ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-01-25 / 20. szám

nyilván azt akarja, hogy fenn is maradjanak, s éppen ezért a nemzeteket gyógyithatókká tette", s e végből nem is mulasztja el a népeket meg­felelő módon, majd a józan észből merített ér­vekkel, majd az igaz bölcsek ajkaival figyel­meztetni, hogy „ne szeressók a halált életök tévelygésével, se veszedelmet ne hozzanak ma­gukra kezeik cselekedeteivel." I. 12—14. Ha azonban a népek nem hajlanak a szép és igaz szóra, ha ugyanazon okokat, amelyekről már tudják, hogy azok veszedelembe sodorják őket, továbbra is nemcsak megtűrni, hanem még saját közreműködésükkel fenntartani és tovább­fejleszteni kívánják, szóval ha végzetes bajukból meggyógyulni szándékosan nem akarnak: akkor ezekre nézve nincs többé menekvés, nincs remény, eltűnnek a halálba, amelyet megérdemeltek. Én azonban az imént jelzett szomorú, na­gyon szomorú jelenségek ós hazánk kül- és bel­ellenségeinek minden erőszaka dacára sem aka­rom hinni, hogy a magyar nemzet már is itt tartana és hogy ószretérni és meggyógyulni nem akarna; én még mindig bizom abban, hogy ha apostoli lelkek, amint tényleg teszik is, újból és újból végigharsogják e hazán Istennek eme sza­vait : „Bizonyságul hivom ma az eget és földet, hogy elétek adtam az életet ós halált, az áldást és átkot. Válaszd tehát az életet, hogy te is élj, ivadókod is" bízom, — mondom — abban, hogy a magyar nép erre mégis csak föleszmél s a veszély tudatára ébredve ellöki magától a csábitókat s kiszabadul az őt már már átölelve tartó halál karjaiból s az igaz tekintély védő és óvó szárnyai alatt ós a szent szabadság lágy ölén újraél, nemzeti dicsősége ismét felvirul s keresztény hitében és erkölcseiben újból meg­találja elvesztett paradicsomát. Ezen reményteljes hangulattal a mai köz­gyűlést megnyitom. A lelkesedéssel fogadott mély gondolato­kat ébresztő aktuális megnyitó után a titkári jelentés következett, melyet Dombay Nárcisz bencésta­nár, a kör ügyvezető alelnöke ós titkára olva­sott fel. A mintaszerű ós nyelvezetében is meg­ragadó jelentést lapunk mai számának tárcaro­vatában hozzuk egész terjedelmében. A nyilvá­nosság elé való e jelentés nemcsak történeti be­csénél fogva, amennyiben hű képét tárja elénk a kommunizmus társadalomdermesztő korának, hanem a jelentós végén levő, nagy hatást kel­tett bejelentésnél fogva is, mely hajnali dala Esztergom katholicitása diadalmat igérő felvilla­násának. Bárcsak tettekké válnának e zengő szép szavak, bárcsak meghallanának mind, akik meghallására hivatottak! A titkári jelentés után az előadó lelkes ün­nepeltetósben részesült. A hallgatóságra gyako­rolt lelkesitő hatás nyomban megnyilvánult dr. Gróh József felszólalásában, ki az esztergomi társadalom ünnepének mondotta e közgyűlés Nekünk, mint egy erős keresztény szerve­zet tagjainak, elevenebb, életképesebb keresztény életet kell élnünk és mutatnunk! Rajta kell len­nünk, hogy a keresztény gondolatot és öntuda­tot necsak saját életünkben valósítsuk meg, ha­nem eljuttassuk ós belevigyük azt mindenhová : a társadalom minden rétegébe és legkisebb atom­jába is. Nekünk éberen őrt kell állanunk a kor­rupció és a visszaélések felburjánzásával szem­ben. Minél szélesebb tömegekbe kell elterjeszte­nünk a ker. sajtó fejlesztésének és támogatásá­nak kötelessógtudatát. Nagy és tevékeny buzgó­ságot kell mutatnunk a keresztény érdekek védelmében, az ipar, a kereskedelem, a kultúra támogatás áb an. Ha ezeket megtesszük, ha nemcsak az egyesület vezetőinek munkájára számitunk, ha­nem magunk is tevékenyen, fáradhatatlanul fogunk dolgozni ker. szellemben az egyén, a társadalom, a haza jólétén, akkor az esztergomi kath. kör a keresztény renaissance mostani kur­zusában is becsülettel meg fogja állani helyét. Becsülettel, mert látni fogja lelkes, ker. szellem­től áthatott eredményes munkájának értékes gyümölcsét: a megelégedett, a gondolatban, érzésben ós cselekedetben megújhodott egyént és a boldog keresztény társadalmat. Amidőn a körnek ezen jövőben reá vára­kozó, igazán fölemelő és magasztos munkájához a jóságos Ég bőséges áldását kivánom, egyúttal tisztelettel kérem a m. t. közgyűléstől ezen sze­rény beszámolóm tudomásul vételét ós szives elfogadását. napját s egyben indítványozta, hogy az elhang­zott szép gondolatoknak tettekké érlelésére in­dítson társadalmi mozgalmat a kör a katholikus autonómia megvalósítása érdekében. Enélkül elernyed min­den hasznos mozgalmunk. A világiak tevékeny­ségének igénybevétele a belsőbb kath. ügyek intézésében ós lelkes önmegadóztatása különösen kath. iskolai célokra állandóvá fogja tenni az eddig csak egyesekben élő, de a köz javára csak keveset gyümölcsöző kath. szellemet. Rámutat a protestánsok aktiv munkájára a keresztény sajtó ügyében, rámutat a protestáns Horthyra, akinek a keresztény renaissance mai térhódításában oroszlánrésze van. Nekünk is tennünk kell pél­dájuk nyomán. A felszólalást követő tetszés nyilvánítás mutatta, hogy az igék jó talajra hullottak. A számvizsgáló bizottság jegyzőkönyvének felol­vasása után Szoleczky János igazgató-tanító ter­jesztette elő könyvtárosi jelentését. Ezután sor került a tisztujitásra. A korelnökségre felkért Meszéna Kálmán ügyvéd — tekintettel arra, hogy a kör eddigi buzgó elnöke lovag Mattyasóvszky Lajos előre­haladott kora ós törődött testi állapotára való hivatkozással az elnöki tisztségről lemondott, — elnökül dr. Antóny Béla polgármestert ajánlotta a tagok nagy lelkesedése közben. Az uj elnök. Dr. Antóny Béla elfoglalva az elnöki szé­ket szép szavakkal emlékezett meg lovag Maty­tyasóvssky Lajosról, aki e kört 28 éven át pél­dás buzgósággal vezette s akit egyetemi hallgató korában, a jelen évszázad első esztendőiben meg­indult erőteljesebb katholikus mozgalmak lelkes vezetőinek sorában ismert meg. Majd hivatkozva az eddig elhangzott beszédekre ígérte, hogy a kört abban a szellemben fogja vezetni, amely megfelel a mai keresztény korszellem legmesz­szebbmenő követelményeinek. Beszéde lelkesitő hatással Volt a jelenvoltakra s az uj elnököt az összes jelenvoltak melegen ünnepelték. A közgyűlés, hogy háláját lovag Mattya­sóvszky Lajos 28 éves érdemekben gazdag el­nöki működése iránt méltóképen lerója, őt a kör tiszteletbeli örökös elnökévé választotta. Köszö­netét fejezte ki a közgyűlés az ügyészi tisztség­ről ugyancsak magas korára való hivatkozással lemondott Magurányi Józsefnek is, kinek érde­meit jegyzőkönyvben örökíti meg. A tisztújítást ejtették meg ezután, melynek eredménye a kö­vetkező : Elnök: dr. Antóny Béla. Egyházi el­nök: dr. Machovits Gyula. Ügyvezető alelnök és titkár: Dombay Nárcisz. Jegyző: Fenyves Kál­mán. Ügyész : dr. Mike Lajos (uj), Pénztáros : Milakovszky László. Háznagy : Sas Gyula. Könyv­táros : Szoleczky János. Számvizsgálók: Grósz Ferenc, Magyarász Béla, dr. Molnár Szulpic. Választmány: Beck János, Bleszl Ferenc, Brutsy Gyula, dr. Drahos János, Draxler Ala­jos, Eggenhofer, Ernő, Etter Ödön, dr. Fehér Gyula, Fekete Árpád, dr. Gróh József, Grósz Ferenc, Jedlicska Rezső, Keszthelyi Károly, László Dániel, dr. Lepold Antal, Machovits Já­nos, Magyarász Béla, Magurányi József, dr. Ma­jor Ödön, dr. Mattyasóvszky Kasszián, Mátéffy Viktor, Meszéna Kálmán, dr. Molnár Szulpic, Oberth Ágoston, Oravetz Győző, Perger Lajos, dr. Sebők Ferenc, Számord Ignác, Szölgyómy Gyula, Zemplónyi Gyula. Póttagok : Gábris Aladár, dr. Rudolf Béla, dr. Szilárd Béla, Vaniss Dezső. A közgyűlés ezután emelkedett, hangulat­ban ért véget. H. NŐK ROUflTfl. Takarékoskodjunk. — Budapesti levél. —­Budapest utcáinak nyüzsgő-mozgó élete, palotáinak ós bérházainak a nyilvánosság mögé rejtőző belső világa, soha nem látott bizarr ké­peket tár a kutató tekintet^ a mélyreható vizs­gálódás elé ós a melancholiának szürkeségével vonja be mindazok napjait, akik az életet nyi­tott szemmel, józan ésszel élik s nem hódolnak még ma is mámoros, gondtalan fejjel a könnyel­műség szellemének. Budapesten jól és kevésbé jól öltözött urak vállukon vagy hónuk alatt viszik haza a hasáb fát, (cselédtartásról ma a legtöbb helyen nem lehet szó), hogy otthon a hálószoba cserépkály­hája elé alkalmazott kis plóhkályha tüze mellett felmelegedjenek a családtagok. Nyolc szobás urilakások lakói a hálószobá­ban étkeznek, odahelyezték el a zongorát, ott tartózkodnak egész nap. Az Andrássy-út és Mun­kácsy-utca palotáinak erkélyei a felvágott tü­zelőfa és koksz elhelyezésére szolgálnak most, mert a fa ós koksz ma megbecsülhetetlen es féltve őrzött kincs Budapesten. A főváros intel­ligens lakossága tud alkalmazkodni a mostoha viszonyokhoz és más téren is példát mutat a vidék megalkudni nehezen tudó közönségének. Budapesten a város két közkonyhát tart, honnan 25—30 kiosztó helyre szállítják naponkint az ételeket. A mai válságos időket bizonyítja az előrelátó takarókosság ós lelkiismeretesség, mely­lyel a közkonyhák ügyeinek intézői a jótékony­ságot szolgálják. Szegény munkások, napszámo­sok, hontalan menekültek, nagyságos, méltóságos urak ós asszonyok ugyanazon kosztot kapják: levest, főzeléket, vagy aki többet fizethet: le­vest, főzeléket és tésztát. Hús soha sincs ! Az étkező helyek a legváltozatosabb képet nyújtják. Ahol pl. finomlelkületű urinők gondos­kodnak a felszolgálásról, ott példás tisztaság, jól teritett asztal ós kifogástalanul szellőztetett étkezőhelyiségek várják az étkezőket. Ilyen he­lyeken törzstisztek, miniszteri hivatalnokok, nagy­ságos ós méltóságos urak is szívesen fogyasztják a hústalan főzelékeket. Ijesztő a közel jövőnek perspektívája élel­mezésünket illetőleg. Élelmiszer készleteink ro­hamosan fogynak és beszerzési forrásaink ki­apadtak. Aki tavaszra éhezni nem akar, az gaz­dálkodjék azzal, amije még van. Ugy főzzünk, hogy jusson is, maradjon is. Elérkezett a félve emlegetett súlyos meg­próbáltatás : a koplalás. Készüljünk el rá, mert alighanem meg fog látogatni minket is ez az óriási baj! B. J. A Ker. Hivatalnoknők Egyesületében magyar irodalom- ós művelődóstörténeti előadásokat tart Asbóth K. főreálisk. tanár. Pénteken művelődés­történeti bevezetés után Vörömsarthy: „Gondo­latok a könyvtárban", Petőfi: „Apostol" és Arany: „Gondolatok a bókekongresszuson" cimű költe­ményeket magyarázta, fejtegette mély philoso­phiai érzékkel ós kiváló irdalmi szaktudással. A nagytudású tanár a hivatalnoknők önképzőköré­nek kérésére sorozatos előadásokkal fogja meg­ajándékozni városunk intelligens közönségét. A legközelebbi előadás pénteken d. u. 6 órakor lesz a hivatalnoknők egyesületi helyiségében : Német­utca 22/a. A romanticizmus keretében a Bieder­meier korról lesz szó. Kérjük városunk művelt és művelődni akaró közönségét, jöjjenek a jelzett időben minél többen. A közönség pontos meg­jelenését kérjük. A Munkásnő-Egyesület vezetősége által ter­vezett háziipar kurzusok első tanfolyama febr. 3.-án kezdődik. A két hétre terjedő tanfolyam dija 40 ko­rona, tananyaga: labda-, nyúl-, cica-, bohóc-, II. számú baba (Laci és Sári) és III. számú baba (Pista ós Böske) készítése. Kellékek: a varráshoz szükséges dolgok u. m.: tű, gyűszű, olló, cérna vagy bármilyen szí­nes fonál, ceruza, papiros, szabókréta, karton vagy doboztető, különböző maradókok, u. m.: selyem, bársony, posztó, flanell, barchet, vászon, karton, csak tiszta ós vasalt legyen, továbbá a töméshez fagyapot, (finom faforgács) esetleg ten­gerifű, lószőr stb. Az első órán a labdához szük­séges 2 darab 15 cm. hosszú rézsút darab, két­féle színben. A kellékeket minden résztvevő magával hozza. A tanfolyamra jelentkezni lehet a Mun­kásnő-Egyesület helyiségében Nómet-utca 22/a. A tanfolyam megtartásához legalább 30 jelent­kezőre van szükség. Budapesten a Kath. Tisztviselőnők Egye­sületében várakozáson felüli anyagi és erkölcsi sikerrel végződtek a különböző kurzusok. Állandó műhelyük van és részvénytársasági alapon üzle­tet nyitottak. A példa követésre méltó, köves­sék mindazok, a kik állandó jövedelmi forrást akarnak biztosítani maguknak. B. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom