés mesteri összeegyeztetése, teszi lehetővé, hogy a magyar táncba a táncos egyéni szint vigyen be. Ezt vallja már Berzsenyi is : „A magyar egy Pindár! valamerre ragadja az oestrum, Lelkesedett tűzzel nyomja ki indnlatit. Majd lebegő szellő: szerelemre olvad epedve S búja hevét kényes mozdulatokba szövi. Majd mintegy összefoglalásul hozzáteszi azt, amit már fentebb is idéztünk : „Titkos törvényit mesterség nem szedi rendbe; Csak maga szab törvényt s lelkesedése határt." (A táncok.) Amikónt tehát egész életén, egész történelmén keresztül szabadságszerető volt a magyar, úgy — s ez érdekes ázsiai sajátság — még táncában is megőrzi e vonását s még ez aránylag oly jelentéktelen mesterségben, helyesebben művészetben sem tűri a szoros szabályok nyűgét. (Vége köv.)