ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-10-24 / 201. szám

XXV. évfolyam. 201. szám. Keresztény magyar sajtó. Vasárnap, 192Ö. október 24, ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fillér, vasárnap 1 korona. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gá.briel István. Kéziratok és előfizetések Lörinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. Az i. és a XIII. nagygyűlés. Esztergom, 1920. okt. 23. 1894-ben rázta fel először a magyar kato­licizmust könnyelmű opportunizmusából a keresz­tény politikai és társadalmi akciók föllendítésére az a mindinkább elharapódzó liberális—szabad­kömives szellem, amely a szociáldemokráciának ós a kommunizmusnak előkészítője volt. Magyar­ország akkori biboros hercegprímása már látta az ország szivét-lelkót tönkretevő kórt, de rá­mutatott a meggyógyulás egyetlen lehetőségére is, elmondotta nemzetének a receptet az egyetlen gyógyitó írről, amely a pusztuló országot meg­mentheti. Az első katolikus nagygyűlésen ugyanis megnyitó beszédében odakiáltotta az aggódó magyarságnak : „Inkább megállhat a világ nap nélkül, mint az állam vallás nélkül! S ha eddig­elé Európában és hazánkban a keresztény vallás nem létezett volna, a mai társadalom szomorú helyzete tenné szükségessé annak behozatalát, mert az is tévedne, aki azt hinné, hogy szigorú törvények által a társadalom jelenlegi sajgó sebeit orvosolni lehet." Akkor nagy lelkesedéssel fogadták e sza­vakat ! De mi történt azóta ? A drága szavakat nem fogadta meg a nemzet, a gyógyitó írral nem éltünk: elbuktunk. Most pedig éjjelünket is nappallá tesszük azért, hogy újra a dicsőséges, nagy keresztény Ma­gyarország lehessünk! Keresztény kurzust indí­tottunk meg, de eddig még lélek nélkül, csupán politikailag halad a kurzus! Erezzük, hogy ez igy nem haladhat tovább, szomjúhozzuk az igazi, lelki kereszténységet, amely méltó cselekedetek szülője. Es igy jutottunk el a XIII. kat. nagy­gyűléshez ! Itt a legfőbb ideje, hogy bátor ajak­kal kimondjuk ós állhatatos szivvel végre meg­fogadjuk ós betartsuk a betegeskedő keresztény Magyarország egyetlen receptjét: Nem politikai kereszténység, de lelki kereszténység kell, szent István ezeréves hite, a magyar katolicizmus erős szelleme ! HIREK. Dr. Mészáros János esztergomi kanonok. Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimási esztergomi érsek az üresedésben levő kanonok, stallumok egyikét Dr. Mészáros János prelátus, budapesti általános érseki helytartó, magyar kir. udvari plébánossal töltötte be. Ez az első kanonoki kinevezés az esztergomi főegyházme­gyóben, mely nem a király főkegyúri joga alap­ján törtónt, hanem amelyet az érsek maga esz­közölt. Dr. Mészáros János, az új esztergomi ka­nonok 1873-ban Érsekújváron született. 1895-ben szentelték pappá. Előbb Dunaszentpálon volt káp­lán, majd nevelő lett gróf Zichy Gréza család­jánál. 1903-ban Albrecht főherceg nevelője lett. 1916-ban nevezték ki a budai vár plébánosává. A proletárdiktatúra elején, 1919. március 25-ón budapesti általános érseki helytartóvá neveztetett ki. Ekkor szervezte meg a fővárosban az egyház­községeket ós érdemes munkát fejtett ki a plébá­niák szaporítása körül. A fővárosi jótékony- és tár­sadalmi egyesületekben megbecsülhetetlen munka­kört tölt be. A rendkivül nyájas modorú főpapot a székesfővárosban nagy népszerűség Övezi. Ki­nevezése határozott nyeresége a Magyar Sionnak ! * A primási udvarból. Dr. Csernoch János bibornok-hercegrimás Dr. Lepold Antal prelátus­kanonok, irodaigazgató kisóretében a kath. nagy­gyűlés ünnepélyes megnyitására Budapestre uta­zott. A kath. nagygyűlés után püspöki konferen­cia lesz, melynek folytán főpásztorunk csak a jövő hót végén tér vissza szókvárosába. * Uj honti föesperes. Dr. Mészáros János prelátus, budapesti általános érseki helynökjkano­noki kinevezésével előlépés folytán a honti főes­perességet Dr. Fehér Gfyula prelátus-kanonok nyerte el. * Francia vendégek városunkban. Pénteken egy hadi naszád kötött ki városunkban, melyen a francia misszió tagjai rándultak ki Esztergom­ba. A főszékesegyház megtekintése után tovább utaztak. * A holland főkonzul Esztergomban. F. Clinge Fledderus holland főkonzul nejével együtt szer­dán este városunkba jött a bibornok-hercegpri­más látogatására. A vendégek a nevezetességek megtekintése után a csütörtök délutáni vonattal hagyták el Esztergomot. Az illusztris vendégek voltak azok, akik a holland missió munkáját eredményessé tették Budapesten, miért az egész nemzet háláját érdemelték ki. * Adomány a Területvédő Ligának. Dr. Ro­bitsek Ferenc prelátus-kanonok a Területvódő Liga Esztergomi Csoportjának céljaira egyezer koronát adományozott. * Jótékony művészestély a Corso-mozgóban. Folyó hó 27.-én este fél 7 és fél 9 órai kezdettel lesz megtartva az a fényesnek Ígérkező művész­estély, amelyen négy kitűnő művész fogja szóra­koztatni az esztergomi közönséget. Fellépnek Dr. Kábán Kálmán a kiváló zeneesztétikus, Darvas Alice zongoraművésznő, Kaczvina Emil dr. gor­donkaművész és ISTyittray Gritta ballettáncosnő, aki klasszikus és magyar táncokkal mutatkozik be a esztergomiaknak. A műsor többi száma is katolicizmus Gseh-Szlovákiában. Bandrillart, a párisi Institut Catolique rek­tora, rósztvett Prágában a cseh-szlovák katolikus nagygyűlésen. Tapasztalatai alapján a következő cikket irja a La Croix-ban „La question religieuse cu Tcheco-Slovaquie" cimen: Akik a vallás ós a katolikus egyház ügyei iránt érdeklődnek, mind ismerik az egyház sú­lyos helyzetét Cseh-Szlovákországban. Külső veszélyek. A szabadgondolkodó ós antiklerikális kormány 40 óv előtti francia mintára, de azon­felül nemzeti törekvések cégére alatt harcot kez­dett a kat. egyház ellen s pártol benne minden szóthúzást és szakadást. A külügyminiszter leg­újabban orthodox püspököt hozott Belgrádból. Állítólag a Kárpátokban lakó görögkeleti nép­csoportok szolgálatára, ám a közvélemény szerint azért, hogy püspököket szenteljen a szakadár cseh papok közül. Bertosek törvényjavaslata, amely a parlament előtt fekszik, az egyház ós állam szótválasztását követeli, sokkal gonoszabb következményekkel, mint amilyeneket mi Fran­ciaországban megszenvedtünk, az egyházi javak teljes elkobzásával, a szerzetes rendek eltörlésé­vel, az iskolák elvilágiasitásávaL szabad és val­lásos iskolák állitásának tilalmával, a hitoktatás megszüntetésével stb. Mi lesz az új kormány álláspontja a javaslattal szemben? Benesch mi­niszter állit ja, hogy a szót választást csak igaz­ságosan és Rómával egyetértve hajtja végre.|De igazat mond-e? Pelló tábornok véleménye sze­rint az egyház meg nem mentheti egyes feudális berendezéseit ós kénytelen javainak egy részét föláldozni. A cseh főpapok elismerik egyes visz­szaélósek megszüntetésének szükségét, de az egy­házi javakat megmenteni akarják, ha bizonyos ellenőrző hatáskört el is kell tűrniök. Belső bajok. Először a nyilt egyházszakadás ama pa­poknál, akik Rómától mélyreható egyházfegyelmi reformokat követeltek, különösen a coelibátus eltörlését s miután nem értek el semmit, egy­szerűen föllázadtak. Számuk vagy száz, hiveik pedig 4500-an vannak. A kormány pártolja őket, átengedi nekik a templomokat, vagy ha az egy­házi pályát elhagyni készek, jól dotált állásokat biztosit nekik. A nyilt szakadárokon kivül van­nak reformisták kevésbbó határozott program­mal, akik még remélik, hogy Rómától kiesz­közlik, amit a szakadárok maguk léptettek életbe. Körülbelül a papság egy negyedót tartják ilyen­nek. S valóban, a kat. gyűlés alatt egy papi egyesület tagjait megszavaztatták s 311 szavazott a mai egyházfegyelem változatlan fenntartása mellett, 120 pedig a reformok mellett, ez utób­biak között igen jelentős személyiségek. Sajátos egyházi jelenség Husz János nép­szerűsége, akit nemzeti hősként tisztelnek. Több­ször hallottam: „ Jeanne D 1 Arc-ot rehabilitálta ós szentté avatta az egyház, ugyanezt kell tenni Husz Jánossal." Nem fontolják meg, hogy Jeanne D' Arc-ot tévedhető egyházi biróság itólte el, Husz Jánost általános zsinat kárhoztatta szembe­ötlően eretnek, sőt minden tekintélyt- és társa­dalmi rendet fölforgató tanitások miatt. Hogyan terjedhettek el ily vastag tévedések a papság nagy részében? Ausztria legőszintébb hivei is kénytelenek elismerni, hogy az osztrák uralom alatt hibás volt a nevelés: a jozefinizmus ós az osztrák programm ráfeküdt a papnöveldékre: négy óv alatt mindent kellett tanulni, felületesen és irányzatosan. Továbbá Csehországban az elemi és a középiskolai oktatás teljesen protestáns szel­lemű, az összes tankönyvek protestáns szellemet árasztanak. Terjesztették és táplálták a hiedel­met, hogy a katolikns egyház és a nemzeti as­pirációk között ellentét van, kihasználták a tényt, hogy sokak szemében Ausztria ós a katolicizmus egyet jelentett. Pedig Ausztria volt az ellenség, íme, ezért is gyakorolhat Franciaország jótékony befolyást katolikus szempontból s ezért remény­kednek sokan mibennünk. Komolyan gondolnak rá, hogy papnövendékeket küldenek nemcsak Rómába, hanem Strassburgba ós különösen Pa­risba, ami francia szempontból jobb volna, mert Parisban nincs meg a veszély, hogy társaikkal németül beszélnek, ahogyan tudnak s inkább a speciálisan francia intézményeket ismernék meg, nem a német centrum-éit. Köztudomású, hogy a cseh kormány kato­likusellenes politikája erkölcsileg elválasztotta Szlovákiát Csehországtól. „Önök már elvesztették Tótországot" mondotta Anglia volt követe Mas­sariknak és Benesnek tanulmányútja végén, ame­lyet Szlovákiában végzett. Ezt a szót nem bo­csátották meg az angolnak, akit visszahivattak. De szava megfontolásra késztetett és most oko­sabb útra térnek. Megkérdeztem több magas­állásu embert, nemcsak egyháziakat. Mind igazak az elmondandó tények. A lengyelek és a ma­gyarok, ezeknek primáza Csernoch bibornok, politikai hátsógondolattal kiszínezhetik azokat, de valójában igazat mondanak. 1. Az Oroszor­szágból visszatért legionáriusok ós a szokolok

Next

/
Oldalképek
Tartalom