ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-11-16 / 210. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉ MY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ára: Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. E fViraQ Glum drei • hétköznap 80 fillér, gj C>3 bLcílll did. vásárnap 1 korona. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István, Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen* Ratifikálták! A trianoni béke immár be van iktatva törvényeink közé; Magyarország megalázása tel­jessé vált! Ellenségeink gúnyosan mutatnak fe­lénk elszakitott véreink előtt: „Lássátok, ők is beleegyeztek, — ti végleg a mieink vagytok!" Nagy fájdalmunkat tetézi az a tudat, hogy elszakitott és megtévesztett testvéreink előtt bennünket hazaárulókul leket feltüntetni, kogy erőnk megmutatása, igaz érzelmeink kinyilvání­tása ma nem áll hatalmunkban. Az a néhány külsőség, amelyet ilyenkor a bennünk zajgó ér­zelmek halvány árnyaként előttük mutathatunk, nincs arányban azon elkeseredéssel, amellyel ők tettünket megitélik és ha igaz hazafiúi sziv do­bog kebleikben, meg is kell itélniök. Ha valahol érzik a tehetetlenség, a belső gyötrődés és elkeseredéi kínjait, úgy Esztergom népe azok között van, amelynek azokat legjobban kell éreznie. Csak át kell tekintenie a Dunán, hogy a magyar Kánaán képe, atyáinak földje, mint a haldokló Mózes előtt, belátható időn belül elérhetetlenül terüljön el előtte. A remény­ség, hogy a magyar arra a földre, amelyen rö­viddel ezelőtt még úrnak érezte magát, ismét jogos birtokosként léphessen, a béke ratifikálá­sával a vágyak országába vonult. Régi bűnök büntetése ez. A magyar nép úgy járt, mint a legtöbb dzsentri, aki tékozlón bánt az örökségül reá maradt javakkal, egypár zajos, mámoros éj­szaka — a forradalmak — után arra ébredt, hogy a földet kirántották alóla azok, akiket úri magas szempontjából azelőtt semmibe sem vett, akiket a háború virtusfejlesztő fényes napjaiban árulónak, gyávának, konclesőnek, toprongyosnak nevezett, de akik céltudatos munkával mégis arra törekedtek, hogy a büszke magyart ha vir­tusban nem is, de élelmességben, okosságban, diplomáciai vakmerőségben megelőzzék és a gaz­dagsághoz olcsón eljussanak. A tönkrement úr vagy pisztolyt szegez ilyenkor homlokának, vagy félretéve büszkesé­gét, megtagadva eddigi úri szokásait, munkába áll ós — dolgoMtlc. Előttünk, magyarok előtt is ez a két út áll. Követhetünk el nemzeti öngyilkosságot úgy, hogy végleg kitörülnek utána bennünket a népek sorából. Erről azonban még beszélni sem szabad. Okvetlenül a másik útat kell választanunk, mely a remények és vigasztalódás, az erőkifejtés és önbizalom rögös, de biztos útja lesz a legszebb cél — a régi Magyarország megszerzése felé. Igaza van Petőfinek : Ma legnagyobb bűn a kétségbeesés, Ez a bűnök koronája, Minthogy ez nem más, Mint a legsötétebb Istentagadás! Tarka sorok. A polgári zenekar. Szombaton este mutatkozott be először a nyár folyamán megalakult Polgári Zenekar az esztergomi közönségnek. A magyar nemzet szent imájával, a Himnusszal kezdte el nyilvános sze­replését,' majd sorra hallottunk tőle hazafias nó­tát, magyar népdalt, modern kuplédallamot, mint az már egy jól felkészült zenekarhoz illik. Min­denkinek nyújtott jó szivvel, szeretettel a szor­galom és kitartás eredményéből valamit, meg­találhatta mindenki a kívánságát, melyet a zene­karral szemben támasztott. Csak az, aki zeneileg nagy igényekkel lépett fel, nem kapott semmit, mert otthonfeledte a megértést, szeretetet és azt a jóakaratot, amellyel fogadni kell Esztergom­ban minden oly társadalmi mozgalmat, amely kitartó munkával jár, nem szalmaláng és nem egyéni ambíciók érvényesülésének levezetője. Nem tudok édesebb látványt, mint kicsiny gyermekek első vizsgáján a hősi küzdelmet a tudás elemeivel és annak a nemes öntudatnak kinyomatát az arcokon, hogy minden várakozás­nak eleget tettek! A hallgatóság ilyenkor sze­retettől csorduló szivvel osztja elismerését a ra­gyogó szemű kis vitézeknek, akiknek mosolygá­sában benne van jövőjük minden Ígérete, biza­kodása. Ilyen érzelmekkel hallgattuk a fiatal zene­kar első fellépésén is az előadott számokat és teljes elismerésünket fejezzük ki minden tagnak, aki közérdekből szívesen vállalkozott a zenekar­ban való közreműködésre. A zenekar meg lehe­tett elégedve a nyújtott elismeréssel, tapasztal­hatta a megértő szeretet megnyilvánulásait. A zene legelső elemeivel kezdték ők is működésü­ket, mely csak kitartó munka után hozza meg jutalmát. Aki valaha zenével foglalkozott, tudja, hogy ez az egyetlen művészi foglalkozás, mely nem igér olcsó babérokat; amelynél minden kis eredményt hosszas gyakorlás ós el nem lankadó lelkesedós teremt. Polgári Zenekarunk bemutat­kozóját ebből a szempontból kell elsősorban ér­tékelni, de ebből a szempontból kell szivükre kötni azon szeretetteljes figyelmeztetésünket is, hogy a munka legelső szakaszában elért siker még nem teljes siktr s csak akkor, ha a meg­kezdett úton továbbra is avval a lelkesedéssel, szorgalommal és kitartással haladnak, mint eddig, remélhetik azt az eredményt, hogy a közönséget a tapsokra nemcsak a jóakarat és a veritékes küzdelem megértése buzdítja, hanem az a köte­les megbecsülés, amelyet önmaguk előtt is ok­vetlen kivívnak mindazok, akik magukat egy szép cél szolgálatába önzetlenül szegődtették. M. HIREK. * Női konferencia. A szociális missziótársu­lat esztergomi osztálya f. hó 14.-én, vasárnap délután 6 órakor kezdte meg sorozatos előadá­sait a munkásnőegylet helyiségében női társa­dalmunk meleg érdeklődése mellett. A megnyitó előadáson megjelent Mátéffy Viktor nemzetgyű­lési képviselő is. Horváth Sári elnöknőnek a pesti választójogi nagygyűlésről való gyönyörű be­számolója után, melyet vasárnapi számunkban külön is közlünk, Dr. Tóth Kálmán tartotta meg érdekes és tanulságos előadását „A nő és a csa­lád" cimmel, amelyet lelkes figyelemmel hallga­tott a megjelent közönség. Szabó Margit szép szavalata után Dr. Porubszky Géza terjesztette elő az egész évi munkaprogrammot, amelyből a női szervezet jövő gyümölcsöző működésót jö­vendölhetjük meg. * A csonka vármegye tűzoltóságának meg­szervezése. Illetékes helyről nyert értesülés sze­rint újult erővel folyik a csonka vármegye tűz­oltóságának megszervezése. Ebben az irányben az első aktus f. hó 13.-án folyt le a vármegyo­ház közgyűlési termében, amikorra az összes tűzoltóparancsnokok kitanitásra és ünnepélyes eskütételre berendeltettek. Az értekezlet bezárása alkalmával Palkovics László alispán nagy lelke­sedéssel fogadott indítványára József főherceget mint a tűzoltóság legfőbb védnökét az alábbi táviratban üdvözölték: „József királyi herceg Őfenségének Budapest, Vár. Esztergom vármegye tűzoltó parancsnokainak ünnepélyes eskütétele alkalmával szivünk egész melegével és legmé­lyebb hódolattal üdvözöljük Fenségedet, ki Fen­séges Atyja nyomdokain haladva mindenkor megértette nemzetét s fölkarolva annak legszen­tebb érdekeit, fölkarolta a hazai tűzoltóság ügyét is, amelynek a mai nehéz időkben hivatása ket­tős ós igy kétszeresen fontos : pusztítani a kár­tékony tüzeket, de szüntelenül őrködni a haza­szeretet örök lángja fölött. A vármegyei szövet­ség nevében: Palkovics alispán, elnök." Ezen táv­iratra a mai nap Őfenségétől a következő válasz érkezett: „Szenkvici Palkovics László alispán, Esz­tergom. Az esztergomi vármegyei tűzoltó pa­rancsnokságok eskütótele alkalmából hozzám in­tézett mólyen megragadó, hazafiságtól áthatott üdvözletükért leghőbb köszönetet mondva, én is egész lelkemmel csatlakozom kettős szent fel­adatunkban, — mindnyájukhoz. Fojtsák el a kártékony tüzeket, mentsék meg a közvagyont ós a lelkeket, gyújtsuk meg mindenki szivében a hazaszeretet örök mécsesét, szítsuk e szent tüzet és legyünk igaz testvérek nagy ós dicső feladatunkban, a haza ezer éves bástyáink fel­építésében. Igaz szívből üdvözli mindnyájakat József főherceg." * Ünnepi istentisztelet. A nemzeti hadsereg Budapestre való bevonulásának évfordulójára f. hó 16.-án délelőtt 10 órakor a belvárosi plébánia templomban ünnepi istentisztelet tartatik. * A legényegyesületi önképzőkörben a leg­utóbbi előadó Dr. Darvas Géza volt, aki az egész­ségtan köréből tartott igen tanulságos előadást különösen a helyes táplálkozás módozatait fejte­getve. Ezenkívül Stefanidesz Annus, Baják Ist­ván és Rozsek Ferenc élénkítették szavalatukkal az önképzőköri estét. A legközelebbi előadás szerdán este 8 órakor lesz. Ezen az estén Ober­müller Ferenc főreáliskoiai igazgató lesz az előadó. * Tanúkihallgatások Zsigerits- és társai bünpörben. A proletárdiktatúra esztergomi törté­netének érdekes fejezetei elevenednek fel újból a budapestvidóki kir. törvényszéken, ahol „Zsi­gerits- ós társai bűnpöre" gyűjtőnév alatt most folynak a tanúkihallgatások az exponált eszter­gomi kommunisták viselt dolgait illetőleg. Keddre több esztergomi tanú, köztük tanárok, tanitók vannak beidézve, hogy vallomásaikkal tisztázzák az akkori helyzet kópét a bíróság előtt. * Az Ébredő Magyarok Egyesülete Eszter­gomi Csoportjának f. hó 7.-én tartott ismerkedő estélyen felülfizettek még: Mátéffy Viktor 50 koronát, Csákvári Mihály 40 kor., Radó Béla 40 kor., ifj. Jónás Lajos 40 kor., Binder Lőrinc 20 kor., Karácsonyi Sándor 20 kor. * Bemutatkozó estély. Az Esztergomi Pol­gári Zenekar szombaton és vasárnap tartotta be­mutatkozó estélyót a Fürdő nagytermében nagy­számú közönség megértő részvétele mellett. A szombati estélyen megjelent Dr. Czobor Imre főispán is Palkovics László alispán kisóretében. A műsort Szenczi István póstaaltiszt a zenekar ügyv. alelnöke konferálta be szép beszéddel, majd a zenekar a Himnuszt adta elő Eitler József karmester vezetésével. A zenekar fellépését la­punk más helyén móltatjuk. Az első zene­szám után felgördült a függöny s a szereplők együttesen elmondták a „Magyar Hiszekegy"-et, meg a „Csonka Magyarország nem ország" kez­detű jelmondatot. Nyomban utána, megkezdődött a szinelőadás, Rákosi Jenőnek: „Éjjel az erdőn" c. 3 felvonásos bájos színjátéka, melynek fősze­repeit Kubányi Manci és Ilonka adták elő nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom