ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-10-03 / 192. szám

óhajtása a magyar nőknek a szavazati jogtól való megfosztása. A magyar nemzet fátumát jelentő zsidó kapitalista liberalizmus bár egyelőre alul került, egy pillanatra sem adta fel a harcot a hatalomért. Irtózatos anyagi, gazdasági ós nemzetközi hatalmával, a pénz — a „Disznófejű nagyúr" — félelmetes harci eszközével lassan, de kis&ámitott céltudatossággal dolgozik. Vissza akarja foglalni azokat a stratégiai ós lólekzésí pontokat, melyről lezúditotta a nemzeti keresztény reneszánsz hatalmas lendülete. S ha a lezüllött faji érzósűek és ingatag erkölcsűek, a vagyonért és dicsőségért törtetők serege egyszer ismét kezükre juttatja a kormány rúdját, rettenetes gazdasági hatalmukkal belefojtják a lelket mindenkibe, aki ebben az országban a tiszta fajiságról mer még gondolkodni. Lesz gondjuk, ravaszságuk és erejük arra, hogy még a gondolatát is gúzsba verjék a nemzeti ós keresztény eszmének. A liberalizmusnak — ennek a magyar sirásónak — vakmerő előretörtetése mind szemtelenebbé válik. Egy év előtt még mukkani sem mert. Ma már a keresztény-keresztyén, nemzeti, kisgazda stb. jelszavakkal beválasztott nemzetgyűlési képviselőkből — vájjon milyen eszközökkel — bár kicsiny, de vakmerő tábort szerveztek. A gazdasági élet, a politika terén mind szembetűnőbb a tórfoglalásuk s már javaslatokat tesznek, összeölelkezéseket hirdetnek. A nők választói jogának eltörlését, egész bizonyosan állíthatjuk, szintén ők lanszirozzák. A nő lelkét nem lehet annyi piszkos anyagi és hirnévi érvekkel behálózni, mint a férfiét. Budapesten a nők tábora segítette diadalra a keresztény eszmét. A vidéki városokban szintén. Esztergomban — tudjuk — szintén igy volt. De i még a falu becsületes, vallásos érzésű asszonyai és leányai is biztosabb alapjai a keresztény közéletnek, mint az ezerérdekű férfiak. Ha az ideális, hazafias érzésű magyar nőket sikerül a választói jogtól elütniök, a férfiakat már könnyebb lesz különféle anyagi érdekszálakkal behálózni. A háború pusztítása folytán az ország lakosságának több mint fele nő, akiknek óriási százaléka biztos és rendithetetlen hive a keresztény gondolatnak. Ezeknek a jogfosztása igen súlyos és veszedelmes sebet jelent a jelenlegi kurzusnak, amelyet ilyen csel vetésekkel akar leteperni a legközelebbi választásokon a zsidóliberalizmus. A jelen rendszer híveinek résen kell lenni, át kell látni a szitán s a nők választói jogához, mint a keresztény kurzus egyik erős bázisához minden erővel ragaszkodni kell. Katholikus gyermekvédelem. E héten jelent meg a fenti cimen ismert évnegyedes folyóirat Reviczky Aladár szerkesztőnek szakavatott tollából. Külön ós nyomatékkal felhívjuk a tisztelt olvasó közönségnek figyelmét e lapra s főkép gyűlésen. Csak a kiváltságos események szoktak üy nagyfokú érdeklődést kiváltani a közönség körében, mint amilyent e népgyűlésen tapasztalni alkalmunk volt." A gyűlés szónokai Dr. G-róh József, Dr. Haller József, Schlachta Margit és Urbanovits Ottó voltak. Ennek e gyűlésnek feledhetetlenül kedves epizódja, ,melynek főhőse Schlachta Margit volt, még ma is él az esztergomiak emlékezetében. Ugyanis Schlachta Margit a kereszténység igazságaival és ellenállhatatlan szónoki erejével annyira a szivükhöz férkőzött a felbőszített szociáldemokratáknak is, hogy ezek beszédje végén lelkesedéssel kiáltották: „Halljuk még a nagyságát!" A gyűlés lefolyása jellemzi az akkori időket: „A Himnusz alatt, sőt több izben a szónokok beszéde közben is a megjelent szociáldemokraták lármázni' kezdtek, majd elhagyták a termet, melyben száz és száz ajakról áhítattal zengett tovább a magyar nemzet fenséges imádsága: „Isten áldd meg a magyart!" A január 6.-i megzavart népgyűlés, amelynek központi szónokai Székely János volt államtitkár és Schlacha Margit voltak, az akkori Esztergomnak még szomorúbb kópét mutatja. Ekkor még Schlachta Margitot is megakadályozták beszédében a megvadult emberek. Az „Esztergom" igy kommentálja a szomorú népgyűlés riportját: „Valamikor, valahol, valakinek a történelem ítélőszéke előtt felelnie kell ezekért a könnyfacsaró állapotokért • kérdezze meg kiki a saját lelkiismeretét, a józan belátását, ugyan ki teremtette meg ezeket a szomorú, nagyon szomorú állapotokat ! ?" arra a nemzetvódő fontos intézményre/ mely a „Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve" cimen dolgozik a nemzet elhagyott és nyomorgó' gyermekseregének megmentésón ós felnevelésén. A 10 oldalas közlöny beszámol az egyetlen intézményes kath. gyermekvédelem első korszakáról, mely a boldogult nagynevű alapitónak, Rajner Lajos félsz, püspöknek haláláig 12 évet zár le. Ez a 12 óv sokat beszél az apostol-lelkű alapitó s vezető krisztusi gyermekszeretetéről s magas kora dacára is agilis munkájáról. A közlöny lelkes szavakban ecseteli ezt az apostoli munkát. Helyes! Megérdemli a mű is, a nagy alapitó is teljes mértékben. De — nem tehetek róla — mikor a közlönyt átolvastam, lelkemet fájdalom és nem kis szégyen fogta el. Fájdalom, mert egy nagy lélek 12 évi lankadatlan munkája nem teremhette meg a hozzá méltó gyümölcsöket; és szégyen, hogy ennek egyetlen legfőbb oka mi vagyunk, kath. társadalom, mely sem érzékével, sem áldozatkészségével nem honorálta eléggé a nagy püspök intencióját, az annyira nemzeti akciót: a kath. gyermekvédelmet. Mig a káros liberális irányzat s a még károsabb szabadkőműves szellem ezrével gyűjtötte maga, köré a nemzet serdülő fiait és szolgálatába tudta hajtani a keresztény áldozatkészség támogatását, addig az egyetlen kath. gyermekmentő akció jóformán csak Esztergomban talált megértőket s az országos nagy kath. társadalom alig mozdult meg érdekében. Mostanában olvastuk a lapokban, hogy a numerus clausus behozatalára felhörkent zsidóság rögtön zsidó egyetem felállítására gondolt s ha a miniszter vétót nem kiált, pár hét alatt biztosan együtt lett volna a szükséges milliók nagy sora. Igen, ott az ifjúság életkérdés, azért áldoz érte faja, hitsorsosa. A keresztény magyar társadalom felrázása, a nagy mű népszerűsítése, továbbfejlesztése vár az uj elnökre, Báthy László prelátusra, kiben az elárvult intézmény az alapitó intenciója szerint méltó vezért kapott s aki már beköszöntőjében is jelzi, hogy nagystílű gyermekvédelmi akcióvá akarja erősiteni az eddig szerény gyermekkorát élő ker. nemzeti művet. Isten áldása kisérje nagy tervei. De minden nagy lélek csak egy ember. Az apostoloknak is fáradhatlan segítőtársak: férfiak ós nők álltak nyomukban. Ismerjük el mindanynyian, kivétel nélkül, hogy igenis elodázhatlan kötelességeink vannak a nemzet szenvedő gyermekei iránt. Ezt a gondolatot szóval ós tettel vigyük be a társadalom minden osztályának öntudatába. Értsük meg és értessük meg, hogy aki most kenyeret és ruhát ad a szűkölködő, sinylődő gyermekseregnek,, azé a jövő társadalma. Ez most sürgető lelkiismereti kérdés, mely alól a szegénység sem ment föl teljesen. N. I. Olvassa el az Uj Lapot mindennap elejétől végig! A keresztényszocialisták működését azonban nem tudta elnyomni a terror és a polgárság egy részének félénk tartózkodása. "Waldvogel József a magyar katona semmitől vissza nem riadó lelkét öntötte bele a kis táborba és a keresztény nemzeti irány, amelyet egyik utcából a másikba, egyik helyiségből a másikba, egyik egyesületből a másikba üldöztek, tovább élt és készülődött a nemzetgyűlési választásokra. Ha Esztergom városának akkor alkalma lett volna szavazó-urnák elé járulni, a parlamentben Waldvogel József képviselte volna az Ősi város keresztény ós magyar elveit. , Egy március esti értekezlet után azonban, amelyen Waldvogel József alezredest egyhangúlag Esztergom város képviselőjévé jelölték, jött a gyászhír Budapestről, hogy a magyar nemzetbe belefojtották az életet. Azóta a keresztény nemzeti irány ismét feltámadott. Igaz, hogy nem annyira egységes, nem annyira tökéletes munkatervvel, mintha egyedül a keresztényszocializmusban találkoztunk volna újra mindnyájan. Szótszaggattuk az irányzat gyönyörű munkatervét, pedig hogy visszasírtuk valamikor azt az időt, amikor szabad lesz a magyar összetartás. Ezek az őszi napok a legnagyobb nemzeti tragédia kezdetét juttatják eszünkbe, a két esztendő távolából tisztán látjuk a keresztény-nemzeti eszmékért való küzdelem történelmi becsét és mégis eszünkbe fog-e jutni az, amit szivünkben a magyarok Istenére fogadtunk akkor, amikor Waldvogel Józsefen kivül igen kevés bátor ember akadt Esztergomban?! G. I. HÍREK. Krónika. — Ahogy odaát gondolkoznak. — — Majd májusban . . . vagy ha nem, meglesz —- aratásig, Vagy tán aratás után, hogyha az beválik! Megvárják a csépelést ? . . . (Gondolni kell télre !) Nem lehetett? A szüret majd meghozza végre ! Majd ha az ujbor kiforr . . . vagy ha már vetettek, Mindent sorra behordták, mindent rendbe tettek . . . Elsején ... hó közepén . . . huszadika tájon . . . Holnap . . . reggel hatkor . . . ott kezdik a határon! Mielőtt a falevél mind lehull az ágról, Mielőtt a Vaskapun fehér hó világol. Mielőtt a Nagydunán a hab jéggé válik, Meglesz tán, mit rab magyar szive forrón áhit! Jöjjetek, oh jöjjetek, várunk napról-napra, Szemünk a bús könnyeket már mind kihullatta, Jöjjetek, oh jöjjetek, oly nehéz már várni . . . Hozzátok a lobogót, Horthy katonái! H. I. A pápai nuncius Esztergomban. Nagyszabású fogadtatás a hajóállomáson. Több mint négy évszázad óta nem volt a pápai udvarnak önálló diplomáciai képviselete Magyarországon. Hosszú évszázadok után most történt meg először, hogy a Vatikán nunciust nevezett ki Budapestre: sietett megelőzni a világ minden országait az önnálló Magyarország elismerésével s a pápai követ már útban is van, hogy megérkezzék szent István koronájának országába, a kereszténység védőbástyájának fővárosába. Ez a nagyjelentőségű történelmi esemény nem történhetik meg a keresztény magyarok lelkesedésének méltó kifejezése nélkül. Mgr. Lorenzo Schioppa, XV. Benedek pápa Őszentsége magyarországi követe a szombat délutáni bécsi hajóval érkezik Esztergomba a hajóállomásra, ahol a fogadtatásnál jelen lesznek a megye ós város vezető egyéniségei. A fogadtatásra meghívást kaptak a városi képviselők is, nemkülönben megjelennek az iskolák is testületileg. A város közönsége előreláthatólag lelkes ünneplésben fogja részesíteni a nunciust, aki Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás üdvözlésére ós a székváros nevezetességeinek megtekintésére szakítja meg útját Esztergomban. Vasárnap délelőtt a hercegprimási palotában a nuncius tiszteletére dejeuner lesz, amelyre a hatóságok fejei is meghívást kapnak. A nuncius vasárnap utazik tovább és délután fél 5 órakor érkezik a MFTR. külön hajóján Esztergomból Budapestre az Eötvös-téri állomásra. Ezt megelőzőleg az egyházközségek nevében a nuncius elé utaznak Esztergomba különhajón, vasárnap hajnalban 2 órakor Hohenburger altábornagy, Ruffy Pál h. államtitkár, továbbá Ernszt Sándor, Breyer István prelátusok, Dr. Zsembery István főispán, a Kath. Szövetség elnöke, hogy a szombaton délután Esztergomba megérkező nunciust üdvözöljék. * Bérmálás Nyergesujfalun. Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás ma, vasárnap Nyergesujfalun osztja ki a bérmálás szentségét. A község népe napok óta örömmel készül a főpásztor méltó fogadtatására. * Az Ébredő Magyarok Egyesületének Esztergomi Csoportjába minden szerdán d. u. 4—6 óráig és vasárnap délelőtt 10—12 óráig lehet beiratkozni a Turista Egyesület (Magyar Király) helyiségében. Ugyanakkor a már beiratkozott tagok, akik tagsági igazolványukat még nem vették át, átvehetik. Panaszok ugyanakkor adandók be szóval, de lehetőleg Írásban. * Geyer József ujabb sikerei. Főegyházmegyénknek a-külföldi szakkörökben is előnyösen ismert orgonaszakértő ós zeneiró papja: G-eyer József, nagyon szép megtiszteltetésben részesült; az Orsz. M. Kir. Zeneművészeti Főiskola, (régi zeneakadémia), egyszerre háromféle működési körbe hívta őt meg ; az uj tantárgy gyanánt beállított orgonaismerettan tanításával, majd az intézet hires könyv- és zeneműtárának vezetésével, és az egyházi zene elméletének és liturgikájának előadásával bizván meg. Ez Greyer József művészi tevékenységének első hivatalos elismerése. Geyer jelentős irodalmi tevékenysége folytán terelődött az illetékes tényezők figyelme az eddig nélkülözött orgonaismerettan előadatá-