ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-11-04 / 205. szám

POLITIKAI ES TÁRSADALMI LAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. AC C7Óm ÚVU • hétköznap 80 fillér, CO CiL, CL III dl CL • vasárnap 1 korona. Egy Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Feltámadó hősök. Esztergom, 1920. nov. 3. (G.) Amióta halottaink megsokasodtak ós temetőink kiterjedtek a világ négytája felé, a Halottak napja nagy ünnep minálunk. A halott magyarok hatalmas serege, akiknek mi csak maroknyi maradványa vagyunk, halhatatlan lelkük erejével uralkodhatnának-e, tüzelhetnének-e, itélhetnének-e és sújthatnának-e szentségesebb igazság nevében valaha, mint most mindenfelé a magyar hazában, a magyar ideálokért való küzdelem színterein^ a drága tájakon, amelyek nincsenek többé az élők kezében? S a megigazulás és a megtérés számára rendelhetett volna-e az Úristen a magyar nemzet számára síróbb siralomvölgyet, mint CsonkaMagyarországot, ahol a megtévelyedés után összeszorultunk maradék magyarok, hogy sirassuk eltemetett halottainkat, megcsúfolt eszményeinket és elrablott kincseinket és hogy minden reményünk abban legyen, ami rengeteg temetőink kapujára van irva: „Feltámadunk!"? Igen, az eszme, amelyet megölni nem lehet, nem hagyja el birodalmát soha: a halott magyarok lelke uralkodik és mi könnyeink között bízunk és remélünk. Amikor a hősök szentgyörgymezői temetőjében jártunk, akkor a hősök feltámadására gondoltunk. Az ideálokat, amelyekért annyit küzdöttek és áldoztak, két évvel ezelőtt a sírba, a hősök csontjai mellé lökték, de ez a sírbatétel új élet csíráját fejlesztette ki. Lehet-e így eltemetni egy nemzetet? Nem, ezek az ideálok I nem lehetnek az enyészetnek szánva: I minden bizonnyal feltámadunk! Ám ész, erő és szent akarat kitartó munkája a feltámadás záloga és vágyvavágyunk a hősök áldozatos lelke után, amely egyedül lehet méltó a keresztény irányzat munkásaihoz. A városi képviselőtestületek megalakítása. Irta: Dr. Antóny Béla. A városi törvényhatósági bizottság, a rendezett tanácsú városi képviselőtestület megalakítása tárgyában törvényjavaslat készült a kir. kormány részéről, amelyből ha törvény lesz, a városok vezetése és jövője új emberek kezébe kferül. Hogy az új emberek s általuk az új irány meg fogják-e hozni a városok gazdasági, kulturális és erkölcsi életének azt a teljességét, a nemzeti megtisztulásnak azt a szükségszerűségét, mely minden igaz magyar ember lelkének mélyéből megváltásként előtörni készül, az nem a törvény betűjétől, de még szellemétől se függ egyedül; ahhoz hinni, dolgozni, áldozni, cselekedni, tűrni, szenvedni és szeretni tudó emberek kellenek. A törvényjavaslat valószinűleg ezeket az embereket szándékozik a városok élére állitani s abban a hitben ól, hogy a reánk szakadt nagy nemzeti megpróbáltatás, a kinoknak, könnyeknek tengere a közömbös kérges, tülekedő, gyűlölködő magyar lelkekkel végre megértettek az idő intő szavát s eltöltötték a magába szállásból fakadó nemzeti kötelmeknek és erényeknek tudatával. Akár mint is van, a nemzet életét átszövő, a jövőt megalapozó kérdést, ma igy rapszodikusan, kiszakitott részletben megoldani nemcsak hogy nem helyes, de nem is lehetséges. De ha már igy részletében is hozzányúlt, magasabb távlatból, a jövőnek szempontjából kellett volna a kérdést tekinteni, szót kellett volna tépni azt a községi törvényben gyökeredző bilincser, mely igen sok várost a haladás útján megkötött, mely oda láncolta a legtöbb várost a falusi élet kis kereteihez. Ép azért emlékeztetnem kell a városok kongresszusainak, illetőleg a polgármesterek egyesületének azon, mindenkor hangoztatott és hangsúlyozott kijelentésére, hogy egy országban város ós város között különbséget tenni nem szabad, mert a városok világitó fáklyái a felvilágosodásnak; ápolói a nemzeti szellemnek és érzésnek, a városok az ország dobogó szivei, a melyekből a vidék erkölcsi és gazdasági létének jövője függ. A vidéki városok joggal követelhetik, hogy végre-valahára megszűnjék közöttük az az elkülönböztetés, amely az egyiknek a politikai jogok gyakorlását és a legfelsőbb szervekkel való közvetlen összeköttetést biztosítja és amely a másiknak á községektől alig elkülönböző jogállást biztosit. Vagy hogyan képzelhető el a mai időkben az, hogy azért, mert egy város 5—10—20 ezer lakossal bir, ellenben falai között az intelligentiának egész tábora áll készenlétben, a falukra szabott községi törvény korlátai miatt ország ós nemzetmentő tevékenységet nem fejthet ki; politikai ellenőrző, bíráló, avagy irányító szerepet nem vihet; a felsőbb kormányszervekkel csak közvetítés útján érintkezhet ? A városokat a nemzet jövő fejlődése és a magyar nemzeti ós keresztény irányzat érvényesülése érdekében osztályozással mellőzni s továbbra is faluvá degradálni halálos bűn. Meg kell teremteni az egytípusú várost, hogy ekként az alig 11 vármegyére szűkült csonka Magyarország politikai életének irányításában és bírálatában olyan városok is részt vegyenek, illetve Kapolnaszentelés az esztergom-tábori m. kir. fiúnevelő-otthonban. Mindszentek ünnepén bensőséges családi ünnepély keretében folyt le a városunk határában nemrég letelepedett m. kir. fiúnevelő-intézet újonnan alakított házi kápolnájának felszentelése. Az ünnepélyes aktusra megjelentek: az igazságügyi m. kir. minisztérium képviseletében Dr. Kádár Levente min. titkár, a fiatalkorúak ügyosztályának vezetője, a közoktatásügyi minisztérium képviseletében Schweiz Vilmos tanfelügyelő, az esztergomi megyei és városi hatóságok és intézetek képviseletében Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselő, Palkovics László alispán, Dr. Antony Béla polgármester, Vaniss Dezső táblabíró, Dr. Brenner Antal városi tanácsos, Osváth Andor főjegyző, Dr. Molnár Szulpic főgimn. igazgató, Dombay Nárcisz főgimn. tanár, Dr. Reviczky Aladár szemináriumi alkormányzó, a „Keresztény Szeretet Orsz. Gyermekvédő Műve" igazgatója, Kottler László a magy. kir. állampénztár vezetője, Obermüller Ferenc főreáliskoiai tanár, a Gyermektanulmányi Társaság titkára, Kerschbaummayer Károly gyógyszerész ós többen. A katonai hatóságot Miesz ezredes képviselte nagyobb tiszti küldöttség ólén. Délelőtt 10 órakor Báthy László prelátuskanonok, a „Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve" elnöke fényes segédlettel először a kápolnát szentelte fel, majd az újonnan megszentelt kápolna oltárán ' infulás nagymisét mondott. Az egyházi menet élén egy gyönyörű faragású feszületet vittek, mely a székesfehérvári állami faipari iskolában készült. Megragadó látvány volt, amikor a főpap odaórkezésekor a kápolna zárt nagy szárnyas ajtai kinyíltak s az ájtatos közönség előtt feltárult az őszi napsugártól beragyogott kápolna művészileg kialakított belseje. A szentmise alatt az intézeti gyermeksereg üde éneke szárnyalt az Egek Urához, ós bensőséges melegségével mólyen meghatotta a jelenlevőket. Az énekszámok betanítása és vezetése Sziebner Fanny intézeti tanítónő művészi készségét dicséri. Evangelium után az intézet hitoktatója, Lippay Ferenc mondott magasröptű szentbeszédet, amelyben a szentek mennyei családjára irányította a hallgatók figyelmét, majd méltatta ennek a nagy gyermekcsaládnak mai ünnepét, amikor az intézet egy művészileg kialakított kápolna birtokába jutott, ahonnét mint központból az intézet családtagjaira, azok életére és munkájára az isteni kegyelem sugarai áradjanak szét. Szent mise után mini a beszentelést végző főpap, mind a meghívott vendegek melegen gratuláltak a kápolnát díszítő gyönyörű falfestmények tervezőjének és megalkotójának, Szilasi József iparművésznek ós intézeti családfőnek, akinek művészi képességénél talán csak szerénysége nagyobb. A művészi ihlettség párosult alkotásában a gyermek meleg szeretetével s ritka bensőséges hangulatot varázsol a különben egyszerű kápolna falaira. A meghívottak azután az intézet érdemes igazgatójának, Bauer Józsefnek vezetésével megtekintették az intézeti épületet és I a gyermeksereget. A jelenlevők egyhangúlag tüntető elismeréssel honorálták a fáradhatatlan igazgatónak, Bauer Józsefnek érdemeit, aki úgyszólván a semmiből, a romokból minden érdemleges anyagi eszköz hijján teremtette azt meg s aki ebben kiváló lelkes munkatársakat tudott magának formálni. Az igazgató és lelkes munkatársainak szakadatlan ünneplése közben folyt le a díszebéd is, amelyen a házigazda tisztét az igazságügyi minisztérium képviselője, Dr. Kádár Levente min. titkár töltötte be. Báthy László, Palkovics László, Mátéffy Viktor, Dr. Antony Béla, Dr. Molnár Sulpic, Vaniss Dezső felköszöntőjükben mindnyájan az intézet érdemes igazgatóját ós munkatársait ünnepelték. Dr. Molnár Szulpic remek felköszöntőjének hatása alatt Báthy László prelátus-kanonok 2000 koronát ajánlott fel az intézeti gyermekek felruházására, majd Osváth főjegyző indítványára a vendégek hasonlóképen 2000 koronát adtak össze ugyanarra a célra. A vendégek egy kedves emlékkel gazdagabban hagyták el az intézetet, ahol a gyermekmentós nagy nemzeti fontosságú munkája igazán a leghivatottabb kezekbe van letéve. Az intézet részletesebb ismertetését egyik legközelebbi számunkban hozzuk.